Hajdú-Bihari Napló, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-27 / 305. szám

Folytatjuk! A Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete a két ünnep között is ügyeletet tart Románia népeinek megsegí­­ésére. Gyógy­szerek­­et (elsősorban közületektől), tartós élelmiszereket, továbbá pénzadományokat fogadunk az I­DF Csapó utca 20. szám alatti irodájában. Pénzgyű­jtési akciónk célja, hogy a Debreceni Konzervgyár által ön­költségi áron felajánlott nagytételű húskészítményeket a rászorultaknak eljuttassuk. Számlaszámúnk- MHBRT 340—00392—0012. aromás Romániáért Köszönet, köszönet... A Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete kö­szönetet mond mindazoknak a vállalatoknak, intézmények­nek és magánszemélyeknek, kik a romániai segélyakció első óráiban, napjaiban azonnali és önzetlen segítséget nyújtottak — gyógyszerek,­­élelmiszerek és pénzadomá­nyok formájában. Külön köszönet mindazoknak a debre­ceni taxisoknak, sofőröknek (vállalatoknak és magánsze­mélyeknek), akik az ünnepi forgatagban idejüket és ener­giájukat nem kímélve álltak a demokrata fórum rendel­kezésére. A Magyar Demokrata Fórum debreceni ifjúsági­ szerve­zete december 20-én, pénteken 13 órakor tartja alakuló ülését az MDF Csapó utca 26. szám alatti irodájában. A szervezők várnak minden demokrata érzelmű, politizálni vágyó fiatalt. Gyermek befogadása­­ szükség esetén! Információink szerint — amíg a romániai helyzet nem konszolidálódik — sor kerülhet erdélyi gyerekek időleges befogadására. Kérjük mindazok jelentkezését, akik hosz­­szabb-rövidebb időre családjukba fogadnának erdélyi gyermekeket. (Magyar Demokrata Fórum debreceni szer­vezete, Csapó utca 26. szám. Telefon: 13-564.) Adományok A Hortobágyi Állami Gazdaság december 22-én ünnepelte meg 40 éves fenn­állását. Ezen a­­kitüntetett napon a cég 160 alapítója úgy döntött, hogy a román áldozatok és hozzátartozóik megsegítésére pénzt gyűjt össze. A volt telepesek és alapítók, a puszták emberei több mint százezer forintot ajánlottak föl, s ebből köt­szereket, gyógyszereket vá­sároltak. A gyógyászati ado­mánnyal ma, december 27- én indul el a Hortobágyi Ál­lami Gazdaság autója. Balmazújváros élelmiszert küld. Balmazújváros közü­­letei és a lakosság immár másodszor gyűjt, hogy élel­miszer-adományt juttasson el Romániába. A második teherautó ma, 27-én, az esti órákban indul el sózott sza­lonnával, konzervekkel, élel­miszerekkel útjára. Az ér­téke 150 ezer forint. Szakszervezeti felhívás A Szakszervezetek Hajdú-Bihar Megyei Képviselete fel­hívással fordul a megyében levő tagsághoz, a­lapszerveze­tekhez, hogy adományaikkal — főként gyógyszerek, élel­miszerek és véradás — segítsék román szaktársainkat az igen nehéz, súlyos helyzetükben. Kérjük, hogy adományaikat a szakszervezetek megyei képviselete címére (Debrecen, Péterfia u. 2.) juttassák el, s azok továbbításáról szervezetszerűen gondoskodunk. Mivel vélhetően hosszú időn át szükség lesz a munkás­szolidaritásból fakadó önzetlen adományokra, ezért azokat folyamatosan átvesszük. Gyorssegély A Magyar Demokrata Fó­rum debreceni szervezete felhívja az ország együtt­érző lakosságát, hogy egy­napi munkabérével járuljon hozzá a Gyorssegély Romá­niáért! akcióhoz. Felhívja továbbá a vállalatok, intéz­mények dolgozóit, a demok­ratikus érzelmű szervezete­ket, hogy csatlakozzanak akciónkhoz! Számlaszámúak: MHBRT 340—00 392—00 12. (Gyors­segély Romániáért!) A Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete Szakszervezetek megyei képviselete Bizakodunk 1. Bizakodunk, hogy Románia népei végérvényesen le­győzték a diktatúrát, a Ceausescu-rezsim végképp letűnt a történelem színpadáról. 