Hajdú-Bihari Napló, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
a SZOCIALIZMUS MEGÜlüLnSflHflK ÚTI 11 15. A kölcsönös bizalom jegyében Már három évvel az ellenforradalom leverése után, 1959 decemberében, az MSZMP VII. kongreszszusán a Központi Bizottság beszámolója kifejtette: „A párt, mint tudvalevő, bizalommal és megbecsüléssel viseltetik a pártonkívüliek iránt, őszintén, közvetlenül és nyíltan szól a pártonkívüliek legszélesebb tömegeihez az eredményekről és a nehézségekről is. Három év alatt a párt és a pártonkívüli tömegek között éppen ez a nyíltság és őszinteség teremtette meg a kölcsönös bizalom nagy erkölcsi tőkéjét. A párt sikerei döntően attól függenek, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a jövőben tovább erősítsük.” Hogy a kölcsönös bizalom milyen nagy erkölcsi tőke, azt a magyar kommunista mozgalom negatív és pozitív értelemben mér nagyon sokszor tapasztalta. És azt is, hogy milyen érzékenyen reagálnak a tömegek a bizalomra. Ha a vezetés részéről bizalmatlanságot tapasztalnak, bezárkóznak, ha bizalmat, feloldódnak, és bevonhatók a közös ügyek intézésébe. A bizalomteli légkörben a munka közben szinte elkerülhetetlen vezetési hibákat is másképpen ítélik meg, kijavítására esélyt adnak. Amikor viszont úgy érzik, hogy a vezetés mindentudónak képzeli magát, és csak parancsolgatásra, utasítgatásra képes, megvonják, elvesztik bizalmukat. Ennek a parancsolgatást elvető kommunista munkastílusnak kiformálásában, mint erről már szó volt az előzőekben, a kétfrontos harcnak volt meghatározó szerepe. A múlttal való leszámolásnak mintegy befejező aktusa volt az MSZMP Központi Bizottságának 1962. augusztus 14—16-i határozata „A személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértési perek lezárásáról”. A koncepciós perek ügyében — állapította meg ez a határozat — 1953 óta volt több vizsgálat, azonban a teljes igazságot minden összefüggésében feltáró eljárás nem volt lehetséges, hiszen a rehabilitációt 1953—56 között éppen a perekért felelős személyek, vezető posztjaikat felhasználva, akadályozták. 1956 után pedig a munkáshatalom újjászervezése kötötte le a Központi Bizottságot. Most azonban mindenre fény derült, a határozat mélyen elemezte a törvénysértések nemzetközi és hazai okait, összefüggéseit, és ezek alapján a leginkább felelősöket, Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt 17 társával együtt kizárta a pártból. (Rákosi Mátyás, aki 1956 júliusában a Szovjetunióba távozott, már életében sohasem tért haza Magyarországra, és 1971. február 5-én hunyt el Gorkij városában.) Az MSZMP tömegmunkájának jellemzésére és a pártvezetés stílusára az évek során mindinkább elfogadott lett az emberközeli jelző. Ez az emberközelség azonban nemcsak hangot, magatartási formát fejezett ki, hanem elvi megfontolásokat is. Mindenekelőtt azt jelentette, hogy a pártnak nem elég csak egyszer megnyerni a tömegeket, hanem napról napra meg kell küzdenie az emberek bizalmáért, a tömegbázisért. A bizalom, a támogatás megnyerése azonban semmiképpen sem jelenthet elvtelen udvarlást, de azt sem, hogy a vitákat kerülik, az elfogadhatatlan nézeteket elhallgatják, megcáfolatlanul hagyják. Viták, nézetkülönbségek kisebb-nagyobb kérdésekben az évek folyamán mindig támadtak. Például a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése és persze a háztáji gazdálkodás eredményessége nyomán a munkásosztály és általában a bérből és fizetésből élők körében újra és újra jelentkeztek parasztellenes