Hajdú-Bihari Napló, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

A diplomáciai kapcsolatok felvételének előestéjén Horn Gyula előadása a dél-koreai külügyi intézetben Szöul, 1939. január 31., kedd (MTI-tud.) — Horn Gyula államtitkár és kísé­rete kedden Dél-Korea büsz­keségeivel ismerkedett. Lá­togatást tett a Samsung konszern szuvoni elektroni­kai gyárában, majd felke­reste a pupnjongi Daewoo autógyárat. A mamutvállalat óriási fejlődésen ment át az el­múlt két évtizedben A Samsung E­­lectronics Co. a háztartási gépek és az ipa­ri elektronikai eszközök leg­nagyobb gyártója és expor­tőre Dél-Koreában. A Dae­woo cég 21 évvel ezelőtt tű­gyártással kezdte karrierjét, ma pedig az ország máso­dik gépkocsigyártója. Mind­két cég komoly készséget mutat magyar vállalatokkal való együttműködésre. A dél-koreai—magyar gazda­­sági-műszaki együttműkö­dés legígéretesebb területei közé tartozik a Samsung és az Orion kooperációja szí­nes televízió összeszerelésé­re és a Tungsramnál meg­honosítandó színes lépcső­gyártás, illetve a Daewoo Lemans típusú, 1500 köb­centiméteres, négyajtós sze­mélygépkocsiját összeszerelő gyár felépítése. A Daewoo alkatrész ellenében gépko­csit is hajlandó szállítani hazánkba." Horn Gyula a magyar— dél-koreai diplomáciai kap­csolatok felvételének előes­téjén a külügyminisztérium külügyi és nemzetbiztonsági intézetének felkérésére elő­adást tartott a világpolitikai helyzet alakulásának ma­gyar megítéléséről, valamint Magyarország külpolitikájá­ról. Az államtitkár a meg­hívott körülbelül 100 külpo­­litikus, diplomata, politoló­gus, professzor és újságíró előtt hangsúlyozta korunk új realitásait, a népek köl­csönös egymásra utaltságát, valamint a világgazdaság és a biztonság közötti összefüg­géseket. Kifejtette, hogy a világbéke megőrzése osztá­lyok és társadalmak fölött álló egyetemes érdek. Horn Gyula felvázolta az enyhü­lés okait, továbbá az euró­pai folyamatokat. Hangsú­lyozta: a legfontosabb az, hogy sikerül egyre inkább kiiktatni az ideológia ele­meit a nemzetközi kapcso­latokból, és hosszú idő óta először a politikai akarat­nak rendelik alá a katonai szempontokat. A külügyi államtitkár részletesen foglalkozott ha­zánk külpolitikájával, a­ kül­politika állandó és változó vonásaira irányítva a figyel­met. Hangsúlyozta: a ma­gyar—dél-koreai diplomá­ciai kapcsolatok felvételét szorgalmazva maximális mértékben figyelembe vet­tük mindazt a fejlődést, amit a Koreai Köztársaság elért. Horn Gyula bevezető elő­adásában azt is nyomaték­kal jelentette ki, hogy sem hazánk, sem más európai ország nem folytathat olyan politikát, amely, akár a leg­csekélyebb mértékben is, az Egyesült Államok ellen irá­nyul. Felhívta arra is a fi­gyelmet, hogy nem segítség­ről és nem is segélyről van szó a Kelet-Európával való gazdasági kapcsolatok erő­sítését illetően, hanem köl­csönös érdekeken alapuló üzletekről és vállalkozások­ról. A magyar-dél-koreai dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telével kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette: az szuverén magyar döntés volt, a kérdés nem szere­pelt a Varsói Szerződés egyik testülete előtt sem. A magyar lépés következmé­nyeit latolgatva Horn Gyula hangsúlyozta, az, hogy egyes országok Dél-Koreával dip­lomáciai kapcsolatot létesí­tenek-e, vagy sem, saját ügyük és joguk, ha valaki tapasztalatainkra kíváncsi, azokat szívesen megosztjuk, mondotta. Ugyanilyen álláspontra helyezkedett a külügymi­nisztériumi államtitkár a koreai kérdés kapcsán, ki­jelentve: azt mindenekelőtt belügynek tekintjük, és tá­vol áll a magyar külpoliti­kától, hogy bármely ország