Hajdú-Bihari Napló, 1990. június (47. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS CSÜTÖRTÖKI PROGRAMJA (Folytatás az 1. oldalról) amelyet a módosítások módosításának nevezett. Dornbach Alajos (SZDSZ) később ezt úgy értékelte, mint a „benyújtott módosítások paródiáját", más képviselők viszont obstrukciónak minősítették az általános vitában jogszerűen beterjesztett javaslatot. Szabad György megfontolásra ajánlotta Kövér Lászlónak indítványa fenntartását vagy visszavonását, felhíva a figyelmét: ha fenntartja, akkor az a jelenlegi törvényjavaslat elnapolásának veszélyével jár. Kövér László úgy válaszolt erre: nem szerencsés indítványát zsarolásnak vagy obstrukciónak nevezni azzal a kitétellel, hogy ez akadályozza a törvényhozás menetét. Bejelentette: mégis visszavonja javaslatát, ha ugyanezt megteszi a KDNP — pontosabban az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság — is. A törvényjavaslat részletes vitája és az ebédszünet végül is oda vezetett, hogy a benyújtott öt módosító javaslatból hármat visszavontak, egyet a plénum utasított el, egyet pedig elfogadtak a képviselők, így végül is csaknem eredeti formájában született meg a törvény. Ennek lényege, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát, kezelői jogát átruházni vagy megterhelni, illetve használati vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a megyékben és a fővárosban létrehozandó vagyonellenőrző bizottságok engedélyével lehet. A törvény kivételt tesz a lakóház építését szolgáló telkek magánszemélyek részére történő eladásakor, vagy ha a lakóházakat a bérlők kívánják megvásárolni, illetve a rendelkezés nem terjed ki az Állami Vagyonügynökség, továbbá a PM zárolt állami vagyonkezelő és hasznosító intézményének hatáskörébe tartozó ügyletekre. Hatálya kiterjed viszont a folyamatban lévő ügyekre is. Házbizottság álláspontja szerint az állampolgári, valamint a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényt ne valamelyik parlamenti bizottság, illetve képviselőcsoport terjessze a Parlament elé, hanem az Igazságügyi Minisztérium. Az előterjesztést két országgyűlési bizottság vitatta meg: az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, valamint az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság, s mindkét testület előadója bejelentette, hogy támogatják a törvénymódosító javaslatot. Az együttesen lefolytatott általános és részletes vitában Baka András (MDF) kifejtette: szükségesnek tartja az ombudsman intézményét, ám véleménye szerint ez nem pótolja megnyugtatóan a kisebbségek országgyűlési képviseletét. Sipos Imre (FKgP) azt javasolta, hogy amíg nem rendezik véglegesen ezt a kérdést, a nemzetiségi szövetségek jelöljenek ki olyan személyeket, akik tanácskozási és javaslattételi joggal vesznek részt a Parlament ülésein. A továbbiakban a vita már meglehetősen eltért az eredeti tárgytól, így tehát az elnök határozathozatalt rendelt el: az Országgyűlés a javaslatot 275 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Félbemaradt vita A plénum ezután a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg. Zsíros Géza (FKgP) immár ötödszörre átdolgozott módosító indítványát terjesztette elő: „a szövetkezet — eltérő törvényi rendelkezésig — termőföldet nem idegeníthet el, gazdasági társaság részére vagyoni hozzájárulásként nem adhat át és a mezőgazdasági szövetkezet tagjai között vagyonrészt nem oszthat fel". Indoklásában hangsúlyozta, hogy javaslatának célja a megváltott földek visszajuttatása volt tulajdonosaiknak, illetve törvényes örököseiknek. Fontosnak nevezte, hogy a tsztagok között a vagyonrészt ne osszák fel, de legalábbis függesszék fel egy meghatározott időre. A vitában felszólalt kormánypárti képviselők számos példát hoztak a földeladási manipulációkra, a termőföldek zártkertté, üdülőtelekké átminősítésére, ennek megakadályozására a moratórium életbe léptetését szorgalmazták. Véleményük szerint az Országgyűlés további törvénytelenségeknek állja útját, ha elfogadja a tilalomról szóló javaslatot. Amennyiben azonban tétovázik, jogtechnikai problémákba bonyolódik, akkor már nem lesz miről döntenie. A mezőgazdaság átalakításának végső célját abban jelölték meg, hogy túlsúlyba kerüljön a