hangulatok. Sőt még olyan hangok is hallatszottak olykor, hogy az MSZMP „nem munkás-, hanem parasztpolitikát” folytat. Máskor bizonyos puritánkodók — nem függetlenül maoista hatásoktól — a fogyasztás emelkedésétől, a „fridzsiderszocializmustól”, pontosabban ezen keresztül állítólagos kispolgári mentalitás és hatások eluralkodásától féltették a szocialista társadalmat. Elsősorban az értelmiség körében újra és újra feltörtek nacionalista jelenségek is. Régi elvtársak az ifjúságnak — többnyire divatszokásokra viszszavezethető — viselkedési tünetei miatt nyugtalankodtak. De nemegyszer az ideológiai frontra, még a kommunista értelmiség soraiba is behatoltak revizionista, sőt burzsoá eszmék, illetve ultrabalos, anarchista frázisokból táplálkozó nézetrendszerek. A pártvezetés — olykor időben ugyan kissé elmaradva a reagálással — sohasem tért ki a viták elől. Vagyis nem akármilyen egységre törekedett a tömegekkel, hanem olyanra, amelyben nem kellett elvtelen kompromisszumokat tennie. Mert persze kompromisszumok nélkül a bizalom megnyeréséért folytatott harcban sem lehetett előrelépni. A pártvezetésnek nemcsak az „abszolút igazságot”, még nem is csupán az ország, a dolgozó tömegek érdekeit kellett figyelembe vennie álláspontja kialakításában és annak közlésekor, hanem számolnia kellett a tömegek tudatosságának színvonalával, nézeteik, adott állapotával, és hagyományaikkal, szokásrendszerükkel is. Hogy mindez a birtokukban legyen, a párt- és kormányvezetés tagjainak jó kapcsolatot kellett kiépíteniük a tömegekkel, vagyis a szó szoros értelmében emberközelben kellett lenniük. Valóban ettől az időtől lett gyakorlat, hogy a párt vezetői gyakran járnak a tömegek között, és ott „birkóznak” a problémákkal. E kapcsolatokban igyekezett a pártvezetés érvényesíteni azt az 1956 őszén tett fogadalmát, hogy szabad, őszinte, szókimondó légkört alakít ki a pártéletben csakúgy, mint a szélesebb közéletben is. Ha nincs szabad légkör, akkor nem lehet megismerni a tömegek véleményét, és ez aláássa a bizalmat, akadályozza a tájékoztató és felvilágosító munkát, vagyis a megoldandó feladatokra való mozgósítást is. Viszont az is igaz, hogy a gyakorlatban a szabad véleménynyilvánítás határai körül, különösen ha az a sajtóban, rádióban, televízióban történik, nézeteltérések is felmerülhetnek. Az világos, hogy a szocializmus ellenségeit nem illeti meg a szólásszabadság, uszításuknak vagy romboló szándékú törekvéseiknek nem adhatunk fórumot. De az már megítélés kérdése lehet, hogy mi a véleménykülönbség, esetleg vitatható nézet, és mi a káros álláspont. Tudvalevő például: arra való hivatkozással, hogy ennek vagy annak a ténynek, jelenségnek szellőztetését az ellenfél kihasználhatja, az érintettek nemegyszer a jogos kritikát próbálják megakadályozni. Az elvek e kérdésben is világosak: a tömegeknek közük van, mindenről joguk van tudomást szerezni, ami ebben az országban történik, csak éppen a vezetés nem szerzett mindig érvényt ennek a hitvallásának. E bizonytalanságok és hiányosságok ellenére a párt szava őszinte lett, hangja rokonszenves. Kevesebb lett a frázis, a „leg”-ek és általában a felsőfokú jelzők használata. Szóban, írásban és megjelenési formákban a hivalkodás, az eredmények eltúlzása és a nehézségek letagadása eltűnőben volt. És ezzel együtt a nyíltság, az önálló gondolkodás, a rátermettség és a gyakorlatiasság vált dicsért és javallt értékké. Kádár János 1960 májusában a Hazafias Népfront kongresszusán így foglalta össze, mit