2. Bizakodunk, hogy a hősök és az ártatlan áldozatok vére nem hullott hiába, nekik örök dicsőség, a bűnösök­nek megérdemelt büntetés jár. 3. Bizakodunk, hogy a diktatúrát az ország minden la­kosára érvényes demokrácia váltja fel. 4. Bizakodunk, hogy Romániában rövidesen rend és nyugalom, majd egy politikai, gazdasági, szellemi fellen­dülés és jólét alakul ki. 5. Bizakodunk, hogy Romániában is a sajtó-, a szólás-, a lelkiismereti, a gyülekezeti és szerveződési szabadság időszaka következik. 6. Bizakodunk, hogy országaink kapcsolatát a kölcsönös egyetértés, a kölcsönös megbecsülés és segítőkészség hatá­rozza meg a jövőben. 7. Bizakodunk, hogy Románia minden anyanyelvű pol­gárát a jövőben a teljes jogegyenlőség, az anyanyelv tanu­lásához és használatához való jog illeti meg. 8. Bizakodunk, hogy Romániában a nemzetiségek jövője nem a beolvasztás, hanem a kulturális és politikai auto­nómia és kiteljesedés lesz.­­ 9. Bizakodunk, hogy a szétszakadt családok a maguk választotta helyen újra egyesülhetnek és a rokoni, baráti kapcsolatok kiteljesedésének útjából az akadályok eltűn­nek. 10. Bizakodunk, hogy e változásokkal a közös béke és boldogság korszakába léptünk. De nemcsak bizakodunk , támogatunk és követelünk is. Hajdú-bihari Erdélyi Egyesület Honfitársainkhoz Honfitársaink! . Boldogan köszöntjük a szabad Románia népeit! Szolidaritásunkat fejez­zük ki oly módon, hogy mű­szakokat szervezünk, és ezek bevételét felajánljuk élelmiszer és gyógyszer kül­désére. Felvesszük a kapcso­latot a vérellátó állomással és rendkívüli véradásokat szervezünk. Kérünk benneteket, csat­lakozzatok felhívásunkhoz! Szolidaritás Munkás Szakszervezet, BUG, Debrecen A szociáldemokraták felhívása A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szociálde­mokrata Ifjúsági Mozgalom felhívja Debrecen polgárait, hogy az erdélyi magyar anyanyelvű oktatás elősegítése céljából általános iskolai és középiskolai történelem, vala­­­mint magyar nyelv- és irodalomtankönyveket — amelyek már feleslegessé váltak — juttassák el az SZDP Bethlen utca 33. V/15. alatti irodájába, 1989. december 27-én, ahol 14 órától kezdődik a közhasznú gyűjtés. Várunk továbbá meséskönyveket, valamint a magyar történelemmel foglal­kozó szépirodalmi alkotásokat is. Fogadó- és gyűjtőnapok: hétfő, szerda 15-től 18-ig, szombatonként pedig 9-től 12-ig. A debreceni MDF-szervezet felhívása­ Honfitársunk, Tóth Sán­dor, hódmezővásárhelyi ta­xisofőr, az MDF tagja, hősi halált halt Erdélyben. Ez a megrázó tragédia döbbentett rá bennünket arra, hogy hazánk civil lakosságának legjobbjai lényegében had­műveleti területre szállíta­nak életük kockáztatásával gyógyszer-, élelmiszer-után­pótlást Erdélybe. Ezeket a polgártársainkat, akik a sza­badságharcok legnagyobb hőseinek méltó utódai, nem védik nemzetközi egyezmé­nyek, nem tisztázott hősi halottaink státusa és a hoz­zátartozókról való gondos­kodás. Az MDF debreceni szer­­vezetének nevében felhí­vással fordulunk