belügyébe beavatkozzon. Ha azonban i­gényük segítsé­günket, szívesen segítünk. Horn Gyula az alkalmat arra is felhasználta, hogy­ ismertesse hazánk belső helyzetét és az abból kö­vetkező törekvéseket, egye­bek között kiemelve a leg­fejlettebb országok mecha­nizmusához és rendszeréhez való gazdasági igazodás kö­vetelményét. A rendkívül sikeres elő­adást és konzultációt köve­tően a házigazdák kifejtet­ték: úgy tekintenek hazánk­ra, mint a kelet-nyugati kapcsolatok építésének úttö­rőjére és egyik legaktívabb részvevőjére. Előkészületek a Budapest-Bécs világkiállításra­­ A Budapest—Bécs világkiállítás előkészí­tésének helyzetét vitatta meg keddest a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége. Marjai József, a tárcaközi előkészítő bi­zottság vezetője, nyugalmazott miniszter­elnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. Emlékeztetőül: a kettős helyszínű világkiállítás megpály­ázá­­sáról 1987 októberében döntött a magyar és az osztrák kormányfő. A két ország 1938 májusában nyújtotta be hivatalos írásbeli jelentkezését az 1995-ös világkiállítás meg­rendezésére. Jelenleg csak­ egyetlen ver­senytárs, az egyesült államokbeli Miami vetélkedik a rendezés jogáért. A Nemzet­közi Kiállítási Iroda (BIE) szakértői még ez év áprilisában ellátogatnak Budapestre és Bécsbe, s májusban hozzák meg dönté­süket. Az eddigi előrejelzések azt mutat­ják, hogy igen nagy esély van a két­­fő­városnak a rendezés jogának elnyerésére. Több tisztázandó kérdés van még, így például az, hogy a rendezvény pontosan mennyibe kerül, mekkora lesz a hozama, hol lesz a helyszín. Mindezekről még foly­nak a szakértői és a társadalmi viták, a számítások. Az eddigi világkiállítások ta­pasztalata, hogy a rendező ország mara­dandó infrastrukturális értékekkel gazda­godik, s felértékelődik a világban mint gazdasági partner. Nem lebecsülendő szem­pont az sem, hogy növekszik az illető or­szág idegenforgalmi,- politikai presztízse. A hozamvizsgálat elvégzésére három, egymás­tól független szakértői csoport (Kerszi, Ko­­pint-Datorg, Országos Piackutató Intézet) kapott megbízást, a szükséges ráfordítások részletes kidolgozására és a források fede­zetének megállapítása az Országos Terv­hivatal feladata é­rint, és ehhez járulnak még azok a költsé­gek, amelyek a világkiállítás nélkül is fel­tétlenül megvalósítandó beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolód­nak. Ez utóbbiak pontos értékét azonban nem lehet meghatározni, hiszen egyelőre még nincs kidolgozva a népgazdaság követ­kező — néhány éves — időszakra szóló tervkoncepciója. Iw-Hihah: 'Zaplo — februari , ha Mennyibe kerül? Az előzetes számításokat várhatóan feb­ruár 9-én tárgyalja meg a Minisztertanács, s ezt követően, március elején kerül a téma az országgyűlés napirendjére. Az ügy fontossága miatt mindkét fórum máso­dik menetben is megtárgyalja a világkiál­lítás kérdését, áprilisban a Minisztertanács, majd azt követően az országgyűlés. Mar­jai József arról is szólt, hogy az előkészí­tő bizottság az eddigi véleményeket mérle­gelve Gazdagrétet tartja a legalkalmasabb helyszínnek. Az írásos anyagból azonban kitűnik, hogy a világkiállítás építészeti megvalósításával kapcsolatos tervpályázat kiírása nem egyetlen helyszínre szól, bár­milyen más javaslatot is elfogadnak. A vitában szóba került, hogy megtévesz­tő és nem is célszerű többféle adatot nyil­vánosságra hozni arról, mennyibe fog ke­rülni a világkiállítás megrendezése. A két szélsőséges érték 30, illetve 60 milliárd fő­ Külföldi tőke A világkiállítás megrendezése a költség­­vetési források mellett feltétlenül igényli a külföldi