Hajdú-Bihari Napló, 1984. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-23 / 275. szám
Lengyelországi mozaik (3.) A demokrácia - alapkérdés Ma egy újságíró eltölthet néhány napot abban az országban, melynek népét évszázados barátság fűzi a sajátjáéhoz, igyekszik nyitott szemmel járni. Hazatérve pedig kötelességének érzi, hogy élményeit megossza honfitársaival. Különösen, ha ez az ország: Lengyelország. A lublini vajdaság kitárulkozó síkságain fut velünk az autó, hatalmas erdők között, majd apró parcellák mellett. A földeken szántanak, répát szednek, itt-ott trágyáznak is. Errefelé becsülete van még a lónak: azt fogják a kocsi elé, az vontatja az ekét, a koronát. A felületes szemlélő is látja: nem kifogástalan a lengyel mezőgazdaság gépesítettsége. *** Az úticél Kock, a valamivel több, mint háromezer lelket számláló település, területi központ. Tizenegy falu, öszszesen hét és fél ezer ember ügyeinek irányítása tartozik a szerény hajlékban meghúzódó tanácsra. Ez a tanács azonban különbözik a mi fogalmainktól. A lengyel közigazgatás szervezete két különálló részre oszlik. Az egyik a kormányzati hierarchia egyik lépcsőjét alkotó helyi igazgatási apparátus, élén a választott, de személyében a vajda által jóváhagyott vezetővel, elnökkel. (Ha itthoni fogalmainkkal keressük az analógiát, talán azt mondhatjuk: nem más ez, mint nálunk a végrehajtó bizottság szakapparátusa, meg a vb-titkár.) A másik oldalon áll (mármint formálisan) a területi önkormányzat, a lakosság képviseletének testülete, élén az elnökkel. Ez az elnök azonban csak az önkormányzat bizottságainak munkáját szervezi, kapcsolatot tart a hivatali apparátussal, a mi szervezetünktől eltérően nem áll annak élén. Hogyan születnek a döntések ? Az önkormányzat mondja ki a végső szót, s az apparátus annak szellemében cselekszik — ügyelve a törvényességre, szem előtt tartva az állami érdekeket is. De az apparátus soha nem cselekedhet az önkormányzat jóváhagyása nélkül. A kocsisak állítják (s néhány példával bizonyítják is), hogy ez a forma kitűnően megfelel a valódi demokrácia gyakorlására. ««* A demokrácia egyébként alapkérdés a mai Lengyelországban. A beszélgetésekben újra és újra visszatérő fogalom az önkormányzat, s nyomban mögötte következik az önfinanszírozás fontosságának emlegetése. Érződött mindig: nem szólamokról, hanem a mindennapok gyakorlatáról van szó. Olyan gyakorlatról, amely ha botladozó is még, a ma szerzett tapasztalatok holnap, holnapután az életképes szocializmust erősíthetik. Mert alig hiszem, hogy ennek a társadalmi formációnak lenne fontosabb sajátossága e kettőnél: a jövedelmezően működő, s ezzel a népnek növekvő életszínvonalat biztosítani tudó gazdaságnál; másrészt pedig a döntésekben való közvetlen részvétel jogánál. A jelek számomra azt mutatták: Lengyelországban végérvényesen felismerték ezeket a szükségszerűségeket. Kock mezőgazdasági vidék, a gazdálkodás tipikusnak mondható az ország szempontjából (de persze egyáltalán nem tipikus a hazai szövetkezetekhez szokott látogató számára). A tizennégy falu határában 5500 hektár a szántó (valamivel több tehát, mint az átlagos magyar tsz területe), ezen osztozik 1459 egyéni gazda, az átlagos szántóterület tehát mindössze négy hektár. (Az átlagos birtoknagyság ennél valamivel több, hiszen vannak itt erdők, legelők is.) A legnagyobb baj: kevés a gép, s