Hajdú-Bihari Napló, 1990. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Hétfőtől rendes ülés a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) a jövő hét elején francior­­szági tanulmányútra készül, ami a határozatképtelenség veszélyét idézte fel. A ház­elnök most közölte, hogy a bizottság még vasárnap is ülést tart, így valószínűleg valamennyi módosító indít­ványt sorra vehetnek. Ha ez nem sikerülne, akkor az utazást úgy szervezik meg, hogy a testület megőrizze határozatképességét. Szabad György véleménye szerint egyébként remény van arra, hogy az ülésről ülésre „húzódó" javaslatok leg­alább felében végre határo­zat születhessen a jövő heti ülésen. A tervezett program sze­rint a napirend előtt jelentik be dr. Keresztes Sándor képviselő lemondását. A kereszténydemokrata tör­vényhozó a jövőben nagy­követként a Szentszéknél képviseli hazánkat. Ugyan­csak a napirend előtt dönte­nek önálló képviselői indít­ványok felvételéről az ülés tárgysorozatára. Ezek között van Csóti György (MDF) képviselő indítványa a nép­szavazásról és­ a népi kez­deményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosítá­sáról. Az MTI munkatársá­nak kérdésére a házelnök közölte, hogy a javaslat lé­nyege a népszavazás kiírá­sához szükséges ajánlási „kvóta" felemelése. A polgármesteri tisztség­gel kapcsolatos vitát követi második napirendi pontként az önkorm­ányzati választá­sok pénzügyi fedezetéről szóló országgyűlési határo­zati javaslat tárgyalása. Ezzel kapcsolatban a tájé­koztatón elhangzott, hogy a választások két fordulójára 550 millió forintos költség­­keretre kér felhatalmazást a kormány. A napirenden szerepel még a kormányzati munkamegosztás megvál­tozásával összefüggő egyes törvények módosítása, a társadalmi szervezetek ke­zelői jogának megszünteté­séről szóló törvényjavaslat, az országgyűlés házszabá­lyainak kiegészítése (a kü­lönbizottságok összetételé­nél a paritás elvét szeretnék rögzíteni), és a nemzetbiz­tonsági bizottság feladatai­nak meghatározása. A sort interpellációk, kérdések zár­ják. Szabad György elmondta azt is, hogy a Ház felkéré­sére a kormány tájékoztató jelleggel listát készített azok­ról a készülő jogszabályok­ról, amelyek várhatóan még szeptemberben, októberben kerülnek a törvényhozás elé. Ezen — Szabad György megfogalmazása szerint nagyvonalú­­ jogalkotói tervek közé tartozik a fegy­veres erők és testületek szolgálati viszonyaival fog­lalkozó jogszabályok mó­dosítása, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényja­vaslat, az ügyvédségről és a bíróságokról szóló jogszabá­lyok módosítása, a termő­föld tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvény­­javaslat, a sajtószabadság kérdéseiről szóló törvényja­vaslat (ez valójában az a­­lkotmányban rögzített elvek részletes kifejtése lesz), a privatizációs elvekről és eljárásokról szóló törvény­­javaslat, a foglalkoztatás elősegítéséről (vagyis a mun­kanélküliség megfékezését szolgáló elvekről) szóló tör­vényjavaslat, a külföldiek magyarországi befekteté­seinek előmozdításáról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti és etnikai kisebb­ségekről szóló törvényjavas­lat. A házelnök végezetül közölte: a jövő héten vala­mennyi képviselő eljuttatja vagyonnyilatkozatát az ille­tékes szervekhez. A dekla­rációkat egyelőre bizalmasan kezelik, ám a mandátum lejárta után várhatóan mód nyílik arra, hogy a nyilvá­nosság előtt vethessék egy­be a mai vagyoni helyzetet rögzítő nyilatkozatokat és a képviselők akkori vagyoni állapotát. (MTI) 3,1 