Hajdú-Bihari Napló, 1990. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

•10 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1990. FEBRUÁR 9. PÉNTEK Autóipari változások Nyugat-Európában Ki veszi fel a japán „kesztyűt”? Az Európai Közösség Bizottságában teljes az egyetér­tés abban a kérdésben, hogy az 1992-re tervezett „egysé­ges belső piacnak" az autóiparra is ki kell terjednie. Ez viszont azt jelenti, hogy már az átmeneti időszakban meg kell szüntetni a ma még érvényben lévő nemzeti im­portkorlátozásokat. Az „egységes belső piac" megteremtésével az európai autógyártó cégek még inkább, mint eddig, fel akarnak ké­szülni a világpiaci megmérettetésre. Ennek viszont több fontos kritériuma van. Meg kell szüntetni az import befa­gyasztására irányuló törekvéseket, s helyette erős export­­stratégiát kell kidolgozni. A japánok a legkeményebb piaci viszonyok között is bebizonyították, hogy kellő becsvággyal és kiváló minőséggel óriási nemzetközi sikereket lehet elér­ni. Az európai autógyártóknak le kell mondaniuk eddigi nemzeti értékesítési politikájukról, az egységes belső piac adta értékesítési lehetőségekben kell gondolkozniuk. A piaci nyitást, a megváltozott feltételekhez való igazodást nem lehet elég korán elkezdeni. A közösség tagállamainak már most világosan kell jelezniük, hogy milyen ütemezésben kívánják megszüntet­ni a mennyiségi importkorlátozásokat egymás felé, ha nem akarják a távol-keleti konkurenciát még inkább beengedni a közösségbe. Illúzió volna azt feltételezni, hogy a japán autókat különböző korlátokkal és tilalmakkal ki lehet „űzni" az európai piacról. Ez egyébként is ellentétes volna az általános kereskedelempolitika etikai szabályaival o­kozására kell irányulniuk, s nem az import korlátozására. Az elmúlt néhány év az európai autógyártóknak a fellen­dülést jelentette, az egész ágazat megújuláson ment ke­resztül. A termelési rekordok azonban csak a közösségen belüli értékesítési lehetőségek növekedésére épültek, s nem a közösségen kívüli országok felvevőpiacaira. Az export mértéke az EK-en kívüli térségbe 1980 óta alig emelkedett. Gyengülő európai pozíciók Az európai gyártóknak csak egy fegyverük lehet a japánokkal szemben: az eddiginél is megbízhatóbb és minő­ségileg kifogástalan autótípusok piacra dobása, s a vevők szervizigényeinek maximális kielégítése, a szolgáltatások színvonalának az emelése. A jövő Európájának autóértékesítési stratégiájáról folyó vitában az az eldöntendő kérdés, hogy milyen részesedést akarnak elérni a nemzet­közi piacokon. Az autógyártóknak először saját nemzeti piacukon kell bizonyítaniuk, hogy ők a legjobbak és a vá­sárlóikat meg tudják tartani. Ezenfelül sikerre csak azok számíthatnak, akik már most óriási fejlesztő munkába kezdenek és termékeiket elismertetik a hazain kívül más piacokon is. Az Európai Közösség ma még a világ legnagyobb autó­gyártó tömbje. A világ összautógyártásának több mint egyharmadából az EK részesedik, míg Japán és az USA részesedése 25-25 százalék. Az EK pozícióját azonban egyre nehezebben tudja tartani. Leggyengébb pontja az export­össztermelésen belüli alacsony aránya. Míg a japánok ter­melésük felét külföldön értékesítik, addig a közösségben az export aránya csak 15 százalék. Például európai autógyár­tók 1988-ban 37 százalékos növekedést értek el a Japánba irányuló exportban, s 133 500 európai autót adtak el. Japán viszont 1 450 000 autóval szórta tele az öreg Európát. A közösség iparpolitikai intézkedéseinek tehát az export­ja­ „Olcsó” helyett minőségit A japánok az összeszerelési időt tekintve produktívab­bak, s kutatásra is jóval többet fordítanak, mint európai társaik. Ma már nem az „olcsó autók" gyártására törek­szenek, hanem a műszakilag tökéletes és igényes járművek