Hajdú-Bihari Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

Tiszta ivóvíz Nitráteltávolítás baktériumokkal Újszerű megoldással kísér­leteznek a szakemberek a balassagyarmati vízműnél. A laboratóriumi és félüzemi próbák után már üzemi mé­retekben próbálják ki az egyik, percenként kétszáz li­ter teljesítményű kútnát a biológiai­­ baktériumok se­gítségével történő — nitrát­eltávolítást. A kút vizének literenkénti 80—100 milli­gramm nitráttartalmát már az első kísérleteknél 10—15 százalékkal csökkentették, majd az eljárás fokozatos fejlesztésével 40 százalékos nitrátcsökkenést értek el. A kutatók célja, hogy mintegy 70 százalékkal csökkentsék a nitráttartalmat úgy, hogy — kedvezőtlen hatásként — kis mennyiségű nitrit se kelet­kezzen. Az eljárás alapelve régóta ismert. Ám sok kísérlet után sikerült csak a kutatóknak megtalálniuk az emberi egészségre teljesen ártalmat­lan nitrátfeldolgozó bakté­riumokat, majd pedig meg­határozni, miként juttatha­tók a kút köré a talajba ezek a szorgalmas „munká­sok”. A folyamatos és gyors nitrátfeldolgozáshoz szüksé­ges kiegészítő anyagok, kö­rülmények pontosítása is feladatuk volt. Az eddigi kísérletek biztató eredményt hoztak. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet olyan technológiát kíván ki­alakítani, amely az egész ország területén alkalmazha­tó majd a magas nitráttarta­lom csökkentésére Erre nagy szükség van, hi­szen az utóbbi években már túlzott nitráttartalmat mér­tek több megyében a vízmű­­kutaknál, sőt megjelent ez az anyag a karsztvizekben is. így már nemcsak a házi és a közkutak használhatatla­nok ivóvíz-szolgáltatásra az ország számottevő részén, de a megfelelő vezetékes vizet is csak új kutak fúrásával, az alacsony és magasabb nit­ráttartalmú vizek keverésé­vel, vagy valamilyen nitrát­eltávolító eljárással bizto­síthatják sok helyen. Évente több százmillió forintba ke­rül a tartályos, illetve zacs­kós víz kiszállítása azokra a településekre, ahol másként nem juthatna hozzá megfe­lelő ivóvízhez a lakosság. Hőszigetelő üveggyapot Salgótarjánból Jelentős állomásához érkezett a több mint egymilliárd forintos költségből megvalósuló japán—magyar közös vál­lalat, a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. üzem beruházása, ugyanis 1989. augusztus 6-án, délelőtt ünnepélyes keretek között begyújtották a gázzal üzemelő üvegolvasztó ke­mencét. Az üveggyapot a világon jelenleg ismert legkor­szerűbb hang- és hőszigetelő anyag, eddig hazánkban nem gyártották. Az építőipar által hasznosítható termék­ből már az idén 1500 tonna paplant és csövek szigetelé­sére alkalmas anyagot készítenek a nógrádi üzemben. Mintakollekció Nyugatra A Salgó Cipőipari Szövet­kezetnél már korábban rá­jöttek, hogy egyre nehezebb megélni csak a cipőgyártás­ból. E felismerés birtokában nemcsak megkeresték, ha­nem megtalálták azokat az új termékeket, amelyek jól igazodnak a szövetkezet jel­legéhez, s az idesereglett dolgozók pedig képesek azok előállítására. A mára kialakult termé­keket hővédelmi cikkekként ajánlják az érdekelteknek. Idetartozik a kohászatban, üvegiparban, alumínium­­iparban használatos speciális védőkesztyű, amelynek ki­­fejlesztése a Munkavédelmi Tudományos Intézet és a he­lyi műszaki kollektíva nevé­hez fűződik. Előnyeként em­lítik olcsóságát, hosszabb ki­hord­hatóságát, továbbá azt, hogy anyaga nem ártalmas az egészségre. A lángoltó takarókból ta­valy 5440-et rendelt a Hun­gária Biztosító, őt követte a Pannónia Szálloda és Étter­mi Vállalat 570 darabos kí­vánságával. A nemrég meg­rendezett szovjetunióbeli ki­jevi kiállításon és vásáron sikert arattak a hővédelmi cikkek. A hazai fogadtatáson kívül a nyugati országokban is szeretnének vevőre találni. Ezért mintakollekciót küld­tek Hollandiába, Norvégiá­ba, Svédországba, Spanyol­­országba,­­fényképekkel mel­lékelve. Az újdonságok közé tarto­zik a saját fejlesztésű vese­védő, illetve derékravaló. Műszőrméből és műbőr­­kombinációval készül. Hűtő­házban dolgozók, kombájno­­sok, targoncások, Volán-dol­gozók