százalékkal kevesebben Sajtótájékoztató előzetes Vukovich György, a KSH elnöke pénteken sajtótájé­koztatón ismertette az 1990. január 1-jei — tíz évenként esedékes — népszámlálás előzetes adatait. E szerint a 80-as évtizedben az ország népessége 3,1 százalékkal csökkent, január 1-jén 10 millió 375 ezren éltek hatá­rainkon belül, 334 ezerrel kevesebben, mint tíz évvel korábban. A csökkenés új jelenség, mert bár a 70-es években meglehetősen mér­sékelt volt már a népesség számának növekedése, csökkenést a második világ­háború utáni évtizedekben most először regisztrált a népszámlálás. A tíz év átla­gában kevesebb gyermek született, mint ahányan meghaltak az országban, s a halálozások száma és aránya nemzetközi összehasonlítás­ban is nagyon magas: a vizsgált időszakban éven­ként megközelítette a 150 ezret. Mindez visszavezet­hető a lakosság kifejezetten rossz egészségügyi helyze­tére. A konkrét okok között továbbra is első helyen áll­nak a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos beteg­ségek, ezt követik a balese­tek és az öngyilkosságok. Mindössze a csecsemőha­landóság javult — az 1980 évi 23,2 ezrelékről 15,7 ez­relékesre, de még így is jóval magasabb, mint a gazdasá­gilag fejlett országokban. a népszámlálás adatairól A népszámlálás adatai szerint a 80-as évtizedben a városiasodás folyamata to­vább erősödött. A főváros­ban és a többi városokban lakók aránya jelenleg 62 százalék, a községek lakos­sága pedig tovább csökkent. A legnagyobb mértékben Borsod-A­baúj-Zemp­lén megye lakossága fogyott. A népszámlálás előzetes adatai képet adnak az ország lakásállományáról is. Az elmúlt tíz év alatt 300 ezer­rel — 8,5 százalékkal — gyarapodott a lakások szá­ma, ez a növekedés azonban 120 ezerrel kevesebb, mint az előző évtizedben. Mind­ez szoros kapcsolatban áll az ország általános gazdasági helyzetének romlásával. Javult viszont a lakásállo­mány összetétele: az egy szobás lakások aránya 10 év alatt 27,5 százalékról 17,1 százalékra csökkent, s jelen­tősen — 23,9 százalékról 38,8 százalékra — növekedett a három, illetve több szobás lakások részesedése. A na­gyobb lakások építése az utóbbi évtizedben leginkább a községekre jellemző, s a javuláshoz az is hozzájárult, hogy a szanálások főként az egyszobás lakásokat érintet­ték. Ugyanakkor továbbra is a fővárosban legtöbb a kis­méretű, egy szobás lakás, ezek teszik ki Budapest la­kásállományának 25,6 szá­zalékát. (MTI) Hajdúböszörmény: tanévnyitó névadóval Maróthy György szellemében Maróthy Györgynek, a XVIII. század (1715-1744) polihisztor professzorának, a debreceni kollégiumi kán­tus alapítójának nevét vette fel tegnap délután jubileu­mi tanévnyitó keretében a hajdúböszörményi 1. Sz. Általános Iskola. Maróthy György elsősorban matema­tikus volt, az általa írott könyvből kétszáz éven át tanultak a diákok , de foglalkozott a görög művé­szettel és zenével is. Azért esett épp rá a választás, mert egyrészt böszörményi kap­csolatai is voltak, másrészt az iskola az új tanévben ének-zene- és matematika­tagozattal működik. Az öt esztendeje megnyi­tott iskolában Józsa Lajos Maróthy-reliefjét Lázár Imre avatta fel, a református egyházat Fekete Károly képviselte. Az ünnepi mű­sorban a kántus, a berettyó­újfalui rézfúvós zenekar és Szegi László előadóművész működött közre. A debreceni MDF- szervezet tanácstagjelöltjei Az MDF debreceni szer­vezetének a helyi önkor­mányzati választásokra állí­tott jelöltjei névsorát tegnap délután sajtótájékoztatón ismertették. Hernyák Imre, a debreceni