Hajdú-Bihari Napló, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

Gorbacsov és Jaruzelski megbeszélései A szívélyes barátság és egység légkörében folytatott szombaton Varsóban eszmecserét Mihail Gorbacsov, az SZKB KB főtitkára és Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB el­ső titkára. A találkozón Gorbacsov kifejezésre juttatta, hogy az SZKP változatlanul szolidáris azzal a küzdelem­mel, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel dolgozók a válság következményeinek teljes felszámolásá­ért, a stabilizációért, a szocializmus pozícióinak megszi­lárdításáért folytatnak. Wojciech Jaruzelski köszönetet mondott a Szovjetunió­tól kapott segítségért és támogatásért, ami jelentősen hoz­zájárul a lengyelországi nehézségek legyőzéséhez. A szombati varsói találkozón Wojciech Jaruzelski len­gyelországi baráti látogatásra hívta meg Mihail Gorbacso­­vot, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Az időpontot később fogják egyeztetni. Szombaton a lengyel fővárosban Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter, találkozott Andrej Gromikóval, az SZKP KB PB tagjával, első miniszterel­nök-helyettessel, a Szovjetunió külügyminiszterével. Közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket vitattak meg. Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára Konsztantyin Ruszakovval, az SZKP KB titkárával folyta­tott megbeszéléseket a két párt közötti együttműködésről és annak továbbfejlesztéséről. A szovjet párt- és állami vezetők szombaton hazautaztak a lengyel fővárosból. Képviselőjelölő gyűlések (Folytatás az 1- oldalról) harkeresztesi Fa- és Építő­ipari Szövetkezet tmk-műve­­zetőjét, aki jelenleg a körzet képviselője és Szilágyi Lászlót, a biharkeresztesi Aranykalász Termelőszövet­kezet gépkezelőjét. Diószegi József, a pocsaji betonüzem vezetője Mandula Györgyöt, a pocsaji Dózsa Termelőszövetkezet elnökét javasolta képviselőjelöltnek. Járai József biharkeresztesi lakos a Hazafias­ Népfront jelöltjeit támogatta, míg Nagy József, a pocsaji ter­melőszövetkezet főmérnöke szintén Mandula György mellett voksolt. Ezt köve­tően Mandula György a je­lölőgyűlésen részt vevők bi­zalmára alapozva elfogadta a jelölést. Fazekas József pocsaji la­kos a régi képviselőválasztá­sok eseményeit idézte fel, míg Czina Lajos a Hazafias Népfront jelöltjeit támogat­ta. Nagy Ienéné és Szűcs Miklós pocsaji lakosok Man­dula Györgyöt támogatták, míg Rácz Árpád Biharke­­resztesről mindhárom jelölt mellett érvelt. Szabó Lajos Kismarjáról szintén a Dózsa Tsz elnökét támogatta. A szavazás során mindhá­rom jelölt kapott szavazato­kat, és a két jelölőgyűlés összes résztvevőinek több mint egyharmada mindhá­rom jelöltnek bizalmat sza­vazott, így a 17. számú or­szággyűlési választókörzet képviselőjelöltjei: Horváth Károly, Mandula György és Szilágyi László. ELISMERŐ OKLEVELET KAPOTT A Berettyóújfalui ÁFÉSZ Az elmúlt évben végzett kimagasló munkájáért elis­merő oklevél kitüntetésben részesült a több mint ezer tagot számláló Berettyóújfa­lui ÁFÉSZ kollektívája. Az ÁFÉSZ tavaly egymilliárd forint fölötti árbevételt pro­dukált, s az eredményük is megközelíti a 40 milliót. Az elismerő oklevelet Fábián Lajos, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára adta át Katona Sándornak, az ÁFÉSZ elnökének. Az ápri­lis 27-én megtartott ünnep­ségen jelen volt Kusai Sán­­dorné, a berettyóújfalui vá­rosi pártbizottság első titká­ra. Szimbólumnak is beillik: hét szocialista ország