Hajdú-Bihari Napló, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
E HÉT TÉMA: II marxizmus oktatása * 3. A korszerűsítés irányai Az előzőekben foglalkoztunk a marxizmus tudományának jelenkori helyzetével, valamint a marxizmus oktatásának szükségességével, jelentőségével. Most azt vizsgáljuk, milyen elvek alapján határozzuk meg az elsajátítandó tananyagot a felsőoktatás és a középiskolák tanulói számára. Az elemzést Józsa Györggyel, a Művelődési Minisztérium társadalomtudományi és kutatásszervezési főosztályának vezetőjével végezzük. —■ Melyek azok a párthatározatok, állásfoglalások, amelyek figyelembevételével megtervezik a marxizmus oktatását? — A marxizmus oktatása része az egyetemi, főiskolai képzésnek. Hogy mit és hogyan oktassunk, azt a pártkongresszusi határozat ideológiai munkára vonatkozó része, illetve az MSZMP Központi Bizottsága vonatkozó határozatai, állásfoglalásai jelölik meg. Ezenkívül az MSZMP KB agitációs és propagandabizottsága rendszeresen foglalkozik a marxizmus oktatásának kérdéseivel. 1982. augusztus 24-i állásfoglalásában az egyetemi és főiskolai marxizmusoktatás helyzetéről és a korszerűsítés irányairól adott ki elvi útmutatást, munkánk fő irányát ma is ez szabja meg. — Milyen szempontokból előremutató ez az állásfoglalás az előzőekhez képest? — A legfontosabb megállapítása az, hogy nem egyszerűen apró javításokat kell megvalósítani a marxizmusoktatás tartalmában, struktúrájában, hanem az oktatás egész rendszerének az átfogó korszerűsítésére van szükség. A korszerűsítés meghatározó irányai a következők. Először is: az oktatás tartalma a mai kor elméleti, gazdasági, politikai kérdéseivel foglalkozzon, a mai kor kérdéseire adjon marxista magyarázatot, s ennek alapján meggyőző világnézetet alakítson ki a hallgatókban. — Számomra itt az az óriási gond vetődik fel, hogy a marxizmus korszerű oktatásához nincs kidolgozva a marxizmus modern elmélete. Hogyan lehet akkor korszerűen oktatni? — A marxista elmélet az elmúlt időszakban is jelentős eredményeket ért el, bár igen sok megválaszolatlan kérdés is van. Ez abból adódik, hogy a mai kapitalizmus, a mai szocializmus állandóan változik és a változó körülmények elméleti analízise nem mindig tud lépést tartani ezzel a folyamattal. Ez azonban nem akadályozhatja meg a korszerű marxizmusoktatást. Nem olyan marxizmust akarunk oktatni, amely befejezett elmélet, s minden kérdésre megvan a kész válasz. A hallgatóknak azt is be akarjuk mutatni, hogy ezek a válaszok az élet változásainak megfelelően születnek. Természetesen az elmélet bizonyos „fáziskésésben” van a gyakorlathoz képest. — De térjünk vissza az említett állásfoglalásra ... — Az állásfoglalás másik fontos követelménye az, hogy az egyetemeken, főiskolákon folyó marxizmusoktatás jobban kapcsolódjon az ott folyó szakmai képzéshez. Tehát nem egy egyetemleges marxista alapanyag oktatásáról van szó, hanem a marxista elmélet színvonalas kifejtéséről, oly módon, hogy az kapcsolódjon az adott szaktudományi képzéshez. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy a szaktudományi képzésben is foglalkozzanak ideológiai kérdésekkel. Természetesen nem erőltetett módon, de ott, ahol az lehetséges, sőt megkívánja az ideológiai általánosítást, feltétlenül szükséges a marxista értelmezés. — Hogyan kívánják megvalósítani a szakirányultságnak megfelelő világnézeti nevelést? — Alapvetően háromféle módon. Az egyik az, hogy maguknak a marxista tárgyaknak a tananyaga is olyan legyen, amely kapcsolódik az ott oktatott szaktantárgyakhoz. A másik mód: az egyetemeken, főiskolákon olyan speciális kollégiumokat indítanak, amelyek az ott oktatott szaktantárgyak ideológiai kérdéseivel foglalkozik. A harmadik út az, hogy a szaktanszékek is jobban foglalkoznak a szaktudományukhoz kapcsolódó ideológiai