szervezet elnöke elmondta, hogy mind a 31 egyéni választókerületben indítanak jelöltet, akik közül 16-an nem tagjai a pártnak. A pártlistán 35 név szerepel, itt öten nem MDF-tagok. A párton kívüli tanácstagjelöl­tek nagy számát az magya­rázza, hogy mikor az elnök­ség, a választmány és az etikai bizottság a mintegy kétszáz esélyesből kiválasz­totta a 66 indulót, akkor nem a párt, hanem a város érde­keit tartotta szem előtt. Ter­mészetesen a nem párttagok is elfogadják a helyi MDF- szervezet alapelveit és programját. Hernyák Imre szerint si­kerként könyvelhetnék el, ha a 61 új tanácstagnak legalább 30 százaléka a demokrata fórum színeiben indulók közül kerülne ki. Az MDF az első fordulóban nem kíván egyetlen más párttal sem koalícióba lépni (kivéve a 31- es, józsai egyéni választóke­rület jelöltjét), noha tárgyal­tak erről korábban a Zöld Párttal, és a KDNP-vel pe­dig egyeztették is a jelöltek névsorát. Polgármesterje­löltjükről ma még nem kí­vánnak nyilatkozni és kü­lönben is­ elvük, hogy a város első emberének meg­választását az új önkor­mányzatra kell bízni.. Az egyéni választókerüle­tekben induló MDF-jelöltek névsora: 1-es számú válasz­tókerület: Szabó Antal tanár; 2. Nagy Gábor, a Hajdúterv műszaki igazgatóhelyettese; 3. Kiss József fogtechnikus; 4. Újpál Endre vállalkozó; 5. Mervó Zoltán gépészmér­nök; 6. Tóth Ferenc közgaz­dász; 7. Tömösváry József vállalkozó; 8. Engi László vállalkozó; 9. Lengyel István fogtechnikus; 10. Keller­mann Péter agrármérnök; 11. dr. Jeney Zoltán jogász; 12. Papp Attila Zsolt, a Refor­mátus Kollégium gazdasági igazgatója; 13. dr. Szabó András körzeti orvos; 14. dr. Erdei István orvos; 15. dr. Gáborjáni Szabó Botond tudományos főmunkatárs; 16. dr. Gál Róza gyermek­­orvos; 17. dr. Boros Géza állatorvos; 18. Papp Csaba református lelkész; 19. Be­­rényi György mérnök; 20. Kiss Ernő tanár; 21. Sitery Csaba kohómérnök; 22. dr. Rácz Márton jogász; 23. Csuka Imre villamos-üzem­mérnök; 24. Dávid Imre tanár; 25. Szabó István mér­nök; 26. dr. Bertók Béla fő­iskolai docens; 27. dr. Vár­helyi Tamás orvos, számí­tástechnikus; 28. dr. Francia István fizikus; 29. dr. Szabó István biológus; 30. dr. Medgyessy István agrár­mérnök; 31. Szolnoki László vállalkozó (VP, FKGP, MDF által közösen ajánlott jelölt). Pártlista: 1. dr. Gáborjáni Szabó Botond tudományos főmunkatárs; 2. Hernyák Imre mérnök; 3. Túri Gábor újságíró; 4. dr. Tamás Attila tanszékvezető egyetemi ta­nár; 5. Márkus Béla, az Al­föld főszerkesztője; 6. Kó­­nyáné dr. Petheő Judit köz­gazdász; 7. dr. Várhelyi Tamás orvos, számítástech­nikus; 8.­ Borsányiné dr. Nagy Ilona jogász; 9. Tóth Ferenc közgazdász; 10. Kiss József iparos; 11. dr. Med­gyessy István agrármérnök; 12. Komódi László víz- és gázszerelő; 13. Erdei György agrármérnök; 14. dr. Radnai Ferenc vegyész, környezet­védelmi szakmérnök; 15. dr. Szabó István biológus. A pártlistán szerepel még töb­bek között: dr. Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója, dr. Barabás György címzetes egyetemi tanár, DOTE, Cs. Nagy Ibo­lya újságíró, dr. Bertók Béla, a Tanítóképző Főiskola do­cense is. n. t. 1990. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT Heti kommentátorunk: BAKÓ ENDRE Vadászati főszezon Ma megkezdődik a vadászati főszezon, adták hí­rül a tegnapi napilapok, s nekem ez a hír megütötte a szemem. No, nem mintha érdekelt lennék, vadá­szaton még életemben nem voltam, lőfegyvert nem tartottam a kezemben. Ami miatt érzékenyebben figyeltem a híradást, az a vadászatnak a múltból visszaköszönő politikai nimbusza. Ha a gyapot volt a politikai növény, úgy a vadászat a politikai sport, vagy micsoda! Mert végül is elhiszem, amit kezdő filosz koromban konokul tagadtam, hogy a vadászat tisztességes sport és természetvédelem. Valamikor ugyanis azt vallottam, hogy az nem lehet más, mint véres öldöklés, természetpusztítás, de egy-két vadász barátom meggyőzött arról, hogy nélkülük talán vadak sem lennének. Jó, rendben van, az érvelést elfogadtam, de ben­nem két dolog újra meg újra kiváltotta az ellenszenvet a vadászat iránt, amelyről, most említettem, nincs személyes élményem. Az egyik a Hortobágy madár­világának megritkulása, egyes madárfajok majdnem tökéletes kipusztítása. A minap is hallottam egy lel­kes környezetvédőtől, hogy míg a 20-as években a pusztán legalább kétezer pár sziki pacsirta élt, addig manapság alig több, mint egy tucatot számlálnak. Sok más adatot is említett, amelyek mindazt tartalmaz­zák, hogy milyen sok kárt okozott az ember, a va­dász, ráadásul a külföldi vadász az ország faunájá­ban! Emlékszem azokra a botrányos esetekre is — Taar Ferenc A másik Hortobágy című könyve meg­örökített néhányat —, amikor külföldi vadászok védett állatokat, madarakat lőttek halomra, s meg­úszták büntetés nélkül... De az ellenszenvemet leginkább az a már-már misztikus dicsfény váltotta ki, amely a vadásztársa­dalmat körülvette. Dicsfény? Inkább félhomály, amelyen nem hatolhatott át a tekintet. Hallottam, hogy milyen nehéz volt bejutni egy-egy vadásztársaságba, ahová sokan azért igyekeztek, mert a tagok csupa „nagyágyúk" voltak, s nem kétséges, hogy a vadá­szatok után „megpihenés" alkalmával karrierek in­dultak, ügyek dőltek el, kisajtók zárultak. Vadásznak lenni státusszimbólumnak számított. De még e kü­lönleges kasztnak is megvolt a hierarchiája. Szemta­núk állították, hogy a legfőbb elvtársaknak elkábított állatok dukáltak, azokat ugyanis könnyebb volt ki­lőni. A legszebb vadászterületek el voltak zárva áthághatatlan kerítésekkel, ahová halandó be nem tehette a lábát. Reméljük, ezután másképp lesz! A hír szerint Bak községben (stílusos név!) Hubertus-misét fognak celebrálni a szezon ünnepélyes megnyitójaként. Azt írják a lapok, hogy a társaságok többsége máris megújult, átalakulóban van a szövetségi rendszer, a vadászok gondolkodásában felerősödtek a termé­szetvédelmi szempontok, s a demokratikus válasz­tási rendszer biztosítéka lehet a magyar vadászkul­túra megújulásának. Úgy legyen! Nem tudom azonban, a Népszava cikkírója hon­nan veszi, hogy „a rendszerváltás sem pusztította el a kerítéseket." Merem remélni, hogy ami késik, nem múlik! NB I-es labdarúgó-mérkőzés Vasas-Vác 112 (0-0) Fáy u., 4000 néző, vezet­te: Molnár. Gólszerzők: Ga­­laschek (58. p.), illetve Nagy (62.), Romanek (80). Sárga lap: Szalánszky 8., Kosztol­­nik 63., Szalai 85. p. Jók: Tuboly, illetve Nagy, Gyi­­mesi, Kosztolnik. Az 58. percben Zombori bombáját Hámori szerencsé­sen védte, négy perc eltelté­vel Nagy húszméteres csa­vart szabadrúgása viszont akadálytalanul talált utat a jobb felső sarokba (0-1). Nem sokáig örülhettek a vendégek, mert Zvara ügyesen ívelt Galaschek elé, aki a bal alsó sarokba bom­bázott (1-1). A hajrában egy szabadrúgást követően Romanek látványos félfor­dulattal a jobb alsó sarokba emelt. Hámori megpróbált ugyan hárítani, de tenyeré­vel csak beljebb tudta segí­teni a labdát (1-2). Atlétika Európa-bajnokság — Split Női magasugrás: ... 5-6. Kalapácsvetés: 2. Gécsek Kovács Judit 1,89 m. Tibor 80,14 m.

Next