Hajdú-Bihari Napló, 1990. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ_______________________________________________________________________________1990. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK A módosított sajtótörvény 1990. január 31., szerda — Az 1986-ban elfogadott sajtótörvényt több lényeges ponton módosította a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódosítás értelmében a jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természetes személyek is alapíthatnak időszaki lapot vagy helyi jellegű önálló rádió- és televízióműsort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lapindítás feltételei is, hiszen e sajtótermékek előállítására csupán bejelentési kötelezettség érvényes. A bejelentés alapján az adott lapot nyilvántartásba veszik, s a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a törvényben foglalt tilalmakba ütközik. E tilalmak köréről a módosított sajtótörvény a következőképpen rendelkezik: „A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével." E paragrafust az Országgyűlés — egy képviselői módosító indítvány elfogadásával — kiegészítette azzal, hogy a sajtószabadság gyakorlása során nem sértheti a közerkölcsöt és a közszemérmet. Az elfogadott törvénymódosítás újraszabályozza a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen esetekben — a sajtóval szemben indított polgári perben — a bíróság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell felhasználni. A most módosított sajtótörvény csak átmenetileg szabályozza a tömegkommunikációval, a sajtóval kapcsolatos kérdéseket, hiszen jelenleg is dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban az új sajtótörvényen. A több területet átfogó, feltehetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Országgyűlés tárgyalja meg. Választási Televízió Debrecenben Nem túlságosan hosszú tárgyalásokat követően megegyezés született a választásokon induló pártok megyei szervezetei és a Debreceni Városi Televízió között. Ennek értelmében valamennyi párt azonos feltételek mellett toborozhatja potenciális szavazóit. A választási időszakban a debreceni televízió a naponta jelentkező kábelújságban (15 ezer lakásban) ingyenesen közli a pártok választási rendezvényeit, a pártok híreit. A televízió sugárzott adásaiban (azaz a megye területének közel háromnegyedében) adásonként a műsoridő 40 százaléka, 4x5 perc áll a pártok rendelkezésére. A felvételek a televízió stúdiójában készülnek, azonos technikai körülmények közepette. A pártot népszerűsítő 5 perces programok adásba kerülésének sorrendjét a megállapodást aláíró pártok sorsolással döntötték el. A választások időszakára külön választási csatornát hozott létre — a DEKVA- szakemberek segítőkészségének is köszönhetően — a Városi Televízió. Egyszerre öt körzetben, közel 40 ezer lakásban láthatják a város lakói a pártok által szerkesztett televíziós műsorokat, keddtől péntekig 20—22.30 óra között, azaz főműsoridőben, szombaton és vasárnap 12—14.30 óra között, 4-5 párt programja látható egymás után. A bemutatkozások sorrendjét is sorsolással döntötték el a pártok, így naponta öt párt bemutatkozására van lehetőség, ami azt jelenti, hogy hetente kétszer — más műsoridőben — minden párt programja a nézők elé kerül. A kábelen elérhető körzetek mindegyikében félórás programmal jelentkezik minden párt. A stúdióbeszélgetés során a párt öt tagja — közöttük akár a város három választókörzetében indulni szándékozó képviselőjelöltek mutatkozhatnak be, népszerűsíthetik pártjuk programját. Az egyezséget aláíró pártok megállapodtak abban, hogy tartózkodnak a másik párt programjának becsmérlésétől, a jelöltek személyének kritizálásától. A saját program ismertetése kapcsán megengedhető a másik párt programjának kritikája. Ez azonban csak a szóban forgó párt hivatalos választási programjának szó szerinti idézése, és ezzel szemben a saját párt hasonló programjának szembeállítása lehetséges. Az esélyegyenlőség érdekében valamennyi párt választási műsora úgy készül, hogy abba illetéktelenek, egy másik párt szakértői, jelöltjei nem tekinthetnek bele. A választási televízióban részt vevő körzetek a következők: 1. Újkert, Vénkert, Libakert (ahol eddig a Városi Televízió újkerti kábeles adásai vehetők voltak). 