Hajdú-Bihari Napló, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
IMDGYIR SZOCIALISTA MUHKISPÍRIHAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSftGftHBKUPI» Köszöntjük a megyei pártértekezletet Alkotó légkörben Hajdú-Biharban fontos állomásához érkezett pártunk XIII. kongresszusának előkészítése. A beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlések, összevont taggyűlések, a munkahelyi, községi és városi pártértekezletek sorát követően ma és holnap ülnek tanácskozóasztal mellé Debrecenben megyénk pártszervezeteinek küldöttei. Mérlegre teszik a XII. kongreszszus óta eltelt öt esztendő politikai munkáját: megyénk lakossága a kommunisták vezetésével mit tett szőkébb pátriánk és az ország gyarapodásáért, boldogulásáért, a mindannyiunk sorsát alakító határozatok megvalósításáért. A számvetésben az is megfogalmazódik: mit kell tennünk az elkövetkezendőkben szocialista céljaink valóra váltásáért. A munkahelyi, területi pártfórumok küldöttei magukkal hozták mindazokat a tapasztalatokat, útravalókat, melyekkel a kommunista kollektívák bizalma felruházta őket. Azt az alkotó légkört, vitaszellemet, felelősségtudatot, mely a kommunisták helyi parlamentjeinek hangulatát, a párttagság cselekvőkészségét jellemezte. Itt, ezen a tanácskozáson, a beszámólókban, a hozzászólásokban ötvöződnek szerves egésszé a múlt, a jelen eredményei, gondjai, a teljesített és az elmulasztott lehetőségek, kapnak határozott, karakterisztikus formát a jövőt meghatározó célkitűzések — formálódik napjaink történelme. A tiszta szándékú, alkotó emberi munka, a tudatos felelőssség és áldozatvállalás írja nap mint nap szocialista építőmunkánk történelmét. Jogos büszkeséggel esik szó arról, hogy a XII. kongresszus és az 1980. évi megyei pártértekezlet határozatait, célkitűzéseit erőnk, legjobb tudásunk és objektív lehetőségeink szerint eredményesen hajtottuk végre. Ezt a kommunisták és a pártonkívüliek egyaránt elismerik és nagyra értékelik. A becsülettel, kitartóan végzett munka örömét fokozza az, hogy ezeket az eredményeket a megszokottnál nehezebb körülmények között, számos gondot leküzdve, a kollektívák és az egyének belső tartalékait, az emberi alkotó erőt és cselekvőkészséget mozgósítva értük el. Ez a büszkeség tölthet el mindenkit, aki vállalta céljainkat, hitt azok megvalósíthatóságában és erejéhez mérten részt kért a megvalósításból. Abban a társadalmi méretű politikai eszmecserében, amely a kongresszusra készülés időszakát jellemezte és jellemzi, újra bebizonyosodott, hogy Hajdú-Bihar munkássága, parasztsága, értelmisége magáénak vallja a párt politikáját. Meggyőződött arról, hogy gyarapodásunk, gondokat, nehézségeket leküzdő képességünk elsődleges forrása és biztosítéka az a nyílt, őszinte és következetes politika, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt évtizedek óta a múlt és a jelen tanulságainak felhasználásával folytat a jövőnk formálásáért. A bizalom és a meggyőződés kölcsönösen erősítik egymást. Amikor azt mondjuk, hogy a megye lakossága nemcsak bízik a párt politikájában, hanem aktívan részt is vesz annak megvalósításában, számolunk azzal is, hogy ennek a politikának megértésében, egységes értelmezésében, következetes védelmében és képviseletében bőséggel adódnak tennivalóink. Az elmúlt hónapokban, a kongresszusi irányelvek élénk, gazdag érvanyagú vitái közben viszont meggyőződhettünk arról, hogy megyénk kommunistái arra törekednek: a pártfegyelem állandó szilárdításával, a tü ■ relmes és sokoldalú nevelőmunkával tovább szilárduljon Hajdú-Biharban a politikai, ideológiai és cselekvési egység a határozatok végrehajtásában, és erősödjön a párt vezető szerepe a mindennapi feladatok ellátásában. Példamutatásuk immár történelmi erénnyé kovácsolódott. Minden tisztán látó, gondolkodó ember meggyőződhetett arról, hogy a kommunisták nemcsak szilárd elkötelezettjei az eszmének, hanem áldozatkész vállalói a célokat megvalósító cselekvésnek is. Törekvésük, alkotó akaratuk megyénkben is elősegítette a szocialista tudat és életmód életeszményének térhódítását. Ez a tudat, az alkotó, teremtő akarat, a megoldandó feladatok nehézségeivel való őszinte szembenézés, a bizalom és a felelősség légkörében ül ma össze megyénk kommunistáinak parlamentje, a megyei pártértekezlet. Amint a felkészülés egyes állomásait, eseményeit, ezt a fórumot is ünnepi köntösbe öltözteti a kerek évforduló: népünk történelmének sorsfordulója