Hajdú-Bihari Napló, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

IMEGIN­R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGAHBK UPM A kongresszus tiszteletére A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni köz.­pontjában a kissorozat gyáregység kollektívája a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny kere­tében az idei esztendő első negyedévének kitűzött fel­adatát, a 226 millió forintos termelési tervét határ­idő előtt teljesítette. Ezen belül maradéktalanul ele­get tettek a tőkés és a demokratikus exportfeladatok­nak is. Március 30-ig terven felül további 10 millió forintos többleteredményt teljesítenek. Az MGM dolgozói ez­zel köszöntötték az MSZMP XIII. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusa elfogadja a Központi Bizott­ság beszámolóját, jóváhagyja a XII. kongresszus óta vég­zett munka értékelését, meg­erősíti a párt fő politikai irányvonalát. Elfogadja és jóváhagyja a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentését a két kongresszus közötti te­vékenységéről. A következő években az a legfontosabb feladatunk, hogy e vívmányainkra tá­maszkodva folytassuk mun­kánkat a fejlett szocialista társadalom megteremtése ér­dekében: feltárjuk és hasz­nosítsuk a szocialista rend­szerben levő erőforrásokat; népgazdaságunk teljesítőké­pességének növelésével létre­hozzuk a gazdasági egyen­súly további javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tu­domány, a kultúra és a mű­velődés fejlesztésével segít­sük az emberek alkotóképes­ségének kibontakozását; de­mokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében erősítsük a nemzeti egységet. ködés folytatására törek­szünk a fejlett tőkés orszá­gokkal. Eredményes nemzetközi te­vékenységünknek legfonto­sabb hazai biztosítéka társa­dalmi rendszerünk szilárdsá­ga, a szocializmus sikeres építése. (Folyt*«« m *. elé*l*n) I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk II. Belpolitikánk, társadalmi és politikai viszonyaink I Az utóbbi években a megnövekedett nem­zetközi feszültség alapvető oka az Amerikai Egyesült Ál­lamok szélsőséges imperia­lista köreinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlan­ti Szövetség között kialakult katonai erőegyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési versenynek minden eddiginél veszélye­sebb szakasza bontakozott ki. Növelte a katonai és a poli­tikai feszültséget az új ame­rikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat­­európai telepítésének meg­kezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az ame­rikai űrfegyverkezési tervek. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság, regionális konfliktus kiéleződése. A nemzetközi helyzet to­vábbi romlásának megakadá­lyozásában meghatározó sze­repet játszik a szocialista or­szágok békepolitikája. A Szovjetunió, a Varsói Szerző­dés többi tagállama az el­­múlt években is átfogó kez­deményezések egész sorát tet­te a világháborús veszély el­hárítására, a nukleáris és a hagyományos fegyverzet kor­látozásának előmozdítására, a katonai szembenállás lehe­tő legalacsonyabb szintjének kialakítására. A nemzetközi erőviszonyok alakulását jelentősen befo­lyásolja a fejlődő országok küzdelme, melyet a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felmelkedésért folytatnak. A világbéke megőrzésében növekedett a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és poli­tikai erőket tömörítő hábo­rúellenes mozgalmak szere­pe. A béke híveinek erőfeszí­téseivel találkoznak azoknak a reálisan gondolkodó polgá­ri politikai tényezőknek a törekvései, akik elfogadják, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája. A kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok népei érdekeltek a világbéke megőrzésében. Mindezek következtében az elmúlt évek negatív nem­zetközi fejleményei ellenére sem alakult ki közvetlen vi­lágháborús veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet-nyugati kap­csolatok egészében. Fennma­radt a világ békéjének leg­főbb biztosítékát jelentő glo­bális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövet­ség között. "­ A Magyar Népköztár­­saság külpolitikájában a feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is ér­vényesült a párt XII. kong­resszusán meghatározott irányvonal. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közös­ségének szilárd tagja, külpo­litikájának a jövőben is leg­főbb célja, hogy kedvező nemzetközi feltételeket te­remtsen a szocialista építő­munkához és hozzájáruljon a béke és a társadalmi hala­dás egyetemes ügyéhez. Elsőrendű nemzeti érde­künk a magyar—szovjet ba­rátság további erősítése, a két ország s a két nép együtt­működésének gazdagítása. A Szovjetunió hazánk függet­lenségének, szocialista építő­munkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. Párt­jainkat, országainkat, népe­inket összekapcsolja az el­vek, az alapvető célok és ér­dekek azonossága, összekötik a proletár internacionalizmus és a barátság erős szálai. Közös elveink, alapvető ér­dekeink és céljaink azonossá­ga jegyében tovább fejleszt­jük kapcsolatainkat a test­véri szocialista országokkal. Pártunk és népünk szolidá­ris a fejlődő országokkal. Megkülönböztetett figyelem­mel építjük kapcsolatainkat a haladó, a szocialista orien­­tációjú államokkal. Támogat­juk a demokratikus, nemzeti erők harcát, amelyet a dik­tatórikus és fajüldöző rend­szerek ellen folytatnak. A nemzetközi feszültség mérséklése, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése, a gazdasá­gi, műszaki-tudományos, kul­turális és más kapcsolatok­ban rejlő előnyök kiaknázá­sa érdekében a párbeszéd fenntartására, az együttmű­szocialista rendszerünk fejlesztése megköveteli a társadalmi tulajdon gyara­pítását, fokozott védelmét, és előnyeinek minél teljesebb kihasználását. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelve érdekeltsé­güket a termelőeszközök ha­tékonyabb működtetésében, fokozottabban bevonva őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és vé­di a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulaj­dont. A törvénytelen úton szerzett jövedelmek kelet­kezését meg kell akadályoz­ni. "­ A társadalmi osztályok és rétegek legfonto­sabb érdekeinek és céljainak azonossága révén fejlődik ha­zánkban a szocialista nemze­ti egység- Szövetségi politi­kánk változatlan célja társa­dalmunk különböző osztá­lyainak és rétegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése ér­dekében. A munkásosztály társadal­munk vezető osztálya. Előre­haladásunk megköveteli a munkások szakképzettségé­nek, műveltségének növelé­sét, és azt is, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában és végrehajtásában, a válla­latok irányításában, a tár­sadalmi ellenőrzésben.­­ A szövetkezeti parasztság a munkásosztály szilárd szö­vetségese. Munkájával hozzá­járul az ország szocialista fejlődéséhez. A falusi lako­sok életkörülményeinek javí­tása továbbra is fontos fel­adat. Nő a magas fokú képzett­séget igénylő szellemi mun­ka jelentősége Növelni kell az értelmiségi munka társa­dalmi megbecsülését, elő kell segíteni az értelmiség közéleti aktivitásának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakozását. A kisárutermelőknek, a kisiparosoknak, a kiskeres­kedőknek hosszabb távon is szerepük van a szocialista társadalom életében, a tár­sadalmi igények kielégítésé­ben. "­ A nők egyenjogúságá­­nak következetes érvé­nyesítése további megfontolt intézkedéseket igényel. Fo­koznunk kell erőfeszítésein­ket, hogy társadalmi és gaz­dasági eszközökkel könnyít­­sünk összetett gondjaikon, az anyasággal, a gyermekneve­léssel, a háztartással, a mun­­kavállalással, a családban el­foglalt szerepükkel és a köz­­életiséggel együtt járó ter­heiken. A nők egyenjogúsá­gának megvalósulását szak­­képzettségük, politikai és általános műveltségük növe­lésével is elő kell segíteni. Az ifjúság szocialista szelle­mű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társada­lomnak és intézményeinek segíteniük kell a fiatalok te­hetségének, szakértelmének érvényesülését, de a fiata­loknak is érezniük kell fe­lelősségüket önmagukért és a társadalomért. Különleges figyelmet kell fordítani er­kölcsi, ideológiai nevelésük­re. Az idősebb — már nyug­díjban levő — nemzedékek közül sokan ma is aktívan tevékenykednek. Fontos tár­sadalmi érdekünk, hogy ta­pasztalataikat hasznosítsuk, a közéletben való részvételüket segítsük. Kötelességünk, hogy figyelemmel kísérjük helyzetüket, könnyítsünk az idős korral járó terheiken. A Népünk javát szolgál­­ja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül. Pártunk a szövetségi politika elvi alapján, az ideológiai különbségek elle­nére arra törekszik, hogy a nem vallásos és a vallásos emberek gyakorlati együtt­működése tovább fejlődjön.­­ A nemzetiségek egyen­­jogúságát, anyanyel­vük ápolását, kultúrájuk fej­lesztését a jövőben is biztosí­tani kell. Értékeljük és a to­vábbiakban is támogatjuk a nemzetiségi szövetségek munkáját. A nemzetiségek­nek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd né­pek közötti barátság fej­lesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a ma­gyarországi nemzetiségek­nek a velük azonos anyanyel­vű nemzetekkel való kapcso­latait. Hasonlóképpen ter­mészetesnek tartjuk, hogy a szomszédos országok ma­gyar nemzetiségű dolgozói hazájuk hű állampolgárai­ként ápolják anyanyelvüket, fejlesztik nemzeti kultúráju­kat, s hozzájárulnak né­peink barátságának, orszá­gaink együttműködésének erősítéséhez.­­ ---­

Next