Hajdú-Bihari Napló, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
Elismerő oklevelet kaptak Elmúlt évi jó munkája, eredményes gazdálkodása elismeréséül a Debreceni Tartósítóipari Kombinátot miniszteri elismerő oklevéllel és a nemzetközi munkaverseny élenjáró vállalata címmel tüntették ki. A kitüntetést tanúsító okleveleket április 30-án, kedden ünnepi termelési tanácskozáson adta át a vállalat dolgozóinak Olajos Ernő, a Debrecen városi pártbizottság titkára. *** A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat komádi gyára 1984-ben elért eredményei alapján elnyerte a kiváló gyár címet. Az erről tanúskodó oklevelet a szegedi központtal működő vállalat vezérigazgatója, Tóth László adta át Hudák Győzőnek, a komádi gyár igazgatójának kedden délután, a község művelődési házában. *** A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája az 1984-ben végzett eredményes és példamutató munkájával kiérdemelte az építési és városfejlesztési miniszter és Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége által adományozott elismerő oklevelet. Az oklevelet az SZMT székházában megtartott kedd délutáni ünnepségen dr. Érdi Tamás, az ÉVM főosztályvezetője adta át Seres Györgynek, a vállalat vezérigazgatójának. Vállalati tanács a Közúti Építő Vállalatnál A Debreceni Közúti Építő Vállalatot május elsejétől vállalati tanács irányítja. A huszonnégy tagú vállalati tanács alakuló ülésére kedden, április harmincadikán került sor. Az eseményen ott volt Ónczó György közlekedési miniszterhelyettes, Kálmán Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Tóth Attila, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára is. A vállalati tanács Dankó Lorándot választotta elnökének, az elnökhelyettes Szűcs Endre lett. A tanács a titkos szavazás eredményeként ötéves időtartamra megerősítette tisztségében Erdei Istvánt, a Debreceni Közúti Építő Vállalat igazgatóját. Kialakult az ünnepi könyvhét végleges programja Megtartotta utolsó ülését az operatív bizottság Április 30-án délelőtt megtartotta utolsó ülését a május 31. és június 5. között sorra kerülő ünnepi könyvhét debreceni operatív szervező bizottsága. Mint arról már hírt adtunk, ebben az évben Debrecenben lesz az ünnepi könyvhét országos megnyitója, s így a könyvhét rendezvényei is az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kapnak. A végleges program kialakult, csupán néhány kevésbé lényeges kérdés nem tisztázódott Május 31-én a Debrecenbe érkező író vendégeket az Alföld szerkesztőségének tagjai fogadják. A tervek szerint Csurka István, Fekete Gyula, Fodor András, Garai Gábor, Horgas Béla, Janikovszki Éva, Jókai Anna, Kocsis István, Levendel Júlia, Nemere István, Nemeskürty István, Szabó Magda, Szántó Tibor, Száraz György, Szilvási Lajos, Ratkó József jön Debrecenbe, és vesz részt az ünnepélyes megnyitón, és szerepel majd számos író-olvasó találkozón. Rajtuk kívül Aczél Géza, Bakó Endre, Bényei József, Boda István, Görömbei András, Juhász Béla, Kiss Tamás, Márkus Béla, Niklai Ádám, Simon Zoltán, Taar Ferenc, Tóth Endre, Tóth-Máté Miklós, szűkebb pátriánk irodalmi és kritikai életének képviselői vesznek részt ankétokon. összesen hatvanhat író-olvasó találkozót terveznek, ebből tizenkilenc Debrecenben, negyvenhét pedig a megye városaiban és községeiben lesz. Valamennyi szocialista országból érkezik íródelegáció a könyvhétre, így természetesen a debreceni országos megnyitóra is, de hogy kik, az majd csak a könyvhét előtti napokban dől el. A könyvhét ünnepélyes megnyitóját a Kölcsey Művelődési Központ melletti úgynevezett könyvtéren tartják meg május 31-én 12 órakor. Természetesen könyvsátrakat is állítanak fel, amelyekben a könyvheti újdonságokat kínálják. A megnyitót irodalmi műsor követi, majd 13 órakor a Kölcsey Művelődési Központban •Szép magyar könyv ’84 reprezentatív kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. Ezt követően az író vendégek dedikálnak a könyvtéri sátrakban. Délután az írók Nádudvarra látogatnak el és megismerkednek az új művelődési központ, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a község életével. A további program is gazdagnak ígérkezik, így június 1-én ifjúsági napot tartanak. Június 3-án a KLTE díszudvarán nyílik kiállítás Könyv, könyvtár, könyvnyomtatás, az Alföldi Nyomda remekei címmel. Este a művelődési központban Alföld-estet rendeznek. A Gambrinus köz ismét könyvutcává válik ezekben a napokban, egymás mellett sorakoznak majd a sátrak, délutánonként és esténként pedig kultúrműsort tekinthetnek meg az érdeklődők. Információink szerint közel hetven új mű jelenik meg a könyvhéten, mint megtudtuk, Debrecenbe már a könyvek fele megérkezett, s remélhetőleg bőséges lesz amennyiségi kínálat is, vagyis keresett művek sem fogynak el órák alatt a sátrak pultjairól. A magyar könyv ünnepi hetén Debrecenben a Híradó az úgynevezett a magyar filmek mozijában irodalmi művek filmadaptációit vetítik, többek között országos premier előtt az Abigélt és a Szendy Gábor novellája alapján készült Higgyetek nekem! című alkotást. Szoboravatás Berettyóújfaluban Szerdán délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között avatták fel Berettyóújfaluban az Arany János Gimnázium és Szakközépiskola előtti parkban Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany Jánosról készült szobrát. Dr. Gyarmati Kálmán, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettese mondott avatóbeszédet és emlékezett a költőre, a gimnázium névadójára. A szobor leleplezése után az Arany János Gimnázium negyedik A osztályos tanulóinak irodalmi műsora hangzott el, közreműködött a művelődési központ KISZ-díjas rézfúvós zenekara. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1985. MÁJUS 2. Zászlófelvonások Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére kedden a Parlament előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. (MTI) Zenés őrségváltás az Országház előtt Zenés őrségváltás volt szerda délben a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság állami lobogója előtt, amely a munkásosztály nemzetközi ünnepének tiszteletére leng a zászlórúdon. A Magyar Néphadsereg központi zenekarának indulójára díszlépésben vonult fel az őrség, majd a katonai tiszteletadás után az őrségparancsnok fogadta a jelentést, s lezajlott a helycsere. Az alakulat rövid parádéját követően a zenekar térzenével szórakoztatta az érdeklődőket. (MTI) Kádár János találkozója külföldi szakszervezeti vezetőkkel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke a felvonulási téren találkozott a Szakszervezeti Világszövetség képviselőivel és azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik részt vettek a budapesti dolgozók május elsejei ünnepségén. Kádár János szólt arról, hogy a felvonulás is tükrözi a magyar dolgozóknak azt az elhatározottságát, hogy továbbra is a szocializmus építésének útját járják, és szolidárisak azzal a harccal, amely a világ minden térségében a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért és az egész világ közös érdekéért, a békéért folyik. Az MSZMP főtitkára kérte a jelenlevőket: hazájukba visszatérve tolmácsolják a magyar nép jókívánságait mindazoknak, akik a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért küzdenek és a béke ügyét támogatják. (MTI) Kádár János Angyalföldön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt Angyalföldre látogatott, hogy — miként sok éve már — a munkásszolidaritás nagy ünnepe előtt személyesen is üdvözölje az ipari negyed dolgozóit, s tájékozódjon, a városrész életéről, fejlődéséről, az emberek hangulatáról. A vendéget a pártbizottság székházában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Deák