Hajdú-Bihari Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

Reagan újévi üzenete a szovjet néphez Ronald Reagan, az Egye­sült Államok leköszönő el­nöke a szovjet néphez inté­zett újévi üzenetében kife­jezte reményét, hogy az új esztendőben — a két állam között meglevő nézetkülönb­ségek ellenére is — folyta­tódnak az 1988-ban megkez­dődött kedvező folyamatok. Reagan kijelentette: hisz abban, hogy a két ország közötti kapcsolatok tovább javulnak az újonnan bekö­szöntött esztendőben. A két állam közötti nézetkülönbsé­gek ellenére tavaly sikerült közös nevezőre jutni — mondotta. Emlékeztetett ar­ra, hogy amikor Mihail Gor­­bacsovval találkozott Moszk­vában, sikerült bővíteni az egyetértést a létfontosságú kérdésekben, így a fegyver­zetcsökkentést, az emberi jo­gokat, a regionális problé­mákat és a kétoldalú kap­csolatokat érintő témákban. Az emberi jogokat illetően az elnök sürgette az egymás jobb megértéséhez szükséges szabad párbeszédet, különle­ges hangsúlyt helyezve a kulturális csere élénkítését nehezítő mesterséges akadá­lyok elhárítására. Reagan leszögezte, hogy az említett területeken tett előrelépések csupán egy hosszú és nehéz út kezdetét jelentik. Biztosította hallga­tóságát arról, hogy a hama­rosan hivatalba lépő új amerikai elnök, George Bush a korábban megkez­dett amerikai politikát foly­tatja majd. Jókívánságai között Rea­gan figyelmeztetett arra is, hogy a két ország között még vannak — és hosszú ideig lesznek is még a lé­nyeges nézetkülönbségek. Elégedetten állapította meg azonban, hogy a világ ma sokkal nagyobb biztonság­ban érezheti magát, mint egy esztendővel korábban, és kifejezte reményét, hogy ez a biztonság egy év múl­va a mostaninál is szilár­dabb lesz. H­ÉV Kuba három évtizede Január 1. történelmi év­forduló: harminc évvel ez­előtt ezen a napon kiáltot­ták ki a kubai forradalom győzelmét. Fidel Castro, akit azóta csak Fidelként emlegetnek a szigetország­ban, Santiago de Cuba vá­rosában mondta ki: meg­döntötték a Batista-rend­­szert, a kubai nép maga vette kezébe sorsának irá­nyítását Kuba esetében is, akár­csak más népi demokráciák­nál, roppant nehéz felada­tok következtek, hiszen a politikai hatalom kivívása csak a lehetőséget teremtet­te meg, hogy elinduljanak a gazdasági lemaradás beho­zásának útján. A kivert Amerika-barát kubaiak ugyanis mindent igyekeztek kimenekíteni, s a hátraha­gyott technikai berendezé­sek szép lassan az enyésze­té lettek. Az Egyesült Álla­mok gazdasági-politikai bojkottal is súlyosbította a forradalom helyzetét. Az 1962-es rakétaválság szeren­csére mégsem torkollott vi­lágháborúba, s az évtizedek alatt némileg enyhült a fe­szültség. Kubában most nem a kül­ső fenyegetettség a fő poli­tikai téma, bár kétségtelen, hogy sokat említik majd ezen a kerek évfordulón. Az ország súlyos gazdasági gondjai, a hatalmas külföldi adósság, az Angolából ha­zatérők elhelyezése közvet­len beavatkozást, azonnali átgondolt döntéseket igé­nyelnek. . A mostanában hangozta­tott kiigazítás politikája azt jelzi, hogy a kubaiak is ké­szek a gyökeres társadal­mi-gazdasági változtatások­ra. Igaz, egyelőre még min­dig több a szó erről, mint a tett, de a kubaiak forra­dalmi lendülete, elszántsága jól ismert Harminc évvel ezelőtt bebizonyították a vi­lágnak. Mester Nándor Gorbacsov újévi köszöntője Az elmúlt esztendő szá­mos vonatkozásban az áttö­rés, az átalakítási folyamat továbbvitelének, megerősí­tésének éve volt — állapí­totta meg újévi köszöntőjé­ben Mihail Gorbacsov. A főtitkár-államfő éjfél előtt néhány perccel a televízió nyilvánossága előtt elége­detten állapította meg, hogy 1988-ban folytatódott a tör­ténelmi­ igazságosságnak, a szocializmus lenini elméle­tének helyreállítása. Kedvezően értékelte, hogy az országban a glasznoszty, a nyilvánosság és nyíltság légköre számos kérdés meg­vitatását tette lehetővé, elő­segítve ezzel a megoldások kidolgozását is. Külön ki­tért arra, hogy a