kérdésekkel. Ez utóbbi téren jó lenne az intenzívebb fejlődés. A tartalmi korszerűsítés és a szakmai képzéshez való kapcsolódás mellett, úgy gondolom, nagyon fontos az is, hogyan oktatják a marxizmust? — Az állásfoglalás harmadik lényeges megállapítása szerint változtatni kell az oktatás egész módszerén, a meggyőzés útjain, módjain. Az oktatás eszmecsere, vita legyen, vagyis az oktató ne kész válaszokat adjon a hallgatóknak a felvetett kérdésekre. A hallgatók saját maguk keressék — bizonyos elméleti alap ismeretében — ezekre a kérdésekre a válaszokat. Az állásfoglalás alapján két évvel ezelőtt dolgoztuk ki az alaptantárgyak programjait. Ezeket különböző szakbizottságok, társadalomtudósok alakították ki és a Művelődési Minisztérium hagyta jóvá. A filozófiában a mai kor filozófiai kérdésfeltevései kerülnek előtérbe. Világnézetet alapozó tárgyról lévén szó, nem lehet csupán ezzel foglalkozni, szükség van meghatározott elméleti alap kiépítésére is. A politikai gazdaságtan tantárgyban van a legtöbb változás. Előzőleg elmondom, hogy a legtöbb egyetemen, főiskolán hatvan órában oktatjuk ezt a tárgyat. Ezért a rendelkezésre álló szűk időben a mai kapitalizmus és szocializmus marxista magyarázatát próbáljuk adni, s nem a szabadversenyes kapitalizmusnál kezdjük a politikai gazdaságtan oktatását. A tudományos szocializmus oktatásában arra törekszünk, hogy a tárgy inkább politikaelméleti jellegű legyen. Tehát a mai szocializmus és a mai kapitalizmus politikai kérdéseivel foglalkozzon. Természetesen meghatározott történelmi előzmények felvázolására szükség van. A szociológiában elsősorban a mai magyar társadalmi valóság bemutatására, a változások összefüggéseinek elemzésére törekszünk. Tehát a marxizmus oktatásában nagyon lényeges átalakításról van szó, nemcsak az ötvenes évekhez, hanem az elmúlt évtizedhez képest is. A marxizmus oktatását érintő kritikák egy része azon alapul, hogy nem ismerik a mai marxizmusoktatás gyakorlatát. A régi tananyagok és a régi módszerek alapján ítélik meg az oktatás mai helyzetét. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindennel meg vagyunk elégedve. Viszont bizonyos fejlődés, korszerűsítés megindult, s ennek fényében kellene az egész marxizmusoktatás helyzetét megítélni. Úgy tudom, hogy az elmúlt évben a felnőttoktatásban bevezették a Magyarország története tantárgyat. Kérem, szóljon erről is. A tantárgy bevezetésének gondolata 1982-ben fogalmazódott meg és 1986 szeptemberétől oktatják az egyetemeken, főiskolákon. Alapvető célja az, hogy a szocializmus építésének elmúlt négy évtizedéről árnyaltabb, valósabb képet adjunk. Ez a tantárgy a korábbi magyar munkásmozgalom története tantárgy helyébe lépett. Már a hetvenes évek végén tapasztaltuk, hogy a hallgatók körében rendkívüli módon megnőtt az érdeklődés szocialista fejlődésünk története iránt. Ennek az érdeklődésnek már nem tudott megfelelni a korábbi munkásmozgalom-történet tantárgy. Főként azért, mert a kezdetektől vizsgálta a munkásmozgalmunkat, s a rendelkezésre álló időben nem tudott behatóan foglalkozni éppen a szocializmus időszakának történetével. Az új tantárgy 1918—1975 közötti időben vizsgálja Magyarország társadalomtörténetét. Részletesebben azonban az 1945 utáni időszakkal foglalkozik. Természetesen az oktatásban az 1975 utáni időszak történelmét is feldolgozzák.