kell azon érteni, hogy a párt nem „uralkodik”, hanem hűen szolgálja a népet. „Pártunk mindenkori feladatának tekinti, hogy a kommunizmus eszméihez hűen, elvi engedmények nélkül, jól szolgálja a dolgozó nép érdekeit, és megvédje osztályellenségeink és a nemzetközi imperializmus mindenféle támadásával szemben. Az utóbbi években alapjában sikerült kialakítani a pártnak azt a helyes munkastílusát, amely egyedül alkalmas eszméink megvalósításához, amelynek lényegét tegnap is helyesen fejezték ki itt ebben a néhány szóban, mindig együtt a tömegekkel. Ez azt jelenti, hogy minden jelentősebb feladatot előbb meg kell tanácskozni a tömegekkel, a tömegeknek tudniuk kell, hogy mit, miért és hogyan kell megvalósítani, és azután cselekedjenek egy akarattal, így igyekezett dolgozni a párt a Hazafias Népfront-mozgalom keretében is, erre törekszik a jövőben is.” (Következik: Leraktuk a szocializmus alapjait) I*íj A KÖLCSEY FERENC NH MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Solcsi? PROGRAMJÁBÓL MUVftlOESi KQZFBNT Kiállítások December 31-ig: Otthonunk a város. Debrecen-történeti ésépítészeti kiállítás. Rendezvények December 27., 19—24 óráig: Élő diszkó a Szezon együttessel. Belépődíj: 40 és 56 forint — táncterem. Gyermekprogramok December 27., 11 óra: Játszóház. ..Az aranyszőrű bárány.” Mesedélelőtt 4—10 éveseknek — gyermekjátszó. December 28., 16 óra: „Meseerdő.” Kőszáli Ibolya és Kocsis Béla zenés gyermekműsora. Belépődíj: 15 forint — bábszínház. December 29., 14.30 óra: Formázás, agyagozás (8—12 éveseknek) — gyermekjátszó. December 30., 14.30 óra: Játékkuckó. Mondd gyorsan! Nyelvi játékok (7—13 éveseknek) — gyermekjátszó. Az ifjúságpolitikai klub programja December 28-án 17—22 óráig: Video — film — diszkó. Dr.: Koroknál Béla. Belépődíj: 30 forint. A diszkó programjában az István, a király című film kerül bemutatásra. December 27., 29., 30-án 11.30 órától: stanciskola. December 29—30-án 18—22 óráig: Szünidei diákcentrum. Diákfilmnapok (nonstop filmvetítés). Belépődíj: 20 forint. Popnyelvklub indul! Alapfokú angol nyelvtudással rendelkező fiatalok részére heti két alkalommal. Beiratkozás: január 12-én 17 órától az IPK- ban. Tagdíj: 100 forint hó. I HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1986. DECEMBER 8. Mit csinálsz a szünidőben? Egy-két nappal a vakáció kezdete előtt a címben megfogalmazott kérdést négy debreceni iskolában tettem fel. A gyerekek legszívesebben a karácsonyi készülődésről beszéltek, ami azt bizonyítja, hogy már nagyon várták az ünnepet. Elmondták, mivel szeretnék megajándékozni szüleiket, testvéreiket, s ők minek örülnének a legjobban. Néhány esetben felfedtem titkaikat, de bízom benne, nem haragszanak meg érte. A harmadikos Nagy Zsófia és a negyedikes Tamás István, a Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tanulói. N. Zs.: — Nekem nem volt különleges kívánságom. Nem tudom, mit kapok. Édesanyámnak kötöttem egy sálat, Sári testvérem babájának pedig egy cipőt. Sárinak ezenkívül egy pénztárcát is vettem. Az öcsémnek meg apunak ... még ezután fogom kitalálni. Az egyik osztálytársam meghívott a névnapjára. Többen is megyünk. Később nálunk is lesz egy összejövetel. A barátnőimmel járok majd a műjégpályára és készülök a januári iskolai szavalóversenyre. T. I.: — A Lehet egy kérdéssel több? társasjátékot és egy vadászélményekről szóló könyvet kértem apuéktől. Anyukám gyakran köt, ezért az Aranykéz sorozatból választottam neki ajándékot. Édesapámat egy nem túl drága