Hajdú-Bihari Napló, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

ii korszerű építészet igaz művelője Sajó István (1896-1961) „Amint az emberi élet egyes korszakai­nak ízlése, gondolkozása és társadalmi be­rendezkedése alakítja ki az egyes korok művészetét, úgy a mai társadalom ízlése, a felfokozott szociális igények kielégítése, a modern technika eszközeivel az egyszerű­ség és célszerűség felé való törekvés szab­ják meg irányát a modern építőművészet fejlődésének. Éppen ezért, építészetünk a forma kialakításában kerüli a felesleges díszt és cicomát, csupán arra törekszik, hogy egész tömegében a finom arányokkal hasson a szemlélőre’’ — írja Sajó István műépítész első méltatója, Medvegy Elemér egy gazdagon illusztrált recenzió bevezető­jében 1929-ben. Ami Sajó István életmű­vét maradandóan értékessé teszi: munkái nemcsak szerte Európában, de Észak-Ame­­rika területén is megtalálhatóak, s a mo­dern építészet egyik legjelentősebb úttörő­­jeként, meghonosítójaként tarthatjuk szá­mon Debrecen építészetében is. Debrecenben született 1896. szeptember 17-én. Középiskolai tanulmányait a főreál­gimnáziumban végezte el, kapcsolata kivá­ló tanárával, Kardos Alberttel, az iskola elvégzése után sem szakadt meg. Sportsze­­retete korán kibontakozott, s már ez idő tájt Debrecen ifjúsági vívóbajnoka. Isme­reteit a budapesti József Nádor Műegyete­men gyarapította, s diplomáját 1920. július 20-án vehette át. Több kitüntetéses főhadnagyként harcolt az első világháborúban is, majd huszonhá­rom évesen Németországba került. Breuer Marcellal utazott ki, s három évet töltött ott Hugo Steinbach építészprofesszor mun­katársaként. Mint Steinbach társa vett részt a dortmundi városi bank tervezésé­ben is, saját motívumvilága szembetűnőbb azonban Duisburgban álló mulatójának pa­zar belső kialakítását szemlélve (Weiss­­mann és Brenschese építészekkel közös műve). Fontos előtanulmány számára egy Steinbach társaként tervezett dortmundi családi ház épülete, burkolata szinte kizá­rólag tégla, s ezt az építőanyagot Sajó is előszeretettel alkalmazta későbbi munkái­nál. épület homlokzatán debreceni klinkertégla a domináló falazóanyag; ornamentikája is összetéveszthetetlenül utal az alkotóra. Építészeti diploma Modern bútortervei egyéniek: tervezőjük hagyományos faanyagból alkotott újszerűt, és kiforrott műveinek jegyeit híven tükrö­zőt. Már ekkor több tervpályázaton nyert el számos díjat, „tanulva, dolgozva és vázlat­könyvét gyarapítva” járta be Európát. Németországi éveit a pályafutásának oly fontos állomását jelentő észak-amerikai út követte, melynek során a kontinens építé­szetét tanulmányozta, majd Florida állam egyetemének hallgatója volt három éven át, s szívta magába itt a célszerűség és anyagszerűség egész munkásságát meghatá­rozó elvét. New Yorkban Sloan és Robert­son ismert építészek cégénél nyert alkal­mazást, ahol képességét felismervén önálló tervezői munkakörrel bízták meg. „Archi­­tektonikus léptéküknél fogva igen meg­nyugtatóan ható” felhőkarcolóira New York-i szállodájának húszemeletes tömbje a tipikus példa: visszaugratva kiképzett felsőbb emeletsorai széles légteret biztosí­tanak, emberi léptékét téglaburkolata hangsúlyozza. Sajó István New Yorkban álló munkája még több üzletház, bankház, irodaépület, számos 20—40 szintes felhőkar­coló, bérház. Munkásbérház-telepei Bronx Parkban épültek fel. Chicagóban 42 eme­letes felhőkarcoló tervét készítette el. Már önálló építészként helyezte át szék­helyét Floridába, s tervezte meg egy Mia­miban álló szálloda és klubház közös épü­letét 1926-ban. Később két Amerikába sza­kadt honfitársával, Wank Loránddal és a debreceni születésű Berteffy Loránddal egyesülve hozott létre három irodát, a köz­pontit Miamiban. Az általuk alkotott Medi­terranean Architect Studio működését több tucat, a tengerpart növényzetével összhan­got találó és az éghajlat adottságainak megfelelő villa, hétvégi ház őrzi Floridá­nak az Atlanti-óceánt övező