Hajdú-Bihari Napló, 1988. július (45. évfolyam, 156-180. szám)
1988-07-06 / 160. szám
EMLÉKEZÉS FÜST MILÁNRA m • i a A J| • ^ 1 • • r Kevés az olyan folyóirat hazánkban, mint az Alföld, amely hónapról hónapra már az első napokban kapható az újságárusoknál, más orgánumok később jutnak el az irodalombarátokhoz, a társadalomtudományok fejlődése iránt érdeklődést mutató közönséghez Számos verset, dokumentumot és emlékező írást, valamint recenziót olvashatunk a júliusi Alföldben. A lapszám élén a jó ideje meglehetősen keveset írő Buda Ferenc költeményét találjuk, a szépirodalmi alkotások blokkjában leljük meg Sziveri János, Oravecz Imre verseit, valamint Géczi János, Marnó János és Babics Imre egy-egy költeményét. Megismerkedhetünk Gulyás Gyula—Gulyás János Törvénysértések nélkül című filmszociográfiájának második részével, tudvalévő, hogy a filmes testvérek a hortobágyi munkatáborokról készítettek országos feltűnést keltő alkotást. Szilágyi Domokos, a sajnálatosan hamar elment romániai magyar költő csak mostanában lenne ötvenesztendős, Anyag és eszme közt a fél úton című tanulmányában Cs. Gyimesi Éva mérlegeli az alkotó költői termését. Száz éve született Füst Milán, s erről a fontos filológiai tényről megemlékezik a folyóirat is Tandori Dezső, Kun András és Nagy Sz. Péter írásának közlésével. Tandori Füst Milán költészetéről írja le benyomásait, Kun András a klasszicizálódott líra első nagy hullámát szemügyre véve a megszállott szkeptikus költő különös lírai tanúságtételéről gondolkodik, Nagy Sz. Péter a Nevetők és A feleségem története című művekről elmélkedik. Három írást találunk a dokumentumok blokkjában, Petővári Ágnesének címetémája, Gulyás Pálné és Püski Sándor könyvesboltja, olvashatunk néhányat a Lente Gáborhoz írott levelekből. Veres Péter, Szabó Pál, Szabó Lőrinc leveleihez Laczkó András fűz megjegyzéseket. Ötvös László ad közre néhányat Veres Péter leveleiből, pontosabban hármat, amelyeket az író 1942-ben, 1948-ban és 1964-ben adott postára. Sok recenziót tesz közzé a Kritika rovat: Kondor Béla (Angyal a város felett), Túz Tamás (Hét sóhaj a hegyen), Czigány György (Augusztus tárgyai), Vári Attila (Elsodort babaház), Rába György (A valóság vendége), Pálinkás György (Názáretben nincs hol landolni), Petróczi Éva (Ez is történelem), Sütő András (Sikaszói fenyőforgácsok) művéről fejti ki véleményét Korsós Bálint, Szentesi Zsolt, D. Rácz István, ■Jánosi Zoltán, Bakonyi István, Bagossy László, Szilassy Zoltán, Görömbei András, a Kormos redivivus című képeskönyvéről (amely Kormos István életét eleveníti felKeresztúry Tibor mond véleményt. A Figyelő rovatban Pesovár Ernő etnográfus a magyar néptánckutatás történetéről közöl adalékokat. Kardos D. László ugyancsak a néptáncról fejti ki gondolatait, Maácz László ugyan a hagyománykincsről szól A táncfolklorizmus változatai című dolgozatában. Juhász Béla a Csokonai Kiadó első könyvéről, a nagy sikert arató Tanulmányok Erdély történetéről című munkáról gondolkodik. A folyóiratszámot Benyó Ildikó rajzai illusztrálják. . Részlet a Törvénysértés nélkül című filmszociográfiából Sebő Andor: — Reggel olvasom az újságban, hogy Hruscsov elvtárs elment Belgrádba. Ez volt, kérem, emlékezetem szerint 955, 55 nyarán, kora őszén, és ott ő ... beszédet mondott, és azt mondta, hogy mindaz csak hordalék volt, amit Abakuzov és nem tudom, kik kezdtek föl a jugoszlávokról, és ők ezt ki akarják söpörni, ezt a söpredéket. Mert hisz Tito elvtárs soha nem volt bűnös, nem volt igaz az, amit rá felkentek. Hát erre gondoltam egyet, hogyha végeredményben, ha Tito nem bűnös, akkor én hogyan lehetek bűnös, következő nap, kérem, írtam egy levelet a párt Központi Bizottságának, amelyben kértem a párttagságom felülvizsgálatát. S röviden leírtam, hogy mi történt velem. Egy hónap múlva Zalaegerszeg ismét kizárt a pártból. Erre, kérem, megfellebbeztem a párt Központi Ellenőrző Bizottságához, oda május 1956. május 2-án felhívtak táviratilag, pár perces kikérdezés, tanácskozás után kihirdették, hogy azonnali