hazánk va­lamennyi lakosához, vala­mennyi párthoz és szerve­zethez, hogy támogassák kezdeményezésünket egy MAGYAR ÁLDOZATOK A SZABAD ROMÁNIÁÉRT nevezetű nemzeti alapít­vány létrehozására. Az ala­pítvány közadakozással lét­rehozott alaptőkéjét a fel­hívásunkhoz csatlakozó bank vagy bankok — eset­leg más pénzintézetek — kezelésére kívánjuk bízni, és a kamatokból a Romá­niai szabadságharc magyar állampolgárságú civil áldo­zatai családjainak kívánunk járadékot biztosítani. Mártírjainkat nem tudjuk visszaadni családjaiknak, hozzátartozóikról gondos­­kodni hazafias kötelessé­günk. A Magyar Áldozatok a Szabad Romániáért ala­pítvány alapító okiratát va­lamennyi — a kezdeménye­zésünkhöz csatlakozó — ala­pító szervezet egyetértésével kívánjuk megfogalmazni. Az alapítvány kuratóriumá­ba javaslatokat kérünk a romániai segélyakcióban részt vett honfitársaink és kiemelkedő közéleti szemé­lyiségek köréből. Az MDF debreceni szer­vezete a gyűjtést megkezdte a Debrecen, Csapó utca 26. szám alatti irodájában (te­lefon: 13-564). Kérjük, hogy a csatlakozni kívánó szer­vezetek az adományokat az alapítvány bankszámlájának megnyitásáig maguk kezel­jék. Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete Csatlakozott: Fidesz Deb­receni Regionális Központ, Debrecen. a szeretetszolgálat felhívása A Magyar Máltai Szere­tetszolgálat gyűjtést rendez a romániai bajbajutottak megsegítésére. Főleg élel­miszert, gyógyszereket to­vábbítunk, az esetleges pénzadományokat gyógy­szervásárlásra fordítjuk. Az adományokat a Szent­ Anna-plébániára kérjük (Debrecen, Béke , útja 21. Magyar Máltai Szeretet­szolgálat). Készenlét Amint Lengyel László osztályvezető főorvostól megtudtuk, a berettyóújfa­lui kórházban 23-án este és éjszaka véradást szervez­tek, s másnap száz liter vért küldtek ki a határon túlra. Az MDF helyi cso­portja — ugyancsak a kór­ház közreműködésével — gyógyszereket, kötszereket juttatott át Romániába. A kórház felhívást tett közzé a Vöröskereszt által, misze­rint 50-60 sérült fogadásá­ra felkészültek. Valameny­­nyi orvos elérhető helyen készenlétben áll, s termé­szetesen a megfelelő háttér is biztosítva van, ameny­­nyiben sor kerülne rá, hogy sebesülteket hozzanak át. ÜGYELET A karácsonyi ünnepek sajnos nem szűkölködtek a közúti bal­esetekben. December 24-én Debrecenben a Kossuth utca— Klaipeda utca kereszteződésében P. M. debreceni lakos figyel­men kívül hagyta a piros jel­zést és összeütközött a szabályo­san közlekedő H. I. által veze­tett személygépkocsival. H. I. nyolc napon belül gyógyuló sé­rülést szenvedett. I. Z. debrece­ni lakos a Lefkovits Vilmos ut­cán összeütközött Cz. K. deb­receni lakossal. Az ittasan ve­­zető I. Z. nyolc napon túl gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. 25- én 17 óra 45 perckor a 33-as főúton a látóképi csárda köze­lében N. T. budapesti lakos nem a látási viszonyoknak meg­felelően vezette gépkocsiját, így elütötte a kivilágítatlan kerék­páron közlekedő K. F. balmaz­újvárosi lakost, aki a helyszí­nen meghalt. 