képzőművészeti könyvvel szeretném meglepni. A technikaórán gyöngyökből állítottunk össze ejtőernyőst. Ezt szánom a testvéremnek. Ha a barátaim közül valakinek jó ötlete támad a szórakozásra, akkor szokás szerint telefonon „riasztja” a többieket. Hasonlóképpen lesz a szünidőben is, ígérem, az ajánlott olvasmányokat is fogom forgatni. Hodászi Ferenc, a Siketek Általános Iskolájának hatodikos tanulója. Beszélgetésünkkor nevelőtanára segített a tolmácsolásban. H. F.: — Tízéves húgomnak, Renátának vettem egy mesenaptárt. A szüleimnek is bevásároltam. Karácsony után pár napra Romániába utazunk ismerősökhöz. Szilveszterkor ők látogatnak el hozzánk Nyírlugosra. Szeretek sakkozni. Édesapámmal biztosan játszunk jó néhány partit, Renátával pedig társasjátékozunk. Sokat fogok ülni a tévé előtt. Remélem, jó műsorokat láthatok. Kutyám, Fütyi is boldog lesz, hogy két hétig mindennap találkozhat velem. Tar Szilvia és Puskás Kata, az Újkerti Nevelési Központ hetedikes diákjai. T. Sz.: — Az első napokban készülök a karácsonyra. Nagyjából már megvannak az ajándékok, de azért szétnézek a boltokban. Gimnazista nővéremmel úgy tervezzük, hogy közös barátnőnknél szilveszterezünk. Ha jó társaság jön össze, kiugrálom magam, ugyanis imádok táncolni. Fuvolázni tanulok, s naponta gyakorolnom kell a hangszeren. Korcsolyázásra és mozira is szakítok időt. Szerencsére viszonylag kevés feladatot kaptunk a szünidőre, így azt hiszem, elég, ha csak az új évben veszem kezembe a tankönyveket. P. K.: — A karácsonyt és a szilvesztert — hagyományosan — nagyobb családi körben ünnepeljük és a névnapokra is összesereglenek a rokonok. Ilyenkor segítek édesanyámnak a sütés-főzésben. Szüleimmel és testvéreimmel minden év végén a bükkszentkereszti üdülőnkben töltünk egy-két napot. Ott lehetőségem nyílik síelni, pontosabban bukdácsolni a lécekkel. Itthon teniszezhetek a Kardos Utcai Általános Iskolában, meg mozizhatok is. A Queen filmet feltétlenül meg akarom nézni. Bartha Péter és Epres Tibor, a Fazekas Mihály Gimnázium harmadikos tanulói. B. P. — A szünidőben Debrecenben maradok, s végre kialszom, kipihenem magam. Nyugodtan hallgathatok zenét, nézhetem a televíziót, s a számítógépes játékprogramokat is végigpróbálhatom. Egyébként én is szoktam programot írni, de ezt most hanyagolom. Karácsonykor otthon leszek, szilveszterre viszont az egyik osztálytársam szervez bulit, melyre a fél osztály hivatalos. Ha az időjárás engedi, az öcsémmel és az unokatestvéremmel kiugrunk a Fancsikára horgászni. E. T.: — A hajdúszoboszlói ejtőernyős és repülőklub tagja vagyok, vitorlázógépen tanulok. Hetente egyszerkétszer belekóstolok a pilótaéletbe és társadalmi munkát is végzünk a klubtársaimmal. A repülés után második szerelmem a korcsolya, a harmadik a számítógép. Nekem is van egy Spektrumom, amit gyakran használok. A Peti által említett óévbúcsúztató bulin én is ott leszek. Biztos vagyok abban, hogy sokaknak eseménytelenebbül telik el a szünidejük, azonban ez a két hét elegendő ahhoz, hogy minden gyermek a lehetőségei szerint erőt gyűjtsön a második félévre. Kiripolszky Tamás A HÉT FILMJEI Színes, feliratos török film Erden Kiral Egy tanév Hakkariban című alkotása. Hakkari megye még nyáron sem könnyen járható útjain ritka az idegen. Legfeljebb csempészek járnak erre. Az ismeretlen férfi tehát valóságos szenzációszámba megy a nyomorúságos hegyi falu lakói közt. Az elöljáró, valamint feleségének, Zazinak bátyja, nyomban a fogadására sietnek, s forró teával kínálják. Tudják: nem lehetmás, mint az új tanító, akit tartalékos tisztként a városból vezényeltek ide, hogy legalább az elemi alapismeretekre megtanítsa a gyerekeket ... A budapesti világpremier után a debreceni filmszínházakban is látható már a Zsombolyai János rendező és számos operatőr együttes munkájának eredményeképpen megszületett Magic című alkotás. A Queen-koncert budapesti fellépését megörökítő film a Queen Films, a Multimedia Europe Film és a Mafilm-Dialóg Stúdió—Mokép produkciója. 