sorozatgyártását szorgalmazzák. A sorozatgyártás ellenére is többet nyújtanak a vevőknek, mint a hasonló árú autót kínáló európai versenytársaik. A japán autóipari beruházásoknak már közel 60 százalékát teszik ki a kutatási és fejlesztési beruházások, de ez a részarány néhány cégnél a 80 százalékot is eléri. Az európai cégeknek tehát ezt a kesztyűt kell felvenniük, ha el akarják kerülni a technoló­giai lemaradást. Az EK Bizottság éppen ezért kész bevonni az autóipart is a közösségi kutatásfejlesztő programjába. A Mercedes-Benz, az Opel, valamint a Volkswagen már eb­ben a szellemben dolgozik, és anyagi eszközeit a kutatásfej­lesztésre összpontosítja. A megoldásokat tekintve először az lenne fontos, hogy végre Európában is egységes technikai előírásokat vezes­senek be a gépjárművekre. Az EK Bizottság ezért javasolja, hogy az eddigi úgynevezett opcionális harmonizációról térjenek át a kötelező érvényű „Euronormákra". Ma például még az egyes járművek esetében 20 különböző kipufogó­gázérték van érvényben. 1992 után viszont valamennyi járműosztály típusnál csak egyetlen kötelező kipufogógáz­norma létezne. Ekkor ki lehetne aknázni a belső piacon a sorozatgyártás előnyeit, például a katalizátorok esetében. Másodszor: szükség volna az európai autógyárak és az alkatrész beszállítók szoros együttműködésére. A gyártók előállítási költségei még mindig viszonylag magasak. A jobb munkamegosztás révén e téren még jelentős költségcsök­kentésre van lehetőség, de éppoly fontos, hogy az autógyárak az alkatrészgyártókat is egyre inkább önálló partnereknek tekintsék a fejlesztésben. A kis-, közép- és nagyvállalatok a mai világpiaci viszonyok között „sorskö­zösséget" alkotnak, s e kapcsolatok szorossága szintén be­folyásolja Európának, mint termelési színhelynek, a verseny­­képességét. Meg kell szabadulni attól a közhelytől, mely szerint csupán a kisvállalatok függnek a nagyoktól. Csak mindkét fél megfelelő együttműködése és optimális összehan­goltsága esetén állhat helyt a közösen előállított végtermék a versenyben. A rövid távú, költségközpontú gondolkodást egyre inkább a hosszú távú, fejlesztésre irányuló szemlélet­nek kell felváltania ahhoz, hogy az ár, a számítógépes tech­nika és technológia tekintetében a közösség autóipara felve­hesse a versenyt a konkurenciával. Gondi Judit Negyven év kényszerpihenő Egyetlen modellben gondolkodni képtelenség” A közelmúltban a Mező­­gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének (MOSZ) meghí­vására hazánkban járt Willy Straub, a Európai Mező­­gazdasági Szövetség (CEA) főtitkára. A tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy az európai szövetség és a magyar termelők szövetsége rövidesen különleges bi­zottságot hoz létre, amely javaslatot dolgoz ki a hazai termelőszövetkezetek új mo­delljére. Miért a CEA-tól kér­tünk segítséget, és miért éppen most? — tettük fel a kérdést Nagy Tamásnak, a MOSZ elnökének. . .Magyarország a háború előtt tagja volt a nemzetközi szervezetnek, de később a társadalmi berendezkedé­sünk átalakulásával a CEA kizárt minket a soraiból. Sajnos évtizedeken keresztül nem volt közös tárgyalási alapunk, hiszen míg a szövet­ség országaiban a magántu­lajdon volt a gazdálkodás alapja, addig nálunk az állami tulajdon dominált. Abban most megegyezett az álláspontunk, hogy a hazai szövetkezeteknek gyökere­sen új formára kell átala­kulniuk, a kérdés csak az — és ebben kérjük a se­gítségüket —, hogy milyen legyen ez a forma. Munkánk során abból indulunk ki, hogy a tulajdonnak nyil­vánvalóan meg kell jelen­nie a jövő szövetkezetében, hiszen csak ez adhat módot az európai szövetkeze­ti mozgalomhoz való fel­zárkózáshoz. — Milyen eszközök állnak a CEA rendelkezésére a segítségnyújtáshoz? — Egyelőre abban állapodtunk