Hajdú-Bihari Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

Hol vásárolhatunk vasárnap délelőtt? A szabad szombat általánossá válása után megváltozott hazánkban az ABC-áruházak és élelmiszerüzletek nyitva tartási rendje Gyakorlatilag szombaton a déli óráktól kezdve már nem lehet élelmiszert vásárol­ni. Később aztán bebizonyosodott, hogy a nagyvárosokban mégiscsak szükség van, hogy egy-egy üzlet nyitva tartson, illetve le­gyenek olyan boltok, ahol legalább tejet és kenyeret lehessen vásárolni. Budapesten a közelmúltban néhány nagy áruház ABC- részlege újra­ kinyitott vasárnap. Debrecen­ben a belvárosban a Csapó utca—Rákóczi utca sarkán levő háziasszonyok boltja tart nyitva reggel 6 órától déli 12 óráig. Meg kell jegyezni azt is, hogy a város több pontján néhány szerződéses üzlet is alkalmazkodott a vasárnap délelőtti vásárlási igényekhez, és néhány óráig nyitva tart. Vasárnap délelőtt a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat „Háziasszonyok boltjá­ba” látogattunk el. Az üzlet zsúfolt volt, mi­vel a bolt áteresztőképessége meglehetősen szerény. Egyszerre húsz vevőnek jut kosár, és tartózkodhat az üzletben Mint Nagy Já­nosné üzletvezető-helyettes elmondotta, va­sárnaponként sokan keresik fel őket, a for­galmuk általában 60 ezer forint körül mo­zog. Megfelelő mennyiségű áruval rendel­keznek, az a tapasztalatuk, hogy nincs lé­nyeges különbség a hétköznapi és vasárna­pi vásárlók között. Akik betérnek vásárol­ni, azok szinte mindent vesznek, kenyeret, tejet, fűszert, élesztőt stb. Egyébként tejet, kenyeret és tejfölt a nyári fagylaltárusító helyen is árusít az üzlet, csökkentve ezzel a sorban állást. A zsúfoltság mellett néhány áru hiánya jelentett gondot az üzletvezető­nek, így hiánycikk volt a paprika, a sava­nyúság, a Delikát ételízesítő. Rövid sétát tettünk a piacon is. Kevés volt az áru, de a vevők sem tolongtak. Nyíl­va tartott az ÁFÉSZ húsboltja, és vágott baromfit kínált a Hajdú-Bihar megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vállalat üzlete. Le­hetett kenyeret és péksüteményt is kapni. Mindenesetre felvetődött bennünk a kér­dés, nem kellene-e Debrecenben valamelyik nagy üzletnek is nyitva tartani vasárnap délelőtt? Rendelet a nyári időszámításról Megjelent az ipari és a közlekedési miniszter együttes rendelete az idei nyári időszámításról. Ez­úttal március 31. és szep­tember 29. között térünk el a zónaidős az órák elő­­reállításával. A kedvező tavalyi tapasztalatok alapján ezúttal sem éj­félkor, hanem március 31-én, vasárnap 2 órakor kell előreigazítani a mu­tatókat 3 órára, majd vasárnap 3 órakor visz­­szaigazítani 2 órára. A korábbi tapasztalatok alapján számolhatunk az­zal, hogy a nyári időszá­mítás révén megközelí­tően 130 millió kilowatt­óra villamos energiát ta­karíthat meg az ország, ami több mint 30 ezer tonna fűtőolajnak felel meg. (MTI) TASZSZ-jelentés A TASZSZ szovjet hírügy­nökség szombaton az alábbi jelentést tette közzé: Szovjet hadihajók a múlt év végén gyakorló lövészetet tartottak a Barents-tengeren. Ennek során december 28-án műszaki hiba következtében egy célrepülőtest — letérve a kijelölt útvonalról — a part felé vette útját, s eltűnt nyu­gati irányban. Nincs kizárva, hogy az esz­köz áthaladva norvég terület fölött, Finnország területére jutott. A célrepülőtest fedélzetén sem robbanó-, sem mérgező anyag nem volt. Az előre nem látható, s az eszköz meghibásodása nyomán be­következett eseményről a szovjet fél tájékoztatta a finn és norvég illetékeseket, s sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt. Hideg, havas téli vasárnap Kilenc speciális hóeltakarító gép járta az utcákat Debrecenben és Hajdú-Bi­har megyében január 5-én, szombaton délután 6 óra kö­rül esni kezdett a hó. Reg­gelre fehér ruhát öltött a vá­ros. A hőmérséklet mínusz 9 fok volt, amikor gépkocsi­val bejárták a város fő- és mellékutcáit. Bizony, nem volt könnyű az autózás: a je­ges, csúszós, havas úton meg-megcsúsztak a jármű­vek. A Városgazdálkodási Vállalat üzemág vezető­je, Papp József tájékoztatott bennünket a hóeltakarítási munkákról. Szombat este 7 órakor in­dult el kilenc speciális (só-, homok-, hótoló) jármű. Elő­ször a Vörös Hadsereg út­ján, majd a Péterfia utcán és a Simonyi úton tolták le a havat, illetve szórták a ho­mokot és a sót. Kilenc óra­kor mínusz 10 fok alá esett a hőmérséklet, ilyenkor