Hajdú-Bihari Napló, 1990. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-09 / 34. szám
•10 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1990. FEBRUÁR 9. PÉNTEK Autóipari változások Nyugat-Európában Ki veszi fel a japán „kesztyűt”? Az Európai Közösség Bizottságában teljes az egyetértés abban a kérdésben, hogy az 1992-re tervezett „egységes belső piacnak" az autóiparra is ki kell terjednie. Ez viszont azt jelenti, hogy már az átmeneti időszakban meg kell szüntetni a ma még érvényben lévő nemzeti importkorlátozásokat. Az „egységes belső piac" megteremtésével az európai autógyártó cégek még inkább, mint eddig, fel akarnak készülni a világpiaci megmérettetésre. Ennek viszont több fontos kritériuma van. Meg kell szüntetni az import befagyasztására irányuló törekvéseket, s helyette erős exportstratégiát kell kidolgozni. A japánok a legkeményebb piaci viszonyok között is bebizonyították, hogy kellő becsvággyal és kiváló minőséggel óriási nemzetközi sikereket lehet elérni. Az európai autógyártóknak le kell mondaniuk eddigi nemzeti értékesítési politikájukról, az egységes belső piac adta értékesítési lehetőségekben kell gondolkozniuk. A piaci nyitást, a megváltozott feltételekhez való igazodást nem lehet elég korán elkezdeni. A közösség tagállamainak már most világosan kell jelezniük, hogy milyen ütemezésben kívánják megszüntetni a mennyiségi importkorlátozásokat egymás felé, ha nem akarják a távol-keleti konkurenciát még inkább beengedni a közösségbe. Illúzió volna azt feltételezni, hogy a japán autókat különböző korlátokkal és tilalmakkal ki lehet „űzni" az európai piacról. Ez egyébként is ellentétes volna az általános kereskedelempolitika etikai szabályaival okozására kell irányulniuk, s nem az import korlátozására. Az elmúlt néhány év az európai autógyártóknak a fellendülést jelentette, az egész ágazat megújuláson ment keresztül. A termelési rekordok azonban csak a közösségen belüli értékesítési lehetőségek növekedésére épültek, s nem a közösségen kívüli országok felvevőpiacaira. Az export mértéke az EK-en kívüli térségbe 1980 óta alig emelkedett. Gyengülő európai pozíciók Az európai gyártóknak csak egy fegyverük lehet a japánokkal szemben: az eddiginél is megbízhatóbb és minőségileg kifogástalan autótípusok piacra dobása, s a vevők szervizigényeinek maximális kielégítése, a szolgáltatások színvonalának az emelése. A jövő Európájának autóértékesítési stratégiájáról folyó vitában az az eldöntendő kérdés, hogy milyen részesedést akarnak elérni a nemzetközi piacokon. Az autógyártóknak először saját nemzeti piacukon kell bizonyítaniuk, hogy ők a legjobbak és a vásárlóikat meg tudják tartani. Ezenfelül sikerre csak azok számíthatnak, akik már most óriási fejlesztő munkába kezdenek és termékeiket elismertetik a hazain kívül más piacokon is. Az Európai Közösség ma még a világ legnagyobb autógyártó tömbje. A világ összautógyártásának több mint egyharmadából az EK részesedik, míg Japán és az USA részesedése 25-25 százalék. Az EK pozícióját azonban egyre nehezebben tudja tartani. Leggyengébb pontja az exportössztermelésen belüli alacsony aránya. Míg a japánok termelésük felét külföldön értékesítik, addig a közösségben az export aránya csak 15 százalék. Például európai autógyártók 1988-ban 37 százalékos növekedést értek el a Japánba irányuló exportban, s 133 500 európai autót adtak el. Japán viszont 1 450 000 autóval szórta tele az öreg Európát. A közösség iparpolitikai intézkedéseinek tehát az exportja „Olcsó” helyett minőségit A japánok az összeszerelési időt tekintve produktívabbak, s kutatásra is jóval többet fordítanak, mint európai társaik. Ma már nem az „olcsó autók" gyártására törekszenek, hanem a műszakilag tökéletes és