Hajdú-Bihari Napló, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
ii korszerű építészet igaz művelője Sajó István (1896-1961) „Amint az emberi élet egyes korszakainak ízlése, gondolkozása és társadalmi berendezkedése alakítja ki az egyes korok művészetét, úgy a mai társadalom ízlése, a felfokozott szociális igények kielégítése, a modern technika eszközeivel az egyszerűség és célszerűség felé való törekvés szabják meg irányát a modern építőművészet fejlődésének. Éppen ezért, építészetünk a forma kialakításában kerüli a felesleges díszt és cicomát, csupán arra törekszik, hogy egész tömegében a finom arányokkal hasson a szemlélőre’’ — írja Sajó István műépítész első méltatója, Medvegy Elemér egy gazdagon illusztrált recenzió bevezetőjében 1929-ben. Ami Sajó István életművét maradandóan értékessé teszi: munkái nemcsak szerte Európában, de Észak-Amerika területén is megtalálhatóak, s a modern építészet egyik legjelentősebb úttörőjeként, meghonosítójaként tarthatjuk számon Debrecen építészetében is. Debrecenben született 1896. szeptember 17-én. Középiskolai tanulmányait a főreálgimnáziumban végezte el, kapcsolata kiváló tanárával, Kardos Alberttel, az iskola elvégzése után sem szakadt meg. Sportszeretete korán kibontakozott, s már ez idő tájt Debrecen ifjúsági vívóbajnoka. Ismereteit a budapesti József Nádor Műegyetemen gyarapította, s diplomáját 1920. július 20-án vehette át. Több kitüntetéses főhadnagyként harcolt az első világháborúban is, majd huszonhárom évesen Németországba került. Breuer Marcellal utazott ki, s három évet töltött ott Hugo Steinbach építészprofesszor munkatársaként. Mint Steinbach társa vett részt a dortmundi városi bank tervezésében is, saját motívumvilága szembetűnőbb azonban Duisburgban álló mulatójának pazar belső kialakítását szemlélve (Weissmann és Brenschese építészekkel közös műve). Fontos előtanulmány számára egy Steinbach társaként tervezett dortmundi családi ház épülete, burkolata szinte kizárólag tégla, s ezt az építőanyagot Sajó is előszeretettel alkalmazta későbbi munkáinál. épület homlokzatán debreceni klinkertégla a domináló falazóanyag; ornamentikája is összetéveszthetetlenül utal az alkotóra. Építészeti diploma Modern bútortervei egyéniek: tervezőjük hagyományos faanyagból alkotott újszerűt, és kiforrott műveinek jegyeit híven tükrözőt. Már ekkor több tervpályázaton nyert el számos díjat, „tanulva, dolgozva és vázlatkönyvét gyarapítva” járta be Európát. Németországi éveit a pályafutásának oly fontos állomását jelentő észak-amerikai út követte, melynek során a kontinens építészetét tanulmányozta, majd Florida állam egyetemének hallgatója volt három éven át, s szívta magába itt a célszerűség és anyagszerűség egész munkásságát meghatározó elvét. New Yorkban Sloan és Robertson ismert építészek cégénél nyert alkalmazást, ahol képességét felismervén önálló tervezői munkakörrel bízták meg. „Architektonikus léptéküknél fogva igen megnyugtatóan ható” felhőkarcolóira New York-i szállodájának húszemeletes tömbje a tipikus példa: visszaugratva kiképzett felsőbb emeletsorai széles légteret biztosítanak, emberi léptékét téglaburkolata hangsúlyozza. Sajó István New Yorkban álló munkája még több üzletház, bankház, irodaépület, számos 20—40 szintes felhőkarcoló, bérház. Munkásbérház-telepei Bronx Parkban épültek fel. Chicagóban 42 emeletes felhőkarcoló tervét készítette el. Már önálló építészként helyezte át székhelyét Floridába, s tervezte meg egy Miamiban álló szálloda és klubház közös épületét 1926-ban. Később két Amerikába szakadt honfitársával, Wank Loránddal és a debreceni születésű Berteffy Loránddal egyesülve hozott létre három irodát, a központit Miamiban. Az általuk alkotott Mediterranean Architect Studio működését több tucat, a tengerpart növényzetével összhangot találó és az éghajlat adottságainak megfelelő villa, hétvégi ház őrzi Floridának az Atlanti-óceánt övező