Szovjet­unióban tavaly emelkedett a nemzeti jövedelem, a munka hatékonysága, az előző évhez viszonyítva­ több élelmiszert, más közfo­gyasztási cikkeket állítottak elő, bővült a szolgáltatások köre. — Ennek ellenére a gaz­dasági reform még nem jött lendületbe, az eddigi eredmények nem adnak­ okot az elégedettségre, mert még mindig nehézségek mutatkoznak a mindennapi életben — hangoztatta Gor­bacsov. A jövő feladatairól szólva említette meg az emberköz­pontú szocialista jogállam megteremtésének szükséges­ségét. Nyomatékosan jelezte ugyanakkor, hogy ez a szo­cialista törvényesség és jog­rend megőrzésével, a tuda­tos fegyelemmel együtt tör­ténhet meg. A politikai in­tézményrendszer reformja kapcsán hangsúlyozta: a kö­vetkező fontos szakasz célja a nemzetiségi viszonyok)­­ harmonizálása. A peresztrojka előrelépé­sét nemcsak objektív nehéz­ségek, hanem szubjektív té­nyezők is gátolják: a kon­zervatív, peresztrojkát el­lenző erők ellenállása. Elő­fordul az is, hogy egyesek egy csapásra meg akarnak oldani mindent, figyelmen kívül hagyva a lehetősége­ket, másokat pedig elked­vetlenítenek a nehézségek Az elmúlt esztendő nem­zetközi mérlegét megvonva Gorbacsov úgy fogalmazott: jelentős és kedvező irányú változások történtek a vi­lágpolitikában s utalt arra, hogy ebben nem kis szere­pet játszott a Szovjetunió. Visszavonulóban van a „hi­degháború”, megkezdődött számos nemzetközi problé­ma megoldása — mondotta. Gorbacsov üzenete az amerikai néphez Az elmúlt év igen gazdag volt rendkívüli jelentőségű eseményekben — egyebek mellett ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő az amerikai néphez intézett újévi üzenetében. A szovjet vezető emlékeztetett arra, hogy 1988-ban kedvező vál­tozások jellemezték a két nemzet, a két állam viszo­nyát. A kétoldalú kapcsola­tok mára a korábbinál sok­kal dinamikusabbá, embe­ribbé váltak — hangsúlyoz­ta Gorbacsov. Megállapította: a két or­szág közelebb került egy­máshoz s mind az Egyesült Államokban, mind a Szov­jetunióban sokkal többet tudnak immár a másik fél­ről. A félelem és a gyanak­vás légkörét most már a bi­zalom, a kölcsönös rokon­­szenv érzése kezdi felválta­ni — tette hozzá. ■ A Szovjetunió — mondot­ta — a kapcsolatok lehető legteljesebb kiszélesítése mellett van. Reményét fe­jezte ki az iránt, hogy erről az Egyesült Államokban is hasonlóképp gondolkodnak, s így — fűzte hozzá — de­rűlátóan tekint a két ország viszonyának jövőbeni alaku­lása elé. Gorbacsov kifejtette: 1988 úgy marad meg az emberek emlékezetében, mint az az esztendő, amelyben meg­kezdődött a legfenyegetőbb fegyverfajta, a nukleáris fegyverek leszerelése. Mind­emellett számos egyéb jele is volt tavaly annak, hogy rendkívül fontos és kedvező irányú változások kezdőd­tek a világban. Ennek alá­támasztására Gorbacsov megemlítette az afganisztáni válság rendezése felé tett lépéseket, az iráni—iraki fronton létrejött fegyver­nyugvást, a Délkelet-Ázsiá­­ban és Afrika déli részén tapasztalható enyhülő fe­szültséget. Gorbacsov meleg szavak­kal emlékezett meg az ör­mény katasztrófa nyomán világszerte megnyilvánult együttérzésről, és külön is hangot adott a Szovjetunió hálájának a tragédia után tanúsított amerikai segítő­készségért. Végezetül kife­jezte jó kívánságait az Egyesült Államoknak, üdvö­zölte az új esztendő alkal­mából az amerikai népet, amelynek békét, egészséget, jólétet kívánt. ”rt A rt'vt't „ N­ f tJf M5T MA t*T/% ^ fdlfte Y A TJ1 T'A 15 f) Németh Miklós interjúja a japán hírügynökségnek A Kyodo szombaton, az év utolsó napján, angol nyelvű világszolgálatában közölte azt a exkluzív interjút, amelyet Németh Miklós mi­niszterelnök pénteken adott a japán hírügynökségnek. Németh Miklós, aki par­lamenti irodájában fogadta a japán újságírókat, a köz­zétett tudósítás szerint kije­lentette, hogy bármely párt­tal el tud képzelni koalíciót, amennyiben a kérdéses párt elvei nem sértik a szocialis­ta politikai rendszert. Egy ilyen koalícióhoz