a só­zás már hatástalan, ezért át­álltak a hótolásra. Este 10 órakor hatvan rendkívüli hó­munkás állt munkába, hogy megtisztítsák a gyalogosát­kelő­helyeket, síktalanítsák az autóbusz-megállókat a bel­városban. Az éjszakai mű­szak után vasárnap reggel 6 órakor huszonegy hómunkás folytatta a munkát, 4 órától pedig a Városgazdálkodási Vállalat húsz dolgozója is végzett hóeltakarítási mun­kát a belvárosban. A hókotró és sózógépek megszakítás nélkül dolgoztak és a reggeli órákban munkájuk eredmé­nyeként tiszta volt a Vörös Hadsereg útja, valamint a Péterfia utca és a Simonyi út- Ugyanakkor az autóbu­szok nyomvonalait is letisz­tították és így nem volt fenn­akadás a városi autóbusz­közlekedésben. Vasárnap délelőtt 10 óra körül kezdődött meg a város nagy forgalmú utcáinak hó­­talanítása, a kapott infor­máció szerint a gépek mind­addig dolgoznak, amíg tisz­ták nem lesznek a város for­galmas utcát. Gondot jelent, hogy nem jelentkezett annyi hómunkás, mint amennyit foglalkoztatni tudnának. En­nek nyilvánvalóan az is az oka, hogy az éjszakai mű­szakért csak 190, a nappali­ért 150 forintot tudnak fi­zetni. Ugyanakkor Budapes­ten például műszakonként 100 forinttal többet kereshet­nek a jelentkezők, mint a debreceni hómunkások. A szombat éjjel és a va­sárnap reggel lehullott hó okozott gondokat azoknak, akik vasárnap gépkocsival indultak el otthonról, első­sorban a reggeli órákban. A Városgazdálkodási Vállalat azt ígérte, hogy hétfőn reg­gelre — mire­­a nagy forga­lom megindul — nem lesz fennakadás a közlekedésben, az utakról a havat letolják, s utána vékony réteggel só­val és homokkal megszórják, összesen 300 köbméter sós homokot használtak fel.­ ­ Vasárnap reggel hó borította Debrecen utcáit HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1985. JANUÁR 7. Idei munkanap­áthelyezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint az idén néhány munka­szüneti nap körül változik a vál­lalatok és a szövetkezetek mun­karendje. Mivel augusztus 20-a keddre esik, ezért augusztus 16-án, pén­teken hétfőn, augusztus 17-én, szombaton pedig pénteki munka­rend szerint dolgoznak az érin­tett vállalatok és szövetkezetek. Augusztus 19-e, hétfő szabadnap lesz, így az alkotmány ünnepé­hez három — vasárnap, hétfő és kedd — munkaszüneti nap kap­csolódik. November 7-e csütörtöki nap lesz, emiatt a következőképpen módosul a munkarend: novem­ber 6-án, szerdán a péntekinek megfelelően, november 10-én, vasárnap pedig szerdának meg­felelő munkarendben dolgoznak az érintett munkahelyeken. A heti pihenőnap november 8-a péntek lesz, így ehhez az ünnep­hez is három — csütörtök, pén­tek és szombat­i munkaszüneti nap kapcsolódik. A karácsonyi ünnepek a hét közepére, szerdára és csütörtök­re esnek. Ezért december 24-e kedd lesz a szabadnap, s helyet­te az ünnepeket követő szomba­ton, december 28-án dolgoznak az érintett vállalatoknál keddi munkarend szerint. A karácso­nyi munkaszünet így háromna­pos lesz. Az ünnepeket négy munkanap követi. December 29-e vasárnap a keddi munkarendnek megfelelő munkanap lesz. De­cember 31-én, kedden lesz a heti pihenőnap. Eszerint az év utolsó napja és az új év első napja lesz munkaszüneti nap. A lakosság megfelelő ellátása érdekében az érintett ágazati miniszter a fentiektől eltérően határozhatja meg a kereskedel­mi és a szogláltató boltok nyitva tartását, illetve az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban dolgozók munkarendjét. Az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése nem vo­natkozik a mezőgazdasági és h­a­lászati termelőszövetkezetekre. Magyar vezetők üdvözlő távirata Heng Samrin elvtársnak, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Hun Sen elvtársnak, a Kambodzsai Népköztársaság, Minisztertanácsa megbízott elnökének Phnom Phen Kedves Elvtársak! A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepén a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, vala­mint az egész magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és a kambodzsai népnek. A magyar nép elismeréssel és tisztelettel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kambodzsai nép a Pol Pot­­rezsim megdöntése óta ért el az életfeltételek újrateremté­sében, a szétrombolt társadalom és gazdagság helyreállítá­sában Meggyőződésünk, hogy a sokat szenvedett kam­bodzsai nép, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt vezeté­sével továbbhalad az új társadalom építésének útján. Nagyra értékeljük és támogatjuk azokat az­ erőfeszítése­ket, amelyeket a Kambodzsai Népköztársaság Délkelet- Ázsia békéjének és biztonságának erősítése érdekében ki­fejt. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy kétoldalú kapcsola­taink népeink törekvésével összhangban, a béke és a szo­cializmus ügyét szolgálva fejlődnek. A kapcsolatok elmé­lyítését szolgálták azok a tárgyalások is, amelyeket a kam­bodzsai párt- és kormányküldöttség tavaly hazánkban, párt- és állami küldöttségünk pedig a közelmúltban Kam­bodzsában folytatott. Nemzeti ünnepük alkalmából további eredményeket kí­vánunk önöknek, az egész kambodzsai népnek a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításához. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke **#­v Az ünnepen ugyancsak táviratban köszöntötte kam­bodzsai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Lénárt Ferenc 1888-1984) Megrendülten tudatjuk, hogy 86 éves korában, 1984. de­cember 28-án elhunyt Lénárt Ferenc elvtárs, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. Végső búcsúztatása 1985. január 8-án, 13 órakor lesz a debreceni Köztemető I. sz. kolumbárium ravatalozójában. MSZMP Debrecen városi Bizottsága Lénárt Ferenc 1898-ban született Sárándon. Férfisza­bó mesterséget tanult, s mint sokan mások, ő is az el­ső világháborút követő nagy forradalmi fellendülés ide­jén kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba. Mint kato­nát politikai tevékenységé­ért 1918 nyarán 23 hónapi börtönre ítélték. Az 1918. őszi polgári demokratikus forra­dalom szabadította ki. 1919- ben előbb vörös őr, majd vö­rös katona volt és részt vett a proletárhatalom védelmé­ben. 1919 júliusában a ro­mán burzsoá csapatok fogsá­gába került, de megszökött. A Tanácsköztársaság meg­döntése után Debrecenben élt 1920-ban a ruházati mun­kások szakszervezeti csoport­jának lett a tagja,­­ 1922-ben pedig a szakszervezet bizal­mi testületének elnökeként tevékenykedett. Támogatta a munkássportmozgalmat is. 1924-ben a DMTE birkózó­szakosztályának elnöke lett. 1938-ban a szociáldemokra­ta párt debreceni szervezete vb-tagja lett. 1944-ben mun­kásszázadban kivitték a frontra aknaszedönek■ Szov­jet fogságba került, s 1945 októberében tért haza. 1945-től a szociáldemokra­ta párt püspökladányi járási bizottságának titkáraként, majd a két munkáspárt egye­sülése után az MDP járási bizottságának titkáraként te­vékenykedett. 1949-től a KIOSZ politikai munkatársa volt nyugdíjazásáig. Mint nyugdíjas, lakóterületi párt­­alapszervezeti titkárként és népi ülnökként végzett poli­tikai munkát. Tevékenysé­géért, munkásmozgalmi har­caiért több magas kitünte­tésben részesült. "Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. Emlékmű a kongresszusi központnál A közeljövőben állítják fel a fasizmus elleni harc hőseinek és a fasizmus áldo­zatainak emlékművét Budapesten, a be­­fejezés­ előtt álló kongresszusi központ közvetlen környezetében. Az emlékmű építészeti része már elkészült, kivitele­zője az Alfa Építőipari Szolgáltató Ke­reskedelmi Szakcsoport volt, s a gipsz­minta alapján a Képzőművészeti Kivi­telező Vállalatnál most öntik a szobor­alakot. Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója az MTI munkatársát tájé­koztatva elmondta: az emlékmű két al­­kotója Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész és Finta József Állami­díjas építész. A szobor egy környező fiatal nő három és fél méter magas, bronzból készült figurája, amely egyik kezében gyertyát, a másikban barka­ágat tart. A Somogyi József mintázta szobor gyászt és kegyeletet fejez ki. Már maga az ifjú nő alakja azonban egyút­tal megtestesíti a jövő, az újjászületés lehetőségeit. A kezében levő égő gyer­tya sem csupán a hősök és az áldozatok miatt érzett fájdalmat, hanem a kegyet­len sötétség napjaiban is pislákoló vi­lágosságot, a reményt is szimbolizálja, akárcsak a barkaág, amely a kikelet, az újraéledés ősi jelképe. Ugyancsak ezt sugalmazza az emlékmű Finta József tervezte architektúrája, a két karéjból álló, bazalt utcakőből épített, ívelt fal. Ez a fiáttér egy helyen megszakad, s ebből a hasítékból fény tör elő. Az em­lékművön a bronz betűs felirat: „Emlé­kezésül a fasizmus elleni harc hőseire és a fasizmus áldozataira”. (MTI)

Next