magángazdálkodás. Ennek megvalósulását gátolja a jelenlegi állapot, a földeladások szándéka. Torgyán József (FKgP) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a termőföld kiárusítása a nemzeti jólét végét jelentené. Amennyiben a tervezett törvényt nem mondja ki a Parlament, nem lesz alkalom arra, hogy a földtörvényt megalkossák. Szabó Lajos (FKgP) kijelentette: a földeladás rendkívüli módon irritálja a vidéki lakosságot, s ennek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy az „ellenforradalom" támadásba indult. A parasztság nem érti, miért nem hoz az Országgyűlés a forradalom, a forradalmi változások védelme érdekében törvényeket. Az ellenzék soraiból felszólaló képviselők közül Wachsler Tamás (Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak nincs koncepciója a tulajdonreformra. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Zsíros Géza ötödszörre is módosítani kényszerült javaslatát. Lakos László (MSZP) úgy érvelt: a földtulajdon jogának átadásához a tsz-közgyűlés kétharmadának többségi szavazata szükséges, s ez szerinte kellő mértékű arány ahhoz, hogy gyakorolják tulajdonjogukat azok, akik megművelik a földet, illetve használatából élnek. A tulajdonátalakulás befagyasztása súlyos veszélyekkel járna — mondta. Az MSZP képviselője a javaslat elutasítása mellett foglalt állást. Juhász Pál (SZDSZ) az előterjesztő által felvetett gondokat nem vitatta ugyan, de a célokat és a következményeket másként ítélte meg. Szerinte valóban létezhetnek olyan termelőszövetkezetek, ahol nem tekinthető legitimnek a vezetés, képesek olyan „szavazógépet” működtetni, amely egy szűkebb csoport érdekeit érvényesíti. A visszaélések megakadályozására tervezett tilalom életbe léptetése azonban elfojtaná azokat a szükséges gazdasági döntéseket, amelyek elengedhetetlenek. Elképzelhető ugyanis olyan eset, amikor üzletileg fontos lenne az engedélyezés. Kifogásolta azt is, hogy a javaslat nem ismeri el a szövetkezetet legitim vagyonkezelőnek. Nem csupán a földvagyon, hanem az annak használata során felhalmozott vagyonról való rendelkezési jogot is korlátozni akarja. Megítélése szerint a vezetés illegitimitását bizonyítani kívánó javaslat miatt a tsz-ek elveszthetik „jövőképüket". Az erre utaló jelnek minősítette, hogy a mezőgazdaságban hónapok óta szünetelnek a beruházások. A szerteágazó vitában az egyetlen módosító indítványt Dávid Ibolya (MDF) tette. Szerinte a törvényjavaslatot indokolt lenne kiegészíteni oly módon, hogy a szövetkezet a termőföldet nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és határozott időre nem adhatja bérbe. Amennyiben ugyanis a termelőszövetkezet határozott időre adja bérbe a földeket, és a bérlő szerződésszerűen teljesít, nehéz felmondani a bérleti megállapodásokat. A határozatlan időre szóló szerződéskötésnél egyszerűbb a felmondás. A soros elnök, Vörös Vince ebben a szakaszában vetett véget a vitának, mivel az általános tárgyaláshoz még számos hozzászóló jelentkezett, ám az idő előrehaladott. Az ülést berekesztve, zárszavában utalt arra, hogy az Országgyűlés a jövő héttől kezdődően már az új tanácskozási rend szerint ülésezik, hétfői munkanapját e kérdés általános vitájával kezdi meg, amennyiben bizottsági előkészítése befejeződik. Az Országgyűlés csütörtöki ülésén több külföldi delegáció is bepillantott a magyar törvénykezés munkájába. A soros elnökök köszönthették a páholyban megjelenő Valerio Zanone olasz liberális párti képviselőt és kíséretét, Christopher Dodd amerikai demokratapárti szenátort, valamint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttségét. (MTI) A kisebbségek országgyűlési képviselete Rövid idő alatt vitatta meg az Országgyűlés a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló idei XVII. törvény módosításának javaslatát. Fodor István (független) írásban beterjesztett indítványában azért kérte az említett törvény módosítását, mert az mindössze 30 napot biztosított arra, hogy kijelöljék azokat a személyeket, akik a kisebbségeket képviselik majd a Parlamentben. Mivel azonban időközben kiderült, hogy az ilyesfajta, azaz kooptálással történő képviselő-választással sokan, sőt maguk a kisebbségek szövetségei sem értenek egyet, indokoltnak