képesek egészségüket ezzel megvédeni. A nagyobb mennyiségű gyártás érdeké­ben céltudatosan folyik a piaci igények felkutatása, felmérése. Mai „várúr” Sümegen Valamikor a veszprémi püspökséghez tartozó, majd Veszprém Megyei Idegenfor­galmi Hivatal kezelésében lévő sümegi vár állaga az utóbbi 40 évben igen sokat romlott. A helyi tanács az idén májusban a korábbi gazdától átvette a várat, s egy magánvállalkozónak — Pap Imrének — haszonbér­letbe adta azzal a feltétel­lel, hogy azt két évig elen­gedi, cserébe viszont a vál­lalkozó Pap család a bevétel legkevesebb kétharmadát a vár rendbehozatalára fordít­ja. A vállalkozó terve, hogy Sümegből egyedülálló, nagy vonzóerejű idegenforgalmi helyet csinál középkori bo­rozóval, korabeli látványos­ságokkal, vendéglővel, majd panzióval. Képünkön: A bérbe vett sümegi vár ..HAJÓI) BIHAW--WAPLO — 1969. SZEPTEMBER 1 ABLAK A HAZARA A diákok (is) örültek... A létavértesi pihenőköz­pont tavalyhoz képest az idén nyáron egy nyolcvan­­adagos konyhával és egy 120 személyes éttermi résszel (képünkön) bővült — tájé­koztatta lapunkat Kárányi Imre, a Piremon létavértesi telephelyének üzemigazgató­ja. Itt étkeztették a nyári táborozó diákokat (szoros a kapcsolatuk a debreceni Margit téri 1. számú — tó­­cóskerti — általános iskolá­val), s természetesen a fel­nőtt vendégeknek is örö­mükre szolgál folyamatosan a csodálatos környezetben fekvő, egyre több szolgálta­tással bővülő, a vendéget igényes kiszolgálásban része­sítő pihenőközpont, amely a megyei mozgássérültek egye­sülete és a Piremon kisvál­lalat fenntartásában műkö­dik. (A. L.) (Fotó: F. Szilágyi Imre) Hogy ne az utcán lézengjenek a fiatalok Pincetanya nyílt Törökszentmiklóson Pincetanya néven ifjúsági szabadidőközpont nyílt Tö­rökszentmiklóson a városi művelődési központ pincé­jében. Itt már korábban is alakítottak ki helyiségeket, először raktárnak használ­ták őket, majd a vállalati kluboknak adtak otthont. A közművelődéssel foglal­kozó szakemberek ugyanúgy látják, mint más, hogy a városban a fiatalok estén­ként nem tudnak mit kezde­ni magukkal. A Pincetanya ezután várja őket, de nem­csak a fiatalokat látja szí­vesen, hanem más korosz­tályt is. A Pincetanyába napközben is be lehet térni m enni, inni. Persze alko­holt nem árulnak, és dohá­nyozni se szabad. Tervezett programjaik között szerepel­nek előadások az egészség­ről, művészek, érdekes em­berek meghívása. A tanyát bérbe is lehet venni. Aki vendégül akarja látni barátait, és nem tudja őket hová hívni, az szombat esténként kibérelheti a pin­cetanyát. Terveznek tánchá­zat, videót, pincemozit. Az előtérben biliárd és rex vár­ja a játékos kedvűeket, a manuális műhelyben szövő­székek állnak. Ebben a he­lyiségben különböző tanfo­lyamokat is indítanak, pél­dául szabás-varrást és szö­vést­­tanulhatnak majd a vállalkozó szelleműek. A mini-kondi teremben működik a jógaklub, ide járnak tornázni azok az asszonyok, akik adnak a vo­nalaikra. Gyermekgyógytor­nának és kung-fu tanfo­lyamnak is otthont ad a te­rem. A következő helyiség a pincegaléria, a kiállítások helye. Terveznek­­ képzőmű­vészeti tárlatot és termékbe­mutatót, olcsó áruk vásárát. Városi rádió Gyulán Újabb kuriózummal rukkolt ki Gyulán a Telekábel. A meglévő televíziós szolgáltatásaik mellett ezúttal egy városi rádiót indítanak. A rádióadásokat egyelőre (három hétig) kísérleti jelleggel fogják továbbítani a kiépített kábelrendszeren. Ez hozzávetőlegesen kétezer, a hálózat­ba bekötött lakást érint. Ha a kísérlet megfelelő fogadta­tásra talál a városban, akkor a későbbiekben szerkesztett műsorokat is készítenek. Az adás a­z URH-sávon a 103 és 105 megahertzes tartományban lesz fogható az anten­nára csatlakoztatott készülékeken. Reggel hattól fél hé­tig és este hattól fél hétig közérdekű információkat hall­gathatnak a gyulaiak, napközben pedig a Danubius rádió műsora szól. A vállalatok közérdekű információira is szá­mít a Telekábel, amelyet díjtalanul közvetítenek. Bíznak abban, hogy a szolgáltatással