• Témáját tekintve ehhez a főosztályhoz is tartozik a középiskolákban oktatott Bevezetés a filozófiába tantárgy. Rövid „pályafutása’" alatt igen sok változáson ment keresztül mind tartalmi, mind módszertani szempontból. Mi indokolta ezt? — A tantárgyat mintegy három éve tanítják a középiskolákban. Előtte a Világnézetünk alapjai című tantárgyat tanították, amely egyfajta teljes kitekintést adott a marxista elméletre. Ez az elképzelés nem vált be, mivel egy tanév alatt nem adhatott egységes világnézetet. Az új tantárgy belépésével lényegében a középiskolában is koncepcióváltás történt. A Bevezetés a filozófiába tantárgy a marxista elmélet néhány, elsősorban filozófiai kérdéseivel foglalkozik. A tantárgy oktatása során nem törekszünk kész, teljes és lezárt világnézetet kialakítani Inkább azt kívánjuk elérni, hogy a középiskolások ideológiai problémák iránti érdeklődését felkeltsük. — Egyes szakközépiskolákban nincs földrajz, nincs biológia. Hogyan lehet például megfelelő biológiai ismeretek nélkül korszerű marxista elméletet nyújtani számukra? — Úgy gondolom, elég sok tantárgyuk van a szakközépiskolásoknak, nem lenne célszerű növelni a számukat. A középiskolát nem úgy kell elképzelni, hogy az teljes tudományos körképet ad. A tanulást sem szabad befejezettnek tekinteni. Ez természetesen a világnézeti nevelésre is érvényes. — Lényegében áttekintettük a közép- és felsőoktatásban folyó marxizmusoktatás főbb kérdéseit. Végezetül kérem, vázolja, milyen további elképzeléseket kívánnak megvalósítani a marxizmus oktatásának fejlesztése érdekében? — Jelenleg széles körű elemző munka kezdődött, amely az egész világnézeti nevelési folyamatot kívánja feltérképezni abból a célból, hogy a politikai-ideológiai nevelés valóban egységes, az egyes szintek és formák egymásra építkezésén alapuló folyamat legyen. Az egyetemi-főiskolai marxistaoktatásban a tananyagokat folyamatosan szeretnénk fejleszteni, azt akarjuk, hogy újabb és korszerűbb tankönyvek jelenjenek meg. Ugyancsak változásokat tervezünk a tantárgyi struktúrában. Arra törekszünk, hogy az egyetemi, főiskolai és az utána következő pártoktatás között szerves kapcsolat jöjjön létre. — Köszönöm a tájékoztatást. (Folytatjuk) Székely Szabolcs A falu bankja Bizonyára sokan vannak, akik még emlékeznek arra a családi házra Vámospércsen, amelyben húsz esztendővel ezelőtt megnyílt a takarékszövetkezet. A takarékszövetkezet, amelyet csak úgy emlegetnek, a bank, a falu bankja. S ez jogos, hiszen a pénz itt is ugyanúgy forog, mint akármelyik városi takarékban. Csak itt valahogy emberarcúbb, családiasabb minden. No nem a családi ház miatt, hiszen abból régen elköltöztek, s mint hírlik, ismét költözni fognak. Immár egy szebb, elegánsabb, tevékenységükhöz méltóbb helyre. A vámospércsi takarékról azonban nemcsak azt lehet elmondani, hogy húszéves, hanem azt is, hogy ez alatt az idő alatt sok említésre méltót sikerült megvalósítaniuk. Vegyük sorra tehát az alakulásuk óta eltelt időszakot. Mi is volt a célja annak idején a takarékszövetkezet létrehozásának? Természetesen az, hogy a falusi embernek ne kelljen a városba utaznia, ha kölcsönt akar, vagy ha pénzét takarékba szeretné rakni. A pénzzel való gazdálkodást mindenkinek tanulni kellett. A szolgáltatóknak és a szolgáltatást igénybe vevőknek egyaránt. S ezt a falusi családias emberi kapcsolatok nagymértékben elősegítették. Köztudott, hogy a kisebb-nagyobb községekben általában mindenki mindenkit ismer. S ha a takarékszövetkezet bármely dolgozójához tanácsért fordul valaki, az természetes, hogy a legjobb felvilágosítást kapja. A bizalomért bizalom jár cserébe, s ez így van a kezdet óta. Nemcsak a titkos betétekre kell gondolni, hiszen az természetes, hogy a pénzt az emberek biztos, jó helyen akarják tudni, hanem arra, hogy bízni kell abban, ha befektetik a pénzüket, azt jól forgatják meg. Az eltelt húsz esztendő alatt a szövetkezet tagjainak 228 millió forint kölcsönt folyósított. Épült is, szépült is Vámospércs, no meg az az öt falu, ahol egységeket, kirendeltségeket tart fenn a takarék. Új lakások épültek, fiatal házasok bútorozták be házukat vagy szobájukat az itt felvett összegekből, vagy éppen a mezőgazdasági háztáji termelés bővülését segítették jelentős mértékben. S