Hajdú-Bihari Napló, 1990. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ_______________________________________________________________________________1990. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK A módosított sajtótörvény 1990. január 31., szerda — Az 1986-ban­ elfogadott saj­tótörvényt több lényeges ponton módosította a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódo­sítás értelmében a jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természe­tes személyek is alapíthatnak időszaki lapot vagy helyi jel­legű önálló rádió- és televí­zióműsort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lapin­dítás feltételei is, hiszen e sajtótermékek előállítására csupán bejelentési kötele­zettség érvényes. A bejelen­tés alapján az adott lapot nyilvántartásba veszik, s a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a tör­vényben foglalt tilalmakba ütközik. E tilalmak köréről a módosított sajtótörvény a következőképpen rendelke­zik: „A sajtószabadság gya­korlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűn­­cselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével." E paragrafust az Országgyű­lés — egy képviselői módo­sító indítvány elfogadásával — kiegészítette azzal, hogy a sajtószabadság gyakorlása során nem sértheti a közer­kölcsöt és a közszemérmet. Az elfogadott törvénymó­dosítás újraszabályozza a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értel­mében ilyen esetekben — a sajtóval szemben indított polgári perben — a bíróság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell felhasz­nálni. A most módosított sajtó­­törvény csak átmenetileg szabályozza a tömegkom­munikációval, a sajtóval kapcsolatos kérdéseket, hi­szen jelenleg is dolgoznak az Igazságügyi Minisztérium­ban az új sajtótörvényen. A több területet átfogó, felte­hetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Or­szággyűlés tárgyalja meg. Választási Televízió Debrecenben Nem túlságosan hosszú tárgyalásokat követően meg­egyezés született a választá­sokon induló pártok megyei szervezetei és a Debreceni Városi Televízió között. Ennek értelmében vala­mennyi párt azonos feltéte­lek mellett toborozhatja po­tenciális szavazóit. A választási időszakban a debreceni televízió a napon­ta jelentkező kábelújságban (15 ezer lakásban) ingyene­sen közli a pártok választási rendezvényeit, a pártok hí­reit. A televízió sugárzott adásaiban (azaz a megye te­rületének közel háromne­gyedében) adásonként a műsoridő 40 százaléka, 4x5 perc áll a pártok rendelkezé­sére. A felvételek a televízió stúdiójában készülnek, azo­nos technikai körülmények közepette. A pártot népsze­rűsítő 5 perces programok adásba kerülésének sorrend­jét a megállapodást aláíró pártok sorsolással döntötték el. A választások időszakára külön választási csatornát hozott létre — a DEKVA- szakemberek segítőkészsé­gének is köszönhetően — a Városi Televízió. Egyszerre öt körzetben, közel 40 ezer lakásban láthatják a város lakói a pártok által szerkesz­tett televíziós műsorokat, keddtől péntekig 20—22.30 óra között, azaz főműsoridő­ben, szombaton és vasárnap 12—14.30 óra között, 4-5 párt programja látható egymás után. A bemutatkozások sor­rendjét is sorsolással döntöt­ték el a pártok, így naponta öt párt bemutatkozására van lehetőség, ami azt jelenti, hogy hetente kétszer — más műsoridőben — minden párt programja a nézők elé kerül. A kábelen elérhető körze­tek mindegyikében félórás programmal jelentkezik minden párt. A stúdióbe­szélgetés során a párt öt tag­ja — közöttük akár a város három választókörzetében indulni szándékozó képvise­lőjelöltek mutatkozhatnak be, népszerűsíthetik pártjuk programját. Az egyezséget aláíró pár­tok megállapodtak abban, hogy tartózkodnak a másik párt programjának becsmér­lésétől, a jelöltek személyé­nek kritizálásától. A saját program ismertetése kapcsán megengedhető a másik párt programjának kritikája. Ez azonban csak a szóban forgó párt hivatalos választási programjának szó szerinti idézése, és ezzel szemben a saját párt hasonló program­jának szembeállítása lehetsé­ges. Az esélyegyenlőség érde­kében valamennyi párt vá­lasztási műsora úgy készül, hogy abba illetéktelenek, egy másik párt szakértői, jelöltjei nem tekinthetnek bele. A választási televízióban részt vevő körzetek a követ­kezők: 1. Újkert, Vénkert, Liba­kert (ahol eddig a Városi Televízió újkerti kábeles adásai vehetők voltak). 