tűnt: a határidőt — amely egyébként egy héten belül lejár — az Országgyűlés alakuló ülését követő 60. napban jelöljék meg. A meghosszabbított terminus várhatóan lehetőséget teremt az új jogi szabályozás átgondoltabb előkészítésére. Fodor István szóbeli kiegészítésében felhívta az igazságügyi tárca figyelmét: a nemzetiségek képviseletének a megoldására a beterjesztett javaslat csak időbeli haladékot ad, nem rendezi érdemben a kérdést. A haladékként kapható 30 nap alatt vagy az érvényben lévő rendelkezéseket kell végrehajtani, vagy pedig alternatív módozatot kell a Parlament elé terjeszteni. Hangoztatta: most már nem várathat magára az ombudsman-törvény. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a 1990. JÚNIUS 1. PÉNTEK Megkezdődött az amerikai-szovjet csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov különgépe helyi idő szerint koraeste szállt le a Washington melletti Andrews légitámaszponton. Az elnököt és feleségét James Baker külügyminiszter üdvözölte, hangoztatva: a világ szeme a két elnökön van, a két nemzetnek felelőssége, hogy ne csak a hidegháborút hagyják maguk mögött, hanem a konfliktusokat is, amelyek azt megelőzték. Ennek érdekében egységes Németországra, békés Európára, a haderők és fegyverzetek csökkentésére van szükség, mondotta, hozzátéve: Amerika természetesen szeretné, ha a Szovjetunióban folytatódna a haladás a demokrácia, a nyíltság irányába. A szovjet államfő általánosabb hangvételű, ugyancsak rövid válaszában csak annyit mondott, hogy várakozással tekint Bush elnökkel folytatandó „fontos tárgyalásai" elé. E csúcstalálkozó kiemelkedő jelentőségű, hiszen azt ígéri, hogy megtehetik az első nagy lépést a hadászati atomfegyverek korlátozása felé, hangoztatta. Washington, 1990. május 31., csütörtök (MTI) — Szívélyes hangú, az együttműködés szándékát hangsúlyozó beszédekkel nyílt meg csütörtökön a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. George Bush elnök ragyogó, napfényes tavaszi időben köszöntötte a Fehér Ház kertjében Mihail Gorbacsovot, akit — ezúttal először — államfőt megillető külsőségek között fogadtak, amit Ön mondott, hogy nincs visszafordulás a választott útról". — A decemberben tartott máltai találkozó óta elért eredmények mutatják, hogy a kölcsönös tisztelet alapján lehetséges a haladás. Ám az egyezmények nem feledtethetik a fennmaradó nézeteltéréseket, amelyek egyike Litvánia — mondotta az elnök. — Úgy véljük, hogy a szovjet vezetők és a balti népek képviselői közötti jóhiszemű párbeszéd a helyes megközelítés, és reméljük, hogy e folyamat előrehalad majd — mondotta. — A következő négy napban nem fogjuk megoldani a világ valamennyi problémáját, sem mindazokat a kérdéseket, amelyek megosztanak bennünket, de lehetséges, hogy jelentős lépéseket tegyünk az új típusú kapcsolatok felé. Mihail Gorbacsov válasza — Látogatásom az Egyesült Államokban megerősíti, hogy a szovjet amerikai kapcsolatok szilárdabbá, áttekinthetőbbé és kiszámíthatóbbá válnak. Meggyőződésem, hogy a szovjet és az amerikai nép helyesli e változásokat sezeket értékelik világszerte. Ezért Elnök Úr és jómagam nagy felelőssége, hogy az elmúlt években kialakult bizalom és együttműködés tőkéjét megvédjük és gyarapítsuk — kezdte válaszát Mihail Gorbacsov. Az államfő emlékeztetett első amerikai útjára, amikor 1987-ben Ronald Reagan elnökkel aláírták a közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződést. Gorbacsov szólt arról, hogy azóta miként fejlődtek a szovjet— amerikai kapcsolatok a különböző területeken, de csak közvetve említette a német kérdést. Munkatársaimmal azért jöttünk — mondta — hogy komoly munkával döntő lépést tehessünk a legveszélyesebb, politikai jelentőségüket növekvő mértékben elvesztő fegyverek csökkentése érdekében, s hogy további lendületet adhassunk a két ország kapcsolatainak. — Együttműködésre van szükség a nemzetközi problémák megoldásában, a kereskedelemben, a tudományos, technológiai és humanitárius területeken, a kulturális kapcsolatokban, a kölcsönös tájékoztatásban, az emberek közötti kapcsolatokban. Haladást akarunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában — hangoztatta beszédében Mihail Gorbacsov. Ezután megkezdődött az első tárgyalási