Hajdú-Bihari Napló, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

Konsztantyin Csernyenko ellátogatott moszkvai választó­körzetébe (Telefotó: TASZSZ- MTI — KS) Átnyújtották Csernyenkónak a képviselői igazolványt Csütörtökön Moszkvában átnyújtották Konsztantyiv­ Csernyenkónak az oroszor­szági föderáció legfelsőbb tanácsának képviselői igazol­ványát. Az SZKP KB főtit­kárát, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökét Moszkva kujbisevi választókerületének szava­zói választották képviselő­jüknek az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsába. A vasárnapi választások eredményeiről szóló jelenté­seiket szerda délután tették közzé a köztársasági válasz­tási bizottságok. A Szovjet­unió tizenöt szövetséges köz­társaságában összesen 6728 legfelsőbb tanácsi küldöttet választottak. A köztársasá­gok több mint kétharmadá­ban a legfelsőbb államhatal­mi szerv tagjainak több mint hatvan százaléka először ka­pott ilyen megbízatást. A képviselői igazolvány átvétele kapcsán Konsztan­­ty­in Csernyenko kijelentette, hogy a választási tapasztala­tok szerint megnőttek a vá­lasztópolgárok elvárásai képviselőikkel szemben. Kedvező jelenségként emlí­tette meg azt is, hogy a kü­lönböző szintű tanácsok az eddigieknél határozottabban élnek jogaikkal a lakosság jó minőségű fogyasztási cikkek­kel történő ellátása érdeké­ben, a korábbinál aktívab­ban vesznek részt az orszá­gos méretű iskolareform megvalósításában, a tör­vényhozó szervek tevékeny­ségének ellenőrzésében, a rend és a fegyelem megszi­lárdításában az élet külön­böző területein. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bi­zottság csütörtökön nyilat­kozatban ítélte el az izraeli megszállók libanoni kegyet­lenkedéseit követelve, hogy Izrael azonnal vessen véget a polgári lakosság ellen is­­ irányuló cselekményeknek, s­­ vonja felelősségre azok irá­nyítóit, végrehajtóit, továbbá haladéktalanul vonuljon ki a megszállt területekről. Csak az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolása te­remtheti meg annak feltéte­leit, hogy Libanon népe bé­kében és szabadon élhessen — hangsúlyozza nyilatkozat. (MTI) Búcsúlátogatás Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Osmo Väinelát, a Finn Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki végleg elutazott Budapestről. (MTI) Francia-nyugatnémet csúcstalálkozó Párizsban csütörtökön megkezdődött a francia—nyugat­német csúcstalálkozó. A sűrű köd miatt Kohl kancellár re­pülőgépe csak késő délelőtt tudott felszállni, s a kancellár és kísérete 12 óra 30 perckor érkezett meg Párizsba. Helmut Kohl a repülőtérről — ahol Fabius miniszterel­nök fogadta — az Elysée-palotába hajtatott, ahol a prog­ramhoz képest több mint kétórás késéssel megkezdte négy­­szemközti megbeszélését Mitterrand elnökkel. A csúcstalálkozó a késő délutáni órákban ért véget. Statisztika Magyarország negyven évéről A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásá­ban megjelent a Mai Magyarország című kiadvány, amely a KSH adataira alapozva részletes áttekintést nyújt hazánk negyven­éves fejlődéséről a felszabadulástól nap­jainkig. A tetszetős kiállítású kötet grafi­konokkal és fotókkal illusztrálva képet ad a társadalmi és gazdasági viszonyok át­alakulásának főbb állomásairól, a föld­rajzi környezetről, az államéletről, a poli­tikai és társadalmi szerkezet alakulásáról. Részletesen foglalkozik a kiadvány az utóbbi, egy-másfél évtized társadalmi és gazdasági folyamataival A statisztika