2. Tócóskert—­Tócóvölgy körzete (korábban itt is rendszeres volt a kábeles adás). 3. Erzsébet utca (1—34.)— Petőfi tér—Ispotály utca— Salétrom utca—Barna utca— Vörösmarty utca—Ságvári Endre utca—Vörös Hadsereg útja (51—83). 4. Dobozi lakótelep—­Ka­rácsony György utca—Boka Károly utca—Gáborjáni Sza­bó Kálmán utca—Landler Jenő utca (11—61.)—Alkot­mány úti lakótelep—Olajütő lakótelep—Benedek tér. 5. Béke—Wesselényi lakó­telep—Klaipeda utca—Kan­dia utca—Burgundia utca— Kossuth utca (Burgundia utca és a Vörös Hadsereg útja közötti szakasz)—Csapó utca (Árpád tér, Aranybika kö­zötti szakasz)—Nap utca— Zöldfa utca. Valamennyi körzetben a választási televízió a 8-as csatornán nézhető. A bemu­tatkozó pártok műsorának kezdési időpontjait naponta közöljük. Aláírásgyűjtés a megyei lapok függetlenségéért 1990. január 31. — Alá­írásgyűjtést kezdeményez­nek a Sajtószervezet és a megyei MÚOSZ-csoportok titkárai a jelenleg MSZP-tu­­lajdonban lévő megyei lapok státusának megváltoztatásá­ra. A Sajtószervezet Titkári Tanácsa szerdai kibővített ülésén felhívást fogadott el, amelyben a megyei sajtó ol­vasóihoz fordul támogatásá­ért. A felhívás megállapítja: a hiteles tájékoztatáshoz ma elengedhetetlenül szükséges, hogy a megyei lapok a szel­lemi önállóságon túl gazda­ságilag is a pártoktól függet­lenekké váljanak. A szerkesztőségek eddigi kezdeményezései rendre meghiúsultak. A népi kezde­ményezéssel azt akarják el­érni, hogy a több mint 1,2 millió példányban megjelenő megyei lapokat az Ország­­gyűlés nyilvánítsa nemzeti médiákká, felügyeletüket pedig a mindenkori Parla­ment által kijelölt központi államigazgatási szerv vegye kezébe. (MTI) Nőttek a vállalatok fizetési nehézségei A Magyar Nemzeti Bank előzetes tájékoztatója az 1989. évi pénzügyi folyamatokról 1990. január 31., szerda — A Magyar Nemzeti Bank tá­jékoztatta az MTI-t a gazda­ság fejlődésének 1989. évi pénzügyi folyamatairól. Az előzetes adatok szerint a dollárelszámolású folyó fize­tési mérleg hiánya 1,4 milli­árd dollár volt. Az év végére az ország bruttó adóssága, az előzetes adat szerint, elérte a 20,7 milliárd dollárt. Ugyan­akkor rubelelszámolású vi­szonylatban az év folyamán 1,6 milliárd rubel ideiglenes folyó fizetési mérlegtöbblet keletkezett. Gyorsult az inf­láció üteme, ami arra kény­szerítette a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és a jegybanki hitelkínálatot erő­teljesen korlátozza, vagyis az infláció üteménél jóval ki­sebb mértékben bővítse. A pénzszűke által kiváltott feszültséget fokozta, hogy a jegybanki hitelek többlete csak részben jutott a keres­kedelmi bankokon keresztül a vállalatokhoz és a lakos­sághoz, tetemes részét ugyanis elszívták az állami költségvetésnek, a költség­­vetési intézményeknek és a nagyberuházásokat finanszí­rozó Állami Fejlesztési Inté­zetnek nyújtott hitelek. Nőt­tek a vállalatok fizetési ne­hézségei. Alacsony volt — nem utolsósorban az infláció gyorsulása miatt — a lakos­ság megtakarítási hajlandó­sága és képessége; a takarék­­betétek reálértékben csök­kentek. A negatív jelenségek egy része — például a külföldi adósságok utáni magas ka­matteher — a múltbeli gaz­daságpolitikai hibákból kö­vetkezett, más részük kedve­zőtlen külső körülmények miatt állt elő, például a KGST-partnereink szállítási nehézségei következtében. A feszültséghez egyes hibás kormányintézkedések is hozzájárultak, például a bevásárló turizmus kezelése. Pozitív jelenség volt ugyanakkor, hogy az import­liberalizálás ellenére a ki­egyensúlyozott árfolyampo­litika, a hazai kereslet korlá­tozása és az exportösztönző intézkedések