2. Tócóskert—Tócóvölgy körzete (korábban itt is rendszeres volt a kábeles adás). 3. Erzsébet utca (1—34.)— Petőfi tér—Ispotály utca— Salétrom utca—Barna utca— Vörösmarty utca—Ságvári Endre utca—Vörös Hadsereg útja (51—83). 4. Dobozi lakótelep—Karácsony György utca—Boka Károly utca—Gáborjáni Szabó Kálmán utca—Landler Jenő utca (11—61.)—Alkotmány úti lakótelep—Olajütő lakótelep—Benedek tér. 5. Béke—Wesselényi lakótelep—Klaipeda utca—Kandia utca—Burgundia utca— Kossuth utca (Burgundia utca és a Vörös Hadsereg útja közötti szakasz)—Csapó utca (Árpád tér, Aranybika közötti szakasz)—Nap utca— Zöldfa utca. Valamennyi körzetben a választási televízió a 8-as csatornán nézhető. A bemutatkozó pártok műsorának kezdési időpontjait naponta közöljük. Aláírásgyűjtés a megyei lapok függetlenségéért 1990. január 31. — Aláírásgyűjtést kezdeményeznek a Sajtószervezet és a megyei MÚOSZ-csoportok titkárai a jelenleg MSZP-tulajdonban lévő megyei lapok státusának megváltoztatására. A Sajtószervezet Titkári Tanácsa szerdai kibővített ülésén felhívást fogadott el, amelyben a megyei sajtó olvasóihoz fordul támogatásáért. A felhívás megállapítja: a hiteles tájékoztatáshoz ma elengedhetetlenül szükséges, hogy a megyei lapok a szellemi önállóságon túl gazdaságilag is a pártoktól függetlenekké váljanak. A szerkesztőségek eddigi kezdeményezései rendre meghiúsultak. A népi kezdeményezéssel azt akarják elérni, hogy a több mint 1,2 millió példányban megjelenő megyei lapokat az Országgyűlés nyilvánítsa nemzeti médiákká, felügyeletüket pedig a mindenkori Parlament által kijelölt központi államigazgatási szerv vegye kezébe. (MTI) Nőttek a vállalatok fizetési nehézségei A Magyar Nemzeti Bank előzetes tájékoztatója az 1989. évi pénzügyi folyamatokról 1990. január 31., szerda — A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI-t a gazdaság fejlődésének 1989. évi pénzügyi folyamatairól. Az előzetes adatok szerint a dollárelszámolású folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárd dollár volt. Az év végére az ország bruttó adóssága, az előzetes adat szerint, elérte a 20,7 milliárd dollárt. Ugyanakkor rubelelszámolású viszonylatban az év folyamán 1,6 milliárd rubel ideiglenes folyó fizetési mérlegtöbblet keletkezett. Gyorsult az infláció üteme, ami arra kényszerítette a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és a jegybanki hitelkínálatot erőteljesen korlátozza, vagyis az infláció üteménél jóval kisebb mértékben bővítse. A pénzszűke által kiváltott feszültséget fokozta, hogy a jegybanki hitelek többlete csak részben jutott a kereskedelmi bankokon keresztül a vállalatokhoz és a lakossághoz, tetemes részét ugyanis elszívták az állami költségvetésnek, a költségvetési intézményeknek és a nagyberuházásokat finanszírozó Állami Fejlesztési Intézetnek nyújtott hitelek. Nőttek a vállalatok fizetési nehézségei. Alacsony volt — nem utolsósorban az infláció gyorsulása miatt — a lakosság megtakarítási hajlandósága és képessége; a takarékbetétek reálértékben csökkentek. A negatív jelenségek egy része — például a külföldi adósságok utáni magas kamatteher — a múltbeli gazdaságpolitikai hibákból következett, más részük kedvezőtlen külső körülmények miatt állt elő, például a KGST-partnereink szállítási nehézségei következtében. A feszültséghez egyes hibás kormányintézkedések is hozzájárultak, például a bevásárló turizmus kezelése. Pozitív jelenség volt ugyanakkor, hogy az importliberalizálás ellenére a kiegyensúlyozott árfolyampolitika, a hazai kereslet korlátozása és az exportösztönző intézkedések együttes hatására valamelyest