Hajdú-Bihari Napló, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
Grósz Károly Székesfehérvárott (Folytatás az 1. oldalról) kében nagyon fontos, hogy termékeink minősége javuljon, kifogástalan legyen. A tájékoztatót követően Grósz Károly, a Videoton vezetőinek kalauzolásával gyárlátogatásra indult. Elsőként azt az üzemrészt kereste fel, amelyben az első holland gyártmányú CD lemezgyártó gépsor hamarosan megkezdi a sorozatgyártást. Az első székesfehérvári lézerlemezek még az idén az üzletekbe kerülnek. A CD-lemezek gyártására — külföldi tőkével — létrehozott Glória Kft. évi 6 millió lemezt készít majd. A gyárlátogatást követően történt meg az új színestelevízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzembe helyezése. Az NR 001 Videoton Thomson feliratot viselő nemzetiszínű szalagot Grósz Károly vágta el, majd megnyomta az automata berendezés indítógombját. A televíziógyártás megújítását szolgáló technológiát a francia Thomson cég egyik NSZK-beli gyárától vásárolta a Videoton. A készülékeket a Thomson és a Videoton szakemberei közösen fejlesztették ki, figyelembe véve az itthoni igényeket, valamint a hazai üzemekben és a szocialista országokban előállított alkatrészek felhasználásának lehetőségeit. A tévékészülékenként korábban 23 órás szerelési idő az új gépsoron öt órára csökken. A berendezések korszerűségére jellemző, hogy egy automata 20 másodperc alatt 300 parányi alkatrész beültetésére képes. A korszerű belső felépítésű és szemre is tetszetős, formatervezett kávájú készülékekből az idén 20 ezer kerül a hazai üzletekbe. A Videoton egyébként televíziógyártásának korszerűsítésével — a régi, valamint a hétfőn átadott új szerelősoron — évi félmillió televízió gyártására lesz képes. Az avatóünnepség után Grósz Károly megtekintette az új üzemet: nagy érdeklődéssel figyelte a televíziógyártás egyes mozzanatait, a világszínvonalon dolgozó automatákat. Ezt követően a nagyvállalat 1980-ban megnyílt korszerű oktatási és művelődési központját kereste fel. Ennek sportcsarnoka adott otthont az 50 éves fennállás alkalmából rendezett jubileumi ünnepségnek is. Marton Zoltán vezérigazgató-helyettes köszöntő szavai után Demeter Béla nyugalmazott vezérigazgatóhelyettes szólt az 1938-ban kialakított Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt.ből alakult Videoton öt évtizedes fejlődéséről, történelmének néhány jelentős állomásáról, majd Kázsmér János vezérigazgató ismertette a jelen eredményeit és a megújulás terveit. Az ünnepségen mondott rövid beszédében Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a fél évszázad nem elöregedést, hanem fiatalodást eredményezett a Videotonnál. E vállalat, mondotta, a mai nehéz és bonyolult gazdasági helyzetben is a magyar népgazdaság egyik büszkesége. Különösen elismerésre méltó — példa értékű — az a módszer, ahogyan a vezetői a 80-as években jelentkező gondok okát nem elsősorban a külső körülményekben, hanem saját alkalmazkodóképességük nem megfelelő voltában keresték. Ezt követően — a szükséges következtetések levonása után — kialakították saját kibontakozási programjukat. E székesfehérvári példa is azt mutatja — hangoztatta Grósz Károly —, hogy a jövő érdekében jó programokra, s főképp jobb, hatékonyabb munkára van szükség A továbbiakban arról szólt, hogy a jövő követelménye, az előrehaladás záloga csakis a nagyobb tudás, a fegyelmezett munka és nem utolsósorban az önbizalom lehet. Hinni kell abban, hogy túljutunk a nehézségeken. A kormány négy évet kér arra, hogy a megtorpant fejlődés ismét meginduljon hogy gondjaink csökkenjenek. Ebben a folyamatban most leginkább az időnek vagyunk szűkében, s ezt az időt úgy kell kihasználnunk, hogy az egymással szembeni követelmények megfelelő türelemmel is párosuljanak. Az országban ma divat a számonkérés, s nemegyszer olyan számlákat is ki akarnak velünk egyenlíttetni, amelyekkel nem vagyunk adósok. Hozzátette: a kiegyenlítésre váró számlákat rendezi majd a vezetés, de az alaptalan követeléseknek és igényeknek, főként pedig a zsarolásnak nem enged. Végezetül Grósz Károly arról szólt, hogy a pártnak és a kormánynak van programja a kibontakozásra, a megújulásra, ez azonban áldozatvállalással is jár. De áldozatvállalás nélkül új még soha, sehol nem született — hangoztatta Grósz Károly, majd további jó munkát kívánt a Videoton kollektívájának, és átnyújtotta a Minisztertanács által