Hajdú-Bihari Napló, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XLIV. ÉVFOLYAM * 27. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT ! IBiH iDB mfi nfii 9H IHB 1987. II. 2., HÉTFŐ ^ |pj MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ORSZÁGOS BÉKEKONFERENCIA A békemozgalom ereje tovább növekedett A számvetés és az előretekintés jegyében kezdte meg munkáját szombat reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a XI. országos békekonferencia. A magyar békemozgalom vezető fórumán csaknem 1200 küldött és meghívott vendég vett részt. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Csellók Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá jelen voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezeti mozgalom, más társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és a tudományos élet, valamint az egyházak jeles képviselői. A konferencia résztvevőit Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte. Megnyitójában megemlékezett az OBT-nek a legutóbbi békekongresszus óta elhunyt tagjairól, s köszöntötte az OBT új tagjait, illetve tiszteletbeli tagjait. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a békemozgalom ereje világszerte tovább növekedett, s ma már mindenütt számottevő tényezője a háborús veszély elhárítását célzó kezdeményezéseknek, a világbéke megőrzésének. Rámutatott, hogy tovább kell erősíteni az értelmiség békemunkáját, mind több tudóst, pedagógust és művészt kapcsolva be ebbe a tevékenységbe, hiszen a békemozgalom értelmiségi aktivistái érzékletesen, meggyőző erővel tudják bemutatni az atomháború fenyegető veszélyeit. Az OBT főtitkára a továbbiakban kifejtette: megsokszorozott cselekvési lehetőséggel szolgált a nemzetközi békeév tavalyi eseménysorozata. A hazai békemozgalom nem törekedett nagy tömegdemonstrációkra, ugyanakkor megszaporodtak a kisközösségi fórumok. Személyesebbé, közvetlenebbé, érdekesebbé és folyamatosabbá vált a munka. A mozgalom, amelyet élénk vitaszellem hatott át, teret kínált a különbözőségnek, bátorította az önkifejezést. Újabb és újabb békeközösségek, csoportok alakultak, szakmai mozgalmak szerveződtek, s ezek életképessége, edzettsége mind egyre nőtt. Más és más értékelések fogantak, új módszerek terjedtek. Mindezekkel együtt a magyar békemozgalom teljesebbé vált, s fő céljaiban egységes maradt. A magyar politikai és társadalmi életben olyan helyet vívott ki magának, amelynek megőrzése felelős magatartást, további elszántságot kíván valamennyi önkéntes munkásától. Annál is inkább — tette hozzá —, mert a magyar békemozgalom terveire és tetteire határainkon túl is sokan figyelnek, bár nem mindenütt buzdító rokonszenvvel. A békemozgalom egységének alapja az, hogy valamennyien békét akarunk — mutatott rá Barabás Miklós. De arról már sokoldalú eszmecsere folyik, hogy milyen békét kívánunk, s megőrzésében, gazdagításában milyen utakat választunk. Ebben a szellemben, határozottan és egyértelműen foglalt állást a mozgalom egyebek között olyan kérdésekben, mint a csillagháború elutasítása, az atomkísérletek betiltásának sürgetése, a helyi konfliktusok békés megoldása, a hagyományos fegyverzetek csökkentése vagy a terrorizmus megfékezése. Olyan, kevésbé megszokott kérdésekkel is foglalkozik a mozgalom, mint a katonai szövetségek kölcsönös feloszlatása, hazánk nukleárisfegyver-mentes státusának megőrzése, a katonai költségvetések csökkentése. Beszédét követően a plenáris ülésen megkezdődött a vita. Barabás Miklós beszéde vitaindítójában Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára hangsúlyozta: nagy változások jellemzik az előző békekonferencia óta eltelt időszakot. Olyan leszerelési program született, amely az ezredfordulóra az egész világot, annak minden szögletét meg kívánja szabadítani az atomfegyverek terhétől. Moszkva mellett Genf, Budapest, Stockholm és Reykjavik neve jelzi a kedvezőbb nemzetközi légáramlatot. Ebben a jó irányú és felgyorsult mozgásban vált napjainkra nemzetközileg is elfogadott követeléssé az atomfegyverek megsemmisítése, az űrfegyverkezés megakadályozása. Ugyanilyen újszerű javaslatok születtek a hagyományos és a vegyi fegyverek csökkentésére, a helyi konfliktusok megoldására, a biztonság erősítésére. Ezek a célok egyértelműek, világosak