négy évtizeddel ezelőtt, hazánk felszabadulásával megnyitotta az utat szocialista fejlődésünk előtt. Az ünnepre készülés csak erősíti a tartalmat: eredményeink, gondjaink reális, kritikus, kollektív elemzését. Megfogalmazódik az a kívánság, hogy a XIII. kongresszus erősítse meg pártunk eddig követett politikai irányvonalát, adjon határozott, jövőt építő, munkára serkentő cselekvési programot egész népünk számára. Bizonyságot tesznek amellett is, hogy megyénk párttagsága és lakossága készen áll a kongresszusi határozatok végrehajtására. ____________________________ Szigorodó feltételrendszer, bonyolultabb feladatok Eredményes évrőől adott számot a KITE évzáró közgyűlése Tizenkettedik zárszámadását, tartotta március 1-én Nádudvaron, a helyi művelődési házban a nádudvari Kukorica- és Iparinövénytermelési Együttműködés. A taggazdaságokat képviselő elnökök, igazgatók és szakvezetők, valamint a meghívott vendégek körében ott volt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára, dr Juhász István, a megyei tanács elnökhelyettese és Fazekas Károly, a megyei tsz-szövetség titkára. Az immár 400 taggazdaságot integráló termelési rendszer évzáró közgyűlését Szabó István, a KITE elnöke nyitotta meg. Az igazgatóság írásban közreadott beszámolójához Balogh Csaba, a KITE igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. — Nehéz, de eredményes évet zártunk — mondta bevezetőül, mintegy összegzésként bocsátva előre, hogy az együttműködés kiállta a szélsőséges időjárás próbáját. Szélsőségen ezúttal is az aszályt kell elsősorban értenünk, amely ugyan megyénként változóan, egynémely megyénkben azonban kimondottan drasztikusan vetette vissza a termést, felerősítve ily módon az amúgy is kellemetlenül növekvő költségek hatását. A nagy, s a növénytermesztést önmagában is egyensúlyban tartó kivétel a gabona, azon belül is a búza volt, amely, mint köztudott, kiemelkedő rekordokat adott, országosan is, és a KITE-taggazdaságokban is. A kukorica ágazatot másodszor sújtotta aszály, s ebben a — már a termelési kedvet is hátrányosan befolyásoló — helyzetben különösen fontos, amit az igazgató nyomatékkal hangsúlyozott, hogy tudniillik igenis nagy képességű technológiai és biológiai háttér áll a taggazdaságok rendelkezésére. A cukorrépát mint az egyik legproblémásabb, a rekorderedménnyel termelt, burgonyát mint értékesítési bizonytalanságnak kitett árut említette az igazgató. Változatlanul tart a zöldborsótermesztés felfutása, a területnöveléshez a múlt évi közel héttonnás hektáronkénti hozam ad alapot és biztatást foglalkozik a KITE a szántóföldi zöldségtermesztés integrálásának gondolatával is Az idén több gépet és berendezést próbál ki, keresve és építve a kapcsolatokat a zöldséggel foglalkozó cégekkel. — Reméljük — mondta ezzel kapcsolatban az igazgató —, hogy a következő igazgatósági ülésre már részeredményekkel és megfelelő döntést előkészítő határozati javaslattal állhatunk elő. Az egyes ágazatok, tevékenységi körök eredményeinek és gondjainak számba vétele után áttekintette azokat a célokat, illetve feladatokat, amelyek a KITE történetének egyes szakaszait jellemezték. Alapvető változás, mondta, hogy ami az induláskor technológiai, technikai, szolgáltatásfejlesztési újdonság volt, az ma kiterjedt gyakorlat. Amíg 1972- ben, 1973-ban a terméseredmények lehető legnagyobb mértékben való növelése volt a cél, mára a feladatok differenciáltabbak lettek, előtérbe kerül az egész növénytermesztés eredményes gazdálkodásának a segítése, kiszolgálása. A fejlesztési és szolgáltatási tevékenységben a technológiai és műszaki elemek mellett, mind jobban szaporodnak a közgazdasági elemek. A KITE egyre több olyan ágazatot vonz az integráció körébe, amelyek különösen segítették a növénytermesztés rugalmasságának, külpiaci viszonyokhoz való alkalmazkodásának, jövedelmezőségének növelése így került sor különböző vetőmagágazatok, különböző export céltermelésű aprómatívak, továbbá a zöldborsó és a csemegekukorica rendszerbe vonására. Ami a mai célokat illeti a KITE változatlanul feladatának tartja mind az élvonalbeli technológia és technika közvetítését, mind pedig az eredményes gazdálkodáshoz szükséges, szigorúan költségtakarékos megoldások ajánlását — utóbbiakat az alapvető gondokkal küzdő, kedvezőtlen adottságú gazdaságok számára. A beszámoló vitájában felszólalt Faluvégi Lajos is. A belpolitika közeli nagy eseményére utalva a Minisztertanács elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy olyan időszakban kerül sorra a zárszámadás, amikor egyegy döntés hosszabb időre befolyásolja a munkát és annak eredményét. Visszatekintve az elmúlt gazdasági évre, annak három fő gondjaként az aszályt, a szorító világgazdasági helyzetet és ebből adódóan azokat a népszerűtlen intézkedéseket említette, amelyeket úgymond „nehéz szívvel” hoztak, de meg kellett hozni. 