meg, hogy létre­hozunk egy közös bizottsá­got, és ennek a feladata lesz a további együttműködés kialakítása. Olyan menet­rendet akarunk összeállítani, amely rendszeres együtt­működést tesz lehetővé a szervezeteink között. Fel­ajánlották, hogy rendkívüli ülésszakot hívnak össze, ahol közösen vitathatjuk meg a kelet-európai szövetkezetek helyzetét, és tekinthetjük át a megoldandó problémákat. — Milyen előnyöket remél­hetünk az esetleges újbóli CEA- tagságunktól? — Egyetlen dolgot re­mélhetünk, mégpedig azt, hogy sikerül csatlakozni egy olyan folyamathoz, amely közelebb vihet az európai szövetkezeti mozgalmakhoz. Arra nem számíthatunk, hogy akár a nemzetközi szövetség, akár mások elvég­zik helyettünk a feladatokat. Ebben csak magunkra szá­míthatunk. Persze nem árt, ha van mögöttünk nemzet­közi háttér, amely irányt mutat. —Jelenleg hol tart az új szövetkezeti modell ki­dolgozása? — Véleményem szerint ma annyira összetett a helyzet, hogy egy, vagy akár néhány modellben gondolkodni nem lehet. Ahány szövetkezet, annyi­féle megoldás le­hetséges. Nekünk alapelve­ket kell megfogalmazni, amelyekből kiindulva az át­alakítás megkezdődhet. Ilyen alapelvnek tekintjük például, hogy a szövetkezeti vagyont a tagok nevére kell írni, hiszen csak valódi tulaj­donosoktól várható el, hogy valódi szövetkezetet építse­nek. Ahhoz pedig, hogy a nyugat segítségét megfe­lelően tudjuk kamatoztatni, el kell döntenünk, hogy pon­tosan mit is akarunk. Petneházi Attila pénzügyi vezetői állásra. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda debreceni kirendeltsége PÁLYÁZATOT HIRDET pénzügyi vezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: mérlegképes könyvelői képesítés, legalább 5 éves szakmai gyakorlat, maximum 46 éves életkor. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezési határidő: 1990. február 15-éig írásban, részletes önéletrajzzal, a fizetési igény, telefonszám vagy pontos cím megjelölésével. Levélcím: Express Utazási Iroda, 4025 Debrecen, Vörös Hadsereg útja 77. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A DEASZ FELVESZ: könnyűipari műszaki főiskolát végzett, cipőiparban gyakorlott munkatársat termelési osztályvezetőnek. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni: DEÁSZ Debrecen, Rákóczi u. 37. sz., az üzemgazdasági és személyzeti osztályvezetőnél. Telefon: 19-566/11-es mellék. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TARTÓSÍTÓ KFT. gazdasági igazgatót keres. PÁLYÁZATI FELTÉTEL: szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 5 éves gyakorlat. FELADATA: A kft. pénzügyi, számviteli és munkaügyi munkájának irányítása, ellenőrzése, a kft. pénzgazdálkodásának megszervezése. BÉREZÉS: megegyezés szerint. Lakásmegoldás lehetséges. A jelentkezéseket írásban kérjük­­ rövid szakmai önéletrajzzal. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TARTÓSÍTÓ KFT. 4371 NYÍRLUGOS-CSERHÁGÓ Érdeklődni lehet: az ügyvezető igazgatónál. Telefon: (42) 89-133. ÉTICSIGA -TENYÉSZTÉSRE VÁLLALKOZHAT Szolgáltatásaink: Tenyésztésre berendezett terület (5 évre), Állandó felügyelet, szaktanácsadás, Tenyészanyag értékesítés, betelepítés, Áruicsiga felvásárlás. Szolgáltatásaink együtt és kü­lön-külön. Érdeklődni: Debrecen, Veres P. u. 74, 16-19 óráig. MAGAS KERESETI LEHETŐSÉGGEL egyetemi (műszaki, agrár vagy természettudományi) végzettséggel rendelkező fiatal (25-30 éves) szakemberek jelentkezését várja DEBRECENI MŰSZAKI-FEJLESZTŐ KFT. az alábbi munkakörökbe: 2 FŐ MÉRNÖK-ÜZLETKÖTŐ (PRO­JECT-MENEDZSER), I FŐ SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÜZLETKÖTŐ. Nyelvvizsgával rendelkezők előnyben részesülnek a pályázat elbírálásakor. A szakmai önéletrajzot is tartalmazó pályázatot „Perspektíva 1990" jeligére kérjük a kiadóba.

Next