Hajdú-Bihari Napló, 1990. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

/-------------------------------------------------------------------v Május 2. alakuló Országgyűlés 1990. május 1., kedd — Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke alkotmányos kötele­zettségének eleget téve május 2-án délelőtt 10 órára hívta össze az új Országgyűlés alakuló ülését. A kétnaposra tervezett parlamenti ciklusindító tanácskozást mintegy háromhetes szakértői, frakció­­vezetői, illetve pártvezetői szintű egyeztető-előkészí­­tő tárgyalássorozat előzte meg. A parlamenti pártok és a független képviselők éles vitákban, kompro­misszumok árán egyezségre jutottak minden fontos kérdésben. A kialakított program szerint az alakuló plenáris ülés az ideiglenes államfő elnökletével kezdődik meg. A Himnuszt követően Oszter Sándor színművész tolmácsolásában hangzik el Petőfi Sándor A nem­zetgyűléshez című költeménye. Szűrös Mátyás meg­nyitója után Varga Béla, az 1946—47-es Nemzetgyű­lés elnöke és Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mond ünnepi be­szédet. Varga Béla az ideiglenes köztársasági elnök és a parlamenti pártok meghívására vesz részt az alakuló ülésen; ugyancsak az ő vendégük lesz Habsburg Ottó, az Európai Parlament magyar szek­ciójának elnöke. Az ünnepélyes nyitányt a hivatalos napirend vált­ja majd fel. A köztársaság ideiglenes elnöke jelentést tesz a megbízólevelek átvételéről. Az MTI értesülése szerint április 28-án, szombaton délben ötven képvi­selőtől még nem kapták meg a megbízólevelét. Ugyancsak szombaton a leendő korelnök és körjegy­zők a parlamenti szakértők és az Országos Választási Bizottság két tagjának segítségével előzetes mandá­tumvizsgálatot végzett. Több képviselő mandátumá­nak sorsa a folyamatban lévő jogorvoslati ügyek miatt még kérdéses, így ők, ha részt is vesznek az ülésen, képviselői jogaikat nem gyakorolhatják. A korelnök Kéri Kálmán (MDF, országos lista) lesz, a közjegyzői tisztet pedig a négy legfiatalabb képviselő tölti majd be. Kéri Kálmán szintén köszönti az új Országgyűlést tagjait, majd javaslatot tesz az ülés napirendjére. A döntést követően kerül sor az Országos Választási Bizottság, illetve a Belügyminisztérium Választási Irodájának beszámolójára. E kötelezettségüket törvény írja elő. Az írásos beszámolókhoz fűzött rövid szó­beli kiegészítéseket a mandátumvizsgálat követi. A mandátumigazolás és a mandátumvizsgálat eredményéről szóló jelentés alapján hoz határozatot a plénum, ismertetik az igazolt képviselők névsorát, majd a honatyák ünnepélyes esküt tesznek. A programban szerepel a parlamenti pártok kép­viselőcsoportjainak megalakításáról, vezetőikről, il­letve a független képviselők megbízottjának nevéről szóló jelentés, az országgyűlési tisztségviselők meg­választása, a Minisztertanács lemondása, továbbá törvényjavaslat megtárgyalása az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. Az alakuló ülés második napján jelenti be a köz­társaság új ideiglenes elnöke — a parlament elnöke­­— a kormányalakítási megbízást. Ezt követően az Országgyűlés határoz a parlament állandó és külön bizottságainak megalakításáról, valamint a képvise­lők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideiglenes szabályozásáról. Az új Országgyűlés alakuló ülésére a pártok szá­mos vendéget hívtak meg. Ők foglalnak majd helyet az üléstermet körülvevő páholyokban és a karzaton is. Emiatt ez alkalommal igencsak nehézzé válik a sajtó munkája, hiszen az újságírók kiszorulnak az ülésteremből, s csupán monitorokon követhetik nyo­mon az eseményeket. (MTI) IgL ^ Í I ® I jOy? * jjjj P i ■ J v~ ->„« ' <-■ «■■■?• . -v; • •• B M ' vC” Majális -1990 A hagyományoknak meg­felelően tegnap reggel a Honvéd Helyőrségi Zenekar és a debreceni Simonffy Emil Zeneiskola zenekara járta végig Debrecen utcáit, s köszöntötte reggeli zenével a város lakosságát. Borongós volt az idő, s talán ez a magyarázata annak, hogy a reggeli órákban a szokottnál kevesebben keresték fel a Nagyerdőt és a város kirán­dulóhelyeit. Délelőtt 10 órakor azon­ban a Nagyerdőn, az Ady Endre sugárúton egymást érték az emberek. Az út két oldalán bódék, sátrak, bü­féskocsik sorakoztak fel, úgyhogy az ember hajlamos volt arra gondolni, hogy vásárban van és nem majá­lison. Lehetett kapni teknőt, farmernadrágot, videó- és hangkazettát, gyermekjáté­kot és még sok minden mást. Szólt a zene, a lakodalmas rock jól ismert melódiái szórakoztatták a majálisozó­­kat. A Vidámpark és az Állatkert előtt hosszú sorok kígyóztak, s negyedórákat kellett várni, hogy valaki bejusson. A nagyerdei sta­dion déli kapujánál a rög­tönzött nézőteret zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, s egymást követték a pro­dukciók. A Vojtina báb­együttes, a Debreceni népi együttes ifjúsági csoportja, a Mini Teátrum gyermekszín­játszó csoportja, a Csürdön­­gölő népzenei együttes, az Alföld Ifjúsági Színpad és Resovszky József műsora szórakoztatta a nagyérde­műt. Száz-százötven méter­re a rögtönzött színpadtól általános iskolás korú és óvodás gyerekek sorakoztak. Megkezdődött az aszfalt­rajzverseny. Legalább nyolcvan kisdiák és ovis vette kezébe a krétát, hogy képet adjon arról, hogyan látja a világot, s mi foglal­koztatja. 