javult a dollárelszámolású kereskedelmi mérleg egyenlege. Továbbá az, hogy a pénzügyi folyamatokat, ezen belül az inflációt sikerült még kezelhető keretek között tartani. Az előzetes adatok szerint dollárelszámolású külkereskedelmünkben 1989-ben az exportbevételek az előző évi 5,662 milliárd dollárról, folyó áron, 5,5 százalékkal, 5,975 milliárd dollárra növekedtek, az importkiadások 5,167 milliárd dollárról, 5,1 százalékkal, 5,435 milliárd dollárra emelkedtek, így mintegy 540 millió dollár kiviteli többlet jött létre, ami valamelyest javított a fizetési mérlegen. Ez azonban távolról sem tudta ellensúlyozni azt az egyenlegrontó hatást, amit a kamatfizetési terhek növekedése és az idegenforgalmi mérlegnek — a bevásárló turizmus hatására kialakult — nagy fokú kiadási többlete váltott ki, így a dollárelszámolású folyó fizetési mérlegben 1,4 milliárdos hiány alakult ki, ami a bruttó társadalmi termék közel 5 százalékával egyenlő. A nettó adósságállomány az év végén, az előzetes adatok szerint, mintegy 15 milliárd dollár volt, ami a 20,7 milliárd dolláros bruttó tartozás, és 5,7 milliárd dollár követelés egyenlegeként alakult ki. A rubelelszámolású folyó fizetési mérlegben — jelentős részben az áruforgalom kiviteli többlete miatt —1989- ben 1,6 milliárd rubeles aktívum keletkezett. Ennek folytán nettó rubelköveteléseink, a múlt év december 31-éig, közel 1,7 milliárd rubelre nőttek, elvonva mintegy 47 milliárd forintnyi árut — a bruttó társadalmi termék közel 3 százalékát — a belső felhasználástól. (MTI) Tagad a népszavazási csalás gyanúsítottja Tanúskodtak az X-ek a szavazólapokon Tegnap újra kihallgatták a november 26-i népszavazás rendjét sértő bűntett gyanúsítottját. Mint ismeretes, Debrecenben a 95-ös számú szavazókörben a leadott 335 szavazat közül tizenkét szavazólap teljesen érvénytelen, 128 pedig részben volt érvénytelen. A vizsgálatot az ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség folytatja. Legutóbbi híradásunkban arról számoltunk be, hogy az ügy teljes felderítése érdekében írásszakértőt vontak be a vizsgálatba. — Mi történt azóta? — kérdeztem a vizsgálatot végző Hegedűs József ügyészt. — Megérkezett a Belügyminisztérium technikai intézetétől a szakvélemény, mely szerint teljes bizonyossággal megállapítható, hogy 96 szavazólapon hamisítás történt. A szakvélemény szerint nagy valószínűséggel állítható, hogy a hamisítást Újfalusi Ferenc, a 95-ös szavazatszedő bizottság elnöke követte el. — Mivel indokolták véleményüket a szakértők? — A szavazólapokon lévő hamisított X-eket összehasonlították Újfalusi Ferenc próbaírásával és négy olyan egyedi sajátosságot találtak a jeleiben, amelyből nagy valószínűséggel vonhatták le ezt a következtetést. — Tegnap délután újra kihallgatta a gyanúsítottat. Beismerte-e a hamisítást az elé tárt bizonyítékok alapján? — Nem. Azzal védekezett, hogy ilyen nagy számú szavazólap meghamisítását nem tudta volna megtenni anélkül, hogy valaki észre ne vegye. — A városban az a hír járja, hogy volt, aki látta az esetet. Igaz ez? — Igaz. Nagy Zoltánnak feltűnt, szembesítésük is megtörtént, de Újfalusi ennek ellenére is tagad. Gyanúsítottként kellett kihallgatnunk Nagy Zoltánt is, mert annak ellenére, hogy látta az esetet, a szavazást összesítő jegyzőkönyvet aláírásával akként hitelesítette, hogy a népszavazás a 95-ös körzetben rendben megtörtént. — De hiszen ő fedte fel a bűncselekményt?! — Igen, ezt majd figyelembe lehet venni a bűnösség megítélésénél. — Úgy tudom, mind Újfalusi Ferenc, mind Nagy Zoltán a Független Kisgazdapárt tagja. Van-e Ön szerint valamilyen összefüggés a párttagság és a szavazással kapcsolatos visszaélés között? — A vizsgálat eddigi adataiból egyértelműen az állapítható meg, hogy Újfalusi Ferenc cselekménye egyéni akció, ehhez a pártjának semmi köze sincs. Egyébként a vizsgálat folytatódik, melynek fejleményeiről a továbbiakban is tájékoztatjuk a sajtót. T. É.