alig van remény arra, hogy hamarosan sokkal több lesz. Ki kaphat traktort? Az, aki a helyi elvek szerint megalkotott, sajátos pontrendszer alapján eléri a szükséges pontszámot, ráadásul megnyeri a gépeket osztó társadalmi bizottság jóindulatát is. A pontszerzésnek számos módja van, főként az állam érdekeivel összehangolt termelés. A több hektár több pontot ér („ösztönözzük a nagyobb birtokok kialakítását, vannak nálunk húsz-, de még ötvenhektáros gazdaságok is”), s további „jó pontokat" lehet gyűjteni a szerződések kötésével, betartásával. A gazdálkodó kötött áron tesz ígéretet bizonyos mennyiségű jövő évi termés átadására, kockáztatva így az esetlegesen emelkedő szabadpiaci ár hasznának elvesztését.Másrészt viszont megmenekül a piaci ár esésének hátrányos következményeitől. Az idén például sok volt a gabona, az járt jól, aki szerződésre termelt.) Akárhogy is, a géphiány nagy hátráltatója a mezőgazdaságnak. Az elosztás módszerei nemcsak vitathatók, de ráadásul még a szubjektív elemektől sem mentesek. Nem új felfedezés: a hiány mindig feszültséget teremt a gazdaságban. *** Újra a Sztandar Luda szerkesztőségi Polonézében ülök, újra a lublini országúton robog az autó, csak az útirány változott az öt nappal ezelőttihez képest. Varsóba igyekszünk, a repülőtérre. Délelőtt még marad néhány óra az óvárosra, arra is jut idő, hogy megbizonyosodjak róla: a főváros sem mentes a sorbanállástól. (A kísérőm, Janusz jegyzi meg némi cinizmussal, amikor az egyik sor szerveződésének okáról kérdezem: „Talán azok se tudják, hogy miért állnak be, akik beállnak. Megszokták már, hogy ahol emberek sorakoznak, ott valamit kapni lehet.”) Az utcán a varsóiak dolguk után sietnek, az idegenek ráérőn nézelődnek, nincsenek alkalmi csoportosulások, transzparensek, nemkívánatos feliratok, nincsenek rendőrök. Nyugalom van. Pedig Popieluszko lelkészt éppen ezekben a napokban rabolták el, az imént mondta be a rádió, hogy egy autóban megtalálták a hajszálait... Már itthon hallom egy ismerőstől: másnap a Kultúra és Tudomány Palotája előtti hatalmas téren rendőrautók sorakoztak, vízágyú intette nyugalomra a pap sorsáért aggódókat. Figyelmeztető jel: váratlan események hatására még keletkezhet repedés Lengyelország belső békéjének lassan szilárdulni látszó építményén. (Vége) Görömbölyi László Mindössze négy hektár szántó jut egy gazdálkodóra Város a tenger A dolog úgy kezdődött, mint a mesében: kisfiú sétált a tengerparton és talált egy szép fényes korongot. Megdörzsölte és kiderült róla, hogy értékes régi pénzérme. Az 1982-ben lejátszódott történet itt nem ért véget: szovjet tudósok azonnal kutatni kezdtek a Fekete-tenger partvidékén Keres város közelében. alatt A búvárok tornyok és falak maradványait, kutakat találtak a víz mélyén, és a Krím félsziget partjainál lassanként kibontakoztak az ősi város, Akra körvonalai, mely valamikor a Boszporuszi királyság idején, i. e. 480-tól i. sz. 400-ig élhette virágkorát 01A KÖLCSEY FERENC KM MŰVELŐDÉSI KÖZPONT noksi? PROGRAMJÁBÓL MŰVElŐDÉSI KÖZPONT A Művelődési Központ nyitva: 10—22 óráig. Szerdán a nyilvános programok szünetelnek! Közönségszolgálat és információ: 27 390. Jegypénztár nyitva: hétköznap 13—19 óráig, szombaton és vasárnap 14.30—19 óráig. Kiállítások Kölcsey kisgaléria november 28-ig Jurcsák László grafikus kiállítása. Nyitva: naponta 14— 20 óráig szombat és vasárnap 10—19 óráig (szerda szünnap). Kiállítóterem (Kossuth u. 1.): Bodnár Eszter és Holb Margit iparművészek kiállítása. Nyitva: 10—18 óráig (kedd, szerda szünnap). Előtér: Debreceni képek, fotókiállítás. Nyitva: 10—22 óráig (szerda szünnap). Rendezvények November 23., péntek. 