Hajdú-Bihari Napló, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

IMDGYIR SZOCIALISTA MUHKISPÍRIHAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSftGftHBK­UPI» Köszöntjük a megyei pártértekezletet Alkotó légkörben Hajdú-Biharban fontos állomásához érkezett pár­tunk XIII. kongresszusának előkészítése. A beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlések, összevont tag­gyűlések, a munkahelyi, községi és városi pártérte­kezletek sorát követően ma és holnap ülnek tanács­kozóasztal mellé Debrecenben megyénk pártszerve­zeteinek küldöttei. Mérlegre teszik a XII. kongresz­­szus óta eltelt öt esztendő politikai munkáját: me­gyénk lakossága a kommunisták vezetésével mit tett szőkébb pátriánk és az ország gyarapodásáért, bol­dogulásáért, a mindannyiunk sorsát alakító határoza­tok megvalósításáért. A számvetésben az is megfo­galmazódik: mit kell tennünk az elkövetkezendők­ben szocialista céljaink valóra váltásáért. A munkahelyi, területi pártfórumok küldöttei ma­gukkal hozták mindazokat a tapasztalatokat, útrava­­lókat, melyekkel a kommunista kollektívák bizalma felruházta őket. Azt az alkotó légkört, vitaszellemet, felelősségtudatot, mely a kommunisták helyi parla­mentjeinek hangulatát, a párttagság cselekvőkész­ségét jellemezte. Itt, ezen a tanácskozáson, a beszá­­­­mólókban, a hozzászólásokban ötvöződnek szerves egésszé a múlt, a jelen eredményei, gondjai, a tel­­­­jesített és az elmulasztott lehetőségek, kapnak hatá­­­­rozott, karakterisztikus formát a jövőt meghatározó célkitűzések — formálódik napjaink történelme. A­ tisz­ta szándékú, alkotó emberi munka, a tudatos felelős­­s­ség és áldozatvállalás írja nap mint nap szocialista­­ építőmunká­nk történelmét. Jogos büszkeséggel esik szó arról, hogy a XII. kong­resszus és az 1980. évi megyei pártértekezlet hatá­rozatait, célkitűzéseit erőnk, legjobb tudásunk és ob­jektív lehetőségeink szerint eredményesen hajtottuk végre. Ezt a kommunisták és a pártonkívüliek egy­aránt elismerik és nagyra értékelik. A becsülettel, ki­tartóan végzett munka örömét fokozza az, hogy eze­ket az eredményeket a megszokottnál nehezebb kö­rülmények között, számos gondot leküzdve, a kol­lektívák és az egyének belső tartalékait, az emberi al­kotó erőt és cselekvőkészséget mozgósítva értük el. Ez a büszkeség tölthet el mindenkit, aki vállalta cél­jainkat, hitt azok megvalósíthatóságában és erejéhez mérten részt kért a megvalósításból. Abban a társadalmi méretű politikai eszmecserében, amely a kongresszusra készülés időszakát jellemezte és jellemzi, újra bebizonyosodott, hogy Hajdú-Bihar munkássága, parasztsága, értelmisége magáénak vall­ja a párt politikáját. Meggyőződött arról, hogy gyara­podásunk, gondokat, nehézségeket leküzdő képessé­günk elsődleges forrása és biztosítéka az a nyílt, őszin­te és következetes politika, melyet a Magyar Szocia­lista Munkáspárt évtizedek óta a múlt és a jelen ta­­­­nulságainak felhasználásával folytat a jövőnk for­málásáért. A bizalom és a meggyőződés kölcsönösen erősítik egymást. Amikor azt mondjuk, hogy a megye lakos­sága nemcsak bízik a párt politikájában, hanem ak­tívan részt is vesz annak megvalósításában, számo­lunk azzal is, hogy ennek a politikának megértésében, egységes értelmezésében, következetes védelmében és képviseletében bőséggel adódnak tennivalóink. Az elmúlt hónapokban, a kongresszusi irányelvek élénk, gazdag érvanyagú vitái