partvidékén mindenütt. Egyik legszebb, legkifejezőbb munkájuk egy római katolikus templom és a hozzá kapcsolódó iskola Miamiba készült pályaterve, amely a spanyol barokkot idéző szobordíszítésével ragadja meg a szemlé­let. A munkássága nyomán született kiváló amerikai épületekért Sajó István elnyerte az USA építészeti diplomáját 1926. június 16-án. Honvágyának nem tudott ellenállni, 1927- ben hazatért szülővárosába. Ezután kelet­kezett művei már érett jegyeket viselnek magukon, s tervezőjük városszeretetéről tanúskodik, hogy a magánházak kivételé­vel valamennyinek tervét ingyen készítette el. „Debreceni épületei kitűnő alaprajzi megoldások, architektúrájuk pedig művé­szi, hangulatos. Harmonikus egység vonul végig, anélkül, hogy unalmas lenne. Díszí­tő motívumai ragaszkodnak az épület for­májához, szinte vele összefolynak” — a re­cenzió sorait leginkább a Hatvan utca 6. számú bérház tükrözi, melyet a debreceni izraelita hitközség építtetett fel 1928-ban. Sajó István terveit itt a Tóth és Sebes­tyén cég vitelezte ki. A „T” alaprajzú Vonzódás a sporthoz A Simonyi út 44. számú, Pálma cukrász­da melletti volt Fényes-villát dr. Fényes Jenő ügyvéd számára építette. Az egykor luxuskialakítású, méretű épület alaprajza, tömegformálása egységet, melegséget su­gall. Hasonló koncepcióban születet­t a Simo­­nyi út 6. számú ház terve, mely dr. Geiger Pál számára épült a húszas évek végén. Ugyancsak a Simonyi úton álló Sajó-mű még a 36. számú, volt Winter-villa is. A Gvadányi utca 27. számú Hoffer-villa újabb jellegzetes villatípusát jelenti (1933—34). Szerényebb megjelenésű családi háza közül megemlíthetjük a Lukács-ház földszintes épületét (1928). Szólnunk kell néhány meg nem valósult debreceni középület tervéről is. 1930-ban Breuer Marcellal készítette el a városháza­­tervpályázatra egy kör alaprajzú épület terveit, de az első díjat akkor Györgyi Dé­nes nyerte el. A közeledő háború gátolta meg Sajó 1937-es, a Miklós (ma: Dimitrov) utcai evangélikus kistemplom helyére épí­tendő, nagyszabású épülethez készült ter­veinek kivitelezését, amely egy év alatt épült volna fel a ma is fennálló imaház feladatait betölteni. 1932-ben kapott megbízatást az Arany­bika Szálloda korszerűsítési munkáinak el­végzésére, ennek eredményeképpen alakult ki a Bocskai-terem, a fehér szalon és az udvari terasz. Vonzódása a sport iránt tö­retlen maradt, vívott, teniszezett, atlétikait, tagja volt a Debreceni Torna Egyletnek, a Bocskai FC-nek. Igen szép megnyilvánu­lása volt, hogy Debrecenben teljesen ingyen tervezte meg a világ első földsánc stadion­ját 1934-ben. „Hosszú évek óta foglalkoz­tam és tanulmányoztam a stadion kérdését, s amikor Amerikából visszatértem szülő­városomba, felvetettem az első magyar sta­dion építésének gondolatát, s már évekkel azelőtt terveket dolgoztam ki” — írja a Debreczen Képes Nagy Naptárában. A ter­veket ideális környezetben, a Nagyerdőn valósították meg, igen fontos szempont volt, hogy minél kevesebb fa kivágásával történjék az építkezés. A stadiont övező földsáncot a pálya egész területének lesüly­­lyesztésével felszabadult földtömegből emel­ték. Nézőtere 20 ezer főt képes befogadni. Debrecen stadionjának felavatására még 1934-ben sor kerülhetett. A Sajó István ál­tal műszaki tanácsosi minőségben tervezett építmény létesítése „méltó határköve an­nak a nagyvonalú és impozáns fejlődési folyamatnak, amely Debrecen városát Nyu­­gat-Európa nagyvárosainak kulturális és sportbeli színvonalára emelni alkalmas.” Szintén 1934-ben építette fel a Rákosi Jenő (ma: Ságvári Endre) utcán a 8. szám alatti négyemeletes bérházat. Az utca 6. számú, rokon jellegű modern bérháza 1932- es terve volt. a felszabadulás után Nyarainak egy részét az Adriai-tenger partján, Dalmáciában töltötte, ahol Arbe szigetén az általa tervezett Imperial Szál­lót díjmentesen használhatta. Felszabadulás utáni első munkája a gyújtóbombáktól súlyosan sérült Nagytemp­lom helyreállítása volt. A leégett nyugati