működő tőke és a hazai vállalko­zók bekapcsolódását. Arra azonban rámu­tattak a vitában: tényleges tőkebevonás szükséges és mindenképpen elkerülendő az adósságállomány további növelése. A kül­földi működő tőkével kapcsolatban többen pozitív példákat említettek. Somogyi Lász­ló volt építésügyi és városfejlesztési mi­niszter például elmondta, hogy mind a vasút-korszerűsítés, mind pedig az autópá­lya-építés ügyében már jelentkeztek külföl­di érdeklődök. A francia Matra gyár — melynek nevéhez Európa egyik legkorsze­rűbb gyorsvasúti rendszerének kialakítása fűződik — érdeklődik a magyar vasút mo­dernizálása iránt, s hasonló jelzések érkez­tek az NSZK-ból is. Ismeretes, hogy a Bécs —Budapest közötti autópálya építésére nemzetközi pályázatot írtak ki; a jelentke­zési határidő a napokban jár le, s úgy tű­nik, ezen a területen is reális esélyek van­nak a külföldi működő tőke bevonására. Közismert az is, hogy a világkiállítás híré­re számos külföldi cég magyarországi szál­lodaépítési tárgyalásokat kezdeményezett, öt szálloda építése már meg is kezdődött a fővárosban. A siker alapja feltétlenül az — mutatott rá —, hogy az egész társadalom támogassa a világkiállítás gondolatát Ehhez az is szükséges, hogy az alternatív szerveződé­sek és az egyházak is bekapcsolódjanak az előkészítés folyamatába. Marjai József ez­zel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Magyar Demokrata Fórummal, az Új Már­ciusi Fronttal és a Fideszszel már tárgyal­tak erről a kérdésről. Az MGK főtitkára azt is hangsúlyozta, hogy a világkiállítás egészének nem kell feltétlenül a Budapest —Bécs közötti területekre koncentrálódnia. El tudja képzelni — folytatta —, hogy a magyarok világtalálkozóját például Debre­cenben, a magyar tudósok világtalálkozóját pedig Szegeden rendezzék meg. De egyéb vonzó programokkal is lehetne tömegeket vonzani az ország keleti felébe. A vitában elhangzottak figyelembevéte­lével a Magyar Gazdasági Kamara ügy­vezetősége még a napokban megfogalmazta állásfoglalását a Budapest—Bécs világkiál­lítással kapcsolatban. (MTI) Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Ifjúságellenesnek minősí­tette a munkanélküli segély bevezetését tartalmazó jog­szabályt a KISZ Hajdú-Bi­­har Megyei Bizottsága azon az ülésén, amelyet tegnap délután tartottak. A jogsza­bállyal kapcsolatban indok­lásként szerepelt, hogy ki­zárja az ellátásokra jogo­sultak köréből a pályakezdő (első munkahelyet kereső), illetve a két év munkavi­szonnyal nem rendelkező fiatalokat. A megyebizottsági ülésen a foglalkoztatáspolitikáról szóló napirenden kívül a testület megvitatta 1989-es költségvetését, előterjesztést hallgatott meg a tavaszi történelmi évfordulók me­gyei rendezvényeinek előké­szítéséről, valamint megbe­szélték az augusztus 22—26. között tartandó egyetemis­ták és főiskolások országos turisztikai találkozójának előre látható feladatait. Várkonyi Péter Luxemburgban Luxemburg, 1989. január 31., kedd (MTI) — János nagyherceg, luxemburgi uralkodó, kedden Várkonyi Péter látogatásának második napján audiencián fogadta a magyar külügyminisztert. Előzőleg Várkonyi Péter a luxemburgi parlament tag­jaival találkozott. Tájékoz­tatta a képviselőket a ma­gyar reformfolyamatról és külpolitikai törekvéseinkről. Az érdeklődés igen élénk volt, több mint tucat kérdés­re kellett válaszolnia a mi­niszternek. Ezt követte szí­vélyes légkörű találkozója René Urbanyval, a luxem­burgi EP elnökével. A zsúfolt programban sze­repelt még a Guardian Europe amerikai tőkéjű vál­lalat luxemburgi leányválla­latának, a float-üveget gyár­tó Luxguard gyárának meg­tekintése. Az ultramodern