16.30: Kisfilmkedvelők órája — Hatvani terem. November 24., szombat. 18 óra: Ünnepi hangverseny Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész 85. születésnapja tiszteletére. Belépődíj : 30 forint — Bartók tererre’ November 24., szombat és 25., vasárnap. 18—21.30: Ifjúsági diszkó. Közreműködik: a TOP duó , (Kocsis Béla, Gombos Géza). Belépődíj: 30 forint — táncterem. Gyermekprogramok November 24., szombat. 10 óra: Játszóház — gyöngyfűzés — gyermekjátszó. November 25., vasárnap. 10 óra: János vitéz a Vojtina bábegyüttes műsora (4 éves kortól ajánlott). Belépődíj: 15 forint — bábszínház. November 26., hétfő. 15 óra: A tücsök és a hangyák. Gyermekopera. Belépődíj: 15 forint — színházterem. Jegyelővétel. December 2., 17.30 és 20 óra: Táncfények — Gesler György műsora. Közreműködik: Gesler György, Ihász Gábor, Szánti Judit, Eddy és Evelyn. Csak 16 éven felülieknek! Belépődíj: 80, 100, 120, 140 forint — színházterem. December 2– 19 óra: CROOKS jazz-folk együttes műsora (Hollandia) . Belépődíj: 50 forint — Pódiumterem. December 3., 19.30: Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekarának hangversenye. Belépődíj: 30 forint — színházterem. December 9., 17.30 és 20 óra: Áldozat (Sodoma), a Pécsi Balett és az EAST együttes műsora. Belépődíj: 80, 100, 120 forint — színházterem. HAZAFELÉ (Fotó: Berki István) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1984. NOVEMBER 23. Horgászok---------------------------Mire költi a tag a pénzét? Számláljuk meg darabra ősszel, amikor a folyók és tavak partján a horgász is ritkul, számadás készül, s nemcsak arról, hogy ki hány kiló halat fogott. A tagságot egy bizonyos létszámutánpótlás érdekli. Joggal, hisz a területi jegyek kaszszájába befolyt összegek java része (kétharmada) a vizek halasítására fordítható. Íme a legfrissebb megyei statisztika: Az egyesületek tavaiba, csatornáiba 216 mázsa pontyot, amurt, keszeget, kárászt „helyeztek ki”, 990 ezer forint értékű halat. Ne szaladjunk el szó nélkül az ár mellett, ennél ugyanis jóval több lehetne, de a MOHOSZ és a HALÉRT között árengedményes megegyezés jött létre, így a horgászokat szeptemberi és októberi halasításkor 10 százalék kedvezmény illeti meg. S így történt ez most is! Az intéző bizottság, mint azt a neve jelzi, minden egyesületnek megrendeli a halat, csak menni kell érte. Átteleltetés után a fancsikai tavakba március 9-én 70 mázsa pontyot ereszthettek, s mikor e tavak ltöltődtek, május első hetében, még 115 mázsa pontyot kaphattak, hozzátéve 40 ezer „kis előnevelt’’ csukaivadékot. A rablókat, tehát szám szerint 40 ezret, az intéző bizottság horgász-közmegelégedésre hozatta, nem is akárhonnan, Szászhalombattáról, a hőerőmű tavából, a TEHAG-tól. (Temperált vizű Halszaporító Gazdaság.) Erre a hatalmas számú mennyiségre csak hosszas keresés után találtak, mert Hortobágyon a halkeltető ég nem tudja kielégíteni ezt az igényt, legalábbis nem tudta. _ A kis csuka darabja 1 forint 90 fillér, összesen 827 ezer forint a fancsikai kiadás az 1984-es esztendő halasítási rovatában. Megjegyzendő, hogy 450 ezer forintot átutalt a Hajdú-Bihar megyei Intéző Bizottság a Hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelőszövetkezet számlájára. Ez a nagy összeg 100 mázsa ponty ára. A pontytömeg akkor kerül a fancsikai mézeshegyi tavakba, ha jövő tavasszal emelkedik a vízszint. Ebben az évben, hiába voltak a bőséges őszi esők, írd és mondd (!) 