Hajdú-Bihari Napló, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
Konsztantyin Csernyenko ellátogatott moszkvai választókörzetébe (Telefotó: TASZSZ- MTI — KS) Átnyújtották Csernyenkónak a képviselői igazolványt Csütörtökön Moszkvában átnyújtották Konsztantyiv Csernyenkónak az oroszországi föderáció legfelsőbb tanácsának képviselői igazolványát. Az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét Moszkva kujbisevi választókerületének szavazói választották képviselőjüknek az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába. A vasárnapi választások eredményeiről szóló jelentéseiket szerda délután tették közzé a köztársasági választási bizottságok. A Szovjetunió tizenöt szövetséges köztársaságában összesen 6728 legfelsőbb tanácsi küldöttet választottak. A köztársaságok több mint kétharmadában a legfelsőbb államhatalmi szerv tagjainak több mint hatvan százaléka először kapott ilyen megbízatást. A képviselői igazolvány átvétele kapcsán Konsztantyin Csernyenko kijelentette, hogy a választási tapasztalatok szerint megnőttek a választópolgárok elvárásai képviselőikkel szemben. Kedvező jelenségként említette meg azt is, hogy a különböző szintű tanácsok az eddigieknél határozottabban élnek jogaikkal a lakosság jó minőségű fogyasztási cikkekkel történő ellátása érdekében, a korábbinál aktívabban vesznek részt az országos méretű iskolareform megvalósításában, a törvényhozó szervek tevékenységének ellenőrzésében, a rend és a fegyelem megszilárdításában az élet különböző területein. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bizottság csütörtökön nyilatkozatban ítélte el az izraeli megszállók libanoni kegyetlenkedéseit követelve, hogy Izrael azonnal vessen véget a polgári lakosság ellen is irányuló cselekményeknek, s vonja felelősségre azok irányítóit, végrehajtóit, továbbá haladéktalanul vonuljon ki a megszállt területekről. Csak az izraeli agresszió következményeinek felszámolása teremtheti meg annak feltételeit, hogy Libanon népe békében és szabadon élhessen — hangsúlyozza nyilatkozat. (MTI) Búcsúlátogatás Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Osmo Väinelát, a Finn Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. (MTI) Francia-nyugatnémet csúcstalálkozó Párizsban csütörtökön megkezdődött a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó. A sűrű köd miatt Kohl kancellár repülőgépe csak késő délelőtt tudott felszállni, s a kancellár és kísérete 12 óra 30 perckor érkezett meg Párizsba. Helmut Kohl a repülőtérről — ahol Fabius miniszterelnök fogadta — az Elysée-palotába hajtatott, ahol a programhoz képest több mint kétórás késéssel megkezdte négyszemközti megbeszélését Mitterrand elnökkel. A csúcstalálkozó a késő délutáni órákban ért véget. Statisztika Magyarország negyven évéről A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Mai Magyarország című kiadvány, amely a KSH adataira alapozva részletes áttekintést nyújt hazánk negyvenéves fejlődéséről a felszabadulástól napjainkig. A tetszetős kiállítású kötet grafikonokkal és fotókkal illusztrálva képet ad a társadalmi és gazdasági viszonyok átalakulásának főbb állomásairól, a földrajzi környezetről, az államéletről, a politikai és társadalmi szerkezet alakulásáról. Részletesen foglalkozik a kiadvány az utóbbi, egy-másfél évtized társadalmi és gazdasági folyamataival A statisztika tanúsága szerint a népgazdaság teljesítőképessége a belső és külső nehézségek ellenére is fejlődött a hetvenes években: 1970—83 között a nemzeti jövedelem — összehasonlítható áron — 64 százalékkal növekedett, 1983-ban folyó áron megközelítette a 740 milliárd forintot. (1984-ben pedig meghaladta a 800 milliárdot.) A nemzeti jövedelem növekedési üteme a hetvenes évek vége felé egyre inkább a gazdaság devizakitermelő képességétől vált függővé, s a külgazdasági egyensúly javítása érdekében vissza kellett fogni az importigényes és nem eléggé exportképes termelést. A nemzeti jövedelem 46 százalékát az ipar termeli, és ebben az ágazatban van a népgazdaság állóeszköz-állományának 25 százaléka. Ugyancsak az iparra jut a beruházások mintegy harmada, az export 74 százaléka. Napjainkban az ipari termékek 93 százalékát állami vállalatok, 5,6 százalékát szövetkezetek és 1,4 százalékát pedig