26-án éjjel 1 óra 30 perckor a 47-es főút és a hosszúpályi út kereszteződésé­ben I. Z. nyugatnémet állampol­gár az útszéli árokba hajtott, mivel nem a látási viszonyok­nak megfelelő sebességgel ve­zette gépkocsiját. A baleset kö­vetkeztében ketten súlyosan, ket­ten pedig könnyen sérültek. A fancsikai 117-es tanyánál a ke­vés vezetői gyakorlattal rendel­kező B. J. debreceni lakos egy őrcsapattól megijedt, a kormányt félrerántotta, s egy útszéli fá­nak ütközött. Ő és mellette ülő felesége könnyen sérült. A rendőrség tájékoztatása szerint december 24-e viszonyla­gos nyugalomban telt el. Csak egy hajdúhadháztéglási rabláshoz és a józsai autósbolt feltöréséhez hívták ki a helyszínelőket. Kará­csony első napján már jóval több munkájuk akadt a rend­őröknek: a kondorosi zártkert­ben egy hétvégi házat törtek fel ismeretlen tettesek, tévét, gázpalackot, tojást vittek el, a kár 32 ezer forint. Ugyancsak ismeretlen tettesek hatoltak be a Kossuth utcai Csokonai kávé­házba, s onnan egy Sanyó már­kájú decket, cigarettát és italt loptak el 30 ezer forint érték­ben. De betörtek még a Pallagi úti óvodába (innen nem vittek el semmit) a Kiszöv Széchenyi utca 8. szám alatti helyiségébe (a kár 10 500 forint), egy magán­pincébe (a tettest elfogták, a kár megtérült, betörték a Vö­rös Hadsereg úti sportszerbolt kirakatát (a tettest elfogták, a kár megtérült) és feltörtek négy személygépkocsit. Forró nyomon elfogták azt a hajdúhatháztéglá­­si cigány nőt, aki N. É. debre­ceni lakossal alkalmi ismeretsé­get kötött, majd a hajdúhadházi vasútállomás mellett fojtogatta, és elvette N. É.-től a nála levő 92 forintot és öngyújtót. 26-án lapzártáig öt gépkocsit törtek fel. A temetőben egy idős asz­­szonytól elrabolták 250 forint­ját, de a tettest a helyszínen tartózkodók elfogták. Feltörtek még egy magánpincét és a Bar­tók Béla úti takarmányboltot (a kár felmérése folyamatban van). A Sámsoni úti szovjet laktanya egy tehergépkocsijáról ismeret­len tettesek 80 ezer forint érté­kű szivattút szereltek le s vit­tek el. A Csapó utca 92. számú ház­ból, anyósa hetedik emeleti la­kásának ablakából Sz. Gy.-né (feltehetően öngyilkossági szán­dékkal) kivetette magát és ször­nyethalt. A tűzoltóság viszont­­jó hírről számolt be: a három nap során megyénkben egyetlen tűzeset sem volt, a karácsonyi gyertyák és csillagszórók tehát nem okoztak sehol sem galibát. Nyugodtan telt — a közúti baleseteket nem számítva — a mentősök karácsonya is. A Tr­­iász és a Tigáz ügyelete szin­tén ünnepi csendről számolt be. BÉNYEI JÓZSEF Ültessünk virágot Most? Tél közepén? — kérdezhetik olvasóim a cím láttán. Milyen virág foganhat most életre? És én csak elkoptatott, patetikus, érzelgős választ tudok adni, amit azonban új tartalommal töltött meg az idei karácsony történelmi ereje, feszültsége és győ­zelme. Íme a válasz: ültessük a szeretet, a jóság vi­rágait, mert azok erősebbek a télnél, ködnél, ha­tárnál, fegyvereknél, lesben álló kommandósoknál. Egyszerűbb, könnyebb lenne a hagyományos ün­nepi hangulatot folytatva s befejezve régi karácso­nyokra emlékezni, amikor — Mécs László szép sza­vaival mondva — , még élők voltak a mesék, s csodát rázott álmok tündéri bokra é s élő angyalt küldött a kékes ég.” Látom azonban a világot át­szelő tévécsatornákon, hallom az éter minden pont­járól, hogy szomszédunkban reng a föld. A szabad­ság győzelmét ártatlanok vérével mocskolta be a zsarnokság, csecsemők, betegek, segélyszállítmányt hordozó gépkocsivezetők estek áldozatul. Örökre be­lém ivódi­­k az iszonyat, egy caku­lt zsarnok saját né­pét gyilkoltatja jól fizetett bérenceivel. Mit ébreszthet