1973-ban francia „színekben” készült Marco Ferreri olasz rendező A nagy zabálás című világhírű filmalkotása. Féktelen evés-ivás, szex és sok-sok halál. Akik mindezt elkövetik, világhírű sztárok: Marcello Mastroianni, Ugo Tognazzi, Michel Pirolli, Philippe Noiret, akik a nagyobb hatás kedvéért még keresztnevüket is kölcsönadták a filmhez, ők négyen azok, akik elhatározzák, hogy összeköltöznek és és a végsőkig elmennek az evésben. „Remélem, hogy senkit nem hagy közömbösen a film, mert akkor ez nem lenne más, mint egy bár rajtam kívül álló , botrányos ügy. A hogy zabálás senkit sem hagyhat közömbösen, mert ha csak nézőként tekintem, nagyon kemény, elkeseredett filmnek látom.” (Részlet a rendező nyilatkozatából.) A filmek vetítési idejét naponta közöljük. Kertészkedők figyelmébe! Városunk több ezer házi- és hétvégi kerttel rendelkezőinek figyelmét szeretnénk felhívni a kertbarát körök szakmai közösségi lehetőségeire, az újabb érdeklődők bekapcsolódásának módjára. A téli, viszonylag több szabad idő lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a hetenként, vagy kéthetenként este tartandó kertbarátköri foglalkozásokon a jövő évi termelőmunkában hasznosítható szakmai ismereteket szerezzenek az érdeklődők. Debrecenben a Kölcsey Művelődési Központ keretében öt szakmai baráti kör is működik. Közülük a legrégebbi és a legtöbbet nyújtó közösség a Mathiász J. Kertbarát klub, mely minden hétfőn 17 órától tartja foglalkozását az intézmény Hatvani szaktermében. Az évek során létrejöttek a város kertségi övezetében lakók szakmai közösségei is. Köztük a csapókerti kertbarátkor, mely a Horváth Árpád Művelődési Házban a hónap második és utolsó péntekén 17 órakor tart foglalkozást. A kerekestelepi kertbarátok kéthetenként kedden ugyancsak 17 órától a Lomnic utcai pártházban találkoznak. A Homokkertben lakók kertbarátköre a Szabó K. utcai pártházban tevékenykedik, ahol a hó első és harmadik csütörtökén 17.30-kor találkoznak. Az ötödik s egyben legfiatalabb kertbarátkor a boldogkerti pártházban Szerda estéken tartja foglalkozásait. Valamennyi kertbarátkor a tagok igénye alapján öszszeállított és sokszorosítva kézbe kapott program szerint munkálkodik. Mindegyik közösséget választott vezetőség irányítja élén kertészmérnök szakemberrel. Az egyes speciális témák ismertetésére rendszeresen hívnak meg szakértő előadókat. A kertbarát körök életében a tavasztól őszig tartó időszak még a télinél is változatosabb és tartalmasabb. Ekkor rendezik a termékkiállításokat, tapasztalatszerző szakmai látogatásokat, gyakorlati bemutatókat is stb. A kertbarát körök tagjai az évek során egymást megismerve és tisztelve igazi közösséget alkotnak. Szívesen vesznek részt a kollektíva rendezvényein, ahol jól érezve magukat sokat tanulnak a szakemberektől és egymás tapasztalataiból. Mindegyik kertbarátkor „ajtaja” nyitva áll az érdeklődők előtt. Jelentkezni a közösség foglalkozásán lehet, ahol szívesen adnak további felvilágosítást az érdeklődőknek. Uj Imre