igényes járművek sorozatgyártását szorgalmazzák. A sorozatgyártás ellenére is többet nyújtanak a vevőknek, mint a hasonló árú autót kínáló európai versenytársaik. A japán autóipari beruházásoknak már közel 60 százalékát teszik ki a kutatási és fejlesztési beruházások, de ez a részarány néhány cégnél a 80 százalékot is eléri. Az európai cégeknek tehát ezt a kesztyűt kell felvenniük, ha el akarják kerülni a technológiai lemaradást. Az EK Bizottság éppen ezért kész bevonni az autóipart is a közösségi kutatásfejlesztő programjába. A Mercedes-Benz, az Opel, valamint a Volkswagen már ebben a szellemben dolgozik, és anyagi eszközeit a kutatásfejlesztésre összpontosítja. A megoldásokat tekintve először az lenne fontos, hogy végre Európában is egységes technikai előírásokat vezessenek be a gépjárművekre. Az EK Bizottság ezért javasolja, hogy az eddigi úgynevezett opcionális harmonizációról térjenek át a kötelező érvényű „Euronormákra". Ma például még az egyes járművek esetében 20 különböző kipufogógázérték van érvényben. 1992 után viszont valamennyi járműosztály típusnál csak egyetlen kötelező kipufogógáznorma létezne. Ekkor ki lehetne aknázni a belső piacon a sorozatgyártás előnyeit, például a katalizátorok esetében. Másodszor: szükség volna az európai autógyárak és az alkatrész beszállítók szoros együttműködésére. A gyártók előállítási költségei még mindig viszonylag magasak. A jobb munkamegosztás révén e téren még jelentős költségcsökkentésre van lehetőség, de éppoly fontos, hogy az autógyárak az alkatrészgyártókat is egyre inkább önálló partnereknek tekintsék a fejlesztésben. A kis-, közép- és nagyvállalatok a mai világpiaci viszonyok között „sorsközösséget" alkotnak, s e kapcsolatok szorossága szintén befolyásolja Európának, mint termelési színhelynek, a versenyképességét. Meg kell szabadulni attól a közhelytől, mely szerint csupán a kisvállalatok függnek a nagyoktól. Csak mindkét fél megfelelő együttműködése és optimális összehangoltsága esetén állhat helyt a közösen előállított végtermék a versenyben. A rövid távú, költségközpontú gondolkodást egyre inkább a hosszú távú, fejlesztésre irányuló szemléletnek kell felváltania ahhoz, hogy az ár, a számítógépes technika és technológia tekintetében a közösség autóipara felvehesse a versenyt a konkurenciával. Gondi Judit Negyven év kényszerpihenő Egyetlen modellben gondolkodni képtelenség” A közelmúltban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) meghívására hazánkban járt Willy Straub, a Európai Mezőgazdasági Szövetség (CEA) főtitkára. A tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy az európai szövetség és a magyar termelők szövetsége rövidesen különleges bizottságot hoz létre, amely javaslatot dolgoz ki a hazai termelőszövetkezetek új modelljére. Miért a CEA-tól kértünk segítséget, és miért éppen most? — tettük fel a kérdést Nagy Tamásnak, a MOSZ elnökének. . .Magyarország a háború előtt tagja volt a nemzetközi szervezetnek, de később a társadalmi berendezkedésünk átalakulásával a CEA kizárt minket a soraiból. Sajnos évtizedeken keresztül nem volt közös tárgyalási alapunk, hiszen míg a szövetség országaiban a magántulajdon volt a gazdálkodás alapja, addig nálunk az állami tulajdon dominált. Abban most megegyezett az álláspontunk, hogy a hazai szövetkezeteknek gyökeresen új formára kell átalakulniuk, a kérdés csak az — és ebben kérjük a segítségüket —, hogy milyen legyen ez a forma. Munkánk során abból indulunk ki, hogy a tulajdonnak nyilvánvalóan meg kell jelennie a jövő szövetkezetében, hiszen csak ez adhat módot az európai szövetkezeti mozgalomhoz való felzárkózáshoz. — Milyen eszközök állnak a CEA rendelkezésére a segítségnyújtáshoz? — Egyelőre abban állapodtunk