ta­núsága szerint a népgazdaság teljesítőké­pessége a belső és külső nehézségek elle­nére is fejlődött a hetvenes években: 1970—83 között a nemzeti jövedelem — összehasonlítható áron — 64 százalékkal növekedett, 1983-ban folyó áron megkö­zelítette a 740 milliárd forintot. (1984-ben pedig meghaladta a 800 milliárdot.) A nemzeti jövedelem növekedési üteme a het­venes évek vége felé egyre inkább a gazda­ság devizakitermelő képességétől vált függővé, s a külgazdasági egyensúly javí­tása érdekében vissza kellett fogni az importigényes és nem eléggé exportképes termelést. A nemzeti jövedelem 46 százalékát az ipar termeli, és ebben az ágazatban van a népgazdaság állóeszköz-állományának 25 százaléka. Ugyancsak az iparra jut a beruházások mintegy harmada, az ex­port 74 százaléka. Napjainkban az ipari termékek 93 százalékát állami vállala­tok, 5,6 százalékát szövetkezetek és 1,4 százalékát pedig magánkisiparosok állít­ják elő. A mezőgazdasági termékek termelése 1981—83 között évi átlagban 77 százalék­kal nagyobb volt, mint az 1960-as évek első felében. A két évtizedben gabonából, gyümölcsből és húsból kétszeresére, to­jásból két és félszeresére növekedett a termelés. Néhány termék egy lakosra ju­tó előállításában Magyarország világvi­szonylatban is élen jár: az utóbbi években a gabonatermelésben Ausztráliával, az Amerikai Egyesült Államokkal, Dániá­val és Kanadával, a hústermelésben Dá­niával és Hollandiával együtt áll a világ­sorrend élén. A lakosság biztonságos élel­miszer-ellátása mellett külpiaci értékesí­tésre is jelentős mennyiségű mezőgazda­sági és élelmiszer-ipari termék jut. 1983- ban több mint ötszöröse volt a mezőgaz­dasági eredetű termékek exportja az 1960. évinek. A statisztikai adatok szerint az országos közutak hálózata az utóbbi másfél évti­zedben nem sokat változott, jelentősen javult azonban az utak minősége. Az aszfalt- és bitumenburkolatú utak hossza 1970—83 között 16 ezer kilométer­ről 26 ezer kilométerre növekedett, a makadámutak hossza ötödére, a földutaké pedig mintegy felére csökkent. A közúti áruszállításban az 1970. évi 74 ezerrel szem­ben 1983-ban már 130 ezer tehergépkocsi vett részt. Jelenleg több mint 24 ezer autó­busz van az országban, két és félszer any­­nyi, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A személygépkocsik száma meghaladta az 1,2 milliót (1984 végén az 1,3 milliót) Mintegy hatszor annyi az autó, mint 1970- ben, s többségük a lakosság tulajdonában van. A személygépkocsik cserélődése azon­ban lassú, az állomány több mint egyhar­­mada 10 évesnél régebbi volt 1983 végén. A népességstatisztika azt mutatja, hogy az elmúlt év elején 10 millió 678 ezer 800 ember élt az országban. A lakosság száma négy évtized alatt több mint másfél mil­lióval gyarapodott, az utóbbi években azonban csökkent a lélekszám. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1983- ban 3,5-szerese volt az 1950. évinek. Tár­sadalmi juttatásokra 1983-ban 193 milliárd forintot fordítottak. A társadalmi jutta­tások 58 százalékát pénzben, 42 százalé­kát pedig természetben kapta a lakosság. Az egészségügyre vonatkozó adatok sze­rint az orvosellátottság hazánkban nemzet­közi összehasonlításban is kedvező: 10 ezer lakosra 31 orvos jut. A felszabadulás utáni években jelentősen növekedett a közművelődési intézmények látogatottsága. A televízió széles körű elter­jedése sem csökkentette a múzeumok, hangversenyek, TIT-rendezvények iránti érdeklődés. A TIT-tanfolyamok hallgatói­nak száma például az utóbbi 13 évben 27 ezerről 150 ezerre, a múzeumlátogató­ké évi 7,2 millióról 18,6 millióra, a hangversenyek közönsége 828 ezerről 1,1 millióra gyarapodott. (MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1983. MÁRCIUS 1. Gromiko Madridba utazott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter olaszországi hivatalos látogatását befejez­ve csütörtökön az olasz fővá­rosból Madridba utazott. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a miniszterta­nács első elnökhelyettese, külügyminiszter csütörtökön délelőtt Madridban megbe­szélést folytatott Felipe Gon­zalez spanyol kormányfővel. A baráti jellegű megbeszélé­sen áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és azok fejlesztésének távlatait, va­lamint megvizsgálták a nem­zetközi helyzet néhány fon­tos kérdését. A felek kijelentették, hogy elégedettek a szovjet—spa­nyol gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális együtt­működés alakulásával, mél­tatták a két ország politikai kapcsolatainak erősödését. Gromiko bírálta az Egye­sült Államok militarista po­litikáját és kijelentette: min­den államnak aktív erőfeszí­téseket kell tennie a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tására, a nukleáris kataszt­rófa elkerülésére. Meg kell akadályozni, hogy tovább nö­vekedjen Európában a konf­rontáció — mondotta a szov­jet külügyminiszter. González üdvözölte a szov­jet—amerikai megállapodást a genfi tárgyalásokról. Mind­két fél reményét fejezte ki, hogy Genf meggátolja a vi­lágűr militarizálását, és elve­zethet a nukleáris szembenál­lás szintjének csökkentésé­hez mind Európában, mind pedig az egész világon. Andrej Gromiko megújí­totta a Felipe Gonzáleznek szóló hivatalos meghívást a Szovjetunióba. A meghívást spanyol részről elfogadták, időpontját később rögzítik. González ebédet adott Gro­miko tiszteletére. Csütörtökön délután szov­jet—spanyol külügyminiszte­ri megbeszélések kezdődtek, melyen a legidőszerűbb nem­zetközi problémákat tekintik át. Magyar felszólalás Genfben A genfi leszerelési értekez­let csütörtöki ülésén felszó­lalt Meiszter Dávid nagykö­vet, a magyar küldöttség ve­zetője. Sajnálattal állapítot­ta meg, hogy az értekezlet már hosszú évek óta képte­len eredményt felmutatni, sőt , a nemzetközi viszo­nyokban tapasztalt, jól is­mert okok miatt — egyetlen égető kérdés kapcsán nem tudott eljutni még az érdemi tárgyalások megkezdéséig sem. Egyes jelek azonban lehe­tőséget adnak az óvatos biza­kodásra. Két hét múlva megkezdődnek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az űrfegy­verkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverkezési ver­seny megfékezéséről. Ma­gyarországon várakozással tekintenek a tárgyalásokra, és remélik, hogy azokon ha­tékony megállapodások szü­letnek majd. A magyar kor­­mánynak változatlanul az a meggyőződése, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének nincs ésszerű alternatívája, s ezért köz­tük a párbeszéd elengedhe­tetlenül fontos. Bevonultak a leendő határőrök is Az ez idő tájt behívandó hajdú-bihari sorkötelesek na­gyobb részének bevonulására február 27-én került sor, ki­sebb hányaduk pedig a tegnapi naptól kezdődően tesz ele­get katonai szolgálatának. A csütörtökön bevonultak egy részét határőröknek fogják kiképezni. A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepségen Batiz Zoltán alezredes köszöntötte a fiatalokat a Hajdú-Bihar megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság nevében. Üdvözölte a tőlük búcsúzó hozzátartozókat, a meghívott vendégeket, köztük dr. Kolozsvári Lajost, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnökét. A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttes parancsát Janka Károly őrnagy olvasta fel. A bevonulók nevében Kiss Lajos honvéd ígért lelkiismeretes helytállást. Kiss Lajosné édesanya a hozzátartozók részéről a haza fe­gyelmezett fegyveres szolgálatára kérte a fiúkat. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács meg­erősítette a zöldség- és gyü­mölcstermelés növelésére A munkavédelemről szóló kormányrendelet módosítása azt a célt szolgálta, hogy a munkavédelem irányítása és ellenőrzése jobban össz­hangba kerüljön a gazda­ságirányítás továbbfejleszté­sével, a felügyeleti jogkö­rök változásával. Az új szabályozás értelmében március 1-től nem a minisz-­ tériumok, hanem az Orszá­gos Munkavédelmi Főfel­ügyelőség látja el a munka­­védelem általános irányítá­sát és ellenőrzését, s a mi­nisztériumok helyett ugyan­csak a főfelügyelőség fel­adata lesz a munkavédelem általános érvényű jogsza­bályainak előkészítése, ki­dolgozása. Ezzel lehetővé válik, hogy valamennyi nép­­gazdasági ágban egysége­sen értelmezzék és alkal­mazzák a munkavédelmi teendőket, azonos elvek alapján szabályozzák az állami vezetők ezzel kap­csolatos feladatait, a mun­kavédelmi ellenőrzések és szemlék rendjét, az oktatás kidolgozott programot, egy­idejűleg utasítást adott a forgalmazás szervezettebbé tételéhez szükséges feltéte­lek megteremtésére, és a vizsgáztatás követel­ményeit, a balesetek beje­lentésének és kivizsgálásá­nak kötelezettségét. A biztonságos munkavég­zés általános feltételeit ja­vítja, hogy a jövőben az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség központilag, egységesen határozza meg azoknak a gépeknek, be­rendezéseknek körét, ame­lyeket munkavédelmi szem­pontból minősíteni kell. Eddig ez minisztériumi fel­adat volt, de gyakorlatuk nem volt egységes. Főként a külföldről behozott gépek esetében fordult elő, hogy míg az egyik minisztérium az üzembe helyezést bizton­ságtechnikai vizsgálatokhoz kötötte, ugyanazt a gépet másutt minden külö­nösebb eljárás nélkül mun­kába állították. Ugyancsak a munkavégzés biztonságát növeli, hogy a jövőben csak az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség engedélye alapján lehet a különféle emelőberendezéseket gyárta­ni, hasonlóan más veszély­forrást jelentő berendezé­sekhez, mint amilyenek például a kazánok, amelyek készítését már eddig is ha­tóságilag ellenőrizték. A nagyobb önállóság a munkavédelmi követelmé-­ nyek érvényesítésében is megnöveli a vállalatok fe­lelősségét. Ezentúl nem a minisztérium, hanem az újonnan alakuló vállalati tanácsok, illetve a dolgozók közgyűlései felügyelik a biztonságtechnikai felszere­léseket, továbbá azt, hogy munkavédelmi szempontból megfelelőek-e a gépek, be­rendezések. Hogy ennek a kötelezettségüknek eleget tesznek-e, azt az Országos Munkavédelmi Főfelügye­lőség, illetve annak területi szervei ellenőrzik. Az egyes szakmákra vonatkozó konk­rét munkavédelmi előíráso­kat továbbra is az ágazati minisztériumok adják ki. A munkavédelmi minő­sítésről, a munkavédelem oktatásáról és a vizsgázta­tásról, valamint a munka­­védelmi előírások betartá­sának ellenőrzéséről szóló új jogszabályokat az Or­szágos Munkavédelmi Fő­felügyelőség szakemberei 1985. június 30-ig dolgoz­zák ki. (MTI) Egységes munkavédelmi szabályok Küldöttgyűlés Létavértesen (Folytatás