magánkisiparosok állítják elő. A mezőgazdasági termékek termelése 1981—83 között évi átlagban 77 százalékkal nagyobb volt, mint az 1960-as évek első felében. A két évtizedben gabonából, gyümölcsből és húsból kétszeresére, tojásból két és félszeresére növekedett a termelés. Néhány termék egy lakosra jutó előállításában Magyarország világviszonylatban is élen jár: az utóbbi években a gabonatermelésben Ausztráliával, az Amerikai Egyesült Államokkal, Dániával és Kanadával, a hústermelésben Dániával és Hollandiával együtt áll a világsorrend élén. A lakosság biztonságos élelmiszer-ellátása mellett külpiaci értékesítésre is jelentős mennyiségű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék jut. 1983- ban több mint ötszöröse volt a mezőgazdasági eredetű termékek exportja az 1960. évinek. A statisztikai adatok szerint az országos közutak hálózata az utóbbi másfél évtizedben nem sokat változott, jelentősen javult azonban az utak minősége. Az aszfalt- és bitumenburkolatú utak hossza 1970—83 között 16 ezer kilométerről 26 ezer kilométerre növekedett, a makadámutak hossza ötödére, a földutaké pedig mintegy felére csökkent. A közúti áruszállításban az 1970. évi 74 ezerrel szemben 1983-ban már 130 ezer tehergépkocsi vett részt. Jelenleg több mint 24 ezer autóbusz van az országban, két és félszer anynyi, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A személygépkocsik száma meghaladta az 1,2 milliót (1984 végén az 1,3 milliót) Mintegy hatszor annyi az autó, mint 1970- ben, s többségük a lakosság tulajdonában van. A személygépkocsik cserélődése azonban lassú, az állomány több mint egyharmada 10 évesnél régebbi volt 1983 végén. A népességstatisztika azt mutatja, hogy az elmúlt év elején 10 millió 678 ezer 800 ember élt az országban. A lakosság száma négy évtized alatt több mint másfél millióval gyarapodott, az utóbbi években azonban csökkent a lélekszám. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1983- ban 3,5-szerese volt az 1950. évinek. Társadalmi juttatásokra 1983-ban 193 milliárd forintot fordítottak. A társadalmi juttatások 58 százalékát pénzben, 42 százalékát pedig természetben kapta a lakosság. Az egészségügyre vonatkozó adatok szerint az orvosellátottság hazánkban nemzetközi összehasonlításban is kedvező: 10 ezer lakosra 31 orvos jut. A felszabadulás utáni években jelentősen növekedett a közművelődési intézmények látogatottsága. A televízió széles körű elterjedése sem csökkentette a múzeumok, hangversenyek, TIT-rendezvények iránti érdeklődés. A TIT-tanfolyamok hallgatóinak száma például az utóbbi 13 évben 27 ezerről 150 ezerre, a múzeumlátogatóké évi 7,2 millióról 18,6 millióra, a hangversenyek közönsége 828 ezerről 1,1 millióra gyarapodott. (MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1983. MÁRCIUS 1. Gromiko Madridba utazott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter olaszországi hivatalos látogatását befejezve csütörtökön az olasz fővárosból Madridba utazott. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter csütörtökön délelőtt Madridban megbeszélést folytatott Felipe Gonzalez spanyol kormányfővel. A baráti jellegű megbeszélésen áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és azok fejlesztésének távlatait, valamint megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány fontos kérdését. A felek kijelentették, hogy elégedettek a szovjet—spanyol gazdasági, tudományosműszaki és kulturális együttműködés alakulásával, méltatták a két ország politikai kapcsolatainak erősödését. Gromiko bírálta az Egyesült Államok militarista politikáját és kijelentette: minden államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie a nemzetközi biztonság megszilárdítására, a nukleáris katasztrófa elkerülésére. Meg kell akadályozni, hogy tovább növekedjen Európában a konfrontáció — mondotta a szovjet külügyminiszter. González üdvözölte a szovjet—amerikai megállapodást a genfi tárgyalásokról. Mindkét fél reményét fejezte ki, hogy Genf meggátolja a világűr militarizálását, és elvezethet a nukleáris szembenállás szintjének csökkentéséhez mind Európában, mind pedig az egész világon. Andrej Gromiko megújította a Felipe Gonzáleznek szóló hivatalos meghívást a Szovjetunióba. A meghívást spanyol részről