ezúttal élnek a vállalatok és a városi tanács is. Legyen a könyvtár ingyenes! Orosházán a városi könyvtárban minden olvasó a köl­csönzött könyv mellé kézhez kap egy szórólapot is, amely a következőket tartalmazza: „Bizonyára feltűnt ol­vasóinknak, hogy ebben az évben megszüntettük a tag­sági díjat. Tettük ezt azért, mert úgy véltük, hogy a ne­vetségesen csekély összeg adminisztrációs költsége sok­szorosa az éves tagdíjnak, valamint azért, mert esélyt szeretnénk teremteni azoknak is a könyvtár látogatásá­hoz, akik súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Jelszavunk: legyen a könyvtár ingyenes! Meggyőződésünk, hogy a nemzeti felemelkedés egyik fontos pillére a művelődés, ezen belül a könyvtár. Jól tudjuk azonban mindannyian, hogy a kultúra esélyei a nehéz gazdasági körülmények miatt sokat romlottak, és ma már a szinten tartás problémája is nehezen megold­ható. A könyvek ára rövid idő alatt megháromszorozó­dott, az újságoké úgyszintén. Az új sajtókiadványok be­szerzése pedig létfontosságú társadalmunk demokratikus átalakulása idején.” A felhívás tartalmazza a nemrég megalakított „Könyv­baráti társaság” célját is. Ezek szerint a könyvtári szol­gáltatások színvonalának emelése érdekében létrehozott közösség tagjai havonta, ha csak 5, 10 forinttal is támo­gatják a könyvtárat terveiben, elképzeléseiben, már nagy segítséget jelent Másfél millió a Pándy-alapítványból A gyulai megyei kórház kezdeményezésére az elmúlt évben hozta létre harminc üzem és vállalat­­a dr. Pán­­dy Kálmánról elnevezett ala­pítványt, amelynek célja a gyógyító-megelőző munka korszerűsítésének, az egész­ségügyben dolgozó szakem­berek képzésének segítése. Jelenleg hárommillió forint van a Budapest Bank békés­csabai fiókja számláján, amelynek egy részét ez év­ben kívánják felhasználni. Az év elején pályázatot hirdettek. A beérkezett hat pályaművet először az intéz­mény tudományos tanácsa értékelte, s véleményük alap­ján bírálta el az alapítvány­ kuratóriuma. Másfél millió forint talált gazdára. A leg­jelentősebb összeget, 900 ezer forintot, egy új, a közvetlen gyógyítómunkában fontos szerepet játszó laboratóriumi berendezés vásárlására szán­ják. A felhasznált összegből a kórház dolgozóinak nyelv­­oktatására, a számítógépes adatfeldolgozás továbbfej­lesztésére, a külföldi szak­mai programokon való rész­vétel támogatására is jut. Havonta 44 ezer beteg lé­pi át a kórház kapuját, nem mindegy tehát, milyen fel­szereléssel, mennyire felké­szült szakemberekkel látja el az intézmény gyógyító­megelőző feladatát. Szeretne a kórház deviza­­számlát nyitni, hisz ez elen­gedhetetlen a modern mű­szerek beszerzéséhez. A Pénzügyminisztériummal, il­letve a Magyar Nemzeti Bankkal folytatott tárgyalá­sok eredményeképpen való­színűleg lehetőség nyílik ar­ra, hogy az alapítványhoz külföldi cégek és magánsze­mélyek is hozzájárulhassa­nak. Debreceni diákpincérek Pécsett Sziveslátás — Vendéglátás — ez a felirat díszíti azokat a fehér sapkákat, amelyeket a Debrecenből Pécsre érke­zett diákok kaptak a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat­tól ajándékba. Tükrözik azt a jó kapcsolatot, amely a vál­lalat és a debreceni Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet között jött létre, idestova hét éve. Ez alapján tölti Pécsett 40 közép­­iskolás fiatal nyári gyakorlatának egy részét. A vállalat annak idején bővíteni akarta tevékenysé­gét és a nyári hónapokban a Honvédelmi Minisztérium­hoz tartozó területek dolgozóinak üdültetésébe kapcsoló­dott A végrehajtás azonban igen nehéznek bizonyult, hi­szen nyárra vendéglátós szakembereket találni nem köny­­nyű feladat. Ekkor jött az ötlet, hogy építőtábor formá­jában diákok segítségével valósítsák meg a célt Az ötlet jónak bizonyult és kiállta az idők próbáját A vállalat is jól jár, hiszen a szakemberhiány egy ré­szét oldja meg így, de hasznos a fiataloknak, mert leen­dő szakmájukat a valóságban gyakorolhatják az ország más területén, és a pécsi vendéglátást is megismerhetik.

Next