leg­magasabb rangú vezetői ugyanabban a varsói palo­tában hosszabbították meg a barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződést, ahol kevés híján három évtized­del korábban első ízben aláírták azt. A folyamatos­ság, a tiszta szándékok jel­képe volt ez a gesztus, azt érzékeltette, hogy a Varsói Szerződés tagállamai hűek maradtak eredeti céljaik­hoz, alapelveikhez, alapve­tő feladatuknak nem a há­borúra való készülődés, ha­nem a béke megóvását tekintik. A háború által legjobban megviselt európai főváros­ban, a fasiszták által rom­halmazzá változtatott Var­sóban 1955. május 14-én született meg az európai szocialista országok védel­mi szervezete. Létrehozása jogos válasz és elkerülhe­tetlen óvintézkedés volt a NATO 1949-es megalapítá­sára, s az ezt követő ki­­szélesítésre. A Szovjetunió hiába ajánlotta föl, hogy belép az Atlanti Szerződés tagjai közé , elutasították. Az NSZK fölfegyverzése, majd a NATO-ba való föl­vétele egyértelművé tette: Európa ismét potenciális hadszíntérré vált, alig tíz esztendővel a világháború befejezése után. Megbízha­tó ellensúly nélkül a nehe­zen kivívott béke került volna közvetlen veszélybe. Ezért volt szükség a szocia­lista országok védelmi erő­feszítéseinek összehango­lására. Ugyanakkor a Var­sói Szerződés már megala­kulása idején is hangoztat­ta, s azóta számtalanszor kinyilvánította, hogy nem irányul egyetlen állam vagy államcsoport ellen sem, nem táplál agressziós szándékokat Európában, vagy bármely más konti­nensen. E kijelentéseinek alátá­masztására a Varsói Szer­ződés már harminc évvel ezelőtt is indítványozta, hogy egyidejűleg oszlassák föl a NATO-t és a szocia­lista országok védelmi szervezetét. Ezt a javasla­tot most újólag megismé­telték a lengyel főváros­ban, jóllehet a nemzetközi politikai helyzet rendkívül feszült. A NATO — első­sorban az Egyesült Álla­mok nyomása következté­ben — növelte nukleáris csapásmérő eszközeinek számát, új, rendkívül ve­szélyes fegyverrendszere­ket telepített a Varsói Szerződés tagjaival határos körzetekbe, s kísérletet tett a kialakult és jelenleg is fennálló erőegyensúly megbontására. A Szovjet­unió és a Varsói Szerződés más tagjainak határozott válasza eleve kudarcra ítélte ezeket a próbálkozá­sokat, ám a NATO politi­kája a nemzetközi feszült­ség fokozódásához, a há­borús veszély elmélyülésé­hez vezetett. Reagan elnök „csillagháborús” elképze­lései, amelyek mára már konkrét fegyverkezési programok beindítását vonták maguk után, eddig soha nem látott méretű hadiköltségvetéssel és je­lentős politikai feszültség­keltéssel párosulnak. A NATO nem is igyekszik titkolni, hogy tevékenységi körzetének fokozatos kiter­jesztésére készül. Mindez indokolta, hogy a Varsói Szerződés hatályát újabb húsz évre meghosszabbít­sák, illetve ennek letelte után további tíz esztendő­vel kiterjesszék. A Varsói Szerződés az utóbbi három évtizedben legkevesebb száz leszerelé­si javaslatot terjesztett be a NATO-országokkal foly­tatott különböző tárgyalá­sokon, más nemzetközi fó­rumokon. Ezek eredménye sajnos nem tükrözi a ben­nük levő korlátlan lehető­ségeket, hiszen nagyon ke­vés kérdésben sikerült konkrét megállapodásra jutni. Ez mindenképpen a NATO közömbös magatar­tásának következménye, hiszen a szocialista orszá­gok mindez idő alatt ké­szek voltak haladéktala­nul megállapodni a fegy­verzetek csökkentéséről, vagy teljes fölszámolásáról éppúgy, mint a bizalomerő­sítő intézkedések különbö­ző formáiról. Hazánk képviseletében Kádár János írta alá a meghosszabbításról szóló jegyzőkönyvet. Tette ezt az országgyűlés felhatalma­zása alapján, a magyar nép egyetértő támogatásá­val — mindannyiunk, a vi­lágbéke érdekében. Horváth Gábor Együtt a békéért HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1985. ÁPRILIS 29. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Hirohito császárt születésnapja, Japán nemzeti ünnepe alkalmából MTI) Várkonyi Péter Algériába utazott Szombaton Algériába uta­zott Várkonyi Péter külügy­miniszter. Ahmed Taleb Ib­rahimi külügyminiszter meghívására tesz hivatalos látogatást az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saságban. (MTI) Ortega Moszkvában Nicaraguái küldöttség ér­kezett munkalátogatásra va­sárnap Moszkvába Daniel Ortegának, Nicaragua köz­­társasági elnökének, a San­dinista Nemzeti Felszaba­­dítási Front Országos Veze­tősége tagjának vezetésével. A delegációt a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese és más hivatalos személyiségek fogadták. OPERABEMUTAATÓ A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN Ma, hétfőn este mutatja be a Csokonai Színház Er­kel Ferenc Brankovics György című operáját. Az elő­adás díszleteit Varga Mátyás m. v., jelmezeit Greguss Ildikó tervezte. Karigazgató Pazár István, a rendező asszisztense Irányi Csilla, rendező Kertész Gyula. Köz­reműködik a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, a Csokonai Színház kibővített énekkara és balettkara, vezényel Szabó László és Tarnay György. A főbb szerepeket Tréfás György, Hormai-Horváth József és Laskó András, Pelle Erzsébet és Hegyes Gab­riella, Molnár Gábor, Pallos Gyöngyi és Szilágyi Er­zsébet, Kecskés Sándor, valamint Kertész Tamás ének­lik. Képünkön: Az első felvonás fináléja Kongott a ház Most induló új közművelődési sorozatot támogat és anya­gilag is finanszíroz a KISZ Központi Bizottsága Kortárs művészeti fórum címmel. Az a szándéka, hogy a megyék KISZ-bizottságaival, a tanáccsal, művelődési intézmények­kel együttműködve Budapesten az Almássy téri Szabadidő Központban bemutassa a vidéken élő kortárs művészeti kö­zösségeket, egyéni alkotókat. Minden megye lehetőséget kaphat a bemutatkozásra, szellemi értékeinek reprezentálá­­sára. Rögtön az első alkalommal, április 27-én, szombaton Hajdú-Bihar megye ötventagú kulturális csoportja utazott Budapestre. A december óta tartó előkészítő munka után, a becsületes felkészülés tudatában sikert, de legalább tisztes érdeklődést remélve. Délelőtt 10 órakor a Vojtina bábegyüt­tes mutatta volna be műsorát. De nem tette, bár az érdek­lődők száma meghaladta a négyet, öten voltak. Tizenegy órától az Új Délibáb együttes akart hangulatos hajdúsági táncházzal bemutatkozni. De kongott a ház, egyetlen ér­deklődő sem tévedt be a szabadidő-központba. A megye mű­vészeti csoportjai ezután még megvárták a délutáni prog­ramban szereplő Debreceni Színjátszó Stúdió műsorkezdé­sének időpontját, de amikor a közönség innen is elmaradt, úgy döntöttek, hazautaznak. A további programok megva­lósítása tehát — Oláh Tibor fotókiállítása, Sziki Károly előadói műsora, az Alföld folyóirat bemutatkozása, a Deb­receni ütőhangszeres Együttes műsora — eleve lekerült a napirendről. Ahhoz, hogy a tanulságokat levonjuk, hogy egy jó kezde­ményezés kudarcba fulladásának okait elemezzük, még nem ocsúdtunk fel. Azt azonban megkérdeznénk, hogy ha a fe­lelőtlen szervezés következtében netán hasonlóképpen járna egy fővárosi kulturális csoport, milyen