azonban még nem érett meg a hely­zet, mivel senki sem tudja, melyik párt politikája felel­ne meg leginkább a szocia­lizmus elveinek — idézi a japán hírügynökség a ma­gyar kormányfőt. A szocialista piacgazdaság hosszú távú stratégiája Ma­gyarországon a gazdaság összekapcsolása a nemzetkö­zi pénzügyi rendszerrel és a műszaki színvonal fejlesz­tése, mondotta Németh Mik­lós, aki üdvözölte Japán, mint gazdasági partner be­ruházásait és a két ország közötti kereskedelem fejlesz­tését. A Minisztertanács el­nöke azt is kifejtette, hogy a reformok első lépése a külföldi tőke beáramlásának a támogatása és az import liberalizálása lesz. Ezzel ösz­­szefüggésben ismertette a január 10-én összeülő parla­ment elé kerülő törvényter­vezeteket, köztük a külföldi beruházások védelmét meg­határozó javaslatot. A jövő évi célokat összefoglalva Németh Miklós azt is kifej­tette, hogy 1989 kulcsfontos­ságú év lesz a demokratikus Magyarország megteremtését célzó átfogó reformok meg­valósítása szempontjából. A nemzetközi kérdéseket érintve a Minisztertanács el­nöke a japán hírügynökség­nek kijelentette, hogy ha­zánk sikeres kapcsolatokat tart fenn mind az NDK-val mind az NSZK-val, a Ko­reai Köztársasággal kialaku­ló új kapcsolatok sem fog­ják megszakítani a Buda­pest és Phenjan közötti kö­telékeket. A kormányfő ugyanakkor megerősítette azokat a dél-koreai infor­mációkat, amelyek szerint­ Budapest és Szöul a jövő év­­elején, diplomáciai kapcso­latra lép egymással. Pártdelegáció utazott Havannába Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével ja­nuár 1-jén küldöttség utazott Havannába a kubai forra­dalom győzelme 30. évfor­dulójának tiszteletére ren­dezendő ünnepségekre. A delegációhoz a helyszínen csatlakozik Bognár István, hazánk havannai nagyköve­te. A küldöttség elutazásánál jelen volt Faustino Bento, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) Az év embere Cuellar A francia rádió, a Paris- Match és az FR3 televízió világméretű felmérésében Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár lett az év embere. Második helyen végzett csekély különbséggel lemaradva Mihail Gorba­csov, az SZKR KB főtitká­ra, aki tavaly az év embe­re volt. A harmadik helyen mögöttük messze lemaradva az év negatív szenzációja áll, az olimpián aranyérmé­től dopping miatt megfosz­tott kanadai rövidtávfutó Ben Johnson, aki megelőz­te Reagan amerikai elnököt. Japán kormányhitel Magyarországnak A japán kormány dönté­se alapján a Japán Export- Import Bank kötetlen fel­használású, 60 millió dollár értékű hitelt nyújt Magyar­­országnak. ÜGYELET A megye területén ez­en ,a hét végén nem keletkezett zavar, fennakadás a hőszol­gáltató vállalat, a DKV, a Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a me­gyei postaigazgatóság, a Ti­­tász, valamint a Tigáz tevé­kenységében. Nem érkezett bejelentés közlekedési aka­dályról a Közúti Igazgatóság ügyeleteséhez sem. Nyugalmas szombat-vasár­nappal búcsúzott az óévtől a MÁV. Az újév utáni visz­­szautazási hullám levezeté­sére Nyíregyházáról Buda­pestre mentesítő vonatokat indítanak. A Nyíregyháza— Debrecen térségében napok óta tapasztalható köd miatt nem késtek a vonatok, de a rossz látási viszonyok nehe­zítették a mozdonyvezetők munkáját. Sötétben köszöntötték az új évet Debrecenben a Szo­­boszlai úttól délre fekvő vá­rosrész lakói. 23 óra 36 perc­től 1 óra 18 percig keresték a Titász ügyeletesei a hiba okát. Az áramszünetet a Bégány utca kábel-meghibá­sodás okozta. Két esetben kellett kivo­nulniuk a tűzoltóknak. De­cember 31-én Hajdúböször­ményben, az Esze Tamás u. 28. szám alatt egy mellék­­épület tetőszerkezete fogott lángot. A tüzet rövidzárlat okozta. Január 1-jén Deb­recenben, a Hajdú János ut­ca 5. szám V. emelet 54. alatt fenyőfa gyulladt ki, csillagszóró okozott lakástü­­zet. Súlyosabb balesetről sze­rencsére sem a mentőknek, sem az ügyeletet ellátó kli­nikáknak, kórházaknak nem kellett beszámolniuk. Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa újévi üzenetéről Az Országgyűlés legutób­bi ülésszakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üzenetéről, amelyben a római katolikus egyház feje a nemzeti ki­sebbségek jogainak tisztelet­ben tartásáért emelt szót. Az Országgyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvényhozó testület előtt elhangzottak szellemében fo­galmazza meg, s hozza nyil­vánosságra a magyar Or­szággyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Országgyűlés a dokumentu­mot eljuttatta az MTI-hez. Állásfoglalásában a Ma­gyar Népköztársaság Ország­­gyűlése üdvözli és vala­mennyi állam, nép békés együttélésének előmozdítását szolgáló jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1-jei, békevilágnapi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási ki­sebbségek jogainak tiszte­letben tartása; a kisebbsé­gek egyéni és kollektív jo­gai az általános emberi jo­gok megkülönböztetett fon­tosságú részét képezi. Kife­jezi azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi összefüg­gések miatt a kérdést egyet­len állam sem minősítheti saját, kizárólagos belügyé­­nek. Az Országgyűlés ezúttal is megerősíti minden egyes ember elidegeníthetetlen méltóságának elismerését te­kintet nélkül arra, hogy mi­lyen fajhoz, kultúrához, nemzethez vagy valláshoz tartozik. Fontosnak­­ tartja az emberi nem alapvető egysé­gének szem előtt tartását, ami kölcsönös szolidaritásra kötelez. Hangsúlyozza, hogy a hátrányos megkülönbözte­tés nélküli kisebbségi lét feltételeinek biztosítása az államok feladata és köteles­sége. A magyar Országgyű­lés törvényhozói munkáját a jövőben is ennek szelle­mében kívánja folytatni. Az Országgyűlés kiemel­kedő fontosságúnak tartja azokat a sajátos jogokat, amelyek a kisebbséget, mint közösségeket illetik meg, így a kollektív létezéshez, a köz­életben való részvételhez, a kisebbségi kultúra ápolásá­hoz és fejlesztéséhez, a más államok területén élő azo­nos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező cso­portokkal való kapcsolattar­tás­ joga, és a kisebbségeket is megillető vallásszabadság kinyilvánítása. Elítéli e jo­gok nyílt vagy burkolt csor­bítását, és fellép azok kö­vetkezetes érvényesítéséért bel- és külföldön egyaránt. Arra törekszik, hogy mi­előbb ilyen szellemben fo­gant, aktív kisebbségvédel­met biztosító törvényt al­kosson a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, betartásuk el­lenőrzésére. Ugyanakkor nagy jelentő­séget tulajdonít az üzenet­ben is megfogalmazott ki­sebbségi kötelezettségeknek, az állampolgári lojalitásnak, s annak, hogy a kisebbség tartsa tiszteletben valameny­­nyi ember szabadságát és méltóságát, s a jogaiért ví­vott harcban tartózkodjék az erőszakos eszközöktől. Kívánatosnak tartja, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is kezdeményezően vegyen részt az etnikai, nemzeti, vallási kisebbsége­ket megillető jogok nemzet­közi dokumentumokban tör­ténő kodifikálására és meg­felelő garanciarendszer lét­rehozására irányuló munká­latokban. Felszólítja a kor­mányt, hogy az anyanemzet felelősségvállalását kifeje­zésre juttatva továbbra is kísérje figyelemmel a hatá­rainkon kívül élő magyar nemzetiségek helyzetének alakulását. A kétoldalú kap­csolatok keretében, valamint az ENSZ-ben és más nem­zetközi szervezetekben, nem­zetközi fórumokon a népek kölcsönös megértését előse­gítő együttműködés szelle­mében kezdeményezzen hat­hatós intézkedéseket annak javítására, a nemzetiségek összekötő szerepének erősí­tésére. Az Országgyűlés bizonyos abban, hogy II. János Pál pápa állásfoglalása egyönte­tű támogatásra talál a ma­gyarországi egyházak, poli­tikai­­ és társadalmi szerve­zetek, minden haladó és ha­zafias erő részéről. Meggyő­ződése, hogy a pápai üze­netben foglalt célok érdeké­ben valamennyi állam tör­vényhozásának és kormá­nyának széles körű együtt­működésére van szükség és lehetőség. (MTI)

Next