Hajdú-Bihari Napló, 1990. március (47. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

Lesz oktatási törvény? Folytatta munkáját az országgyűlés februári ülésszaka Az Országgyűlés szerdán a napirendnek megfelelően 9 órakor kezdte meg mun­káját. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: módosí­tották az eredeti elképzelé­sekhez képest az ülésszak napirendjeinek sorrendjét. Az alelnök ezután ismer­tette az Alkotmánybíróság határozatát, melynek értel­mében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus 4. bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a sza­vazás napján külföldön tar­tózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsem­misítette. Ezután folytatódott az oktatási törvény feletti álta­lános és részletes vita, amelyben felszólalt: Kókai Rudolf (Jász-Nagykun-Szol­­nok m., 15. vk.) dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.) Török Sándor (Jász- Nagykun-Szolnok m., 13. vk.) Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) Tamás Gáspár Miklós (Bu­dapest, 14. vk.) Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemp­­lén m., 3. vk.) Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.) Boros László (Budapest, 26. vk.). A vitában elhangzottakra Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt, majd határozathozatal követke­zett. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimáli­san szükséges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódo­sító javaslatot, 34-en ellene voltak, 35-en pedig tartóz­kodtak, így az oktatási tör­vény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. A szavazást köve­tően Horn Péter (Somogy m., 1. vk.) javasolta, hogy a szavazást csütörtökön reggel ismételjék meg. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta, így végső döntés az oktatási törvény módosításáról csü­törtökön várható. A képviselők ezután át­tértek a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tár­gyalására. A jogszabályter­vezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fű­zött szóbeli kiegészítést. Mivel az előterjesztő bizott­ság azt kérte, magáról a törvényjavaslatról ezúttal ne szülessék döntés, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozat tervezetéről sza­vaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal el­fogadták. Ezt követően Kulcsár Kálmán a deregulációs tör­vényjavaslatot terjesztette a képviselők elé. A törvényja­vaslat feletti általános vitá­ban felszólalt Tallóssy Fri­gyes (Budapest, 24. vk.). (A vitát megszakítva az elnök­lő Horváth Lajos köszöntöt­te a díszpáholyban helyet foglaló Douglas Hurdot, Nagy-Britannia és Észak­írország Egyesült Királysága külügyminiszterét.) Az ülés ezután a részletes vitával folytatódott, melyben fel­szólalt: Horváth Jenő (Budapest, l. vk.) és Cselőtei László (Pest m., 2. vk.). A képviselői felvetésekre Kulcsár Kálmán válaszolt, majd a plénum úgy döntött, hogy a törvényjavaslatról csütörtökön szavaznak. Ezután a földről szóló 1987. évi I. törvény módosí­tó javaslatának tárgyalása következett. A mezőgazda­­sági bizottság önálló indít­ványát Solymosi József ter­jesztette elő. Az általános vitában felszólaló: Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) Lakos László (Pest m., 9. vk.). Az Országgyűlés a módo­sító javaslat részletes vitára bocsátását leszavazta, így a földtörvény módosítása le­került a napirendről. A képviselők az átalaku­lási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatták munkáju­kat. A törvényjavaslat elő­terjesztője Biacs Péter (Bu­dapest, 30. vk.) volt. Mivel a vitához egyetlen képvise­lő sem kívánt hozzászólni, határozathozatal követke­zett: a képviselők elfogadták a törvényjavaslatot. A napirendnek megfele­lően a képviselők rátértek az általános forgalmi adóról szóló törvénymódosító ja­vaslat tárgyalására, amelyet Balogh Károly (Győr-Sopron m. , 11. vk.) terjesztett elő. A témához senki sem kívánt hozzászólni, a képviselők nagy többsége egyetértett a módosító indítvánnyal. (Folytatás a 2. oldalon) Il MAI KÉRDÉSÜNKRE .............................—/JH Miért mondott le a berettyóújfalui tanácselnök? Hudák Győző, a berettyóújfalui városi tanács elnöke a február 26-i tanácsülé­sen bejelentette lemondását. Indokairól ő beszél: — Pontosan három és fél évig voltam tanácselnök. Ez a „közigazgatási kirán­dulás" nagyon hasznosnak, izgalmasnak bizonyult, mégis úgy döntöttem, nem indulok az újabb helyhatósági választá­sokon. Mint gépészmérnök és gazdasá­gi szakmérnök, korábban a mezőgazda­ságban és az iparban dolgoztam. Most lehetőségem nyílik belevágni egy olyan vállalkozásba, amelynek célja egy gyár­egység telepítése Ázsiában. Gyorsan kell cselekedni, hiszen a világpiacon nagy a konkurencia, így a kihívás, a kockázat is jelentős. Mégis megpróbálom, hiszen ez a szakmám. Lényegében egy vegyes