partvidékén mindenütt. Egyik legszebb, legkifejezőbb munkájuk egy római katolikus templom és a hozzá kapcsolódó iskola Miamiba készült pályaterve, amely a spanyol barokkot idéző szobordíszítésével ragadja meg a szemlélet. A munkássága nyomán született kiváló amerikai épületekért Sajó István elnyerte az USA építészeti diplomáját 1926. június 16-án. Honvágyának nem tudott ellenállni, 1927- ben hazatért szülővárosába. Ezután keletkezett művei már érett jegyeket viselnek magukon, s tervezőjük városszeretetéről tanúskodik, hogy a magánházak kivételével valamennyinek tervét ingyen készítette el. „Debreceni épületei kitűnő alaprajzi megoldások, architektúrájuk pedig művészi, hangulatos. Harmonikus egység vonul végig, anélkül, hogy unalmas lenne. Díszítő motívumai ragaszkodnak az épület formájához, szinte vele összefolynak” — a recenzió sorait leginkább a Hatvan utca 6. számú bérház tükrözi, melyet a debreceni izraelita hitközség építtetett fel 1928-ban. Sajó István terveit itt a Tóth és Sebestyén cég vitelezte ki. A „T” alaprajzú Vonzódás a sporthoz A Simonyi út 44. számú, Pálma cukrászda melletti volt Fényes-villát dr. Fényes Jenő ügyvéd számára építette. Az egykor luxuskialakítású, méretű épület alaprajza, tömegformálása egységet, melegséget sugall. Hasonló koncepcióban született a Simonyi út 6. számú ház terve, mely dr. Geiger Pál számára épült a húszas évek végén. Ugyancsak a Simonyi úton álló Sajó-mű még a 36. számú, volt Winter-villa is. A Gvadányi utca 27. számú Hoffer-villa újabb jellegzetes villatípusát jelenti (1933—34). Szerényebb megjelenésű családi háza közül megemlíthetjük a Lukács-ház földszintes épületét (1928). Szólnunk kell néhány meg nem valósult debreceni középület tervéről is. 1930-ban Breuer Marcellal készítette el a városházatervpályázatra egy kör alaprajzú épület terveit, de az első díjat akkor Györgyi Dénes nyerte el. A közeledő háború gátolta meg Sajó 1937-es, a Miklós (ma: Dimitrov) utcai evangélikus kistemplom helyére építendő, nagyszabású épülethez készült terveinek kivitelezését, amely egy év alatt épült volna fel a ma is fennálló imaház feladatait betölteni. 1932-ben kapott megbízatást az Aranybika Szálloda korszerűsítési munkáinak elvégzésére, ennek eredményeképpen alakult ki a Bocskai-terem, a fehér szalon és az udvari terasz. Vonzódása a sport iránt töretlen maradt, vívott, teniszezett, atlétikait, tagja volt a Debreceni Torna Egyletnek, a Bocskai FC-nek. Igen szép megnyilvánulása volt, hogy Debrecenben teljesen ingyen tervezte meg a világ első földsánc stadionját 1934-ben. „Hosszú évek óta foglalkoztam és tanulmányoztam a stadion kérdését, s amikor Amerikából visszatértem szülővárosomba, felvetettem az első magyar stadion építésének gondolatát, s már évekkel azelőtt terveket dolgoztam ki” — írja a Debreczen Képes Nagy Naptárában. A terveket ideális környezetben, a Nagyerdőn valósították meg, igen fontos szempont volt, hogy minél kevesebb fa kivágásával történjék az építkezés. A stadiont övező földsáncot a pálya egész területének lesülylyesztésével felszabadult földtömegből emelték. Nézőtere 20 ezer főt képes befogadni. Debrecen stadionjának felavatására még 1934-ben sor kerülhetett. A Sajó István által műszaki tanácsosi minőségben tervezett építmény létesítése „méltó határköve annak a nagyvonalú és impozáns fejlődési folyamatnak, amely Debrecen városát Nyugat-Európa nagyvárosainak kulturális és sportbeli színvonalára emelni alkalmas.” Szintén 1934-ben építette fel a Rákosi Jenő (ma: Ságvári Endre) utcán a 8. szám alatti négyemeletes bérházat. Az utca 6. számú, rokon jellegű modern bérháza 1932- es terve volt. a felszabadulás után Nyarainak egy részét az Adriai-tenger partján, Dalmáciában töltötte, ahol Arbe szigetén az általa tervezett Imperial Szállót díjmentesen használhatta. Felszabadulás utáni első munkája a gyújtóbombáktól súlyosan sérült Nagytemplom helyreállítása volt. A