elfogadták, időpontját később rögzítik. González ebédet adott Gromiko tiszteletére. Csütörtökön délután szovjet—spanyol külügyminiszteri megbeszélések kezdődtek, melyen a legidőszerűbb nemzetközi problémákat tekintik át. Magyar felszólalás Genfben A genfi leszerelési értekezlet csütörtöki ülésén felszólalt Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Sajnálattal állapította meg, hogy az értekezlet már hosszú évek óta képtelen eredményt felmutatni, sőt , a nemzetközi viszonyokban tapasztalt, jól ismert okok miatt — egyetlen égető kérdés kapcsán nem tudott eljutni még az érdemi tárgyalások megkezdéséig sem. Egyes jelek azonban lehetőséget adnak az óvatos bizakodásra. Két hét múlva megkezdődnek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezéséről. Magyarországon várakozással tekintenek a tárgyalásokra, és remélik, hogy azokon hatékony megállapodások születnek majd. A magyar kormánynak változatlanul az a meggyőződése, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének nincs ésszerű alternatívája, s ezért köztük a párbeszéd elengedhetetlenül fontos. Bevonultak a leendő határőrök is Az ez idő tájt behívandó hajdú-bihari sorkötelesek nagyobb részének bevonulására február 27-én került sor, kisebb hányaduk pedig a tegnapi naptól kezdődően tesz eleget katonai szolgálatának. A csütörtökön bevonultak egy részét határőröknek fogják kiképezni. A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepségen Batiz Zoltán alezredes köszöntötte a fiatalokat a Hajdú-Bihar megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság nevében. Üdvözölte a tőlük búcsúzó hozzátartozókat, a meghívott vendégeket, köztük dr. Kolozsvári Lajost, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökét. A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttes parancsát Janka Károly őrnagy olvasta fel. A bevonulók nevében Kiss Lajos honvéd ígért lelkiismeretes helytállást. Kiss Lajosné édesanya a hozzátartozók részéről a haza fegyelmezett fegyveres szolgálatára kérte a fiúkat. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács megerősítette a zöldség- és gyümölcstermelés növelésére A munkavédelemről szóló kormányrendelet módosítása azt a célt szolgálta, hogy a munkavédelem irányítása és ellenőrzése jobban összhangba kerüljön a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével, a felügyeleti jogkörök változásával. Az új szabályozás értelmében március 1-től nem a minisz- tériumok, hanem az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség látja el a munkavédelem általános irányítását és ellenőrzését, s a minisztériumok helyett ugyancsak a főfelügyelőség feladata lesz a munkavédelem általános érvényű jogszabályainak előkészítése, kidolgozása. Ezzel lehetővé válik, hogy valamennyi népgazdasági ágban egységesen értelmezzék és alkalmazzák a munkavédelmi teendőket, azonos elvek alapján szabályozzák az állami vezetők ezzel kapcsolatos feladatait, a munkavédelmi ellenőrzések és szemlék rendjét, az oktatás kidolgozott programot, egyidejűleg utasítást adott a forgalmazás szervezettebbé tételéhez szükséges feltételek megteremtésére, és a vizsgáztatás követelményeit, a balesetek bejelentésének és kivizsgálásának kötelezettségét. A biztonságos munkavégzés általános feltételeit javítja, hogy a jövőben az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség központilag, egységesen határozza meg azoknak a gépeknek, berendezéseknek körét, amelyeket munkavédelmi szempontból minősíteni kell. Eddig ez minisztériumi feladat volt, de gyakorlatuk nem volt egységes. Főként a külföldről behozott gépek esetében fordult elő, hogy míg az egyik minisztérium az üzembe helyezést biztonságtechnikai vizsgálatokhoz kötötte, ugyanazt a gépet másutt minden különösebb eljárás nélkül munkába állították. Ugyancsak a munkavégzés biztonságát növeli, hogy a jövőben csak az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség engedélye alapján lehet a különféle emelőberendezéseket gyártani, hasonlóan más veszélyforrást jelentő berendezésekhez, mint amilyenek például a kazánok, amelyek készítését már eddig is hatóságilag ellenőrizték. A nagyobb önállóság a munkavédelmi követelmé- nyek érvényesítésében is megnöveli a vállalatok felelősségét. Ezentúl nem a minisztérium, hanem