Gábor, a XIII. kerületi Pártbizottság első titkára és Bornemissza Sándor, a városrész tanácselnöke köszöntötte. A párt-végrehajtó bizottság tagjainak körében Deák Gábor azt hangsúlyozta tájékoztatójában, hogy az angyalföldi gyárakban, a munkások, a kommunisták közösségeiben mindenütt tapasztalható a XIII. kongresszuson megfogalmazott fő célok támogatása. A tájékoztatót megköszönve Kádár János a pártkongresszus határozatainak valóra váltásában sikereket, mindennapos feladataik elvégzéséhez erőt, egészséget kívánt a jelenlevőknek, az angyalföldieknek. Kedves invitálásnak tett eleget ezután a párt főtitkára, a Thälmann utcai II. számú Általános Iskola Várkonyi György úttörőcsapatának meghívólevelét még a párt XIII. kongresszusán kapta kézhez, amikor az úttörők köszöntötték a küldötteket. Hamar teljesült tehát a kérés, ahogyan a fogadtatás meleg percei mutatták, a pajtások őszinte örömére. A gyermeki kíváncsiság és szeretet megannyi megnyilvánulása vette körül a vendéget, bármerre járt az iskolában. Kádár János a gyerekekhez szólva felidézte: neki és küldött-társainak is jólesett a pártkongresszus nehéz munkája közepette a pajtások kedves üdvözlete. Most, hogy sikerült eleget tenni a meghívásnak — mondotta —, meggyőződhetett róla: eredményes munkát végez az iskola, és elismerést érdemel az úttörőcsapat sokszínű élete is. Gratulált a sikerekhez és kérte a pedagógusokat: változatlanul ugyanilyen odaadással végezzék nagyon fontos feladatukat, a fiatalok nevelését, a diákoknak pedig jó tanulmányi eredményeket, egészséget kívánt, majd emlékfát ültetett el az iskola udvarában. Ezt követően a főváros felszabadulásának 40. évfordulóján megnyílt Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményt tekintette meg a párt főtitkára. Kádár János programja az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában folytatódott. Visi Dezső igazgató, valamint Molnár Péter, a pártvezetőség, Perényi János, a szakszervezeti bizottság és Fehérvári Gyula, a KISZ- bizottság titkára fogadta az MSZMP főtitkárát. Az 1600 dolgozót foglalkoztató vállalat termékei: indítómotorok, egyen- és váltóáramú generátorok többségükben külföldre — főként az NDK-ba — kerülve válnak autóbuszok, teherautók részévé. A látogatás a forgácsolóműhelyben kezdődött. Mint a vendéglátók — immár a szereldében járva — utaltak rá, saját fejlesztési részlegük munkája és az utóbbi évtizedben vásárolt licencek eredményeként gyártmányaik minősége megfelel a mai igényeknek, így tisztes nyereséget hoznak a kollektívának. A szerelde volt a színhelye a gyáriak május elsejét köszöntő munkásgyűlésének is. Simon Lóránt szakszervezeti bizalmi felszólalásában beszámolt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az év eleji energiaellátási nehézségek közepette is tettek idei tervük időarányos teljesítése, a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben vállaltak valóra váltása érdekében. Ezután Kádár János kért szót. — Köszönöm a meghívást, a szíves fogadtatást. Örülök, hogy személyesen is köszönthetem önöket, önök révén a gyár egész kollektíváját, s átadhatom a Központi Bizottság üdvözletét, gratulálhatok a munkasikereiket elismerő oklevélhez. Tudom, hogy e siker mögött sok munka — másfél milliárdos termelési érték — van. A mi 40 éve született új társadalmunk a munka társadalma, mi nem mások kizsákmányolásából, hanem a magunk erejéből élünk, és boldogulásunk erőforrása a gépeket működtető ember értékteremtő tevékenysége — mondott a bevezetőben, majd rámutatott, hogy sok szó esett erről pártunk legutóbbi, XIII. kongresszusán is. — E nyílt, minden fontos kérdést felelősen megtárgyaló fórumon természetesen elemeztük a mögöttünk levő, nagyon nehéz éveket is, amelyeket eredményesen küzdöttünk végig. S amikor eredményekről beszélünk, akkor mögöttük mindig a nép erőfeszítéseit