forduló, tudományos életének kiválóságait hívta meg. Hazája gazdasági helyzetéről szólva a szovjet elnök azt mondta, hogy „a Szovjetuniónak, mint a terhes anyának, kilenc hónapra van szüksége, hogy megszülessenek a radikális gazdasági reformok". Azok a szovjet állampolgárok, akik termelnek, haszonra is igényt tartanak. Akik nem dolgoznak és csak az állami segítségnyújtást várják, azoknak természetesen nehéz lesz — mondta a piacgazdálkodás bevezetését célzó intézkedéseket magyarázva. Gorbacsov szorgalmazta a szovjetek és az amerikaiak együttműködésének bővítését. Ugyanakkor óvott atól, hogy a nyugatiak a saját demokratikus rendszerüket próbálják ráerőltetni a Szovjetunióra. — Egy kívülről erőszakolt modell nem fog működni — közölte. A Gorbacsov-házaspár a világ legismertebb sztárjait üdvözölhette vendégei között. Jane Fonda, Gregory Peck, Burt Lancaster, Robert Redford, Frank Sinatra, Jack Lemmon, Dizzy Gillespie szorított kezet — többek között — a szovjet elnökkel. A politikusokat csak ketten képviselték: Henry Kissinger volt külügyminiszter és Jesse Jackson polgárjogi harcos. George Bush beszéde — A decemberi máltai csúcstalálkozó óta — bár nehézségek maradtak — bátorító haladás volt tapasztalható a két ország kapcsolataiban. Azt szeretném, ha a csúcstalálkozó tovább vezetne bennünket ezen az úton, s bizonyos vagyok abban, hogy ez az Ön nézete is — mondotta szokatlanul hosszú üdvözlő beszédében az amerikai elnök. — Az elmúlt évben megváltozni láttuk a világot és kirajzolódik, ami tavaly még csak távoli álom volt: a kegyetlenül megosztott kontinens (Európa) az önrendelkezés, a demokrácia hajnalával gyógyulni kezdett. Németországban a nemzet békében, szabadságban halad az egység felé, s a földrészen a szembenállás hosszú korszakát követően megnyílik az út az együttműködés előtt egy szabad, egységes Európában. — Elnök úr, Önnek nagy része van ezekben az átalakulásokban és üdvözlöm azokat a változásokat is, amelyeket országának hozott — hangoztatta Bush, majd rámutatott: a két országnak világszerte erősítenie kell együttműködését a regionális válságok megoldására. Az amerikai elnök idézte Andrej Szaharov szovjet polgárjogi harcos kijelentését arról, hogy a nemzetek csak akkor lehetnek biztonságban, ha minden nép teljesen szabad. Bush méltatta az új szellem, a viták jelentőségét a szovjet parlamentben, a sajtóban, a lakosság körében, hangsúlyozva: az Egyesült Államok a peresztrojka sikerét akarja és „szilárdan hiszem. A Gorbacsovházaspár vendégei — A Szovjetuniónak időre és együttműködésre van szüksége a reformok megvalósításához — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov csütörtökön Washingtonban azon az ebéden, amelyre az Egyesült Államok művészeti és A szóvivők jelentik . Pénteken „valószínűleg", aláírják a közös dokumentumot, amelyben a két nagyhatalom rögzíti a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról rendelkező szerződés fő elemeit és a jövendő tárgyalások irányát, s aláírják az egyezményt a két ország vegyifegyver-készleteinek nagymértékű csökkentéséről is — ezt közölte csütörtökön a Fehér Ház szóvivője. Elmondotta, hogy a megbeszéléseken Bush elnök nagy érdeklődéssel, rokonszenvvel szólt a kelet-európai országokban, köztük Magyarországon tapasztalható változásokról. Az európai hagyományos haderő csökkentésének ügyében nem várható megállapodás, csak az, hogy aláhúzzák a tárgyalások fontosságát. Martin Fitzwater kétórás késéssel tartott tájékoztatóján közölte, hogy George Bush és Mihail Gorbacsov több mint két órán át elvi és politika kérdésekről, országaik és a szovjet— amerikai kapcsolatok jövőjéről folytatott igen élénk szellemű eszmecserét az Ovális Irodában, baráti légkörben. Érintették a csúcstalálkozó napirendjén szereplő összes kérdést, de azokról részletesen a továbbiakban tárgyalnak majd. Arkagyij Maszlennyikov szovjet szóvivő tárgyszerűnek, igen hasznosnak minősítette az első tárgyalásokat. A délutáni — közép-európai idő szerint éjjel esedékes — fordulón részt vesznek tanácsadóik is. A két külügyminiszter egyébként már tanácskozott a pénteken aláírandó dokumentumokról, amelyek között a gazdasági és kulturális együttműködést rögzítő megállapodások sora szerepel.