hatállyal régi párttagságom elismerése mellett visszavettek a pártba. Úgyhogy a tagkönyvem úgy is van kiállítva, 1919-től veszek részt a munkásmozgalomban, párttagságom kelt 1915 de bele van írva, hogy a munkásmozgalomban való részvétel ideje 19-től kezdődik. Ezért meg is kaptam aztán a Tanácsköztársaság-emlékérem kormánykitüntetést. Még amellett még ötöt azóta vagy hatot. A turisták is megkeresnek bennünket Kulturális információk a debreceni Városi Könyvtártól A debreceni információs osztály 1983. január elsejétől működik a Batthyány utcai városi könyvtár központjában. Feladata, hogy a város kulturális eseményeiről adjon különböző felvilágosításokat a telefonon (12-227) érdeklődőknek vagy azoknak, akik személyesen teszik fel kérdéseiket. Dósa Lajostól érdeklődtem az információs osztály szolgáltatásairól, aki válaszát egy probléma ismertetésével kezdte. — Minden évben kiadunk egy nyári programfüzetet, ahol a város intézményei által szervezett rendezvényeket, programokat gyűjtjük össze. Ebben az évben anyagi okok miatt ez nem tudott megjelenni. Igaz, hogy a múlt havi Debreceni Műsorban adtunk egy előzetest, a nyári programok mégis nehezebben áttekinthetőek. — A nyári időszakban beérkező kérdések mennyiben másak, mint az év többi részében? — Nemcsak a debreceniek, de a városba érkező turisták is megkeresnek bennünket, illetve azok az emberek, akik vendégeket várnak. Sok kérdés vonatkozik még a budapesti, balatoni, szegedi és Békés megyei programokra. Kiadványcserével megszerezzük a legfrissebb megyei és városi programfüzeteket. Jó információs bázisnak bizonyul a Magyar Ifjúság, a Pesti Műsor, ezenkívül figyeljük az országos lapokat, s a Debrecenben közvetlenül publikálásra nem kerülő eseményekről is tudomást szerzünk. Az érdeklődők 20—25 százaléka fordul hozzánk általában programkérdésekkel, nyári időszakban azonban ez a szám meghaladja a 60 százalékot. — Az információs osztály maradéktalanul választ tud-e adni minden hozzá fordulónak? — Vannak olyan kérdések, amelyek megválaszolásához néhány óra türelmet kérünk, de többnyire azonnal tudunk kielégítő válaszszal szolgálni. Volt már olyan eset is, amikor nem segíthettünk. A Titászhoz irányítottuk további felvilágosításért azt az érdeklődőt, aki olyan térképet keresett, amely Észak-Magyarország távvezetékeit mutatja. Újdonság az, hogy egyre több politikai jellegű kérdést kapunk, ezekkel eddig ritkán találkoztunk. — Az információs osztály munkája, gondolom, nem merül ki a mindennapi tájékoztatásban. — Az információ csak egy része a munkánknak, foglalkozunk a kiadványszerkesztéssel is. A műsorfüzeten kívül főleg könyvtári ismertetőket, bibliográfiákat, plakátokat, meghívókat és egyéb nyomtatványokat adunk ki. Most már rendelkezünk saját fénymásolóval, így még a plakátokat is el tudjuk önállóan készíteni. A könyvtár nyújtotta lehetőségek kihasználásával vállalkozunk egyéb referensz kérdések megválaszolására. Például: egy bizonyos könyvet melyik könyvtárban lehet megtalálni, lexikális, helytörténeti adatokkal tudunk szolgálni, közmondások eredetére, jelentésére vonatkozó felvilágosításokat adunk — gyerek és felnőtt egyaránt fordulhat hozzánk. Újdonságként mondom el azt is, hogy az adatbázist már tudjuk gépesíteni, s a szövegszerkesztő rendszer segítségével január elsejétől átállunk a gépi nyilvántartásra és a gépi szövegszerkesztésre. A Debreceni Műsor új rovattal bővül, a rendező szervtől függetlenül külön kiemeljük a kifejezetten kulturális értékekkel rendelkező vagy nagy közönségre számot tartó rendezvényeket. — Mettől meddig kereshetik naponta az információs osztályt kérdéseikkel a lakosok? — Nyári időszakban reggel nyolctól este hatig tartunk szolgálatot, őszintén remélem, nem történik olyan dolog, hogy a fél város tud róla már, csak én nem. Vitéz Ferenc Sikeres nyitókoncert a kórusversenyen Mint ismeretes, tegnapelőtt, július 4-én fél kilenckor rendezték meg a Bartók Béla XIII nemzetközi kórusverseny nyitókoncertjét, a kórusok, a közreműködő művészek Paul