Hajdú-Bihari Napló, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-02 / 103. szám
Május elsejei ünnepségek országszerte (Folytatás az 1. oldalról) Szövetség tagjai következtek. Az MHSZ szakágainak sportolói élőképekben jelenítették meg a sportot és a hazafias nevelést egységbe ötvöző tevékenységüket. Soraikban vonultak a szörfösök, a vitorlázó repülők, a sikló- és motoros sárkányrepülők, majd az ejtőernyősök következtek. A májusünnep a fiatalok sportbemutatójával folytatódott. Csaknem ezer, kék tréningruhás középiskolás leány mutatott be Csajkovszkij zenéjére koreografált szabadgyakorlatot, majd a kezükben lévő — fehér, piros, sárga, zöld és fekete — papírvirágok segítségével a sportolók nemzetközi seregszemléjének évére utalva, az olimpiai öt karikát alakították ki. Ezt követően középiskolás fiúk százai formálták meg a záróképet: „élő” vörös csillagot, amely mögött az „Éljen május elseje!” felirat rajzolódott ki. Végül felhangzott az Internacionálé. Központi Bizottságának titkára mondott beszédet, s felavatta a kunok letelepedésének emlékművét. Mint bevezetőben hangsúlyozta : a hétszáz esztendős Kunhegyes és az egész környék lakóinak többszörösen is jeles ünnepe az idei május elseje. Először azért, mert évről évre május elsején ünnepeljük a természet örökös újjászületését, ugyanakkor ez a teremtő emberi munka ün-nepe, s az idén éppen ezen, az erre talán legméltóbb napon avatjuk fel azt az emlékművet, amellyel a falu közössége, s egyben a nagyobb tájegység — a Nagykunság — lakossága tiszteli meg munkáselődeinek az emlékét. A kun emlékmű, mondotta, önmagáért beszél, egyedülálló a maga nemében: egy jellegzetes történelmi magyar tájegység egykoron volt, s bennünk tovább élő népességének állít maradandó emléket. Fő alakja — a lován hátrafelé íjazó vitéz — azoknak a kun harcosoknak emlékét örökíti meg, akik mindig készek voltak vérüket és életüket áldozni, ha választott hazájuk érdeke úgy kívánta, s ugyanakkor emlékezetünkbe idézi a végtelen időt, a közösen megtett és a még ránk váró évszázadokat. Annak idején — mint Szűrös Mátyás a továbbiakban hangsúlyozta — önkéntes beolvadás és nem durva, kikényszerített beolvasztás történt. Ilyesfajta törekvés gyanújának árnyéka sem vetődhet elődeinkre, hiszen a szó mai értelmében vett nemzetfelfogás abban a korban nem is létezett — hangsúlyozta Szűrös Mátyás. Vidéki események A két legnagyobb szabású eseménynek a Békés megyei Szeghalom, illetve a Szolnok megyei Kunhegyes volt a színhelye. Szeghalmon, e tizenegyezer lelkes, iparosodó sárréti kisváros főterén Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, a kerület , országgyűlési képviselője- köszöntötte az ünneplőket, s méltatta a nap jelentőségét. Bevezetőben, a város szülötteként, a régi szeghalmi május elsejék hangulatát idézte fel, e szép ünnep örök és változó vonásait. Az örök vonása, mint mondotta, a megújulás amit a fölszalagozott májusfak hirdetnek országszerte, s ugyanígy a munka, a teljesítmény iránt érzett kipusztíthatatlan emberi megbecsülés. Minden május elsejének ugyanakkor van egyszeri, a mindennapok feladataiból rávetülő sajátossága is. Így aztán egyik sem hasonlít a másikhoz, az idei sem a megelőzőekhez, s minden bizonnyal a jövő évihez sem. Ami az idei május elsejét minden többitől megkülönbözteti, az is természetesen napjainkból, napjaink gondjaiból, az ország helyzetéből következik. Nem felhőtlen ünnep az idei, de nem is a kilátástalanság