meg, hogy létrehozunk egy közös bizottságot, és ennek a feladata lesz a további együttműködés kialakítása. Olyan menetrendet akarunk összeállítani, amely rendszeres együttműködést tesz lehetővé a szervezeteink között. Felajánlották, hogy rendkívüli ülésszakot hívnak össze, ahol közösen vitathatjuk meg a kelet-európai szövetkezetek helyzetét, és tekinthetjük át a megoldandó problémákat. — Milyen előnyöket remélhetünk az esetleges újbóli CEA- tagságunktól? — Egyetlen dolgot remélhetünk, mégpedig azt, hogy sikerül csatlakozni egy olyan folyamathoz, amely közelebb vihet az európai szövetkezeti mozgalmakhoz. Arra nem számíthatunk, hogy akár a nemzetközi szövetség, akár mások elvégzik helyettünk a feladatokat. Ebben csak magunkra számíthatunk. Persze nem árt, ha van mögöttünk nemzetközi háttér, amely irányt mutat. —Jelenleg hol tart az új szövetkezeti modell kidolgozása? — Véleményem szerint ma annyira összetett a helyzet, hogy egy, vagy akár néhány modellben gondolkodni nem lehet. Ahány szövetkezet, annyiféle megoldás lehetséges. Nekünk alapelveket kell megfogalmazni, amelyekből kiindulva az átalakítás megkezdődhet. Ilyen alapelvnek tekintjük például, hogy a szövetkezeti vagyont a tagok nevére kell írni, hiszen csak valódi tulajdonosoktól várható el, hogy valódi szövetkezetet építsenek. Ahhoz pedig, hogy a nyugat segítségét megfelelően tudjuk kamatoztatni, el kell döntenünk, hogy pontosan mit is akarunk. Petneházi Attila pénzügyi vezetői állásra. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda debreceni kirendeltsége PÁLYÁZATOT HIRDET pénzügyi vezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: mérlegképes könyvelői képesítés, legalább 5 éves szakmai gyakorlat, maximum 46 éves életkor. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezési határidő: 1990. február 15-éig írásban, részletes önéletrajzzal, a fizetési igény, telefonszám vagy pontos cím megjelölésével. Levélcím: Express Utazási Iroda, 4025 Debrecen, Vörös Hadsereg útja 77. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A DEASZ FELVESZ: könnyűipari műszaki főiskolát végzett, cipőiparban gyakorlott munkatársat termelési osztályvezetőnek. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni: DEÁSZ Debrecen, Rákóczi u. 37. sz., az üzemgazdasági és személyzeti osztályvezetőnél. Telefon: 19-566/11-es mellék. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TARTÓSÍTÓ KFT. gazdasági igazgatót keres. PÁLYÁZATI FELTÉTEL: szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 5 éves gyakorlat. FELADATA: A kft. pénzügyi, számviteli és munkaügyi munkájának irányítása, ellenőrzése, a kft. pénzgazdálkodásának megszervezése. BÉREZÉS: megegyezés szerint. Lakásmegoldás lehetséges. A jelentkezéseket írásban kérjük rövid szakmai önéletrajzzal. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TARTÓSÍTÓ KFT. 4371 NYÍRLUGOS-CSERHÁGÓ Érdeklődni lehet: az ügyvezető igazgatónál. Telefon: (42) 89-133. ÉTICSIGA -TENYÉSZTÉSRE VÁLLALKOZHAT Szolgáltatásaink: Tenyésztésre berendezett terület (5 évre), Állandó felügyelet, szaktanácsadás, Tenyészanyag értékesítés, betelepítés, Áruicsiga felvásárlás. Szolgáltatásaink együtt és külön-külön. Érdeklődni: Debrecen, Veres P. u. 74, 16-19 óráig. MAGAS KERESETI LEHETŐSÉGGEL egyetemi (műszaki, agrár vagy természettudományi) végzettséggel rendelkező fiatal (25-30 éves) szakemberek jelentkezését várja DEBRECENI MŰSZAKI-FEJLESZTŐ KFT. az alábbi munkakörökbe: 2 FŐ MÉRNÖK-ÜZLETKÖTŐ (PROJECT-MENEDZSER), I FŐ SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÜZLETKÖTŐ. Nyelvvizsgával rendelkezők előnyben részesülnek a pályázat elbírálásakor. A szakmai önéletrajzot is tartalmazó pályázatot „Perspektíva 1990" jeligére kérjük a kiadóba.