1984- re alapvetően rányomta bélyegét, hogy körülbelül ugyanannyi devizabevételért harminc százalékkal több árut kellett kivinni. Mégis, a múlt esztendő minden terhe ellenére 1985- ben egy gyorsabb ütemmel számolunk. Olyan küszöbhöz érkezett a népgazdaság, amelyen túl a lendületes fejlődés körvonalai látszanak. 1985 eleje nem jól indult, a hosszan tartó, rendkívül hideg időjárás a bányászatban és a kohászatban éppoly komoly gondokat okozott, mint a mezőgazdaságban. Tiszteletre méltó helytállásnak lehettünk tanúi, s abban, hogy nem következtek be nagyobb zavarok, nagy szerepük van a tapasztalt és áldozatkész üzemi vezetőknek, dolgozóknak, ezért elismerés illeti őket. Ami a mezőgazdaság jövőjét illeti, noha vannak viták, világosan kirajzolódnak a lehetőségek, és ezek biztatóak. A magyar gabonatermesztés nemzetközileg versenyképes, nemcsak hozamait, hanem költségeit tekintve is. Nem úgy az állattenyésztés. Kialakult valamiféle teljesítményben különbség a két fő ágazat között. Végső soron ez az oka annak, hogy a fejlettebb mezőgazdaságú európai országok egy hektárról körülbelül kétszer annyi bruttó bevételhez jutnak, sőt a foglalkoztattottakra jutó bevétel háromszorosa a mi mezőgazdaságunkénak. Alacsony az élőmunka hatékonysága, és ez elsősorban az álattenyésztésre áll, gondoljunk csak a baromfielhullásban vagy a takarmányfelhasználási mutatóban meglevő különbségekre. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a magyar (Folytatás a 7. oldalon) Szabó István nyitotta meg a közgyűlést Vetélkedő az MGM-ben Február 28-án délután a Magyar Gördülőcsapagy Művekben rendezték meg az MSZBT-tagcsoportok számára meghirdetett Baráti szövetségben vetélkedősorozat középdöntőjét. A Kelet-Magyarország területéről továbbjutó hat csapat — a Debreceni Ruhagyár, az ÁÉV, az MGM, a tiszavasvári Alkaloida, a kisvárdai Császi László Szakközépiskola, a hajdúnánási szakmunkásképző intézet , országos zsűri előtt versenyzett. A döntőbe a győztes tiszavasvári Alkaloida és a második helyezett, a kisvárdai Császi László Szakközépiskola csapata jutott. Tanácselnökök értekezlete Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök pénteken értekezletet tartottak a Parlamentben. A tanácskozáson Horváth István belügyminiszter adott tájékoztatást a belügyi munka időszerű kérdéseiről, az állam és közbiztonság megóvására irányuló tevékenységről. A belügyminiszter tájékoztatta a tanácselnököket a határőrség és a tűzoltóság munkájáról is. (MTI) Külügyminiszter-helyettesi találkozó Moszkva, 1985. március 1. (MTI) — A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei március 1-én Moszkvában munkatalálkozót tartottak, amelyen magyar részről Roska István vett részt. A tárgyszerű, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nukleáris és űrfegyverzetről március 12-én kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokról. Százhuszonöt éves óvoda Álmosdon Március elsején délelőtt tíz órakor bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a 125 esztendővel ezelőtt Chernel József által alapított álmosdi óvodáról, amely óvoda ugyanabban az épületben, csak többszöri korszerűsítésen átesve, ma is működik. Az emlékünnepségen Kovács Józsefné, a mintegy kilencven gyermeket gondozó óvoda vezetőnője köszöntötte a résztvevőket, többek között Magyari Lászlónét, a Debrecen városi pártbizottság osztályvezetőjét, valamint dr. Tar Károlyt, a Debrecen városi Tanács művelődési osztályának vezetőjét és az intézmény jelenlegi pedagógusait, gondozónőit. Az emlékünnepségen Sándor Józsefné, a megyei tanács művelődési osztályának óvodai felügyelője mondott rövid beszédet, s az eseményt színesítendő a területi KISZ-szervezet, az álmosdi úttörőcsapat tagjai, valamint az óvoda kis lakói adtak műsort a résztvevőknek, akik — mintegy százszázötven falubeli érdeklődő és vendég — megtekintették az óvodatörténeti kiállítást, majd közös szánkókirándulásra indultak a Kölcsey-házhoz, a kovácsmúzeumba és az álmosdi termelőszövetkezet parkjába.