Hajdú-Bihari Napló, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

Átadták a SZOT-díjakat A SZOT Szállóban szer­dán ünnepélyesen kiosztot­ták az 1986. évi SZOT-díja­­kat. Az ünnepségen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának titkára és a kulturá­lis élet számos más vezető személyisége. Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára üdvözlő beszé­dében méltatta a kitüntetet­tek munkásságát, elkötele­zett alkotásaikat, amelyek széles tömegeknek segítenek eligazodni a társadalmi kér­désekben, s utat mutatnak az emberi kapcsolatok kitel­jesítéséhez. A dolgozók nagyra értékelik és mindin­kább igénylik mai életünk, a munkás hétköznapok való­sághű ábrázolását, ezért a szakszervezetek is támogat­ják azokat a művészeket, akik alkotásaikban őszintén szembenéznek a mindenna­pok gondjaival, reálisan tük­rözik a ma emberének örö­meit, sikereit és kudarcait. A szakszervezetek kötelessé­güknek tartják annak előse­gítését, hogy a szocialista elkötelezettségű alkotásokat a dolgozóknak minél széle­sebb rétege megismerhesse, ugyanakkor a munkások vé­leménye, az emberek több­ségét foglalkoztató gondola­tok eljussanak a kultúra közvetítőihez. Az igazán jó művészi alkotások ugyanis olyan belső energiákat sza­badítanak fel, amelyektől erősödik társadalmunk szel­lemi összefogása, cselekvő akarata — mondotta a SZOT titkára. Ezután Gáspár Sándor át­adta a SZOT-díjakat. SZOT-díjat kapott An­­csel Éva egyetemi tanár, Bán Róbert filmrendező, Bereményi Géza író, Boross Lajos népzenész, Dóri József népdalénekes, Ezüst György festőművész, a Falurádió című műsor alkotóközössé­ge, Felkai Eszter színmű­vész, Garas Dezső színmű­vész, Jachinek Rudolf szín­művész, Lakatos Iván ren­dező-operatőr, Nolipa István Pál festőművész, Pálfai Gá­bor fotóriporter, Radványi Dezső szerkesztőségvezető, Sólyom Nagy Sándor opera­énekes, Tamás Menyhért író, Tillai Aurél karnagy, Tőkei Ferenc filozófus, Vratni Jó­zsef művelődésiközpont-igaz­­gató, valamint a Zsolnay Porcelángyár tervező kollek­tívája. A díjak átadása után a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntetettek tiszte­letére. (MTI) Ünnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt és a Gellért-hegyen Május elseje, a nemzetkö- Ugyancsak ünnepélyes ús munkásmozgalom kiemelt külsőségek között, katonai kedő ünnepe tiszteletére tiszteletadással vonták fel a szerdán a Parlament előtt, a magyar nemzeti lobogót és Kossuth Lajos téren ülne­ a munkásmozgalom vörös pélyes külsőségek között, zászlaját a Gellért-hegyi fél­katonai tiszteletadással fel­­szabadulási emlékműnél, vonták az állami zászlót. (MTI) Befejeződtek a magyar-NSZK gazdasági tárgyalások Budapesti látogatásának második napján befejezte hivatalos tárgyalásait Martin Bangemann. Az NSZK gazdasági miniszte­rét, szerdán fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, valamint Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese. A nyugatnémet­ vendég a nap folyamán találkozott dr. Várkonyi Péter külügy- és dr. Kapolyi László ipari mi­niszterrel is. A megbeszélé­seken részt vett dr. Ernst- Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Dr. Hetényi István pénz­ügyminiszter és dr. Martin Bangemann aláírta a két or­szág úgynevezett beruházás­védelmi — a beruházásokat ösztönző és kölcsönösen ga­rantáló — megállapodását. A megállapodás várhatóan újabb lendületet ad a nyu­gatnémet működő tőke ma­gyarországi