még egy adat: a hat falu lakosai e két évtized alatt több mint százmillió forintot takarítottak meg, s azt különböző betétformákban helyezték el. A legnagyobb fejlődést a szövetkezet a hatodik ötéves tervben érte el. Ebben az időszakban szinte ugrásszerűen emelkedtek a különféle rubrikákba írott számok, jelezve ezzel, a takarék és a falvak egymásra találtak. Ma már kilencfajta betétet kezelnek, hétféle kölcsönt folyósítanak, s a pénzügyi szolgáltatások száma elérte a tízet. S mindezeket a hat községben mindössze huszonöt dolgozó végzi. A falvakban még a villanyszámla díjbeszedése sem a debrecenihez hasonló módon történik, mert itt nem a villanyszámlás megy a házhoz, hanem a fogyasztó viszi be a díjat a takarékba. A cél tehát megvalósult. Kialakult a szövetkezet és a falu lakosai között egy egészséges, bizalomra épülő kapcsolat. Jó alapot adott ez a múltban is a munkához, s ma ugyanez a helyzet. S ha már egy kisebbfajta számvetésnél tartunk, a múlt évről is érdemes néhány szót ejteni. Éppen a múlt év volt az, mikor a szövetkezet év végi záró betétállománya elérte, sőt meghaladta a bűvös százmilliót. Ennyivel gazdálkodhatnak tehát a jövőben. A gazdálkodáshoz külön biztonságot nyújt, hogy e betétállomány nagy része tartós betétként van a fiókokban elhelyezve. A szövetkezet azonban nemcsak magának, hanem a nagytestvérnek, az OTP- nek is gyűjt. Az OTP-számlára begyűjtött összegért természetesen jutalékot kapnak, s ez a nyereségüket növeli. A nyereségről, a kezdeti hullámzó évektől eltekintve mindig igen eredményesen tudtak gazdálkodni. Eleinte tízezres, később százezres nagyságrendben mérték a nyereséget, de két éve milliós számjegy került a táblázatra, s a kasszába. Tavaly éppen 2 millió ill ezer forintnyi összeg. S még szebb, ha beírjuk, a bázis, azaz az 1985- ös évhez képest a növekedés 25,4 százalékos. Minek köszönhető ez? Bizonyára sokakban felvetődik a kérdés, s joggal. Mielőtt azonban bárki esetleg a tisztességtelen haszonszerzésre vagy az alacsony kamatokra gondolna, elmondom: ez az eredmény egyedül annak az óriási szervezőmunkának köszönhető, amelyet minden évben újból és újból elkezdenek és folytatnak. Az ügyfélért folytatott harc tehát eredményes. A Vámospércs és Vidéke Takarékszövetkezetben sem az elnöknő, Berki Lászlóné, sem huszonnégy kollégája nem ijed meg, ha dolgozni kell. Mindent elvállalnak, ami a takarék tevékenységi körével kapcsolatos lehet. Tehát a biztosítások és az áramdíj szedését vagy a valutafelvásárlást. Mindezekkel kockázatot is vállalnak, mint ahogy minden hosszú lejáratú, 35 évre szóló kölcsönnel is kockáztatnak. De tudják, a pénzt forgatni kell, s be kell fektetni jól kamatozó üzletekbe, s ők ezt teszik. Nem titok, mennyire együtt élnek a falvak lakóival, hiszen tudják azt is, hol adták el a házat, hol táncolt össze a menyasszony nagyobb összeget, s hol fizetett jól a torma... és adják a jó tanácsot, hogy célszerű a nyereséget még nagyobbá tenni. A tanács sohasem öncélú, mindig a kő- ■ zós érdeket tartja szem előtt. S ez már sokszor be is igazolódott. Valószínű, ez a magyarázata az utóbbi évek erőteljes és szembetűnő fejlődésének. Iván Gizella „Ebből (talán) sebességváltó lesz” Rajz készül a fogaskerékről Ismerkedés a futóművel Autószerelők lesznek... A Landler Jenő Szakközépiskolában több más szakma mellett autószerelőket is képeznek. A négyéves tanulmányi idő alatt az elméleti képzésen kívül bőséges alkalom kínálkozik a szakmai fogások elsajátítására. Az iskolai gyakorlati foglalkozásokon kívül a diákok harmadik évfolyamtól üzemi gyakorlaton is részt vesznek. Legjobb tanulóik évről évre indulnak az országos szakmai tanulmányi versenyen, ahol már hagyománya van jó szereplésüknek. Felvételeink az iskolai tanműhelyekben készültek. . HAJliU-UIHAHI NAPLÓ — 1997. APKluiT""^^