leégett nyugati tornyot és a templomtetőt hozta helyre 1945 márciusától kezdve, a hívők számára dr. Révész Imre református püspök 1948. március 15-én nyithatta meg újra az épületet. A Bethlen utca és a Múzeum (volt Balthazár püspök) utca sarki SZTK-székház Králik Lászlóval közös munkája (1947). Kétemeletes kőhomlokzata, visszaugratva, pergolaszerűen megoldott harmadik emeleti felépítménye és belső kialakítása legjobb akkori középületeink sorába emeli. Az ötvenes évek elején nagyszabású városrendezési programot dolgozott ki, melynek lényegét a belváros tehermentesítésére kiépítendő három körút jelentette volna. 1958-ban tervezte Kálmán Ernővel a Petőfi tér 16—18. számú házát. Dávidházy Károllyal tervezett hajdúszoboszlói kultúrházának épületét 1950-ben adták át rendeltetésének. Életének utolsó évtizedében az Uvaterv munkatársaként dolgozott, s jelentősebb tervei ezt követően vasútállomások felvételi épületeire vonatkoznak. Közülük is kiemelkedik a debreceni Nagyállomás épülete (1955—61., vezető tervezője Kelemen László); tervezésében aktív közreműködését fejtette ki. Az 1950. november 12-én átadott nyíregyházi vasútállomás ugyancsak Kelemen Lászlóval közös munkája, Záhony pályaudvara önálló műve. Sajó István 1961. március 11-én halt meg az általa tervezett stadionban. Beteg szíve egy futballmérkőzés alatt szűnt meg működni. Hamvait a debreceni Köztemető ravatalozójában helyezték nyugalomra. Ifj. Tóth János AZÉRT TOVÁBB NEMESÍT... A „rózsapápa” nyugdíjban sem pihen Lehetne azt is mondani rá, hogy a rózsák atyja, de ezt Gül Baba iránti hagyománytiszteletből tán mégse tegyük. A „rózsák pápájának" viszont nyugodtan nevezhetjük, hiszen e szépséges világ szerelmesei szinte vallásos áhítattal csüggenek kedvenceiken — és Magyarországon e „rózsavallás” legismertebb szaktekintélye Márk Gergely. Budatétényben dolgozott, az akkori Kertészeti Kutatóintézetben, 31 esztendeig. A híres rozárium (rózsákért) is az ő nevéhez fűződött. 1980-ban nyugdíjba ment. Aki ismerte,ezen már akkor is csak mosolygott: hát élhet nyugdíjas életet ilyen aktív ember? Persze hogy nem. Pedig lenne minő babérokon pihennie. 15 államilag elismert, és vagy további 35 .,csak úgy” kinemesített rózsafajta fűződik a nevéhez. Mégis — kevesellte. Élve: amíg a kertben dolgozni tud, kutat, nemesít tovább. — De hol? — Budaörs és Törökbálint között, egy kis hobbikertben. — Ez már szinte Sasad. Barack is van? — Az nincs. Van viszont néhány gyógynövény, mert nemcsak a rózsák érdekelnek. — Például? — A Digitalis lanata (gyapjas gyűszűvirág), amelyet a Kőbányai Gyógyszerárugyár használ fel szívgyógyszerekhez, ez az eddig ismert gyűszűvirágnak egy hatékonyabb változata. De illóolajat termelő növényekkel is foglalkozom, a Caola számára, például az egynyári ürömmel. *— Azért a rózsákban is akad öröme, üröm nélkül? — Természetesen. Most van bejelentve fajtaelismertetésre két új rózsám: a „Fra Diavolo”, amely narancsos-pirosas színű, ezüstös csíkozású szirmokkal, és a „Fehér Lajos” nevű piros fajta. — „Fehér Lajos?” — Igen. Az elhunyt politikus iránti tiszteletből, aki nemcsak a magyar mezőgazdaságban játszott általában fontos szerepet, de mindazt, amit Budatétényben rózsával elértünk, az ő segítségével tehettük ... — Kedvencei? — A „Budatétény”, amely az első elismert fajtám volt, ez narancsos rózsaszín, barackos futtatással. És az Indira. — A meggyilkolt indiai miniszterelnöknő nevéről? — Akkor még élt. És szakminiszterünk Indiába utazott látogatóba, töprengett, milyen ajándékot vihet a kormányfőnek? Nos, éppen volt egy új rózsánk, amely illett is Indira Gandhi megjelenéséhez, színeihez, így kapta a rózsa a nevét, ez lett a stílszerű ajándék. . — Álma, terve? — Új színvariánsok elérése, finom illattal. — Fekete rózsa, kék rózsa? — A hagyományos módon ábránd csupán. Amit annak hirdetnek, az sötétbordó vagy lilásrózsaszín. A rózsa génjeiből következik, hogy e