bevonásának és termelő vegyes vállalatok alapításának. (MTI) |*1 | A KÖLCSEY FERENC MH MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Kölcsey PROGRAMJÁBÓL MÜVilíDÍSI RtíZPoMT A művelődési központ nyitva: 10—22 óráig. Szerdán a nyilvános programok szünetelnek. Közön­ségszolgálat és információ: 19­ 647. Jegypénztár nyitva: hétköz­nap 13—19 óráig, szombaton és vasárnap 9.30—12 óráig, illetve 14.30-tól 19 óráig. Kiállítások Június 18-ig: Naiv szobrászok kiállítása. A Magyar Naiv Művé­szet Múzeuma anyagából — kis­­galéria. Április 30-tól május 12-ig: Cao­la Kozmetikai és Háztartás-vegy­ipari Vállalat kiállítása és vásá­ra. május 3-án, 4-én, 8-án — elő­csarnok. Rendezvények Május 1., csütörtök 18—22 óráig: Táncház, utcabál — Kölcsey park. Május 2. péntek 18—22 óráig: Ifjúsági videodisz­­kó. Vezeti: Fássy Péter. Belépő­díj : 30 forint — táncterem. Május 3., szombat 18—22 óráig: Ifjúsági videó­diszkó. Vezeti: Fássy Péter. Be­lépődíj : 30 forint — táncterem. Május 4., vasárnap 18 óra: Csak ma! Talk-show. Szerkesztő-műsorvezető: Frideri­­kusz Sándor. Belépődíj: 80, 100, 120 forint — színházterem. Május 5., hétfő 20 óra: Sass Sylvia dalestje. Közreműködik Csányi János ope­raénekes, Fehérvári Márta ének­művész, Harazdy Miklós zongo­raművész. Belépődíj: 80, 100, 120 forint — Bartók-terem. Május 6­, kedd 17.30, 20.00 és 22.00 Hofi-kabaré. Belépődíj: 100, 120 forint — Bar­tók-terem. Gyermekprogramok Május 2., péntek 10 óra: Mesefilmvetítés. Belé­pődíj : 5 forint — bábszínház. Május 3., szombat 10 óra: Piroska és a farkas. Vojtina bábegyüttes előadása.­­Belépődíj: 15 forint — bábszín­ház. Május 5., hétfő 15 óra: Aladdin és a bűvös lámpa. A Kölcsey meseszínház­­ előadása. Belépődíj: 20 forint — színházterem. Május 6., kedd 10 óra: Aladdin és a bűvös lámpa. A Kölcsey meseszínház előadása. Belépődíj: 20 forint , színházterem. Az ifjúságpolitikai klub rendezvényei Május 5., hétfő 18 óra: Shild Stocking kanadai dzsesszegyüttes koncertje. Köz­reműködik a Debreceni Di­xieland együttes. Belépődíj: 50 forint. Jegyelővétel Május 11., vasárnap 11 és 15 óra: „B” kategóriás társastáncverseny a DMVSC sportcsarnokában. Jegyek ára: a délelőtti elődöntőre 30 forint és 20 forint (diákoknak), délutáni döntőre 50 forint (diákoknak 40 forint). Május 10., szombat 19 óra: Révész-koncert. Belé­pődíj : 90 forint — városi sport­­csarnok (IRI-rendezvény). Május 18., vasárnap 17 óra: Rockmajális, Edda, Bi­kini, Török-Tátrai Tandem, Vö­rös Kakas együttesek közremű­ködésével. Belépődíj: 100 forint — szabadtéri színpad. 19 óra: Az Építők Hajdú tánc­­együttesének gálaműsora. Belé­pődíj : 30, 40, 50 forint — színház­terem. LAPZÁRTA Labdarúgó MNK-döntő: Ferencváros—Vasas 0—0 (0— 0). Hosszabbítás után tizenegyes rúgásokkal a Vasas nyer­te az MNK-döntőt. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1986. MÁJUS 1. Előadás a megyei politikai akadémián Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága által szer­vezett megyei politikai aka­démia soron következő elő­adását május 7-én, szerdán 14 órától tartják a KLTE aulájában. A megye külön­böző területein tevékenyke­dő párt-, állami, társadalmi szervek vezetőinek, gazda­ságvezetőknek és vezető pro­pagandistáknak, a politikai akadémia hallgatóinak ez al­kalommal Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára tart előadást Az SZKP XXVII. kongresz­­szusa címmel. Dr. Hegedűs Gábor köszöntése Hatvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték áp­rilis 30-án a megyei taná­cson dr. Hegedűs Gábor ez­redest, megyei polgári vé­delmi törzsparancsnokot. Ez alkalomból dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke meleg szavakkal méltatta dr. Hege­dűs Gábor életútját, melyből harminckét esztendőt törzs­parancsnokként, több mint négy évtizedet a tanács szol­gálatában töltött el. Ezután dr. Hegedűs Gábor a megyei tanács alapította Alkotói dí­jat vehette át dr. Szabó Im­rétől, majd a megyei honvé­delmi bizottság írásos üdvöz­letét Sikula Györgytől, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkárá­tól. Az eseményen részt vet­tek az MSZMP KB munka­társai, Rubik László és dr. Tóth Lajos, valamint dr. Onosi László, Magyar József és Tóth Imre, a megyei párt­­bizottság titkárai, ott volt to­vábbá Bényei Béla, a megyei tanács elnökhelyettese és Virágh Pál, a megyei ta­nács vb-titkára, Vass An­tal alezredes, megyei pv­­törzsparancsnok-helyettes is. Élenjáró MHSZ-esek Május 1. tiszteletére me­gyei ünnepséget rendeztek április 30-án a Magyar Hon­védelmi Szövetség megyei vezetőségén, ahol egyúttal az 1984-ben indított Élenjá­ró szocialista versenymoz­galmat is értékelték. Az idén újra benevezett 142 klub és 7 gépjármű-ki­rendeltség e versenymozga­lomba, konkrét vállalásokat téve, hogy tovább emelked­jék a honvédelmi nevelés színvonala. A mostani ünnepségen pedig az alábbiak kaptak kitüntető címet az Élenjáró szocialista versenymozga­­l­omban elért eredményü­kért: MGM Petőfi Sándor honvédelmi klub (Debrecen), BHG debreceni gyára, hon­védelmi klubja (Debrecen), 108. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet honvédel­mi klubja (Debrecen), ÁÉV honvédelmi klub (Debrecen), HIM Nógrádi Sándor hon­védelmi klub, (Hadháztég­­lás), Szabó Gáspár honvé­delmi klub (Földes), Kilián György honvédelmi klub (Hajdúböszörmény, Mező­­gazdasági Szakmunkásképző Intézet), Tungsram Rt. Kilián György honvédelmi klubja (Hajdúnánás), hajdú­­szoboszlói városi modellező klub, komádi Bocskai István honvédelmi klub, tiszacsegei honvédelmi klub, Debrecen városi gépjármű-kirendelt­ség. Figyelembe kell venni a kistermelők véleményét Fórum az állattartás helyzetéről A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának agrárpo­litikai albizottsága és a Ha­zafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának gazda­ságpolitikai munkabizottsága szervezésében április 29-én a kistermelői állattartás idő­szerű kérdéseiről tartottak fórumot Debrecenben. Ezen Szolnok, Heves, Borsod-Aba­­új-Zemplén, Szabolcs-Szat­­már és Hajdú-Bihar megyék mezőgazdasági vállalatainak és kistermelőinek a képvise­lőin kívül részt vett Kará­csony Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács mezőgazdasá­gi osztályának a vezetője is. A fórumon dr. Szilágyi Péter, a MESZÖV titkárhe­lyettese tartott vitaindító előadást, amelyben áttekin­tette a kistermelői állattar­tás területén az elmúlt öt évben tapasztalt változáso­kat, kitért a Hajdú-Bihar megyében 1980 és 1985 kö­zött kialakult helyzet bemu­tatására és a kistermelőket integráló szervezetek (áfé­­szek, mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek) munkájának az ismertetésére. Az előadó szólt a közeljö­vőben elvégzendő feladatok­ról és a kialakult külpiaci helyzet ismeretében a külön­böző területek — így a ser­tés-, a baromfi-, a juh-, a nyúl-, a galamb-, a méh­­stb. tartás — lehetőségeiről. Az