közben viszont meggyőződhet­tünk arról, hogy megyénk kommunistái arra töreked­nek: a pártfegyelem állandó szilárdításával, a tü­ ■ relmes és sokoldalú nevelőmunkával tovább szilár­duljon Hajdú-Biharban a politikai, ideológiai és cse­lekvési egység a határozatok végrehajtásában, és erő­södjön a párt vezető szerepe a mindennapi feladatok ellátásában. Példamutatásuk immár történelmi erénnyé ková­­­­­csolódot­t. Minden tisztán látó, gondolkodó ember meggyőződhetett arról, hogy a kommunisták nemcsak szilárd elkötelezettjei az eszmének, hanem áldozat­kész vállalói a célokat megvalósító cselekvésnek is. Törekvésük, alkotó akaratuk megyénkben is elősegí­tette a szocialista tudat és életmód életeszményének térhódítását. Ez a tudat, az alkotó, teremtő akarat, a megoldandó feladatok nehézségeivel való őszinte szembenézés, a bizalom és a felelősség légkörében ül ma össze me­gyénk kommunistáinak parlamentje, a megyei párt­értekezlet. Amint a felkészülés egyes állomásait, ese­ményeit, ezt a fórumot is ünnepi köntösbe öltözteti a kerek évforduló: népünk történelmének sorsfordu­lója négy évtizeddel ezelőtt, hazánk felszabadulásával megnyitotta az utat szocialista fejlődésünk előtt. Az ünnepre készülés csak erősíti a tartalmat: eredmé­nyeink, gondjaink reális, kritikus, kollektív elemzé­sét. Megfogalmazódik az a kívánság, hogy a XIII. kongresszus erősítse meg pártunk eddig követett po­litikai irányvonalát, adjon határozott, jövőt építő, munkára serkentő cselekvési programot egész népünk számára. Bizonyságot tesznek amellett is, hogy me­gyénk párttagsága és lakossága készen áll a kong­resszusi határozatok végrehajtására. ____________________________ Szigorodó feltételrendszer, bonyolultabb feladatok Eredményes évrőől adott számot a KITE évzáró közgyűlése Tizenkettedik zárszám­adását, tartotta március 1-én Nádudvaron, a helyi műve­lődési házban a nádudvari Kukorica- és Iparinövény­­termelési Együttműködés. A taggazdaságokat képviselő elnökök, igazgatók és szakve­zetők, valamint a meghívott vendégek körében ott volt Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tóth Im­re, a megyei pártbizottság titkára, dr Juhász István, a megyei tanács elnökhelyette­se és Fazekas Károly, a me­gyei tsz-szövetség titkára. Az immár 400 taggazdasá­got integráló termelési rend­szer évzáró közgyűlését Sza­bó István, a KITE elnöke nyitotta meg. Az igazgatóság írásban közreadott beszámo­lójához Balogh Csaba, a KI­TE igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. — Nehéz, de eredményes évet zártunk — mondta be­vezetőül, mintegy összegzés­ként bocsátva előre, hogy az együttműködés kiállta a szél­sőséges időjárás próbáját. Szélsőségen ezúttal is az aszályt kell elsősorban érte­nünk, amely ugyan megyén­ként változóan, egynémely megyénkben azonban kimon­dottan drasztikusan vetette vissza a termést, felerősítve ily módon az amúgy is kelle­metlenül növekvő költségek hatását. A nagy, s a növény­­termesztést önmagában is egyensúlyban tartó kivétel a gabona, azon belül is a bú­za volt, amely, mint köztu­dott, kiemelkedő rekordokat adott, országosan is, és a KITE-taggazdaságokban is. A kukorica ágazatot másod­szor sújtotta aszály, s ebben a — már a termelési kedvet is hátrányosan befolyásoló — helyzetben különösen fontos, amit az igazgató nyomaték­kal hangsúlyozott, hogy tud­niillik igenis nagy képességű technológiai és biológiai hát­tér áll a taggazdaságok