tornyot és a templomtetőt hozta helyre 1945 márciusától kezdve, a hívők számára dr. Révész Imre református püspök 1948. március 15-én nyithatta meg újra az épü­letet. A Bethlen utca és a Múzeum (volt Bal­­thazár püspök) utca sarki SZTK-székház Králik Lászlóval közös munkája (1947). Kétemeletes kőhomlokzata, visszaugratva, pergolaszerűen megoldott harmadik emele­ti felépítménye és belső kialakítása legjobb akkori középületeink sorába emeli. Az ötvenes évek elején nagyszabású vá­rosrendezési programot dolgozott ki, mely­nek lényegét a belváros tehermentesítésé­re kiépítendő három körút jelentette vol­na. 1958-ban tervezte Kálmán Ernővel a Pe­tőfi tér 16—18. számú házát. Dávidházy Károllyal tervezett hajdúszoboszlói kultúr­­­házának épületét 1950-ben adták át ren­deltetésének. Életének utolsó évtizedében az Uvaterv munkatársaként dolgozott, s jelentősebb tervei ezt követően vasútállomások felvéte­li épületeire vonatkoznak. Közülük is ki­emelkedik a debreceni Nagyállomás épüle­te (1955—61., vezető tervezője Kelemen László); tervezésében aktív közreműködé­sét fejtette ki. Az 1950. november 12-én átadott nyír­egyházi vasútállomás ugyancsak Kelemen Lászlóval közös munkája, Záhony pálya­udvara önálló műve. Sajó István 1961. március 11-én halt meg az általa tervezett stadionban. Beteg szíve egy futballmérkőzés alatt szűnt meg mű­ködni. Hamvait a debreceni Köztemető ra­vatalozójában helyezték nyugalomra. Ifj. Tóth János AZÉRT TOVÁBB NEMESÍT... A „rózsapápa” nyugdíjban sem pihen Lehetne azt is mondani rá, hogy a rózsák atyja, de ezt Gül Baba iránti hagyo­mánytiszteletből tán mégse tegyük. A „rózsák pápájá­nak" viszont nyugodtan ne­vezhetjük, hiszen e szépsé­ges világ szerelmesei szin­te vallásos áhítattal csügge­­nek kedvenceiken — és Ma­gyarországon e „rózsavallás” legismertebb szaktekintélye Márk Gergely. Budatétényben dolgozott, az akkori Kertészeti Kuta­tóintézetben, 31 esztendeig. A híres rozárium (rózsá­kért) is az ő nevéhez fűző­dött. 1980-ban nyugdíjba ment. Aki ismerte,­­ezen már akkor is csak mosolygott: hát élhet nyugdíj­as életet ilyen aktív ember? Persze hogy nem. Pedig lenne minő babérokon pi­hennie. 15 államilag elis­mert, és vagy további 35 .,csak úgy” kinemesített ró­zsafajta fűződik a nevéhez. Mégis — kevesellte. Élve: amíg a kertben dolgozni tud, kutat, nemesít tovább. — De hol? — Budaörs és Törökbálint között, egy kis hobbikert­ben. — Ez már szinte Sasad. Barack is van? — Az nincs. Van viszont néhány gyógynövény, mert nemcsak a rózsák érdekel­nek. — Például? — A Digitalis lanata (gyapjas gyűszűvirág), ame­lyet a Kőbányai Gyógyszer­­árugyár használ fel szív­­gyógyszerekhez, ez az eddig ismert gyűszűvirágnak egy hatékonyabb változata. De illóolajat termelő növények­kel is foglalkozom, a Caola számára, például az egynyá­ri ürömmel. *— Azért a rózsákban is akad öröme, üröm nélkül? — Természetesen. Most van bejelentve fajtaelismer­tetésre két új rózsám: a „Fra Diavolo”, amely na­rancsos-pirosas színű, ezüs­tös csíkozású szirmokkal, és a „Fehér Lajos” nevű piros fajta. — „Fehér Lajos?” — Igen. Az elhunyt poli­tikus iránti tiszteletből, aki nemcsak a magyar mező­gazdaságban játszott általá­ban fontos szerepet, de mindazt, amit Budatétény­­ben rózsával elértünk, az ő segítségével tehettük ... — Kedvencei? — A „Budatétény”, amely az első elismert fajtám volt, ez narancsos rózsaszín, ba­rackos futtatással. És az Indira. — A meggyilkolt indiai miniszterelnöknő nevéről? — Akkor még élt. És szak­­miniszterünk Indiába uta­zott látogatóba, töprengett, milyen ajándékot vihet a kormányfőnek? Nos, éppen volt egy új rózsánk, amely illett is Indira Gandhi meg­jelenéséhez, színeihez, így kapta a rózsa a nevét, ez lett a stílszerű ajándék. . — Álma, terve? — Új színvariánsok eléré­se, finom illattal. — Fekete rózsa, kék ró­zsa? — A hagyományos módon ábránd csupán. Amit annak hirdetnek, az sötétbordó vagy lilásrózsaszín. A rózsa génjeiből következik, hogy e színek