Hajdú-Bihari Napló, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁSODIK NAPJA (Folytatás az 1. oldalról) Az interpelláló képviselő — aki a bizottsági döntéssel a testület ülésén egyetértett — most kijelentette: a választ csak megjegyzéssel fogadja el. Konkrét ígéretet vár arra: a borforgalmi adó 1990-ben szűnjön meg, ugyanis ez az 1989-es év adója. Az Országgyűlés a bizottság jelentését fogadta el. Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.) a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői egysége rekonstrukciójának tárgyában. Válaszában Csehák Judit elmondta, hogy az intézményt 1987-ben ki kellett üríteni, mert életveszélyessé nyilvánították. Elkerülhető lett volna gondosabb és pontosabb szakértői munkával, hogy a kiürítés, valamint a felújítás költsége 80—100 millió forintra emelkedjen. A tárcának nem volt módja korrigálni e hibát, mert pénz hiányában elsősorban a már megkezdett rekonstrukciókat fejezik be. A gyógyintézet felújítására feltehetően csak 1991-ben nyílik lehetőség. Az interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta a választ. Gyermek- és ifjúsági üdültetés Papp Elemér (Zala m. 4. vk.) a gyermek és ifjúsági üdültetés preferálása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békesi László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy az 1990-es költségvetés jóváhagyása előtt hiba lenne a kormány részéről elígérkezni egyes részletkérdésekben. Az 1990- es költségvetés most készül, sebben szó sincs arról, hogy elvonnák a támogatást a gyermek- és ifjúsági üdültetéstől. Az viszont igaz — ismerte el —, hogy az államháztartás nehézségei miatt várhatóan nem nőhet a preferencia összege. A képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta a választ. Dr. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi közlekedés támogatási rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A minisztérium nevében Udvardi László államtitkár kérte, hogy a tárcát érintő interpellációra a bős-nagymarosi beruházás vitája után válaszolhasson. Börcsök Dezső (Budapest8. vk) a külügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez interpellált. Arra kér választ: mit tesznek annak érdekében, hogy a külképviseletek és a kereskedelmi kirendeltségek megfelelő információkkal láthassák el a magyar gazdasági élet és hivatalos szervek vezetőit hazánkba érkező üzletfelekről. Beck Tamás kereskedelm miniszter válaszában rámutatott: a külképviseleteken és kereskedelmi kirendeltségeken dolgozók kiválasztásában mindinkább a rátermettség, az idegennyelv-tudás, a szakmai képzettség ás gyakorlat szempontjai érvényesülnek. A gondot azonban nem az információ megszerzése okozza , hiszen erre megvannak a megfelelt módszerek —, hanem az hogy nem tudják, milyen információkra van szükség itthon. A miniszteri válasszal e képviselő egyetértett, és azt az Országgyűlés is elfogadta. Valutaellátás Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 1. vk.) a lakossági valutacsekk mielőbbi meg- szüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta a pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában. Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese — élve a házszabály adta lehetőséggel — harminc napon belül írásban válaszol. Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.) és Simon Péter (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) a petrolkémiai benzinellátásról szóló jogszabály érvényesítését szolgáló intézkedésről kért tájékoztatást interpellációjában a miniszterelnöktől. Az interpellációra a kormány megbízásából Beck Tamás válaszolt. Mint mondotta, a külkereskedelem a hiányzó vegyipari benzinmennyiséget — miután a kormány döntése alapján a lakossági benzinfogyasztás elsőbbséget élvez — csak tőkés importból tudta és tudja pótolni. A külkereskedelmi szervezetek felajánlották a dollárelszámolású ipari benzin importját, s erre most is lehetőség van, igaz, a hazainál jóval magasabb áron. Egyelőre más megoldási lehetőség nincs. A miniszteri válasszal az interpelláló képviselők egyetértettek, és az Országgyűlés is elfogadta. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyarországon működő nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Nehezményezte, hogy évekkel ezelőtt megszüntették a nemzetiségi iskolákban az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Glatz Ferenc újból elismételte azt a véleményét, amelyet már a parlament kulturális bizottságában is kifejtett: "a hazai kisebbségi anyanyelvi oktatás alanyi jogon jár minden magyar állampolgárnak. A miniszter határozottan leszögezte vissza kell vonni az 1960- ban az e tárgykörben kiadott miniszteri utasítást, s újat kell kibocsátani. Ennek előkészítését már megkezdték. Glatz Ferenc bejelentette: a Pénzügyminisztériumtól ígéretet kapott arra, hogy a hazai kisebbségek iskoláztatásának megoldására juttatnak a szétosztandó pártvagyonból. Az interpelláló Bánffy György köszönettel elfogadta a miniszteri választ, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) ugyancsak a művelődési miniszterhez intézett interpellációt az önálló igazgatású német nemzetiségi gimnázium és diákotthon létesítése ügyében. Glatz Ferenc kedvező választ tudott adni a képviselőnek. Elmondta, hogy a szükséges összegek rendelkezésre állnak, s véleménye szerint 2-3 év alatt megvalósul a képviselő által felvetett elképzelés. Az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta a miniszteri választ. -HAJDÚ-BIHARI .NAPLO Tegnap, a délután folyamán a képviselők kézhez kapták a köztársaságielnök-választásról szóló határozattervezetet. Ennek az indoklásában az olvasható, hogy az SZDSZ által kért népszavazás tétje, hogy a választópolgárok válaszszák-e meg közvetlenül a köztársasági elnököt, vagy helyettük a parlament. Tölgyessy Pétert, az SZDSZ ügyvivői testületének a tagját ezzel kapcsolatban kérdeztük: — Valóban ez a tét? Avagy az, hogy még a választások előtt rtt megtartsák-e az elnökválasztást? — Teljesen egyértelmű, a kérdés az, hogy most kell-e elnököt választani vagy sem. A parlament úgy döntött az alkotmány szövegében, hogy ha az elnökválasztás az országgyűlési választások élén van, akkor közvetlen, ha utána akkor közvetett legyen. Nyilvánvaló oka lehetett ennek a döntésnek, hogy a parlamentáris rendszerekben általában az államfőt nem a lakosság választja. Én úgy hiszem, ez egy közjogtudományi közhely. Európában, ahol parlamentáris rendszerek működnek túlnyomórészt vagy a király az államfő, tehát nem választott személyiség, vagy a parlament által választott elnök gyakorolja az államfői jogokat. Ahol a lakosság közvetlenül választ, az jórészt elnöki rendszer, ahol a végrehajtó hatalom feje, az ország hatalmi apparátusának irányítója az elnök. Magyarországon sohasem volt az államfő ilyen mértékben irányító, a végrehajtói hatalmat a miniszterelnök irányította. Úgy látszik, a parlament is elfogadta ezt az érvelést, mert különben nem így döntött volna. Gyakran elhangzik, hogy az SZDSZ kezdeményezése megfosztja a népet valamitől. Pedig itt az Országgyűlés döntése a mérvadó. Ha előbb vannak a parlamenti választások, akkor már az új Országgyűlés választja a köztársasági elnököt. Azzal, hogy a mostani Országgyűlés így döntött, az a helyzet állt elő, hogy az elnökválasztástól a népet nem az SZDSZ, hanem maga a parlament foszthatja meg. Az írásos tervezetben, amit a képviselők kézhez kaptak, úgy tűnik, mégis azt hangsúlyozzák elsősorban, hogy a tét ez: vagy a nép, vagy az Országgyűlés. Ez mintha egy kicsit célzatos lenne. — Egyértelmű, nekem is ugyanez a véleményem. Ez a helyzet a népszavazásra szánt szavazólapok tervezetével is. A kérdéseik után ők magyarázó, szerintem inkább manipulatív szöveget tennének... — Kik azok az ők? — A kormányzat. Persze, magyarázni kell a lakosságnak népszavazáskor, de nem a cédulán, hanem azon kívül, a sajtóban. — Végezetül még egy kérdés, önt, amióta Balla Éva képviselő belépett az SZDSZ-be, gyakran látni a parlamentben. Mi módon intsználja a képviselőjüket? — Ő gyermekorvos, én pedig közjogász-kutató vagyok. Azt hiszem, ez mindent elárul. Itt olyan témák vannak, amikhez én jobban értek. Megbeszéljük a hozzászólásokat. Ennek ellenére, mivel a felszólalások szövegezésében általában kiváló szakemberek vesznek részt, bár én bizonyára elfogult vagyok, de úgy gondolom, hogy a magyar parlamentben ritkán hangzanak el ilyen jól előkészített beszédek. (sinka) Napirenden kívül Nem az SZDSZ a parlament 1:89 NOVEMBER 1 Kiskirályok mundérban ’ Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Vélemé-nye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő ké-pet fest azokról az anomáli-ákról, amelyek Czinege Lajos minisztersége alatt s a hadsereg felső vezetését jellemezték. A képviselő elmondta: a könyvszerződés Kárpáti Ferenc vezérezredes , honvédelmi miniszter parancsára 1989. november 1-jétől nyugállományba helyezték Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca vezetőjének nemegyszer hangoztatott meg-újítási szándékát. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől nem lát-e ellentmondást a parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista, liberális magatartás és a Bokor Imre ellen alkalmazott „merev retorzió” között, a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi kon-zekvenciátkat kíván levonni) . Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnökét s néhány tagját erre a munkára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jó szándékában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott, Kár — tette hozzá a miniszter. Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kérdéseket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vonatkoznak. Véleménye szerint a bizottságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt a megállapítását is megvizsgálni, hogy Bokor Imre nyugdíjaztatása „reflexszerű, beidegződött retorzió-e”. A miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő, mindent mérlegelő intézkedés volt. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tevékenységéért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Auréldíjat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt és az Országgyűlést, a házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az interpellációra harminc napon belül térjenek vissza. Remélhetőleg addig a vizsgálat is befejeződik. Az elnöklő Jakab Róbertné a házszabály értelmében nem kért szavazást. Molnár Ferenc (Szolnok m., II. vk.) az ipari miniszterhez interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés akadályai, valamint Szolnok megye négy, illetve az ország tizenöt hasonló helyzetben lévő települése tárgyában. Horváth Ferenc ipari miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is elutasított a riasztásokat illeti, a belügyminiszter utalt arra, hogy egy-egy népszavazási akció lebonyolítása mintegy 200 millió forintba kerül. Ez az összeg viszont nem tartalmaz számos olyan költséget, amely a helyi tanácsokat terheli majd. A költségtöbbleten kívül a választások lebonyolítása jelentős többletmunkát is ró majd a tanácsok dolgozóira, aminek honorálásáról gondoskodni kell. Hosszabb távon azonban az egyre növekvő követelményeknek csak egy olyan apparátus tud megfelelni, amelynek megfelelő munkakörülményeket biztosítanak. Fodor Erzsébet (Hajdú- Bihar m. 16. vk.) az önkéntes véradás feltételeinek javításáról kérdezte a szociális és egészségügyi minisztert, a pénzügyminisztert, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét. Azt tudakolta a pénzügyi tárca vezetőjétől, hogy a gazdálkodó egységek a véradás támogatására fordított összegek után nem kaphatnának-e adókedvezményt. A válaszadásra Csehák Judít vállalkozott. Az egészségügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a tárca júliusban 27 millió forintot fordított a vérellátás drámai helyzetének javítására. A tervek szerint a következő évi költségvetésben 400 millió forintot költenek a vérellátás gondjainak megoldására. Az egészségügyi minisztertől Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke vette át a szót. Arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a munkaügyi jogszabályok megnyugtatóan rendezik a véradással kapcsolatos problémákat. Nevezetesen: a dolgozó mentesül a munkavégzés alól a véradás miatt távol töltött időre. Másrészt a jogszabály egyértelműen kimondja: „a véradásra történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott időre, nem rendkívüli berendelés esetén pedig legfeljebb négy munkaórára jár az átlagkereset. Fetter Gyula (Pest m., 21. vk.), a pilisvörösvári német nyelvű nemzetiségi oktatóbázis tárgyában tett fel kérdést a művelődési miniszternek. Glatz Ferenc, művelődési miniszter kifejtette: felelőtlenség támogatást ígérni, hiszen a már megkezdett iskolaépítések miatt erősen korlátozottak a tárca anyagi lehetőségei. Az NSZK tartományi képviselőivel tárgyalva szóba hozzák — ígérte — a pilisvörösvári német nyelvű nemzetiségi oktatóbázis ügyét is, s keresik a lehetőséget ennek a fontos létesítménynek a megépítésére. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) két kérdést is feltett. Elsőként a miniszterelnökhöz intézte szavait. A kulturális bizottság megbízásából arra kért választ, hogy miként védhető meg nemzeti identitásunk, kultúránk, rádiónk, televíziónk közszolgálati szelleme a rövid távú érdekek kiszolgálásától, az üzleti vállalkozásoktól. A kormány megbízásából Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszolt. A kormány elkötelezett az állami rádió és televízió nemzeti jellegének, kulturális értékeinek megvédése iránt, s hozzá kíván járulni a politikai sokszínűség, a demokrácia kibontakozását segítő szerepkör erősítéséhez. A hazai és a külföldi tőkebefektetőket ugyanakkor érdekli ez az üzleti lehetőség, nagy az igény a különböző vételkörzetű rádió- és tv-társaságok alapítására, műsorszóró frekvenciák felhasználására. Jogszabályaink, intézményeink ugyanakkor nem garantálják — a műsorszórás egészére vonatkozóan —, hogy megfelelően kezeljék ezt a kérdéskört. Ezért került sor a nyáron a stúdióalapítást és a frekvenciakijelölést tiltó moratórium elrendelésére. A moratórium elejét vette a kaotikus helyzet kialakulásának, a nemzeti értékek kiárusításának, viszont nem helyettesítheti a megfelelő szabályozást. Ezért még idén a parlament elé kerül a tájékoztatási törvény és a postatörvény módosítása. A kormány a soron következő ülésen dönt a tájékoztatás felügyeleti feladatainak korszerűsítéséről. Ezután Bánffy György a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek tett fel kérdést arról, miként növelhető a Magyar Rádió és Magyar Televízió adáserőssége, illetve kivitelezhetők-e az irányított adások. Kérdezte ezt különös tekintettel a határainkon túl élő magyarság millióinak hiteles tájékoztatására. Udvari László válaszában elmondta, hogy az idegen nyelvű nemzetiségi műsorok csak a magyar adások terhére növelhetők. E kérdésben dönteni tehát kultúrpolitikai kérdés. Az adáserősségről, az irányított adásokról tájékoztatva a képviselőket, rámutatott, hogy mindez a műsorszóró műholdak működésétől függ. Az első műholdas adásra az anyagi lehetőségeket figyelembe véve leghamarabb 1992-ben kerülhet sor. Kérdések A parlamentnek a program szerint még négy interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt, áttértek akérdések tárgyalására. Elsőként Bánffy György (Budapest, 4. vk.) intézett kérdést az igazságügy-miniszterhez. Azt tudakolta a képviselő, hogy miért 10 ezer forint a vásárolható részvények alsó értékhatára. Szerinte ez túl magas Ezzel a kispénzű tömegek nagy részét fosztják meg ettől a befektetési lehetőségtől. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter elmondotta: egyetért a felvetéssel, s e téren változás várható. Elkészült az értékpapírtörvény, s ez már újraszabályozza a mértéket, jóval alacsonyabb összegben határozva meg a vásárolható részvény minimális értékhatárát. Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.) azt kérdezte a belügyminisztertől: Lengyeltóti, Buzsák, Öreglak, Somogyvár és körzetének lakosságának miért az 50 kilométerre lévő Siófokon kell bírósági, ügyészségi, rendőrségi ügyeit intéznie, miért nem a 20 kilométerre lévő Marcaliban. Horváth István belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a helyzetet megváltoztatják. Január 1-jétől az érintett térség lakossága Siófok helyett Marcaliban intézheti ügyeit. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) a választások személyi, anyagi feltételeiről kérdezte a belügyminisztert. Ennek kapcsán arról érdeklődött, a tanácsok, különösen a kisebb települések önkormányzatai milyen segítséget kapnak feladatuk ellátásához. Horváth István belügyminiszter osztotta Börcsök Dezső aggodalmait. Egyetértett a képviselővel abban, hogy a tanácsi apparátus már most is rendkívül leterhelt, s az elkövetkezendő hónapok feladatai további terheket rónak a tanácsokra. Mindez égetően szükségessé teszi a közszolgálati munkajog teljes körű felülvizsgálatát, rendezését. Ami a vá (Folytatás a 3. oldalon) Az erdélyi menekültek ügye vakkal ecsetelte az erdélyi menekültek helyzetét. Ma már az erdélyi menekültek ügye nem lehet csupán Hajdú-Bihar megye s a Belügyminisztérium gondja — hangsúlyozta. Országos öszszefogásra szólított fel mindenkit a képviselő, mondván: segítségre, ám nem használt ruhára vagy pénzsegélyre, hanem elhagyott, helyreállítható tanyákra, falusi, városi lakatlan épületekre, megfelelő munkahelyekre van szükségük a menekülteknek. Enélkül elképzelhetetlen beilleszkedésük a magyar társadalomba. Az elnöklő Jakab Róbertés javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek az országos összefogásra buzdító felhívással. Az elnöklő Fodor István javaslatára ezt követően Horváth Lajos (Baranya m. 3. vk.) az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta szem előtt: olyan vezetőket kell választani, akik kiállják a politikai és a tágabb közvélemény minden próbáját. Kérte az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra, majd titkos szavazással döntsön. Lercai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) soron kívül szót kérve, a Magyarországra menekültek ügyére kívánta felhívni képviselőtársai figyelmét. Drámai sza-