11 órakor a csónakázótó­nál a Debreceni Honvéd Helyőrségi Zenekar adott műsort. Délben kisütött a nap, benépesültek az erdő sétányai. Délután sem volt hiány programban, a csóna­kázótónál a Simond­y Emil Zeneiskola zenekara adott térzenét. A Magyar Gördülő­csapágy Művek a DMTE- sporttelep melletti napközis táborban rendezett majálist. (Folytatás a 2. oldalon) GÖCS-majális A stadion déli kapujánál felállított szabadtéri színpadon a Vojtina bábegyüttes nyitotta meg a gálaműsort Kurucz D. István gyűjteményes kiállítása „...viszi magával vele összenőtt táját” Szakmailag jelentősnek mondható kiállítás nyílt vasárnap 11 órakor a Déri Múzeumban: „az alföldi festészet élő klasszikusá­nak", Kurucz D. István Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművésznek öt évtized­nyi munkásságát felölelő tárlat. Annak a sorozatnak a részeként, melyben a debre­ceni múzeum az alföldi piktúra minél teljesebb igé­nyű bemutatását tervezi. A Rudnay Gyula és Nagy Ist­ván életművét reprezentáló, a Holló László művészi te­vékenységét állandó és idő­szaki jelleggel átfogó, a Tornyai János emlékére megrendezett, valamint a Koszta József nevével fém­jelzett kiállításokat követve. A népi, nemzeti értékeket hordozó festői pályát Gazda László megyei múzeum­igazgató méltatta megnyitó beszédében. Rendteremtő szándékában, lényegre szo­rítkozó eljárásában, tárgyi­lagosságában, hitelességé­ben, fegyelmezettségében, tömörségében és pontossá­gában jelölte meg e művé­szet érdemeit, melynek ki­apadhatatlan forrása és élte­tője a hódmezővásárhelyi szülőföld és az alföldi pa­rasztember világa. Bizonyí­tandó, idézte a Szabó Pál, Németh László és Illyés Gyula szellemiségével roko­­nított festőművész vallomá­sát: „Lehet az Alföldön élni úgy is, ha messze, távol van innen az ember, s viszi magával vele összenőtt tá­ját.57 A minden képzőművész életében kivételes alkalom­nak számító gyűjteményes kiállítás rendezőjét, Bíró Katalin művészettörténészt a válogatás szempontjairól kérdeztük: — Az 1977-es műcsar­nokbeli tárlat után múzeu­munk másodikként nyújt keresztmetszetet a fél év­századnyi pálya terméséből. Arra törekedtünk, hogy ér­zékeltessük az­ életmű foly­tonosságát, és érintsük an­nak az útnak a főbb állo­másait, melynek során a festő eljutott — filmes nyel­ven szólva — a nagytotálban ábrázolt alföldi tájakig, és kialakította jellegzetes stílu­sát. Bár vannak fontos alko­tásai, amelyek nem lehetnek most jelen, mégis úgy érzem, hogy mindegyik periódusa képviselve van egy-egy je­lentős művel. Kezdeti kor­szakától a hetvenes éveken át — amikor látogatni kezdte a Hajdúböszörményi Mű­vésztelepet, és fölfedezte a Hortobágyot, ezzel párhu­zamosan megörökítette mongóliai útiélményeit — egészen a legújabb időkig válogatottunk képeiből. Kurucz D. István metafi­zikus tájképei és néprajzi ihletésű portréi, életképei,­­melyek a falusi élet rekvizi­­tumai, június 24-ig tekint­hetők meg a Déri Múzeum­ban. —p — Látogatók a kiállításon (Fotó: Horváth Katalin ) Egy név hiányzik Aki megnézi a mai Napló utolsó oldalának utolsó so­rait is, észreveheti, hogy hiányzik az impresszumból eg£megszokott név. Bényei József főszerkesztő nyugdíj­ba ment. Egészségi állapota kényszerítette erre a lépés­re, hogy idő előtt megváljon attól a munkától, amit a rövid színházigazgatói kité­rővel — huszonnyolc esz­tendeig végzett különböző beosztásokban a Hajdú-bi­hari Napló szerkesztőségé­ben. Azaz így nem egészen pontos. Csak a főszerkesztő ment nyugdíjba, az újságíró akkor kényszerül erre, ha már nem tud tollat venni a kezébe. S mi bízunk benne -ígéretet is kaptunk tőle-, hogy a jövőben rendszeresen megtalálják majd a nevét a lap olvasói cikkek, versek, irodalmi jellegű írások alatt. Búcsúzásként azt a tizenegy évet kellene értékelni, amelyben Bényei József a szerkesztőségi kollektíva élén állva irányította a munkát. A minősítés azon­ban — ez is a szakma sajá­tossága — ez esetben az olvasók joga. Az olvasóké, akiknek száma az évek so­rán szinte folyamatosan nőtt — s ennél jobb bizonyít­ványt egy újság nehezen érdemelhet ki. Egy név hiányzik most az impresszumból, reméljük, nem sokáig. Már beérkeztek a pályázatok a főszerkesztői funkcióra, a döntés hamaro­san megszületik. Addig pedig igyekszünk megtarta­ni a lapnak azt az önálló, a tényeket mindenek előtt tiszteletben tartó arculatát, amelyet Bényei Józseffel együtt alakított ki a kollek­tíva .

Next