ez bennünk, akik túl közelről lát­tunk mindent? Azt hittem, csak gyűlöletet, dacot és keserűséget. És íme, egyszerre csak nyílni kezdtek­ a magyar télben a frissen ültetett virágok, a jóságé, szereteté, segíteni akarásé. Több tízezer magyar em­ber állt fel a meg sem terített ünnepi asztaltól, hagy­ta ott az otthon boldogságát, hogy gyűjtsön, szer­vezzen, szállítson, segítsen. Több száz — vagy több ezer? — taxis, katona, orvos, aktivista kockáztatta életét, hogy elvigye a gyógyszert, a vért, a pillan­tás, vagy biztatás meleg kézfogását: minden ma­gyar szíve ott dobog most Temesvárott és Buka­restben, Brassóban és Nagyszebenben. S miközben egyházak, pártok, szervezetek és ma­gánszemélyek segítettek, sürögtek, nemcsak a ha­tárokon túl gyulladtak fel az odaküldött szeretet pi­ros virágai. Itthon is. Mert elhallgatott a pártérdek, az egymás iránt érzett gyűlölet, az utóbbi hetek-hó­­napok torz acsarkodása. Helyette gyűlt a ruha, a gyógyszer, az élelmiszer, a vér. Örömmel hallottam a­ kedd déli debreceni demonstráción is, hogy bár fel-felhangzott a gyűlölet rosszízű átkozódása, itt is győzni tudott a közös munkát, feladatot kereső tisz­tességes emberi és nemzeti gondolkodás. Milyen furcsa, ezen a karácsonyon bennem egy 1916 márciusában, Húsvét előtt írott Babits-vers so­­rai kezdtek el muzsikálni: „Aki halott, megbocsát, / ragyog az ég sátra. / Testvérek, ha túl leszünk, / sohse nézünk hátra! / Ki a bűnös, ne kérdjük, / ül­tessünk virágot, / szeressük és megértsük / az egész világot: s egyik rész a munkára, / másik temetésre: / adjon Isten bort, búzát, / bort a feledésre!” Mindent elfeledjünk? Soha. A könnyet és a vért is meg kell őrizni, hogy termékenyebb legyen a föld is, a szívünk is, hogy szebbek, nagyobbak legyenek a most ültetett virágok. Amit a sírra ültettünk, éljen az a­­halottak arcáig gyökereivel, amit az élők apói­nak, szirmaival tudjon szembenézni a nappal. Olyan lesz a föld, amilyen virággal teleültettük, úgy hi­szem, a mások vére és könnye, fájdalma és tragé­diája is segít felismerni és rendezni itthoni életün­ket . ti ■ Nálunk még — vagy már? — béke van. Nem om­lott vér, nem kellett új halottakat temetni a demok­ratikus kibontakozás során, agyázzunk úgy erre a megszenvedett békességre, ahogyan a korán kikelt gyönge virágszálat óvjuk széltől, fagytól, naptól, kártevőtől. Az elültetett virágnak nagyra kell nőnie. Jégmotorozás Hajdú Zoltán nyerte a Karácsony-kupát A Debreceni Emelőgép­javító SC rendezésében kedden délután rendezték meg Debrecenben, a DMTE nagyerdei műjégpályáján, ezer érdeklődő előtt a jég­motorozás Karácsony-kupa második fordulóját. Tizenhat versenyző négy négyes csoportban, 12 fu­tamban selejtezőt vívott, és csoportonként az első-má­sodik helyezettek jutottak a középdöntőbe, itt két négyes csoportban küzdöttek a ver­senyzők a négyes döntőbe jutásért, amelynek eredmé­nye: 1. Hajdú (magyar), 2. Vandicek (csehszlovákiai), 4, 3. Adorján (magyar), Hell (magyar). A Karácsony-kupa vég­eredményét a december 17-i és a 26-i viadal összesítése adta. A versenybizottság újabb futamokat rendelt el — eléggé határozatlanul. Az első helyért Hajdú és Kas­per, a harmadikért Ador­ján, Holub és Vandi­ek ve­télkedett. Végeredmény: 1. Hajdú Zoltán, 2. Kasper, 3. Vandi­ek. (F) Totó x,l,2, l,x,l, x,l,l, l,1,l,x, x.

Next