Claudel,Arthur Honegger oratóriumát, a Jeanne d’Arc a máglyán című zeneművét adták elő.Az opuszt közvetítette a televízió is, s július 2-án Nyíregyházán az evangélikus temlomban is megismerhette a közönség. Az esten Erdélyi Miklós vezényelt, szerepeket kapott Hámori Ildikó, Bács Ferenc, Csavlek Etelka, Petle Erzsébet, Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Tóth János, közreműködtek a Csokonai Színház művészei (Sárközy Zoltán, Kiss Péter Ernő), Bander Hajnalka és Kun János előadóművészek, a nyíregyházi Cantemus gyermekkar (karigazgató Szabó Dénes), a debreceni Kodály Kórus (Strausz Kálmán), Honegger zenéjét a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar szólaltatta meg. A produkció rendezője Pinczés István volt. Fodor Sándor: A MERÉNYLŐ Fodor Sándor a gazdag erdélyi magyar prózairodalom jeles képviselője. Munkásságát az 50-es évek közepén kezdte, s azóta regényeik, elbeszélések hosszú sora született a tolla alatt. Ezekben főleg az erdélyi magyar élet, gondolkodás háború utáni jelenségeit, alakulását rajzolja meg az újjáalakuló élet körülményei között, képet adva közben saját szemléletének alakulásáról is, amely egyre inkább a szatíra, irónia felé vonzotta (Nehéz szatírát nem írni). Történeteiben, eszközeiben, szemléletében a magyar elbeszélés korábbi sajátságait folytatja: a társadalmi jelenségek élesszemű, életszerű ábrázolását, a mozzanatok lélektani elmélyítését, a csípős humorba hajló, közvetlen hangú, az élő beszéd sajátságait követő előadását. Ezeket a tulajdonságait képviseli kezünkben levő kötete is, mely elbeszélései sorából válogat ki tizenkettőt a talán legelső Fehérfenyőtől az 1976-os A merénylőig, nem szólva az évszám nélkül közöltekről, melyek közt több témájánál fogva is újnak látszik (Nehézvíz). A Fehérfenyő még a háborús szegénység éveit idézi, a Rácz Fülöp már az új viszonyok közt gátlástalanul helyezkedő karrierista alakját állítja elénk. A címadó A merénylő a jóakaratot félreértő, félremagyarázó tragédiákhoz vezető butaság keserű szatírája, de a legnagyobb szabású szatírát a Nehézvíz képviseli, mely az ostoba, kicsinyes kisvárosi szereplők, események sorát fokozza világméretű anekdotává. Igen, az anekdota, amely Fodor Sándornak talán legjellegzetesebb műfaja amely elbeszéléseinek alapvető formáját is adja ! Ebből van talán legtöbb alkötet történetei közt is, ha nem is végződik minténetei közt is, ha nem is végződik mindegyik humoros csattanóval (Aprókt szívesség, A hűtlen, Éjszakai utazás), amely utóbbi tulajdonképpen A merénylő folytatása, más oldalról). De tud Fodor a komolyság hangján szólni, mint azt a kötet záró elbeszélésében, A feltámadás elmarad is mutatja. It félig-meddig történeti keretbe ágyazva ( csíksomlyói passiójátékok) az egyház merev dogmáival szembeszegülő ferences pap tragédiáját beszéli el, a papét, aki a sz helyett az igét akarja megszólaltatni a játékokon, s ezt a törekvését életével, sajá kereszthalálával pecsételi meg, ezzel mintegy az író egész mondanivalóját is kiemelve. Fodor Sándor történetei az erdélyi élő beszéd elevenségével áradnak, zanatosságát idézik. Mondanivalóját érzéklete szemléletességgel adja elő, alakjait tömören, találóan, életszerű elevenséggel jelemzi, a magyar elbeszélő művészet (Jókai, Mikszáth, Móricz) legjobb hagyományait folytatva. (Magvető, 1988) Tóth Béla A házasság humora A tervek szerint augusztusban lát napvilágot — könnyed, nyári olvasmányul — a Csokonai Kiadó új könyve, A házasság humora című, 500 viccet tartalmazó zsebkönyv. A kötetet Bényei József szerkesztette, a szecessziósan könnyed grafikákat Szilágyi Imre készítette. A kötet 11 fejezetbe tömörítve térképezi fel a vicc műfaji lehetőségeivel a házasélet ügyes-bajos dolgait. Kimondottan és leplezetlenül az embernek arra a képességére apellál a szerkesztő, amelynek birtokában iróniával, öniróniával tudja szemlélni a maga és mások társas életét. Másokon, s egyúttal önmagunkon derülünk tehát, ha a házasélet eme groteszk tükrébe nézünk. HAJDÚ-BIHARI NAplegt - 1998 JUbIL'6 !