az újonnan alakuló vállalati tanácsok, illetve a dolgozók közgyűlései felügyelik a biztonságtechnikai felszereléseket, továbbá azt, hogy munkavédelmi szempontból megfelelőek-e a gépek, berendezések. Hogy ennek a kötelezettségüknek eleget tesznek-e, azt az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség, illetve annak területi szervei ellenőrzik. Az egyes szakmákra vonatkozó konkrét munkavédelmi előírásokat továbbra is az ágazati minisztériumok adják ki. A munkavédelmi minősítésről, a munkavédelem oktatásáról és a vizsgáztatásról, valamint a munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzéséről szóló új jogszabályokat az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség szakemberei 1985. június 30-ig dolgozzák ki. (MTI) Egységes munkavédelmi szabályok Küldöttgyűlés Létavértesen (Folytatás az 1. oldalról) Figyelemre méltó adat, hogy a kiskereskedelmi egységek összes forgalmának 8,7 százalékát a szerződéses egységek bonyolították le, ugyanakkor az itt elért nyereség közel 20 százalékát „termelték” ki. A vendéglátóegységek összes forgalmából alig 40 százalékos a szerződéses üzletek részesedése, viszont a többi egység összes nyereségénél 23 százalékkal nagyobb tiszta jövedelmet hoztak a szerződésesek az ÁFÉSZ-nek. Az ÁFÉSZ elnöke az erőforrások még jobb kihasználását, a meglevő eszközök fokozott nyereségtermelő tevékenységre való felhasználását, a belső irányítási rendszer korszerűsítését, a tagsági kapcsolat további szélesítését említette az idei munka sikerének meghatározó tényezőiként. A Derecskei ÁFÉSZ 1984- ben több mint 1,2 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, ami ugyan elmarad a tervezettől, de az előző évihez képest 8 százalékkal nagyobb. Az egyik legfontosabb mutató, az eredmény viszont megközelíti a 30 millió forintot, és ez a tervezettnél 35,5 százalékkal több. A kiskereskedelem közel 850 millió forintos árbevételt ért el. Az ellátási területen — 14 községben és részben Debrecen városban — az üzletpolitikai célkitűzésekben meghatározott feladatoknak eleget tudtak tenni, az áruellátás színvonala nem romlott, azonban a szállító vállalatok kínálata gyakran nem egyezett az üzletvezetők elképzelésével. A ráfordítások viszont kedvezően alakultak, mert az áruszállítás, a kamat, a raktározás és a banki költségek lényegesen alatta maradtak a tervezettnek. A vendéglátás elmúlt évi árbevételi terve 126 millió forint volt, és közel 131 millió forintban valósult meg. A 43 vendéglátóüzlet összesen mintegy 3,4 millió forint eredményt ért el, s ide tartozik az is, hogy az épületek javítására és korszerűsítésére több mint 4,6 millió forintot költött tavaly a szövetkezet. A határ menti árucsere-forgalom dinamikusan nőtt a Derecskei ÁFÉSZ-nél 1984- ben. A román és csehszlovák partnerekkel folytatott üzleti kapcsolatnak köszönhetően a 15 milliós árbevétel közel 1,8 millió forint nyereséget hozott a szövetkezetnek. A felvásárlási ágazat a tervtől valamelyest elmaradt, árbevétele megközelíti a 127 millió forintot. A lemaradás jórészt annak köszönhető, hogy a kiskereskedelmi szakboltok egy-két egység kivételével az új üzemelési formákban működnek, és ezek az üzletek élve a lehetőségekkel, szinte teljes mértékben közvetlenül vásárolják az árut. Ehhez még hozzájárult, hogy az időjárás miatt az export és ipari célra termeltetett zöldségek és gyümölcsök az elképzeltnél kevesebb mennyiségben kerültek a szövetkezet felvásárlóhelyeire. A nem rubel elszámolású export közel 20 százalékkal haladta meg a tervezettet, a szocialista országokba irányuló kivitel ennél is dinamikusabban változott. A terveknél nagyobb exportban szerepet játszott az ipari tevékenység is. A főágazat 113 millió forintos árbevétel mellett mintegy 8,5 milliós nyereséget ért el, de a globális számok mögött szerkezeti eltolódás tapasztalható. A tervezettnél kisebb bevétele volt a húsfeldolgozónak, a szeszfőzdének és palackozónak, s ugyanakkor jelentősen túlteljesítette tervét a tormaüzem, és nyereséget hozott az egyéb tevékenység is. A küldöttgyűlésen a felügyelőbizottság, a nőbizottság és az ifjúsági bizottság elnökei is beszámoltak az elmúlt évi munkáról, majd a küldöttek megvitatták az 1984. évi tevékenységet, és az idei terv teljesíthetőségét elemezték.