üzem a mintája annak, ame­lyet a Hunguard Float-Üveg Kft. , a Magyar Üvegipari Művek és a Guardian Euro­pe vegyes vállalata — az Orosházi Üveggyár korszerű­sítésével hoz létre 1990 vé­gére, 115 millió dolláros kö­zös beruházással. Luxem­burgi jogi személlyel kötött szerződés révén világszínvo­nalú technológiára építhet a magyar üveggyártás. A Luxemburger Wort r­észletesen beszámol a Hun­guard Float-Üveg Kft. és a Magyar Üvegipari Művek együttműködéséről, amelyet a tárgyalásokon példásnak neveztek. Idézi a lap Jacques Santer miniszterelnök meg­jegyzéseit a romániai fa­lurendezési tervről. Santer rámutatott, hogy ez a terv felveti a romániai kisebbsé­gek jogainak kérdését és így­ közvetlenül érinti Luxem­burgot is, mivel Erdély­ben, kis számban ugyan, luxem­burgi leszármazottak is él­nek.­­ Erre a nemzetközi kérdésre továbbra is figyel­met kell fordítani, idézi a miniszterelnököt a Luxem­burger Wort. Kínai-szovjet külügyminiszteri találkozó Pekingben Peking, 1989. január 31., kedd (MTI) — Eduard Se­­varnadze szovjet külügymi­niszter szerdán a késő esti órákban érkezik Pekingbe s csütörtökön kezdi meg hiva­talos látogatását, azaz tár­gyalásait Csien Csi-csen kí­nai külügyminiszterrel. A szovjet diplomácia vezetőjét fogadja több kínai párt- és állami vezető, és Sanghajban találkoz­ik vele Teng Hsziao­­ping, Kína első számú poli­tikusa. A pekingi kínai— szovjet külügyminiszteri tár­gyalások középpontjában az ez év első felére tervezett kínai—szovjet csúcstalálkozó gyakorlati előkészítése áll. Emellett természetesen meg­vitatnak más, közös érdek­lődésre számot tartó bilate­­rális és nemzetközi kérdése­ket is. Kínai politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a külügyminiszteri ta­lálkozónak, amely folytatása lesz annak a tanácskozásnak, amely decemberben zajlott le Moszkvában Csien Csi­­csen kínai külügyminiszter látogatásakor. Pekingben általános a vélemény, hogy Sevardnadze szovjet külügy­miniszter látogatásával kez­detét veszi a „fordulat éve” a kínai—szovjet kapcsola­tokban. Emlékeztetnek rá, hogy 1959 óta ez az első szovjet külügyminiszteri lá­togatás a kínai fővárosban. Külön fontosságot ad a szer­dán kezdődő hivatalos tár­gyalásoknak az a tény, hogy ezeken a tárgyalásokon nem csupán abban várható meg­állapodás, hogy meggyorsít­ják a két szomszédos szocia­lista ország kapcsolatainak normalizálási folyamatát, ha­nem megállapodnak a leg­felsőbb vezetők csúcstalálko­zójának időpontjában is. A kínai vezetés megítélé­se szerint a csúcstalálkozó létrejöttével minden feltétel kialakul nemcsak a több évtizedes abnormális viszony rendezéséhez, hanem a kí­nai—szovjet kapcsolatok tel­jesen új alapra való helye­zéséhez is. Ennek az újszerű kapcsolatnak alapjául immár mindkét fél elfogadta a bé­kés egymás mellett élés öt elvét. Kínai politikai körökben hangsúlyozzák, hogy a kí­nai—szovjet közeledést és a kapcsolatok teljes értékű normalizálását azok a jelen­tős változások tették lehető­vé, amelyek egyfelől a Szov­jetunióban és Kínában, más­felől a nemzetközi politiká­ban mentek végbe. Mind­két tekintetben különös je­lentőséget tulajdonítanak a Mihail Gorbacsov által elin­dított belpolitikai reformok­nak ,és a nemzetközi enyhü­lést előmozdító új gondolko­dásnak a szovjet külpoliti­kában. Pekingben rámutat­nak: éppen ez az ú­j gondol­kodás tette lehetővé, hogy a Szovjetunió Kína számára elfogadható lépéseket tegyen a kapcsolatok rendezését gátló úgynevezett három akadály kérdésben. Ezzel összefüggésben emlékeztet­nek az Afganisztán, a csa­patvisszavonások és a Kam­bodzsa ügyében bejelentett szovjet­ lépésekre. Vagyis