előadást követően a je­lenlévő szakemberek hozzá­szólásával folytatódott a fó­rum. Az elhangzottakból egyértelműen kiderült, hogy a kisüzemi állattartás terü­letén — a közelmúltban ho­zott, elsősorban sertés- és baromfiágazatokat érintő központi intézkedések ellené­re — még számtalan megol­dásra váró problémát talál­ni. (Például: a jövedelempo­zíciók javítása, jobb minő­ségű takarmány- és tenyész­­anyag-ellátás, stabil, a ked­vezőtlen világpiaci ármozgá­sokat kompenzáló kisterme­lői árak stb.) A fórum megrendezésének az volt a nem titkolt célja, hogy az illetékesek megis­merjék a kistermelők prob­lémáit, véleményüket a nap­jainkra kialakult helyzetről. A felszólalások anyaga a Hazafias Népfront Országos Tanácsának agrárpolitikai munkabizottsága elé kerül, s így segít abban, hogy a HNF a mezőgazdaság előtt álló feladatok véleményezése so­rán nagyobb figyelmet for­dítson a kistermelők problé­máinak megoldására. Elhunyt Grandpierre Lajos Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Grandpierre Lajos író, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar Me­gyei Bizottságának tagja, a Szocialista Hazáért kitüntetés tulajdonosa, 1986. április 30-án reggel, hosszú, súlyos szenvedés után, életének 82. évében elhunyt. Temetése 1986. május 8-án, csütörtökön 12 órakor lesz a Közteme­tőben. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGA, A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGE, A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE KELET-MAGYARORSZÁGI CSOPORTJA Megdöbbenve fogadtuk Grandpierre Lajos halálhí­rét, noha tudtuk, hogy sú­lyos beteg, ám legendásan erős szervezete, szívós ter­mészete oly sok leselkedő veszélyt elhárított már. Grandpierre Lajos távozá­sával érzékeny veszteség ér­te a megye író- és újságíró­társadalmát. A Cudar idők, a Csodák völgye, a Napfogyatkozás, a Plüssdívány, a Jancsi visz­­szavágyik, a Gyökerek és hajtások, a Mérges gyü­mölcs, az Örök készenlét­ben, az Öten voltak és az idén megjelent Az eltűnt kézirat szerzője 1905-ben született Debrecenben ab­ban a Grandpierre család­ban, amelynek őse valami­kor Franciaországból elme­nekült hugenottaként tele­pedett­­ meg Erdélyben. Édesapja járásbíró volt, el­ső állomáshelye Debrecen. Grandpierre Lajosék tizen­hárman voltak testvérek, édesapja Debrecenből elke­rülvén, különböző erdélyi városokban teljesített szol­gálatot. Grandpierre Lajos Hátszegen tímárinasnak szerződött vagy ahogy mondogatta: eladták rab­szolgának. Timársegédként napi tizenkét órát dolgo­zott, de megtanulta a mes­terség csínját-bínját, sőt ar­ra is szakított időt, hogy olvasson, képezze magát. A két év katonaidőt leszámít­va 1940-ig bőripari munkás volt Erdély városaiban, majd Bukarestben, a Pet­­rescu gyárban. Ott került először kapcsolatba nagyvá­rosi munkásokkal, romá­nokkal, magyarokkal, sőt görögökkel és bolgárokkal. Ezekben az években kap­csolódott be a munkásmoz­galomba, megismerte az el­ső marxista műveket, s egyik munkatársa, Tiulescu révén tagja lett a Romániai Kommunista Pártnak. 