együttes hatá­sára valamelyest javult a dollárelszámolású kereske­delmi mérleg egyenlege. Továbbá az, hogy a pénzügyi folyamatokat, ezen belül az inflációt sikerült még kezel­hető keretek között tartani. Az előzetes adatok szerint dollárelszámolású külkeres­kedelmünkben 1989-ben az exportbevételek az előző évi 5,662 milliárd dollárról, folyó áron, 5,5 százalékkal, 5,975 milliárd dollárra növeked­tek, az importkiadások 5,167 milliárd dollárról, 5,1 száza­lékkal, 5,435 milliárd dollár­ra emelkedtek, így mintegy 540 millió dollár kiviteli többlet jött létre, ami vala­melyest javított a fizetési mérlegen. Ez azonban távol­ról sem tudta ellensúlyozni azt az egyenlegrontó hatást, amit a kamatfizetési terhek növekedése és az idegenfor­galmi mérlegnek — a bevá­sárló turizmus hatására ki­alakult — nagy fokú kiadási többlete váltott ki, így a dol­lárelszámolású folyó fizetési mérlegben 1,4 milliárdos hiány alakult ki, ami a brut­tó társadalmi termék közel 5 százalékával egyenlő. A net­tó adósságállomány az év végén, az előzetes adatok szerint, mintegy 15 milliárd dollár volt, ami a 20,7 milli­árd dolláros bruttó tartozás, és 5,7 milliárd dollár követe­lés egyenlegeként alakult ki. A rubelelszámolású folyó fizetési mérlegben — jelentős részben az áruforgalom ki­viteli többlete miatt —1989- ben 1,6 milliárd rubeles aktí­vum keletkezett. Ennek foly­tán nettó rubelköveteléseink, a múlt év december 31-éig, közel 1,7 milliárd rubelre nőttek, elvonva mintegy 47 milliárd forintnyi árut — a bruttó társadalmi termék közel 3 százalékát — a belső felhasználástól. (MTI) Tagad a népszavazási csalás gyanúsítottja Tanúskodtak az X-ek a szavazólapokon Tegnap újra kihallgatták a november 26-i népszavazás rendjét sértő bűntett gyanú­sítottját. Mint ismeretes, Debrecenben a 95-ös számú szavazókörben a leadott 335 szavazat közül tizenkét sza­vazólap teljesen érvénytelen, 128 pedig részben volt ér­vénytelen. A vizsgálatot az ügyben a Hajdú-Bihar Me­gyei Főügyészség folytatja. Legutóbbi híradásunkban arról számoltunk be, hogy az ügy teljes felderítése érdeké­ben írásszakértőt vontak be a vizsgálatba. — Mi történt azóta? — kérdeztem a vizsgálatot vég­ző Hegedűs József ügyészt. — Megérkezett a Belügy­minisztérium technikai inté­zetétől a szakvélemény, mely szerint teljes bizonyossággal megállapítható, hogy 96 sza­vazólapon hamisítás történt. A szakvélemény szerint nagy valószínűséggel állítható, hogy a hamisítást Újfalusi Ferenc, a 95-ös szavazatsze­dő bizottság elnöke követte el. — Mivel indokolták véle­ményüket a szakértők? — A szavazólapokon lévő hamisított X-eket összeha­sonlították Újfalusi Ferenc próbaírásával és négy olyan egyedi sajátosságot találtak a jeleiben, amelyből nagy va­lószínűséggel vonhatták le ezt a következtetést. — Tegnap délután újra kihallgatta a gyanúsítottat. Beismerte-e a hamisítást az elé tárt bizonyítékok alapján? — Nem. Azzal védekezett, hogy ilyen nagy számú sza­vazólap meghamisítását nem tudta volna megtenni anél­kül, hogy valaki észre ne vegye. — A városban az a hír jár­ja, hogy volt, aki látta az ese­tet. Igaz ez? — Igaz. Nagy Zoltánnak feltűnt, szembesítésük is megtörtént, de Újfalusi en­nek ellenére is tagad. Gya­núsítottként kellett kihall­gatnunk Nagy Zoltánt is, mert annak ellenére, hogy látta az esetet, a szavazást összesítő jegyzőkönyvet alá­írásával akként hitelesítette, hogy a népszavazás a 95-ös körzetben rendben megtör­tént. — De hiszen ő fedte fel a bűncselekményt?! — Igen, ezt majd figye­lembe lehet venni a bűnösség megítélésénél. — Úgy tudom, mind Újfa­lusi Ferenc, mind Nagy Zol­tán a Független Kisgazdapárt tagja. Van-e Ön szerint vala­milyen összefüggés a párt­tagság és a szavazással kap­csolatos visszaélés között? — A vizsgálat eddigi ada­taiból egyértelműen az álla­pítható meg, hogy Újfalusi Ferenc cselekménye egyéni akció, ehhez a pártjának semmi köze sincs. Egyébként a vizsgálat folytatódik, mely­nek fejleményeiről a továb­biakban is tájékoztatjuk a sajtót. T. É.

Next