az 1. oldalról) Figyelemre méltó adat, hogy a kiskereskedelmi egy­ségek összes forgalmának 8,7 százalékát a szerződéses egy­ségek bonyolították le, ugyan­akkor az itt elért nyereség közel 20 százalékát „termel­ték” ki. A vendéglátóegysé­gek összes forgalmából alig 40 százalékos a szerződéses üzletek részesedése, viszont a többi egység összes nyere­ségénél 23 százalékkal na­gyobb tiszta jövedelmet hoz­tak a szerződésesek az ÁFÉSZ-nek. Az ÁFÉSZ el­nöke az erőforrások még jobb kihasználását, a megle­vő eszközök fokozott nyere­ségtermelő tevékenységre va­ló felhasználását, a belső irá­nyítási rendszer korszerűsíté­sét, a tagsági kapcsolat to­vábbi szélesítését említette az idei munka sikerének megha­tározó tényezőiként. A Derecskei ÁFÉSZ 1984- ben több mint 1,2 milliárd forintos forgalmat bonyolí­tott le, ami ugyan elmarad a tervezettől, de az előző évi­hez képest 8 százalékkal na­gyobb. Az egyik legfontosabb mutató, az eredmény viszont megközelíti a 30 millió fo­rintot, és ez a tervezettnél 35,5 százalékkal több. A kiskereskedelem közel 850 millió forintos árbevé­telt ért el. Az ellátási terüle­ten — 14 községben és rész­ben Debrecen városban — az üzletpolitikai célkitűzésekben meghatározott feladatoknak eleget tudtak tenni, az áruel­látás színvonala nem rom­lott, azonban a szállító válla­latok kínálata gyakran nem egyezett az üzletvezetők el­képzelésével. A ráfordítások viszont kedvezően alakultak, mert az áruszállítás, a kamat, a raktározás és a banki költ­ségek lényegesen alatta ma­radtak a tervezettnek. A vendéglátás elmúlt évi árbevételi terve 126 millió forint volt, és közel 131 mil­lió forintban valósult meg. A 43 vendéglátóüzlet összesen mintegy 3,4 millió forint eredményt ért el, s ide tarto­zik az is, hogy az épületek javítására és korszerűsítésére több mint 4,6 millió forintot költött tavaly a szövetkezet. A határ menti árucsere-for­galom dinamikusan nőtt a Derecskei ÁFÉSZ-nél 1984- ben. A román és csehszlovák partnerekkel folytatott üzleti kapcsolatnak köszönhetően a 15 milliós árbevétel közel 1,8 millió forint nyereséget ho­zott a szövetkezetnek. A fel­­vásárlási ágazat a tervtől va­lamelyest elmaradt, árbevé­tele megközelíti a 127 millió forintot. A lemaradás jórészt annak köszönhető, hogy a kiskereskedelmi szakboltok egy-két egység kivételével az új üzemelési formákban mű­ködnek, és ezek az üzletek élve a lehetőségekkel, szinte teljes mértékben közvetlenül vásárolják az árut. Ehhez még hozzájárult, hogy az idő­járás miatt az export és ipa­ri célra termeltetett zöldsé­gek és gyümölcsök az elkép­­zeltnél kevesebb mennyiség­ben kerültek a szövetkezet felvásárlóhelyeire. A nem rubel elszámolású export közel 20 százalékkal haladta meg a tervezettet, a szocialista országokba irá­nyuló kivitel ennél is dina­mikusabban változott. A ter­veknél nagyobb exportban szerepet játszott az ipari te­vékenység is. A főágazat 113 millió forintos árbevétel mel­lett mintegy 8,5 milliós nye­reséget ért el, de a globális számok mögött szerkezeti el­tolódás tapasztalható. A ter­vezettnél kisebb bevétele volt a húsfeldolgozónak, a szeszfőzdének és palackozó­nak, s ugyanakkor jelentősen túlteljesítette tervét a tor­maüzem, és nyereséget hozott az egyéb tevékenység is. A küldöttgyűlésen a fel­ügyelőbizottság, a nőbizottság és az ifjúsági bizottság elnö­kei is beszámoltak az elmúlt évi munkáról, majd a kül­döttek megvitatták az 1984. évi tevékenységet, és az idei terv teljesíthetőségét elemez­ték.

Next