1940- ig élt Bukarestben, a bécsi döntés után költözött Ma­gyarországra, előbb Debre­cenben a Veréb bőrgyárban, majd a háború alatt Csepe­len, az Asztalos-féle bőripa­ri üzemben dolgozott. A felszabadulást Csepelen élte meg, s Kalocsára in­dult, hogy megkeresse a családját. Ott kapcsolatba lépett az Antifasiszta Mun­kás-Paraszt Szövetséggel és az immár legálisan dolgozó Kommunista Párttal, s rö­videsen a kalocsai járás el­ső titkára lett. De vonzotta az újságírás és a szépírás is, hiszen már korábban részt vett különböző irodal­mi pályázatokon, s Móricz Zsigmond a Baleset című novelláját közölte a Kelet Népe 1941. április 15-i szá­mában, sőt pénzzel is segí­tette az irodalmi érdeklődé­sű bőripari szakmunkást. Grandpierre Lajos 194­1-ben Debrecenben ismerkedett meg az újságírással, majd rövidesen kinevezték a Dél- Pest megyei Hírek felelős szerkesztőjévé. 1948-ban pe­dig Debrecenbe küldték a Néplaphoz, amelynek ké­sőbb főszerkesztő-helyettese lett. Azokban az években Debrecenben nyomták a Bi­har és a Szatmár megyei lapot is. A Napló szerkesz­tőségének folyosóján az idő­sebb munkatársak még ma is fel-felemlegetik Grand­pierre Lajos emberfeletti munkáját, bámulatos mun­kabírását. Volt rá eset, ami­kor az időjárás viszontagsá­gai miatt nem érkeztek meg a kéziratok, hogy egy-egy újságszámot szinte maga írt és szerkesztett meg, miköz­ben helyt kellett állnia a Néplapnál is. Nem csoda, hogy ez a munkatempó sokáig késlel­tette szépírói kibontakozá­sát. A Cudar idők elbeszélé­seinek java részét is kény­szerszabadságon, a klinikán írta, nem a szándék és a kedv hiányzott tehát, ha­nem az idő és az energia. Első könyve 1960-ban látott napvilágot, attól kezdve há­rom-négy évenként alkotott egy-egy művet. Egészen a legutóbbi időkig, betegsége kezdetéig dolgozott, amint mondotta tavaly, a 80. szü­letésnapján készített interjú során: munka nélkül nem tud élni. 1945 óta halála napjáig tagja volt valamilyen szintű pártbizottságnak, előbb a kalocsai járásban, aztán Dél-Pest megyében, később Debrecenben és Hajdú-Bi­har megyében. Pártmunká­ját megkopott egészséggel is komolyan és felelősségtelje­sen végezte, véleményére, javaslataira és kritikai meg­jegyzéseire az alapszerve­zetben és a megyei pártbi­zottság ülésein is lehetett számítani. Hiszen kommu­nista újságíró és író volt, a szellemnek az az embere, aki igényt formált a való­ság ismeretére. Munkásságát társadal­munk számos elismeréssel, kitüntetéssel övezte. Az el­sők között kapta meg a leg­magasabb újságírói kitünte­tést, a Rózsa Ferenc-díjat. Már első szépirodalmi köte­te SZOT-díjban részesült, s több más magas kitüntetés után a múlt évben megkap­ta a Szocialista Magyaror­szágért Érdemérmet. Grandpierre Lajos mun­kássága eredményekben gaz­dag, életútja összekapcsoló­dott a párt küzdelmeivel, a szocialista társadalom m­eg­­valósítása érdekében. Emlékét megőrizzük és tisztelettel ápoljuk. Tájékoztató a csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset várható következményeiről A Polgári Védelem Orszá­gos Parancsnokságán szakér­tők bevonásával szerdán megbeszélést tartottak, ame­lyen elemezték és értékelték a csernobili reaktorbaleset következtében kialakult helyzetet, a külföldi tapasz­talatokat, a foganatosított intézkedéseket, és meghatá­rozták a tennivalókat. . Intézkedéseket tettek a háttérsugárzás szintje ellen­őrzésének fokozására, az ed­digi mintavételi helyek szá­mának, a mérések gyakori­ságának növelésére. Megállapították: a leg­frissebb mérési adatok alap­ján a légkör és a környezet radioaktivitásának növeke­dése nem számottevő, a mért értékek alig térnek el a mindennapi értékektől. Folyamatosan elemzik a meteorológiai körülménye­ket, az előrejelzett és várha­tó változásokat, és az esetleg bekövetkező légköri szennye­ződés valószínűségét.

Next