1 millió köbméternyi hiányzik — igen az esőből, a hóból, egyszóval: a csapadékból. Sajnos. Márpedig ennyi halat (a jelenlegi üzemi vízszint is így diktálja) nem kockáztathat senki. A Bocskai Halászati Termelőszövetkezet a Keleti-főcsatornán ismét megbízhatóan halasított. A balmazújvárosi hídfőtől Bakonszegig 80 mázsa pontyot és 20 mázsa amurt, s terven felül öt-tíz mázsa keszeget, kárászt, s mi több, törpeharcsát „adott át” a Keletinek. Érték: 450 ezer forint. A böszörményi hídtól fölfelé a Keletin a Nyíregyházi HTSZ is iparkodott. Jobb a hajdú-bihariak kapcsolata az újonnan megválasztott horgászvezetőkkel. A régi vita, hogy ki halasítson a KFCS vizének ezen a szakaszán, a múlté. Ha darabra számláljuk meg a halmazsákat, csak a Keleti-főcsatorna 110 ezer (!) pontyot, amurt stb. „kapott” a HTSZ-től. 1 kilométer folyószakaszra 300 utánpótláshal „esik”, s ez ha nem is sok, de nem is kevés, mert a Keleti még élő víz, ahol az ívás még természeti fogalom. Említsük meg a Hortobágy folyót is. Október elején megkapta a maga 20 mázsa pontját. Ásványgyűjtők országos találkozója Debrecenben Több országos és megyei intézmény, szervezet november 24-én és 25-én, szombaton és vasárnap rendez Debrecenben országos ásványgyűjtő-találkozót, börzét, ankétet és kiállításokat. A nagy érdeklődésre számot tartó eseménynek a Kossuth Lajos Tudományegyetem ad helyet. A program szerint a rendezvénysorozat november 24-én, szombaton 1X órakor ankéttal kezdődik, ahol a megnyitón kívül előadások és korreferátumok hangzanak el. A kiállításokat délután nyitják meg a főépületben. A közönség láthat kvarc- és opálváltozatokat, védetté nyilvánított gyűjteményeket, őskövületeket, ásvány-, kőzet- és őslénytani bemutatókat, a Tokaji-hegység ásványait, s bemutatóanyagot a középiskolások földtani ismereteihez. Ugyancsak szombaton délután kerül sor a magyarországi ásványgyűjtők tanácskozására, amelyen megbeszélik a Magyar Ásványgyűjtők Országos Egyesületének megalakulásával kapcsolatos kérdéseket. Este a Sport étteremben baráti találkozó következik. Másnap, november 25-én reggel kezdődik az ásványok, őslények, drágakövek, ékkövek, díszítő kövek, szak- és ismeretterjesztő kiadványok, gyűjtő szerszámok, gyűjtési és gyűjteményi segédeszközök cseréje, bemutatása, vagyis az ásványbörze megnyitása. Délben adják át a legszebb ásványok kiállításán részt vevő darabok díjait. Az országos ásványgyűjtőtalálkozó mindkét napján reggel hét órától délután négy óráig információs iroda működik, kilenctől négy óráig ásvány-, drágakő- és őslényhatározást tartanak, könyveket, jegyzeteket, térképeket árusítanak, múzeumi kiadványokat kínálnak. Mindkét napon 10 órától három óráig alkalmi postahivatal működik, amely nyilván érdekli a bélyeggyűjtőket. A két nap során megtekinthető a Déri Múzeumban rendezett ékkövek és díszítőkövek kiállítása, illetve a Református Kollégiumban a Szőnyiféle gyűjtemény, továbbá Uj István magángyűjteménye a Gábor Áron utca 58. szám alatt. Sz. Cs. újtól,,irvai DEBRECEN 1984. nov. 24-25.