érzésekkel távozna megyénkből? Hogy az anyagi és szellemi javak ilyen mér­tékű herdálásáról ne is beszéljünk ... T. É. KITE TERMELÉSI VERSENY Elismerés a legjobbaknak Szombaton délelőtt Nádud­varon, a művelődési házban kihirdették a Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés elmúlt évi termelési versenyének ered­ményeit. A kukoricatermesz­tésben három kategóriában versenyeztek a mezőgazda­­sági nagyüzemek. A húsz aranykoronánál alacsonyabb értékű földekkel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek versenyében a tiszavasvári Vasvári Pál Termelőszövet­kezet lett az első 9,3 tonna/ hektáros átlaggal. Második a sombereki Béke őre Terme­lőszövetkezet 9, harmadik a hajdúböszörményi II. Kong­resszus Tsz 8,79 tonnás át­laggal. Negyedik lett a léta­­vértesi Aranykalász Terme­lőszövetkezet. A húsz-huszonkét arany­korona értékű földeken gaz­dálkodók versenyét a rózsa­fai Egyetértés Tsz nyerte 11,2 tonna/hektáros átlaggal. Második a hajdúböszörményi Vörös Csillag 10,7; harmadik a hajdúnánási Új Élet 9,85 tonnás átlagterméssel. Ebben a kategóriában ötödik he­lyezett lett a hajdúböször­ményi Béke Termelőszövet­kezet. A huszonhét aranykoroná­nál jobb minőségű földeken gazdálkodó nagyüzemek kö­zül a lippói Béke­sre Tsz lett a legjobb 10,76 tonna/ hektár eredménnyel. Máso­dik a kunágotai Bercsényi Tsz, harmadik a Hajdúszo­boszlói Állami Gazdaság lett, az utóbbi átlagtermése hek­táronként: 9,53 tonna. Ne­gyedik a nagyhegyesi Vörös Október, ötödik a debreceni Hunyadi Termelőszövetkezet. A hibridkukorica-termesz­tési versenyben a hódmező­vásárhelyi Rákóczi Tsz bizo­nyult a legjobbnak, ebben a kategóriában negyedik lett a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet és ötödik a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság. A traktorok versenyében első lett­­ a John Deere ka­tegóriában — a debreceni Béke Tsz 5008 normálhek­tárral. A Rába 245, illetve 255 típusok kategóriájában a kondorosi Egyesült Termelő­­szövetkezet egyik gépe bizo­nyult a legjobbnak. A Rába 180-asok versenyét a nagy­­kereki Kossuth Tsz nyerte, egyik gépük első, egy másik ötödik lett. A kombájnok versenyén belül — szintén a John Deere kategóriában — az ál­­mosdi Búzakalász Tsz egyik gépe bizonyult a legjobbnak 5179 tonnás eredménnyel. E kategóriában a hajdúbö­szörményi Béke Tsz ötödik helyezést ért el. A Claas Dominator versenyben első és második helyezést ért el a debreceni Hunyadi Tsz egy-egy gépe, míg harmadik és ötödik helyezést a Hajdú­szoboszlói Állami Gazdaság gépei. A Bison-Gigant gé­pek versenyében a püspökla­dányi November 7. Tsz bizo­nyult a legjobbnak. Felnőttnevelési konferencia Debrecenben A középfokú oktatási in­tézmények pártbizottsága a felnőttoktatásban közremű­ködő iskolák vezetőinek, valamint a debreceni nagy­üzemek képviselőinek rész­vételével tanácskozást tar­tott április 26-án délelőtt a Kölcsey Művelődési Köz­pont konferenciatermében. Dr. Bényei Miklós, a Deb­recen városi pártbizottság titkára mondott bevezetőt, majd Hajdú István, a Dol­gozók Gimnáziumának igaz­gatója tartott referátumot A felnőttoktatás szerepe, a műveltségi alap szélesítése címmel. Ezt követően kor­­referátumok hangzottak el, többek között dr. Gyarmati Kálmán, a megyei tanács el­nökhelyettese egészítette ki az előadást. A vitában is­kolaigazgatók, személyzeti előadók és az üzemek okta­tási felelősei szólaltak fel. Végül a konferencia a fel­nőttoktatási operatív bi­zottság ajánlásait fogadta el.

Next