a kínai fővárosban úgy ítélik meg, hogy létrejöttek az ösz­­szes feltételek a kínai—szov­jet kapcsolatok teljes nor­malizálásához és a két or­szág sokoldalú politikai, gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködésének továbbfejlesztéséhez. Mi több, kínai pártkörökben magától értetődőnek tekin­tik azt is, hogy megvannak a feltételek a Kínai Kom­munista Párt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja kö­zötti kapcsolatok normalizá­lásához is. Könnyítések a magyar-szovjet kishatárforgalomban Március 1-jétől valameny­­nyi, Szabolcs-Szatmár me­­gy­ében állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampol­gár egyszerűsített határátlé­péssel utazhat a Szovjetunió határ menti településeire. A korábbiakhoz képest jelentő­sen bővül az így megláto­gatható települések száma is: a kárpátaljai terület bereg­szászi, nagyszőlősi, munká­csi és ungvári járásában bármely települést felkeres­hetnek a kiutazók. Csökken­tik a határátlépési engedé­sek kiadásának adminiszt­rációját is: az engedélyeket március 1-jétől meghívólevél bemutatása nélkül adják ki. Az engedélyek érvényességi idejükön belül többszöri uta­zásra jogosítanak. A határ­­átlépési engedélyek iránti kérelmet Szabolcs-Szatmár megyében élő állampolgárok a lakóhelyük szerint illeté­kes rendőrkapitányságon nyújthatják be. Az eljárás illetéke 100 forint. Ezen egyszerűsítéseknek, illetve könnyítéseknek meg­felelően a kárpátaljai terü­let négy érintett járásában állandó lakóhellyel rendel­kező szovjet állampolgárok évente többször is jogosultak Szabolcs-Szatmár megy­ébe látogatni. (MTI) Söráremelés A söripari vállalatok tájé­koztatják a fogyasztókat, hogy mezőgazdasági eredetű alapanyagok (sörárpa, kom­ló), a csomagolóanyagok (címke, koronazár), egyes energiahordozók (elektromos, áram, szilárd tüzelőanyagok), a közúti és a vasúti fuvarta­rifák, a társadalombiztosítási járulék, a víz- és csatorna­­használati díj, továbbá egyéb kisebb, a termék-előállítás és -forgalmazás költségeit nö­velő árváltozások miatt a sörök ajánlott bolti fogyasz­tói ára 1989. február 1-jei hatállyal átlagosan 4,3 szá­zalékkal emelik. Ennek keretében például a 0,5 literes Kőbányai Világos sör ára 12 Ft-ról 12,50 Ft-ra, a Borsodi Világos sör ára 11,70 Ft-ról 12,30 Ft-ra emelkedik. Nem változik a hordós sö­rök valamint több minőségi palackos sör ára, így pél­dául változatlan áron kerül forgalomba a 0,5 literes Dre­her, Tuborg, Szent István, Helikon, Márciusi, Misina, Pannónia aranya sör. (MTI) LAPZÁRTA műn Ügyeletek jelentik Síkosak, jegesek voltak a járdák, az úttestek tegnap reggel Debrecenben. Már ko­ra hajnalban elkezdték a je­ges útfelületeket homokkal felszórni. Ennek ellenére óvatos, bizonytalan léptekkel igyekeztek az­­emberek mun­kába, a gyerekek iskolába, óvodába. A délelőtt mozgalmasan telt el a mentőknél. A tizen­kilenc betegszállító autó ál­­­landóan úton volt. Csak Debrecen utcáiról, útjairól húsz boka- és vállsérültet szállítottak zúzód­ással, illet­ve töréssel a megyei rende­lőintézet traumatológiájára. A­ kórházba az olyan súly­o­­sabb sérülteket vitték, mint azt a hetvenhat éves bácsit, aki a fagyos idő ellenére hozzálátott a fametszéshez Pácon lévő gyümölcsösében. Az elsietett munka nem járt sikerrel, nyílt lábtörésével még hosszú ideig nem se­rénykedhet házi birtokán. A szív- és érrendszeri be­tegeket ez a fagyos keddi nap nem viselte meg külö­nösebben — kaptuk a tájé­koztatást a mentő ügyelet­­vezetőjétől. A megyei és a városi rendőrkapitányság ügyele­teiről jó hírt hallottunk.. Nem volt sérüléses baleset a késő délutáni, órákig a me­gye útjain.

Next