jellemzi: a jövőnkért vállalt felelősség, a tenni akarás elszántsága, a sikerbe vetett bizalom az alapvonása. Számunkra mindezek mellett elengedhetetlenül hozzátartozik a munkához és ezzel együtt a május elsejékhez egy másik örök érték, a béke gondolata, akarása is. A világban mind általánosabb a felismerés, hogy egymásra vagyunk utalva, s ez az egymásrautaltság-érzés újabban a természet megóvására is kiterjed. Az emberiség számára ugyanis ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy háború nélkül is elpusztíthatjuk azt a környezetet, amely nélkül nincs emberi élet — mondotta többek között Maróthy László. Kunhegyesen a nagyközség zászló- és virágdíszbe öltözött főterén Szűrös Mátyás, az MSZMP Majális Debrecenben Zenés ébresztő, léggömb, vattacukor, sült kolbász, sör. Mint minden május elsején, most is ezek voltak a legfontosabb kellékei a majálisnak. Na és természetesen a napsütés, a verőfény, mely kicsalta az embereket, gyerekeket a szabadba. A zenés ébresztőt reggel 7 órakor a Debreceni úttörőzenekar, a Debreceni ifjúsági fúvószenekar és a Debreceni helyőrségi zenekar szolgáltatta. Délelőtt 10 órára benépesült a Nagyerdei körút, a Vidámpark és az Állatkert környéke. A Nagyerdei stadion déli kapujánál pontosan 10 órakor elkezdődött több mint száz versengő kisdiák részvételével a Békében élünk címmel meghirdetett aszfaltrajzverseny. A Kölcsey Művelődési Központ jóvoltából ugyancsak a déli kapu környékén játékműhelyek sorakoztak, ahol sárkány-, ajándék- és bábkészítést próbálhattak, gyakorolhattak a gyerekek. A kapu előtt felállított utcaszínpadon pedig egymást követték a vidám műsorszámok. A legkisebbeknek a Vojtina bábegyüttes francia vásári komédiát adott elő, majd fellépett a Hangfogó, Resó, a Szeredás együttes. Őket úttörő- és néptánccsoportok követték. Volt divatbemutató, és felléptek a Ki mit tud?-on feltűnt előadók is. A nagyerdei szabadtéri színpadon délután három órától a Debreceni népi együttes és az Építők Hajdú táncegyüttesének gálaműsorát láthatták az érdeklődők. Sok üzem, munkahely dolgozói közös majálist tartottak. Az MGM dolgozói a Nagyerdei körúton, a nyári napközis táborban ünnepeltek. A konyhafőnök 3500 ember részére háromféle menüt — töltött káposztát, birkapörköltet és sült kolbászt — készített. S a családostul érkező gyáriak szomjukat 6 ezer üveg sörrel és 7 ezer üveg kólával enyhítették. A napközis táborban felállított színpadon pedig a Simonffy Emil Zeneiskola adott térzenét, majd bábműsor volt a gyerekeknek. Fellépett a Debreceni népi együttes. A szomszédban, a sport-kombinát területén a Titász dolgozói majálisoztak. A lányok-asszonyok közül a „kiválasztottak” a délután 2 órakor kezdődő női futballmérkőzésre készültek ottjárttmkor, Széles Lajos újítási és iparjogvédelmi vezető kalauzolt bennünket a szabadba telepített asztalok között, ahol családok, barátok, brigádok ültek együtt az elmaradhatatlan pörkölt, sör és kóla mellett. .— Azért hiányzott a felvonulás — mondta Széles Lajos —, hiszen már a készülődés és az egész felvonulás egyféle ünnepi hangulatot teremt, ami most elmaradt. A nap folyamán elnéptelenedett Debrecen belvárosa, a jó idő mindenkit vonzott a szabadba. Volt, aki kirándult, mások a debreceni, vagy a hajdúszoboszlói strandokon kerestek pihenést, szórakozást. A Kölcsey Művelődési Központ előtti téren este hat órától utcabál volt, de ide már többnyire csak a fiatalok jöttek el. A hangulatról a Karikás, a Debreceni Dixieland Band és a Szezon együttes gondoskodott. Nagy forgatag a Nagyerdei stadion déli kapujánál A Debreceni népi együttes bemutatója HA.fp.TI-BIHARI NAPJaO - 18. MÁJUS 1. Kádár János találkozása külföldi szakszervezeti vezetőkkel Kádár János, az MSZMP főtitkára a Felvonulási téren találkozott azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik május elseje alkalmából a magyar szakszervezetek meghívására tartózkodtak hazánkban, s részt vettek a budapesti dolgozók ünnepi seregszemléjén. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára. Kádár János az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a vendégeket. A budapesti ünnepség egyszersmind üzenet a világ többi népének, mindazoknak, akik a társadalmi haladásért küzdenek — mondotta egyebek között. — Kifejezi szilárd szolidaritásunkat a szocializmust építő népekkel, s azokkal a nemzetekkel, amelyek még a szabadságukért küzdenek, azért a jogukért harcolnak, hogy szabadon dönthessenek fejlődésük útjáról, maguk alakíthassák sorsukat. — Ezen a napon az a mondanivalónk a világ minden országának, hogy éljünk kiegyensúlyozott, konstruktív viszonyban egymással, hiszen — a társadalmi rendszerek különbözőségétől függetlenül — minden nép közös érdeke hogy béke legyen. E cél érdekében mindannyiunknak öszsze kell fogni. Mi minden békét óhajtó, tisztességes emberrel együtt akarunk élni, egy nyugodtabb világban. Május 1. Moszkvában Moszkva, 1988. május 1., vasárnap (MTI) — Napos, tavaszias időben tartották meg vasárnap Moszkvában a szovjet főváros dolgozóinak hagyományos május 1- jei felvonulását. Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával az élen tíz óra előtt néhány perccel léptek fel a Leninmauzóleum mellvédjére a szovjet párt és állam vezetői. Ezt követően a Szovjetunió állami jelképeivel, valamint szövetséges köztársaságainak zászlaival, címereivel, május 1-jét éltető plakátokkal, Marx, Engels és Lenin portréját ábrázoló képekkel feldíszített Vörös téren megkezdődött a moszkvaiak színpompás felvonulása. A szovjet főváros kerületeinek, gyárainak, üzemeinek, hivatalainak és iskoláinak képviseletében több százezren vonultak végig a Vörös téren. A felvonuláson hangoztatott jelszavak üdvözölték az SZKP XXVII. kongresszusának határozatait, az átalakításra, a nyilvánosságra, a demokratizálásra és a gyökeres gazdasági reform végrehajtására meghirdetett irányvonalat. A több mint kétórás seregszemle a moszkvai sportolók látványos bemutatójával ért véget. Vasárnap a Szovjetunió minden köztársaságában, városában ünnepi felvonulást rendeztek május 1-je tiszteletére. Anyák napi ünnepség a Parlamentben Az édesanyákat köszöntötték szombaton a Parlament konresszusi termében. A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége és a Magyar Nők Országos Tanácsa közös, az anyaság társadalmi megbecsülését jelképező rendezvényére 600 vendéget hívtak meg, többgyermekes anyákat, a mások gyermekeit nevelő nevelőanyákat és sok nehézséget vállaló nagymamákat. A központi ünnepséget megnyitó beszédében Hantos János, a Vöröskereszt főtitkára emlékeztetett arra, hogy 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezte az anyák napjának megünneplését Magyarországon. Azóta hagyomány, hogy május első vasárnapján országszerte megemlékeznek az édesanyákról. A szervezet legutóbbi kongreszusa arra szólította fel tagszervezeteit, hogy megőrizve az anyák napja bensőséges, családi ünnep jellegét, bővítsék a megemlékezések körét, s tegyék társadalmi ünneppé a kezdeményezést. Kifejtette: a társadalom és vezető testületei ezen az ünnepségen is az édesanyák iránti tiszteletüket, megbecsülésüket és szeretetüket kívánják kifejezni, elismerve, hangsúlyozva az anyai hivatás rendkívül jelentős szerepét a család és a társadalom egészének életében. Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tikára a Központi Bizottság nevében köszöntötte az anyákat, a nagymamákat. Ünnepi beszédében utalt arra, hogy az utóbbi időben sokat beszélünk a nehézségekről, válságról, problémákról, ám belső indíttatásból is kötelességünk, hogy a nehéz és súlyos szavak mellett a tiszteletet és a szeretetet kifejező szavakat is használjunk, amikor a terheket is viselő, s ugyanakkor a család legfőbb bázisát jelentő édesanyákról szólunk. Az édesanya szerepéről szólva kifejtette: súlyos terheket hordozva előzi meg gyermekei „fejfájását”, hiszen — mint mondta — fejfájás közben nem lehet gondolkodni, nem lehet felelősséget viselni, fejfájás közben nehéz az élet. Egykor kultikus erőt tulajdonítottak a teremtésnek, a szülésnek, a szülési fájdalomnak. Ma régészeti leletekből lehet következtetni arra, hogy milyen volt a mindenkori gyermek viszonya az anyához. Istenként tisztelték kezdettől fogva az emberiségnek azt a felét, amely életet adott, amely kihordta áldott állapotban és aztán megszülte azért, hogy meg ne szakadjon az a lánc, amely a múltból mindig a jövőbe vezet, hogy az emberiség történelme folyamatos legyen. Berecz János felidézte a salamoni bölcsességet, amely szerint a gyermek az anyaszívűeké, hiszen az édesanya nem tud kárt okozni a gyermekben, bizonyítva, hogy az övé. Mert igazi édesanya az, aki védi, táplálja, óvja, felneveli gyermekét, azzal a reménnyel, hogy mindig csak örömben, boldogságban lesz része, s kétszeresen fáj neki, ha gyermekét sérülés éri, hogyha bánata van, ha nem sikerül valami az életben. Márpedig ez elég sűrűn előfordul a mi életünkben is. Ezért az édesanya küldetése ma különösen nagyszerű és helytállást követelő. Az MSZMP vállalja a felelősséget nemcsak a múltért, nemcsak a jelenért, hanem a jövőért is. Arra kérem a magyar édesanyákat, hogy támogassák ezt a felelősségvállalást, a párt törekvéseit, döntéseit, mert nem önmagáért, hanem a magyar népért teszi. A magyar nép nagy erejét pedig elsősorban a magyar édesanyák, törekvéseik, az általuk szült és nevelt gyermekek jelentik — mondotta végezetül a Központi Bizottság titkára. Az anyák napi rendezvény az ünnephezméltó kulturális programmal ért véget. (MTI) ÜGYELET Nyugodt, csendes hét végéről számoltak be a Hőszolgáltató Vállalat, a DKV, a Volán, a Postaigazgatóság, a Titász, a Víz- és Csatornamű Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság és a rendőr-főkapitányság ügyeletesei. A MÁV diszpécserszolgálatánál elmondták, hogy vasárnap néhány perccel egy óra előtt, némi riadalmat okozott a Vámosperes és Nyírábrány között. Széntannapusztán keletkezett avartűz. Szerencsére a MÁV tűzoltóvonatának a városi tűzoltókkal együtt sikerült rövid idő alatt megfékeznie a lángokat. Szintén avartüzekről számolt be a debreceni tűzoltóság ügyeletese is. Vasárnap a délutáni órákban a Nagyerdőn, a Kartács utca mögött keletkezett avartűz, szombaton pedig a panorámákhoz riasztották a tűzoltókat. A mentők ügyeletese elmondta, no** a hét végén, de főleg vasárnap, több esetben kellett olyan balesethez kivonulniuk, amelynek sérültje ittas volt.