és cselekvésre ösztönzőek. Távlatot nyitnak, feladatot adnak és jó szívvel vállalható kötelességet kínálnak valamennyi békeszeretőerő, így a magyar békemozgalom számára is — hangsúlyozta. Felszólalások A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében üdvözölte a résztvevőket. A kormány elnökhelyettese kifejtette: a nemzetközi békemozgalmat — érthetően — ideológiai és politikai különbségek osztják meg. Országunk nyitottságának, aktív külpolitikájának köszönhetően számunkra mégis az (Folytatás a 3. oldalon) Úttörők vetélkedője Az elmúlt hetekben többrészes, jól sikerült vetélkedősorozattal gyarapította akcióinak sorát az Újkerti Általános Művelődési Központ úttörőháza. Páratlan kupa címmel a lakótelepi iskolák 6., 7., 8. osztályosainak rendezett vetélkedősorozatot. A legkisebbek novemberben, a hetedikesek decemberben mérték össze tudásukat játékos formában, míg a nyolcadik osztályosok január 31-én, szombaton délelőtt versenyeztek. A vetélkedősorozatra a tócóskerti, az újkerti, a vénkerti gyerekek iskoláinak 2X10 fős válogatottjai neveztek. Így alkalmanként 100 úttörő is versengett, hiszen az újkertiek három csapatot is indítottak: a házigazdákon kívül a Békessy Béla Úti és a Kun Béla Általános Iskola csapatai is vetélkedtek. Szórakoztató és ismeretterjesztő feladványok váltották egymást, s a másfél órás vetélkedő végén a Dózsa György Úti Általános Iskola nyolcadikosai örültek a legjobban: ők nyerték a páratlan kupát tervteljesítéssel zárták a januárt a szénbányászok Szombaton is dolgoztak több szénbányában, s ezzel, valamint az előző hétvégeken szervezett termelő műszakokkal pótolták a hideg idő miatti termeléskiesést. Január eleje óta — vasárnap reggelig — 1 880 000 tonna szenet termeltek a bányászok, annyit, amennyit egy hónapi tervük , előírt. Ez a teljesítmény sok erőfeszítést, többletmunkát igényelt, hiszen a hideg idő hosszabb-rövidebb ideig akadályozta a folyamatos termelést az ország minden szénmedencéjében. Mégis az összes mélyművelésű szénbányavállalat teljesítette, illetve túlteljesítette januári mennyiségi tervét. Különösen örvendetes, hogy a tatabányai, a mecseki és a dorogi bányák is jól zárták az év első hónapját. Ezek a vállalatok ugyanis tavaly nem tudták tervüket teljesíteni. Pótműszakok a hétvégén a DEBRECENI RUHAGYÁRBAN A Debreceni Ruhagyárban a január közepén bekövetkezett rendkívüli időjárási viszonyok miatt egy napig, vagyis két műszakban szünetelt a termelés, ami 4,4 millió forint kárt okozott a vállalatnak. A termeléskiesés pótlására, a dolgozókkal egyetértésben, két hétvégén — január 24-én és 31-én — egy-egy műszakban került sor, mindkét alkalommal közel 150 ember szorgoskodott azon, hogy behozzák a lemaradást. A január 31-én tartott második pótműszakban a lányok és asszonyok mintegy háromezer darab ruhaneműt készítettek el, 1,4 millió forint értékben. A hiánypótlásból nemcsak a varrónők, de az előkészítő részleg dolgozói és a szabászok is kivették a részüket, a segítségük nélkül szombatonként aligha lehetett volna folyamatos a szalagokon a termelés. 1i MEZŐGÉP II. SZÁMÚ TELEPÉN Szerszámgépek robajától volt hangos szombat délelőtt Debrecenben a Mezőgép Vállalat Szoboszlói úti II. sz. telepe is, a szereldében 32-en dolgoztak. Mint kiderült, a hét végi pótműszak nem a zord időjárás okozta termeléskiesés pótlására szolgált, ilyen ugyanis nem volt a Mezőgépnél, a leghidegebb napokban is szinte valamennyi dolgozójuk munkába tudott állni. Az, hogy néhányuknak szombaton mégis dolgozni kellett, tudatos munkaszervezés eredménye volt. A vállalat ugyanis — a tervteljesítés érdekében — az elmúlt év végén szinte valamennyi termékét kibocsátotta, ami azzal járt, hogy január első napjaiban csak az előkészítő részlegek dolgozói láthattak munkához. A többiek kényszerpihenőjét a vállalat vezetői szabadságolással oldották meg, a lemaradást pedig a végszerelők pótműszakok vállalásával hozták be. , A szombati műszakban a 32 fős kollektíva ötmillió forint termelési értékkel gyarapította a vállalat és vele a saját vagyonát, ami egyben a januári 65 millió forintos tervük teljesítését is jelentette. A ruhagyáriak a szombati pótműszakkal behozták a lemaradást Mezőgazdasági gépek szovjet exportra a Mezőgép II. számú telepéről