vállalat műszaki menedzselése lesz a feladatom. — A berettyóújfaluiak hogyan rea­gáltak a döntésére? — Sokan sajnálják, hogy elmegyek és ennek én őszintén örülök. Ám a több­ség megértette és elfogadta az indokai­mat. A váltás egyébként zökkenőmen­tes lesz, általános, függetlenített helyet­tesem, Szilágyi Imre veszi át tőlem a munkát, aki már régóta dolgozik a szakmában, elismert szakemberként. Úgy gondolom, a jelenlegi gazdasági helyzetben kinek-kinek o­tt kell helytáll­nia, ahol a legnagyobb szükség van rá. A vállalkozás, amelyben részt veszek remélem a magyar gazdaságnak jelen­tős hasznot hoz majd. r.s.k Színmű­bemutató - alapítványi támogatással A Magyar Hitelbank Rt. Debreceni Igazgatóságának székházában tegnap egy színmű bemutatásának pénzügyi támogatásáról ír­tak alá megállapodást. Az MHB Rt. „Kurátor" Alap- és Alapítványkezelő Kft-je az MHB művészeti alapítvá­nyából 200 ezer forinttal támogatja Kányádi Sándor Kétszemélyes tragédia című darabjának színrevitelét. A több mint tíz éve íródott, de napjainkban is aktuális — az emberek életét lehallgató be­rendezések segítségével el­lenőrző hatalomtól való ret­tegésről szóló — mű bemu­tatásának ötletét Varga Kata, a Csokonai Színház mű­vésznője vetette fel, s el­képzelését támogatni kezd­te a Debreceni Akadémiai Bizottság, az Alföld című folyóirat szerkesztősége, valamint az MHB Debreceni Igazgatósága. A pályázat benyújtásával elnyert alapítványi támoga­tásból október elsejéig szín­padra állítják a Kányádi­­művet, s az év végéig leg­alább tíz előadást szeretné­nek tartani az ország több városában. A darabot Árko­si Árpád, a miskolci Nem­zeti Színház rendezője állít­ja színr­e. Az első előadásra remélhetőleg Debrecenbe látogat Kányádi Sándor is. T­artalomból áll „Mikor telefonon érdeklődtem a hirdetés feladójánál, nem sokkal lettem okosabb.” Fekete Bongó osztrák módra 3. oldal „Most azonban még a senki földjén élünk, valljuk meg.” : ■*.‘ .. . ói’A'i'x'Xv' '•••.•• Jogállam, avagy jogásznemzet? 3. oldal „A megszűnésig sorvasztott erdélyi magyar oktatás történetét kaphatja kezébe az olvasó.” Szép könyv szomorú iskolákról 4. oldal „A nyelvi kapcsolatok és a nyelvoktatás további erősítését szolgálhatja az átképzés.” Német tagozat a Medgyessyben 4. oldal 51 százalék szavaz, 27 százalék ingadozik A Medián közvélemény-kutatása a választásokról Az MSZMP, az MSZP és a Magyar Néppárt távol maradt a Medián Közvéle­mény- és Piackutató Kft. és a többi párt tanácskozásáról. Pedig ahogyan Hann Endre ügyvezető igazgató szavai­ból kiderült, az alkalom szolgált volna annyi infor­mációval, hogy e három párt képviselői számára sem telt volna feleslegesen az idő. Az amerikai National Democra­tic Institute megrendelésére végzett közvélemény-kuta­tás eredményeit ismertették ugyanis a pártokkal és ten­geren túli megbízóikkal a Medián Kft. tagjai. (Először a november 26-i népszava­zás előtti napon, majd janu­ár második felében, legutóbb­­ február 10-e és 14-e­­ kérdezték a választó­­polgárok véleményét.) A puszta információáta­­­dásnál, a helyzet feltérképe­zésénél többet nyújtott a tanácskozás, hiszen a pártok többsége politikai tapaszta­latlansága miatt nem tudja igazán, milyen lehetséges szavazóréteget kell meg­nyernie ahhoz, hogy kam­pánya sikeres legyen. A kft. ebben is útmutatást nyújtott a felmérésben szereplő pár­toknak. A Medián munkatársai és segítői 1200 választópolgárt kérdeztek meg. Például ar­ról, hogy szavaznak-e már­cius 25-én? A megkérdezet­tek 51 százaléka leadja vok­­sát, 27 százaléka gondolko­dik, hogy éljen-e ezzel az állampolgári jogával. Az utóbbiak még nem döntöt­tek, tehát bármelyik párt megnyerheti őket. És talán a nemmel válaszolók sem reménytelenek. A megkér­dezettek 57 százaléka már tudja, hogy kit választ, vagy kit választana. Marad a pártok számára a még meg­nyerhető 43 százalék, s az ő állásfoglalásuk, szavazatuk megváltoztathatja a válasz­tás most valószínűsíthető eredményét. A Medián Kft. álláspontja szerint a felmérés konkrét pártokra vonatkozó adatai nem alkalmasak prognoszti­zálásra, csak valamiféle dinamikát jeleznek. A sza­vazást a pártok világos, határozott arcéle, tartalmas programja, érdemes jelöltjei határozzák meg (legalábbis ezeknek kellene meghatá­rozniuk), nem pedig a köz­vélemény-kutatás eredmé­nyeinek közzététele vagy elhallgatása. Azok közül, akik biztosan elmennek sza­vazni, legtöbben az MDF-fel (23,8 százalék), az SZDSZ- szel (19,6 százalék), és a Független Kisgazdapárttal (15,9 százalék) szimpatizál­nak. Február 10-e és 14-e között az MSZMP és az MSZP váltotta ki a legna­gyobb ellenszenvet a meg­­érdezettekből. A felmérés­ben részt vevők 57 százalé­ka döntötte el, hogy kire szavaz. Az SZDSZ-re 20,8 százalékuk, az MDF-re 16,6 százalékuk, a Független Kisgazdapártra 13,1 száza­lékuk voksolna. (k.m.)

Next