ren­delkezésére. A cukorrépát mint az egyik legproblémá­sabb, a rekorderedménnyel termelt, burgonyát mint érté­kesítési bizonytalanságnak kitett árut említette az igaz­gató. Változatlanul tart a zöldborsótermesztés felfutá­sa, a területnöveléshez a múlt évi közel héttonnás hektáronkénti hozam ad ala­pot és biztatást foglalkozik a KITE a szántóföldi zöldségtermesztés integrálásának gondolatával is Az idén több gépet és be­rendezést próbál ki, keresve és építve a kapcsolatokat a zöldséggel foglalkozó­­ cégek­kel. — Reméljük — mondta ezzel kapcsolatban az igaz­gató —, hogy a következő igazgatósági ülésre már rész­­eredményekkel és megfelelő döntést előkészítő határozati javaslattal állhatunk elő. Az egyes ágazatok, tevé­kenységi körök eredményei­nek és gondjainak számba vétele után áttekintette azo­kat­ a célokat, illetve felada­tokat, amelyek a KITE tör­ténetének egyes szakaszait jellemezték. Alapvető válto­zás, mondta, hogy ami az in­duláskor technológiai, tech­nikai, szolgáltatásfejlesztési újdonság volt, az ma kiter­jedt gyakorlat. Amíg 1972- ben, 1973-ban a termésered­mények lehető legnagyobb mértékben való növelése volt a cél, mára a feladatok dif­ferenciáltabbak lettek, elő­térbe kerül az egész növény­­termesztés eredményes gaz­dálkodásának a segítése, ki­szolgálása. A fejlesztési és szolgáltatási tevékenységben a technológiai és műszaki elemek mellett, mind jobban szaporodnak a közgazdasági elemek. A KITE egyre több olyan ágazatot vonz az in­tegráció körébe, amelyek kü­lönösen segítették a növény­­termesztés rugalmasságának, külpiaci viszonyokhoz való alkalmazkodásának, jövedel­mezőségének növelése így került sor különböző vető­magágazatok, különböző ex­port céltermelésű aprómatí­­vak, továbbá a zöldborsó és a csemegekukorica rend­szerbe vonására. Ami a mai célokat illeti a KITE válto­zatlanul feladatának tartja mind az élvonalbeli techno­lógia és technika közvetíté­sét, mind pedig az eredmé­nyes gazdálkodáshoz szüksé­ges, szigorúan költségtakaré­kos megoldások ajánlását — utóbbiakat az alapvető gon­dokkal küzdő, kedvezőtlen adottságú gazdaságok számá­ra. A beszámoló vitájában fel­szólalt Faluvégi Lajos is. A belpolitika közeli nagy eseményére utalva a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se hangsúlyozta, hogy olyan időszakban kerül sorra a zárszámadás, amikor egy­­egy döntés hosszabb időre befolyásolja a munkát és annak eredményét. Vissza­tekintve az elmúlt gazdasági évre, annak három fő gond­jaként az aszályt, a szorító világgazdasági helyzetet és ebből adódóan azokat a népszerűtlen intézkedéseket említette, amelyeket úgy­mond „nehéz szívvel” hoz­tak, de meg kellett hozni. 1984- re alapvetően rá­nyomta bélyegét, hogy kö­rülbelül ugyanannyi devi­zabevételért harminc száza­lékkal több árut kellett ki­vinni. Mégis, a múlt eszten­dő minden terhe ellenére 1985- ben egy gyorsabb ütem­mel számolunk. Olyan kü­szöbhöz érkezett a népgaz­daság, a­melyen túl a len­dületes fejlődés körvonalai látszanak. 