alapított jubileumi oklevelet a vállalatnak. Az ünnepség kitüntetések átadásával fejeződött be. (MTI) Kikb IV-0TjjJ-BiHAEI NAPLÓ — 1988. NOVEMBER 1. Pénteken összeül a SZOT Decemberben országos értekezlet Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület november 4-re, péntekre összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Javasolta, hogy a szaktanács következő ülésén foglalkozzék időszerű gazdasági, társadalmi témákkal, szervezeti és személyi kérdéseket vitasson meg, s döntsön az országos szakszervezeti tanácskozás összehívásáról, munkaprogramjáról. A szakszervezetek háromnaposra tervezett országos értekezletének időpontjául az elnökség december 24-ét javasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági tervjavaslatban foglaltak várható hatásait a dolgozók életszínvonalára. Megállapította, hogy változatlanul jelentős eltérés van a kormányzati elképzelések és a szakszervezetek igényei között a terv egyes, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseiben. Sajnálattal látta, hogy a korábban elhangzott szakszervezeti javaslatok ellenére a terv a bruttó hazai termék (a GDP) stagnálásával számol. A szakszervezetek véleménye szerint a hazai piac szerepének erősítése lehetne a gazdasági növekedés egyik forrása. A gazdaság jövedelemtermelő képességét azokon a területeken lehetne növelni, ahol jelentősebb, import és költs •■•»vetési támogatás nélkül elégíthetők ki a belföldi igények. Mivel a szakszervezetek lehetőséget látnak a gazdasági növekedésre, nem tudják elfogadni a reálbérek általuk ismert tervezett csökkentését sem. Az elnökség nem ért egyet a ma tervezett árszínvonal-emelkedéssel, s különösen annak összetételével sem. A tervezett árváltozások ugyanis olyan terheket jelentenének a dolgozókra, amelyek a szakszervezetek álláspontja szerint — változatlan gazdasági és szociálpolitikai körülmények között — jövőre nem vállalhatók. A feltételezett és tervezett áremelkedésekkel szemben a szakszervezetek a maguk részéről a tervben szereplőnél jelentősebb és a terheket jobban mérséklő szociálpolitikai kompenzálást támogatnak. Szükségesnek tartják az alapvető fogyasztási cikkek központi áremelésének teljes körű kompenzációját. Ezzel kapcsolatban a vitában több szakma képviselője is elmondta, hogy a tagság teherviselő képessége határához érkezett, a reálbér csökkentésének megállítását igényli. Arra is rámutattak, hogy a lakosság terhei az idén várhatóan az eredetileg tervezettnél jobban nőnek, s ez nem folytatható tovább. Szükségesnek tartják az idei gazdasági folyamatok korrekt elemzését. Többen jelezték a tagság fokozódó bizalmatlanságát, mert eddig nem igazolódtak a gazdaságirányítás ez évi elképzelései, a gazdaságban nem tapasztalható lényeges elmozdulás. Több ágazati szakszervezet vezetője világos és határozott programot sürgetett a szerkezetátalakítás irányaira. Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára meggondolandónak tartja végkielégítés rendszerének bevezetését azok számára, akiket munkahelyük megszűnése miatt bocsátanak el. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kompenzálására tett szakszervezeti javaslatok közül többen a fix összegű ellentételezés mellett szóltak, mert mint mondták, a bérek meghatározott százalékú emelése éppen azok számára jelentene legkevésbé megoldást, akiknek a legalacsonyabb a bére, s akiket az áremelések leginkább sújtanak. A fix összegű kompenzálásra többféle lehetőség is kínálkozik: abszolút összegben — a korábbi húspénzhez hasonlóan —, vagy az adórendszer változtatásával, az alkalmazotti kedvezmény emelésével. A szakszervezetek a létminimum alatti nyugdíjak esetében az áremelések teljes körű kompenzálását tartják szükségesnek. A felhalmozódott bérfeszültségek, jogos bérigények miatt a kompenzálások mellett népgazdasági szinten a bértömeg két százalékának megfelelő központi béremelést is szükségesnek tartanak a szakszervezetek. Elhangzott, hogy a szakszervezeti béres szociálpolitikai igények, s a kormányzati elképzelések között mintegy 20—25 milliárd forint a különbség. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Tanács feladatkörére, ügyrendjére készült tervezettel. Megállapította, hogy a tanács a kialakuló szocialista piacgazdaságban az érdekegyeztetés egyik fontos fóruma lehet. Hangsúlyozta, hogy a tanács működése mellett a szakszervezetek változatlanul érdekeltek a kormány és a SZOT vezetőinek további találkozóiban. A szakszervezeti mozgalom az OÉT munkájában a kormány, a kamara és a szakszervezetek hármas rendszerét tartja szükségesnek. Ebbe a rendszerbe beletartozhat a szövetkezeti szektor egy képviselőjének részvétele is. A kisiparosok, a kiskereskedők és a vállalkozók képviseletét viszont a kamarán keresztül látná megoldhatónak. Az elnökség véleménye szerint a tanács elnöki tisztét a kormány, a kamara és a szakszervezetek képviselői egymást váltva tölthetnék be. (MTI) Grósz Károly fogadta az osztrák nagykövetet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke fogadta Franz Schmidet, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövetét. A látogatást a diplomata kérte. (MTI) Pozsgay Imre szovjet kitüntetése Barátságért Érdemrenddel tüntette ki Pozsgay Imre államminisztert a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége. A kitüntetést Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Jelen volt :Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára és Ivan Vaskeba követségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. (MTI) Grósz Károly fogadta Heinz Riesenhubert Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Heinz Riesenhubert, az NSZK szövetségi kutatási és technológiaügyi miniszterét. A megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Hans Alfred Steger, az NSZK budapesti nagykövete. (MTI) Fogadás Halit Güvener, a Török Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson megjelent Beck Tamás kereskedelmi miniszter, Medve László szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár, Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos más személyisége. Ott volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. (MTI) Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál és sírboltjánál Az 1918-as polgári demokratikus — őszirózsás — forradalom győzelmének 7. évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke szobránál és sírboltjánál. A forradalom vezéralakjának Kossuth Lajos téri szobránál Stadinger István, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte Károlyi Mihály életútját, majd így folytatta: — A magyar október igazi népforradalom volt, tömegerejét a szervezett munkások és fellázadt katonák alkották, akik egyetlen éjszaka, vérontás nélkül megdöntötték a korhadt régi rendszert. Október 31-én megalakult az első magyar népkormány a Nemzeti Tanács tagjaiból. — E forradalom több történelmi feladatot is megoldott. Mint nemzeti forradalom, győzelmes volt, hiszen elérte,amiért a magyarság évszázadok óta, elmondhatatlan áldozatok árán sikertelenül harcolt. Elérte az Ausztriától való különválást, a Habsburgok végleges trónfosztását, Magyarország függetlenségét, a köztársaságot. A magyar október az ország történetében először teremtette meg a demokratikus Magyarországot. Megvalósult a gyülekezési, szervezkedési, szólás- és sajtószabadság, az első igazán demokratikus választójogi reform, a nőkre is kiterjedő általános választójog. Az első magyar népköztársaság kormánya földreformot is kidolgozott; ennek során Károlyi Mihály saját birtokán 34 ezer holdat osztott fel a föld nélküli parasztok között. Károlyi Mihály tudatosan a szervezett munkásságra, a szociáldemokráciára építette politikáját Azt a nézetet hirdette, hogy ha teljesen radikális forradalmi kormány alakul, amely földet oszt és szocialista államot teremt, ez a nemzeti kisebbségekre is nagyobb vonzerőt gyakorolhat mint a szomszéd országok nemzeti propagandája. Már ekkor elkezdődött az ,,átsimulás” a szocialista — ahogy akkor mondták: szociális — forradalomba, amely 1919. március 21-én ezért is győzhetett vértelenül. Károlyi Mihály nagy érdeme, hogy politikájával mindkét forradalom vértelenségét segítette, ami — meglehet, kétszer is — polgárháborútól mentette meg az országot. Az első Magyar Népköztársaság elnökének szobránál a beszéd után koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Fejti György, a KB titkára és Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára; az Országgyűlés nevében Stadinger István és Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke; az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Eleki János, az Elnöki Tanács tagja és Urbán Lajos közlekedési miniszter; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Huszár István főtitkár; a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Sólyom Ferenc titkár és Petrák Ferenc alelnök. Megkoszorúzták a szobrot Budapest Főváros Tanácsa és a Károlyi Mihály Társaság képviselői. A megemlékezés virágait elhelyezték a fővárosi fiatalok is. Ezután az ünneplők a Mező Imre úti temetőben a győztes polgári demokratikus forradalomra és Károlyi Mihályra emlékezve megkoszorúzták a politikus sírboltját. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Hétfőn Budapesten felavatták Károlyi Mihály mellszobrát — Kirchmayer Károly szobrászművész alkotását — az Agroinform Agrárinformációs Vállalat I. kerületi, Attila úti székházának előcsarnokában. Az őszirózsás forradalom 70. évfordulója alkalmából elkészült szobornál Major Ottó író, a Károlyi Mihály Társaság intézőbizottságának elnöke mondott avatóbeszédet. Az évforduló alkalmából a Művelődési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az I. kerületi tanács, a népfront kerületi bizottsága, a Károlyi Mihály Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői megkoszorúzták a ház falán levő emléktáblát. A helyszínen kisebb kiállítást is megnyitottak, ennek anyagát elsősorban az ország legnagyobb mezőgazdasági könyvtárának, a Károlyi Mihályról elnevezett könyvtárnak az anyagából válogatták. (MTI) Áremelések A Caola Vállalat közli, hogy — főként a legutóbbi forintleértékeléssel összefüggésben — az alap- és csomagolóanyagoknál bekövetkezett költségnövekedések miatt a vállalat által előállított egyes háztartásvegyipari és kozmetikai termékek árait november elsejei hatállyal, átlagosan 9 százalékkal emeli. Ennek következtében a forgalmazó kereskedelmi vállalatok az új árakat fokozatosan — az új beszerzésekhez igazodóan — vezetik be, így például az 500 grammos BIP mosogató 2,50 Ft-tal, a 150 grammos kék-fehér szappan 0,80 Ft-tal, a 75 grammos óriás babakrém 1,40 Ft-tal kerül többe ezután. Az Egyesült Vegyiművek hasonlóképpen fenti okok miatt az Ultra mosogatószer termékek árát átlagosan 10 százalékkal emeli, így például a 0,5 kg-os csomagolású Ultra mosogatópor 2,30 Ft-tal drágul. ♦** : A Hajdúsági Iparművek és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy az import és hazai alapanyagok áremelkedése miatt az automata mosógép fogyasztói ára 3,5 százalékkal, a keverőtárcsás mosógép és centrifuga ára pedig 10 százalékkal emelkedik november elsejétől. (MTI) 11 Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1988. nov. 1—2. Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1988. október 25.-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. vételi közép eladási Devizanem árt. 100 egységre Ft-ban Angol font 9 292,55 9 301,95 9 311,15 Ausztrál dollár 4 297,62 4 301,92 4 306,22 Belga frank 140,94 141,08 141,22 Dán korona 766,79 767,56 768,33 Finn márka 1 246,16 1 247,41 1 248,66 Francia frank 865,57 866,44 867,31 Holland forint 2 621,01 2 623,63 2 626,25 ír font 7 885,56 7 893,45 7 901,34 Óapán yen (1000) 418,55 418,97 419,39 Kanadai dollár 4 287,76 4 292,05 4 296,34 Kuvaiti dinár 18 728,21 18 746,96 18 765,71 Norvég korona 792,44 793,23 794,02 NSZK márka 2 956,86 2 959,82 2 962,78 Olasz líra (1000) 39,73 39,77 39,81 Osztrák schilling 420,33 420,75 421,17 Portugál escudo 35,63 35,67 35,71 Spanyol peseta 44,68 44,72 44,76 Svájci frank 3 508,16 3 511,67 3 515,18 Svéd korona 850,30 851,15 852,00 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 5 228,92 5 234,15 5 239,38 ECU (KÖZÖS Piac) 6 121,42 6 127,55 6 133,68 Valuta- (bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1988. nov. 1-től 8-ig pénznem vétel eva. port. 100 egys. Ft-ban Angol font 9 022,79 9 580,91 Ausztrál dollár 4172,86 4 430,98 Belga frank 136,85 145,31 Dán korona 744,53 790,59 Finn márka 1 209,99 1 284,83 Francia frank 840,45 892,43 Görög drachma a/b 34,97 37,13 Holland forint 2 544,92 2 702,34 Ír font 7 656,65 8 130,25 Japán yen (I0S0) 406,40 431,54 Kanadai dollár 4 163,29 4 420,81 Kuvaiti dinár 18 184,55 19 309,37 Norvég korona 769,43 817,03 NSZK márka 2 871,03 3 048,61 Olasz líra (1000) 38,58 40,96 Osztrák schilling 408,13 433,37 Portugál escudo 34,60 36,74 Spanyol peseta 43,38 46,06 Svájci frank 3 406,32 3 617,02 •Svéd korona 825,62 876,68 USA doUár 5 077,13 5 391,17 ECU (Közös Piac) 5 943,72 6 311,38 a Vásárolható legmagasabb bank jegycímlet, 1000-es b Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 36,01 36,09 Jugodinár csekk (lopo) 13,36 14,18