látjuk. A tapasztalatokat összegezve kimondhatjuk: ha nem egyszerűen a több, hanem a jó s még jobb munkára alapozunk, a szűk esztendőket lassan, fokozatosan valóban magunk mögött tudhatjuk, mert jobb életünk feltételeit csakis munkával teremthetjük meg. Ez volt kongreszszusunk lényegi mondanivalója az országnak, s úgy tapasztaljuk, az emberek meg is értették. Bizonyítja ezt az a bizakodó légkör is, amelyben felszabadulásunk 40. évfordulójáról megemlékeztünk, s az a jó hangulat, amellyel a dolgozók országszerte készülnek május 1-re, a munkásosztály, a nemzetközi szolidaritás nagy ünnepére. Ám az ünnep után ismét országos teendők várnak: zajlanak a jelölőgyűlések, hamarosan sor kerül az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokra. Előrehaladásunkhoz ma rendre, fegyelemre, kötelességtudásra, jobb munkára van szükség. Erre népünkben megvan a kellő akarat, egység, összefogás. Kell azonban még valami: béke! Ezért írtuk alá a közelmúltban — az érintett országok egységes akaratával — védőpajzsunk, a Varsói Szerződés meghosszabbításáról szóló dokumentumot — fejezte be köszöntőjét Kádár János, s jó egészséget, további sikereket kívánt a gyár dolgozóinak. (MTI) Tudományos ülés az erdőgazdálkodásról Az erdők éve alkalmából tudományos ülésszakot és kiállítást rendezett kedden a Magyar Tudományos Akadémia debreceni bizottságának mezőgazdasági szakbizottsága és erdészeti munkabizottsága, valamint a környezettudományi szakbizottság. Tudományos kutatók, erdészeti szakemberek vettek részt, tartottak előadásokat a program keretében. Dr. Ács Antal egyetemi tanár, a mezőgazdasági szakbizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Jakucs Pál akadémikus, egyetemi tanár Az ökológia és az erdőgazdálkodás címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Dr. Keresztesi Béla akadémikus, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója Az intenzív erdőművelés néhány kérdése címmel tartott ennek a nagy jelentőségű munkának a részleteiről és feladatairól előadást. Szólt többek között arról, hogy a háború befejezése óta mintegy félmillió hektárral növekedett hazánkban az erdők területe. Az európai országok között ezzel a telepítéssel dobogós helyen állunk. Ezekben az években már hét-, hét és fél millió köbméter fát tudunk évente kitermelni. Az ipari fa arány pedig a háború utáni éveknek csaknem négyszeresére nőtt. Kedvezőnek mondotta azt a tendenciát, hogy elsősorban a kiirtott vagy kipusztult erdők helyén történik ismét telepítés. Elismeréssel szólt a főigazgató a tiszántúli erdőgazdálkodás eredményeiről és korszerű módszereiről. Ebben a térségben szinte kizárólagosan csak tuskózás után telepítenek erdőt. Derecskén korszerű csemetekertet létesítettek, ahol többek között kiváló nyárfa törzsanyagot is nevelnek. Szólt arról, hogy a következő években hazánkban is — mint Európa legtöbb országában — csak kiemesített szaporítóanyagot használnak a telepítéshez. Ugyancsak a tiszántúli erdészeti munkának az elismerése a püspökladányi szakkísérleti telepen végzett tudományos kutatómunka. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy ezt a tevékenységet fokozottan Debrecenbe helyezik át. Az elmúlt években az országban csaknem kétszeresére nőtt a jóléti erdők területe, ahol üdülni, pihenni, szórakozni akaró emberek tízezreit tudják viszonylag kulturált körülmények között fogadni. Ennek egyik szép példája a debreceni Erdőspusztának jóléti erdővé történő folyamatos átalakítása. Dr. Gál János egyetemi tanár az erdészet szerepének a mezőgazdasági termelésben játszott szerepéről, dr. Papp Mihály erdőfelügyelőségi igazgató pedig az alföldi erdőknek a társadalom szolgálatában betöltött szerepét ismertette. Dr. Kapusi Imre ÉRTI állomásigazgató a tudományos kutatás szerepét ismertette az Alföld fásítási programjának megvalósításában.