színek tisztán nem képzelhetőek el. Talán a génsebészet, a géntechnika adhat erre megoldást. — Igaz-e, hogy nincsen rózsa tövis nélkül? — De van! Mert tövise egy rózsának sincs, csak tüskéje. És nekem nem is célom a tüskétlen rózsa kialakítása, már csak azért sem, mert sokéves megfigyeléseim tanúsítják: a legszebb rózsáknak az átlagosnál több tüskéjük van. Mintha ezzel is különösen védené őket a természet. — A rózsakiállításokon részt vesz még? — Vendégként. De más rózsaversenyeken ott vagyók. És él a rózsaklubunk is a Kertészeti Egyetemen. Ezt még Budatétényben hívtuk életre, azután mikor eljöttem onnan, a klubnak is új helyet kellett keresnie. — Ne hallgassunk arról sem, hogy a ,,rózsapápának” van egy másik hobbija is, melyről szintén közismert: a székely és csángó folklór, történelem, múlt és jelen szenvedélyes amatőr kutatója — Háromszékről és Nyárádmentéről származom. Ezer szál köt oda. Természetes, hogy aktívan érdekel a térség élete. És a két életcélt össze is kapcsoltam: jó néhány rózsám erdélyi neveit visel, így a „Hargitta”, a „Segesvár”, az „Aradi 13”, a „Kolozsvár”, a „Kalotaszeg”. De gyűjtök útjaimon néprajzi anyagot is. — További sok-sok aktív pihenőévet kívánunk, élő és pingált, hímzett, faragott virágok között! Szatmári Jenő István ÁSÓ HALAK A törzsfejlődés során az egyes állatoknak érdekes, sokszor megmagyarázhatatlan szokásaik alakultak ki, amelyet viselkedésnek, magatartásnak nevezünk. Noha az állatok viselkedésének a megfigyelése már ősidők óta folyik, a viselkedés tudományos magyarázatára való törekvés az elmúlt néhány évtizedben fejlődött ki. Az ezzel foglalkozó tudományágat etológiának nevezzük. Ilyen magatartásbeli érdekesség például egyes halak furcsa ásása, ezek közül is külön figyelmet érdemel a tüskéspikó nevű halfaj esete. A tüskéspikó hímjének négyfokozatú ásása alakult ki. A legalacsonyabb intenzitású ásás esetén a hím mintegy 35 fokos szögben orrával a homokba, az aljzatba csapódik, azt csak turkálja, majd továbbúszik, s e műveletet másutt újrakezdi. A második fokozatban úszás közben megáll, majd kb. 60 fokos szögben orrát a homokba dugja, szájába homokot szív be, de azt ott helyben ki is fújja. A harmadik fokozatban szinte függőleges helyzetben lebeg a vízben, intenzíven szívja be szájába a homokot, s azt kissé odébb fújja ki. Ez a művelet lassú, szabályos ásásba megy át (negyedik fokozat), ekkor el is szállítja az ásás helyéről a homokot, s azt 10—20 cm-re távolabb fújja ki a szájából. A folyamatos ásás csak az egymást követő fokozatok után alakul ki, s ha ebben a „menetrendben” valami megzavarja a hímet, minden esetben elölről kezdi a munkát. A tüskéspikó fészek építését megelőző ásás komplex folyamat, amely az állat párzás előtti harci kedvét vezeti le. A fészek helyének kiválasztásával az állat sokat elárul szándékáról. A közeli nőstény hatására a hím gondosabb a fészek helyének megválasztásában. A tüskéspikó párzási magatartásának első fázisa a fészeképítés. Az állat szabályos homoktölcsért ás, amelynek anyagát távolabbra elhordja. Ezután különféle növényi anyagokból készíti el magát a fészket, cső alakúra formázza, és minden betolakodótól elszántan védelmezi. A fészek anyagának összehordását az állat rendkívül szaporán végzi, s munkájának ebben a szakaszában a hím nem lát, nem hall. A párzási aktus aktivizálódását az elkészült fészek képe indíthatja be, mert ezt követően az állat minden figyelmével a nőstény felé fordul. Tinbergen — az állatok viselkedésével foglalkozó Nobel-díjas tudós — a hím és a nőstény tüskéspikó szaporodási viselkedését mint sorrendileg kötött mozgássorozatokat írta le, melyeknél a társ adott viselkedése ingerként szerepel. A fészekbe becsalogatott nőstény petézés után eltávozik, a hím pedig megtermékenyíti a petéket, majd gondozza. Képünkön, a tüskéspikó ásás előtt. (RS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1981. ÁPRILIS I. 11