tisztán nem képzel­­hetőek el. Talán a génsebé­szet, a géntechnika adhat erre megoldást. — Igaz-e, hogy nincsen rózsa tövis nélkül? — De van! Mert tövise egy rózsának sincs, csak tüskéje. És nekem nem is célom a tüskétlen rózsa ki­alakítása, már csak azért sem, mert sokéves megfi­gyeléseim tanúsítják: a leg­szebb rózsáknak az átlagos­nál több tüskéjük van. Mintha ezzel is különösen védené őket a természet. — A rózsakiállításokon részt vesz még? — Vendégként. De más rózsa­versenyeken ott va­gyók. És él a rózsaklubunk is a Kertészeti Egyetemen. Ezt még Budatétényben hív­tuk életre, azután mikor el­jöttem onnan, a klubnak is új helyet kellett keresnie. — Ne hallgassunk arról sem, hogy a ,,rózsapápának” van egy másik hobbija is, melyről szintén közismert: a székely és csángó folklór, történelem, múlt és jelen szenvedélyes amatőr kutató­ja — Háromszékről és Nyá­­rádmentéről származom. Ezer szál köt oda. Termé­szetes, hogy aktívan érde­kel a térség élete. És a két életcélt össze is kapcsoltam: jó néhány rózsám erdélyi neveit visel, így a „Har­­gitta”, a „Segesvár”, az „Aradi 13”, a „Kolozsvár”, a „Kalotaszeg”. De gyűjtök útjaimon néprajzi anyagot is. — További sok-sok aktív pihenőévet kívánunk, élő és pingált, hímzett, faragott virágok között! Szatmári Jenő István ÁSÓ HALAK A törzsfejlődés során az egyes állatoknak érdekes, sokszor megmagyarázhatat­lan szokásaik alakultak ki, amelyet viselkedésnek, ma­gatartásnak nevezünk. Noha az állatok viselkedésének a megfigyelése már ősidők óta folyik, a viselkedés tudomá­nyos magyarázatára való törekvés az elmúlt néhány évtizedben fejlődött ki. Az ezzel foglalkozó tudomány­ágat etológiának nevezzük. Ilyen magatartásbeli érde­kesség például egyes halak furcsa ásása, ezek közül is külön figyelmet érdemel a tüskéspikó nevű halfaj ese­te. A tüskéspikó hímjének négyfokozatú ásása alakult ki. A legalacsonyabb inten­zitású ásás esetén a hím mintegy 35 fokos szögben orrával a homokba, az alj­zatba csapódik, azt csak turkálja, majd továbbúszik, s e műveletet másutt újra­kezdi. A második fokozat­ban úszás közben megáll, majd kb. 60 fokos szögben orrát a homokba dugja, szájába homokot szív be, de azt ott helyben ki is fújja. A harmadik fokozatban szinte függőleges helyzetben lebeg a vízben, intenzíven szívja be szájába a homo­kot, s azt kissé odébb fújja ki. Ez a művelet lassú, sza­bályos ásásba megy át (ne­gyedik fokozat), ekkor el is szállítja az ásás helyéről a homokot, s azt 10—20 cm-re távolabb fújja ki a szájá­ból. A folyamatos ásás csak az egymást követő fokoza­tok után alakul ki, s ha eb­ben a „menetrendben” va­lami megzavarja a hímet, minden esetben elölről kez­di a munkát. A tüskéspikó fészek építését megelőző ásás komplex folyamat, amely az állat párzás előtti harci kedvét vezeti le. A fészek helyének kiválasztá­sával az állat sokat elárul szándékáról. A közeli nős­tény hatására a hím gondo­sabb a fészek helyének megválasztásában. A tüskéspikó párzási ma­gatartásának első fázisa a fészeképítés. Az állat sza­bályos homoktölcsért ás, amelynek anyagát távo­labbra elhordja. Ezután kü­lönféle növényi anyagokból készíti el magát a fészket, cső alakúra formázza, és minden betolakodótól el­szántan védelmezi. A fészek anyagának összehordását az állat rendkívül szaporán végzi, s munkájának ebben a szakaszában a hím nem lát, nem hall. A párzási aktus aktivizá­lódását az elkészült fészek képe indíthatja be, mert ezt követően az állat minden figyelmével a nőstény felé fordul. Tinbergen — az ál­latok viselkedésével foglal­kozó Nobel-díjas tudós — a hím és a nőstény tüskéspikó szaporodási viselkedését mint sorrendileg kötött mozgássorozatokat írta le, melyeknél a társ adott vi­selkedése ingerként szerepel. A fészekbe becsalogatott nőstény petézés után eltávo­zik, a hím pedig megtermé­kenyíti a petéket, majd gondozza. Képünkön, a tüskéspikó ásás előtt. (RS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1981. ÁPRILIS I. 11

Next