1985 eleje nem jól indult, a hosszan tartó, rendkívül hideg időjárás a bányászat­ban és a kohászatban épp­oly komoly gondokat oko­zott, mint a mezőgazdaság­ban. Tiszteletre méltó helyt­állásnak lehettünk tanúi, s abban, hogy nem következ­tek be nagyobb zavarok, nagy szerepük van a tapasz­talt és áldozatkész üzemi vezetőknek, dolgozóknak, ezért elismerés illeti őket. Ami a mezőgazdaság jö­vőjét illeti, noha vannak viták, világosan kirajzolód­nak a lehetőségek, és ezek biztatóak. A magyar gabo­natermesztés nemzetközileg versenyképes, nemcsak ho­zamait, hanem költségeit tekintve is. Nem úgy az ál­lattenyésztés. Kialakult va­lamiféle teljesítményben kü­lönbség a­ két fő ágazat kö­zött. Végső soron ez az oka annak, hogy a fejlettebb mezőgazdaságú európai or­szágok egy hektárról körül­belül kétszer annyi bruttó bevételhez jutnak, sőt a foglalkoztattottakra jutó be­vétel háromszorosa a mi mezőgazdaságunkénak. Ala­csony az élőmunka haté­konysága, és ez elsősorban az álattenyésztésre áll, gon­doljunk csak a baromfi­elhullásban vagy a takar­mányfelhasználási mutató­ban meglevő különbségek­re. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a magyar (Folytatás a 7. oldalon) Szabó István nyitotta meg a közgyűlést Vetélkedő az MGM-ben Február 28-án délután a Magyar Gördülőcsapagy Mű­vekben rendezték meg az MSZBT-tagcsoportok számá­ra meghirdetett Baráti szö­vetségben vetélkedősorozat középdöntőjét. A Kelet-Ma­­gyarország területéről to­vábbjutó hat csapat — a Debreceni Ruhagyár, az ÁÉV, az MGM, a tiszavasvári Al­kaloida, a kisvárdai Császi László Szakközépiskola, a hajdúnánási szakmunkáskép­ző intézet , országos zsűri előtt versenyzett. A döntőbe a győztes tiszavasvári Alka­loida és a második helyezett, a kisvárdai Császi László Szakközépiskola csapata ju­tott. Tanácselnökök értekezlete Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöké­nek vezetésével a főváro­si, megyei és megyei­ vá­rosi tanácselnökök pénte­ken értekezletet tartottak a Parlamentben. A ta­nácskozáson Horváth Ist­ván belügyminiszter adott tájékoztatást a belügyi munka időszerű kérdései­ről, az állam és közbiz­tonság megóvására irá­nyuló tevékenységről. A belügyminiszter tájékoz­tatta a tanácselnököket a határőrség és a tűzoltóság munkájáról is. (MTI) Külü­gyminiszter-helyettesi találkozó Moszkva, 1985. március 1. (MTI) — A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-he­lyettesei március 1-én Moszkvában munkatalál­kozót tartottak, amelyen magyar részről Roska István vett részt. A tárgyszerű, elvtársi légkörű találkozón vé­leményt cseréltek a nukleáris és űrfegyverzet­ről március 12-én kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokról. Százhuszonöt éves óvoda Álmosdon Március elsején délelőtt tíz órakor bensőséges ünnepsé­gen emlékeztek meg a 125 esztendővel ezelőtt Chernel Jó­zsef által alapított álmosdi óvodáról, amely óvoda ugyan­abban az épületben, csak többszöri korszerűsítésen átesve, ma is működik. Az emlékünnepségen Kovács Józsefné, a mintegy kilenc­ven gyermeket gondozó óvoda vezetőnője köszöntötte a résztvevőket, többek között Magyari Lászlónét, a Debrecen városi pártbizottság osztályvezetőjét, valamint dr. Tar Ká­rolyt, a Debrecen városi Tanács művelődési osztályának vezetőjét és az intézmény jelenlegi pedagógusait, gondozó­nőit. Az emlékünnepségen Sándor József­né, a megyei tanács művelődési osztályának óvodai felügyelője mondott rövid beszédet, s az eseményt színesítendő a területi KISZ-szer­­vezet, az álmosdi úttörőcsapat tagjai, valamint az óvoda kis lakói adtak műsort a résztvevőknek, akik — mintegy száz­százötven falubeli érdeklődő és vendég — megtekintették az óvodatörténeti kiállítást, majd közös szánkókirándulás­­ra indultak a Kölcsey-házhoz, a kovácsmúzeumba és az ál­mosdi termelőszövetkezet parkjába.

Next