Hajdú-Bihari Napló, 1990. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Hétfőtől rendes ülés a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) a jövő hét elején franciországi tanulmányútra készül, ami a határozatképtelenség veszélyét idézte fel. A házelnök most közölte, hogy a bizottság még vasárnap is ülést tart, így valószínűleg valamennyi módosító indítványt sorra vehetnek. Ha ez nem sikerülne, akkor az utazást úgy szervezik meg, hogy a testület megőrizze határozatképességét. Szabad György véleménye szerint egyébként remény van arra, hogy az ülésről ülésre „húzódó" javaslatok legalább felében végre határozat születhessen a jövő heti ülésen. A tervezett program szerint a napirend előtt jelentik be dr. Keresztes Sándor képviselő lemondását. A kereszténydemokrata törvényhozó a jövőben nagykövetként a Szentszéknél képviseli hazánkat. Ugyancsak a napirend előtt döntenek önálló képviselői indítványok felvételéről az ülés tárgysorozatára. Ezek között van Csóti György (MDF) képviselő indítványa a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról. Az MTI munkatársának kérdésére a házelnök közölte, hogy a javaslat lényege a népszavazás kiírásához szükséges ajánlási „kvóta" felemelése. A polgármesteri tisztséggel kapcsolatos vitát követi második napirendi pontként az önkormányzati választások pénzügyi fedezetéről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása. Ezzel kapcsolatban a tájékoztatón elhangzott, hogy a választások két fordulójára 550 millió forintos költségkeretre kér felhatalmazást a kormány. A napirenden szerepel még a kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes törvények módosítása, a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, az országgyűlés házszabályainak kiegészítése (a különbizottságok összetételénél a paritás elvét szeretnék rögzíteni), és a nemzetbiztonsági bizottság feladatainak meghatározása. A sort interpellációk, kérdések zárják. Szabad György elmondta azt is, hogy a Ház felkérésére a kormány tájékoztató jelleggel listát készített azokról a készülő jogszabályokról, amelyek várhatóan még szeptemberben, októberben kerülnek a törvényhozás elé. Ezen — Szabad György megfogalmazása szerint nagyvonalú jogalkotói tervek közé tartozik a fegyveres erők és testületek szolgálati viszonyaival foglalkozó jogszabályok módosítása, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat, az ügyvédségről és a bíróságokról szóló jogszabályok módosítása, a termőföld tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslat, a sajtószabadság kérdéseiről szóló törvényjavaslat (ez valójában az alkotmányban rögzített elvek részletes kifejtése lesz), a privatizációs elvekről és eljárásokról szóló törvényjavaslat, a foglalkoztatás elősegítéséről (vagyis a munkanélküliség megfékezését szolgáló elvekről) szóló törvényjavaslat, a külföldiek magyarországi befektetéseinek előmozdításáról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat. A házelnök végezetül közölte: a jövő héten valamennyi képviselő eljuttatja vagyonnyilatkozatát az illetékes szervekhez. A deklarációkat egyelőre bizalmasan kezelik, ám a mandátum lejárta után várhatóan mód nyílik arra, hogy a nyilvánosság előtt vethessék egybe a mai vagyoni helyzetet rögzítő nyilatkozatokat és a képviselők akkori vagyoni állapotát. (MTI) 3,1 százalékkal kevesebben Sajtótájékoztató előzetes Vukovich György, a KSH elnöke pénteken sajtótájékoztatón ismertette az 1990. január 1-jei — tíz évenként esedékes — népszámlálás előzetes adatait. E szerint a 80-as évtizedben az ország népessége 3,1 százalékkal csökkent, január 1-jén 10 millió 375 ezren éltek határainkon belül, 334 ezerrel kevesebben, mint tíz évvel korábban. A csökkenés új jelenség, mert bár a 70-es években meglehetősen mérsékelt volt már a népesség számának növekedése, csökkenést a második világháború utáni évtizedekben most először regisztrált a népszámlálás. A tíz év átlagában kevesebb gyermek született, mint ahányan meghaltak az országban, s a halálozások száma és aránya nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas: a vizsgált időszakban évenként megközelítette a 150 ezret. Mindez visszavezethető a lakosság kifejezetten rossz egészségügyi helyzetére. A konkrét okok között továbbra is első helyen állnak a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, ezt követik a balesetek és az öngyilkosságok. Mindössze a csecsemőhalandóság javult — az 1980 évi 23,2 ezrelékről 15,7 ezrelékesre, de még így is jóval magasabb, mint a gazdaságilag fejlett országokban. a népszámlálás adatairól A népszámlálás adatai szerint a 80-as évtizedben a városiasodás folyamata tovább erősödött. A fővárosban és a többi városokban lakók aránya jelenleg 62 százalék, a községek lakossága pedig tovább csökkent. A legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága fogyott. A népszámlálás előzetes adatai képet adnak az ország lakásállományáról is. Az elmúlt tíz év alatt 300 ezerrel — 8,5 százalékkal — gyarapodott a lakások száma, ez a növekedés azonban 120 ezerrel kevesebb, mint az előző évtizedben. Mindez szoros kapcsolatban áll az ország általános gazdasági helyzetének romlásával. Javult viszont a lakásállomány összetétele: az egy szobás lakások aránya 10 év alatt 27,5 százalékról 17,1 százalékra csökkent, s jelentősen — 23,9 százalékról 38,8 százalékra — növekedett a három, illetve több szobás lakások részesedése. A nagyobb lakások építése az utóbbi évtizedben leginkább a községekre jellemző, s a javuláshoz az is hozzájárult, hogy a szanálások főként az egyszobás lakásokat érintették. Ugyanakkor továbbra is a fővárosban legtöbb a kisméretű, egy szobás lakás, ezek teszik ki Budapest lakásállományának 25,6 százalékát. (MTI) Hajdúböszörmény: tanévnyitó névadóval Maróthy György szellemében Maróthy Györgynek, a XVIII. század (1715-1744) polihisztor professzorának, a debreceni kollégiumi kántus alapítójának nevét vette fel tegnap délután jubileumi tanévnyitó keretében a hajdúböszörményi 1. Sz. Általános Iskola. Maróthy György elsősorban matematikus volt, az általa írott könyvből kétszáz éven át tanultak a diákok , de foglalkozott a görög művészettel és zenével is. Azért esett épp rá a választás, mert egyrészt böszörményi kapcsolatai is voltak, másrészt az iskola az új tanévben ének-zene- és matematikatagozattal működik. Az öt esztendeje megnyitott iskolában Józsa Lajos Maróthy-reliefjét Lázár Imre avatta fel, a református egyházat Fekete Károly képviselte. Az ünnepi műsorban a kántus, a berettyóújfalui rézfúvós zenekar és Szegi László előadóművész működött közre. A debreceni MDF- szervezet tanácstagjelöltjei Az MDF debreceni szervezetének a helyi önkormányzati választásokra állított jelöltjei névsorát tegnap délután sajtótájékoztatón ismertették. Hernyák Imre, a debreceni szervezet elnöke elmondta, hogy mind a 31 egyéni választókerületben indítanak jelöltet, akik közül 16-an nem tagjai a pártnak. A pártlistán 35 név szerepel, itt öten nem MDF-tagok. A párton kívüli tanácstagjelöltek nagy számát az magyarázza, hogy mikor az elnökség, a választmány és az etikai bizottság a mintegy kétszáz esélyesből kiválasztotta a 66 indulót, akkor nem a párt, hanem a város érdekeit tartotta szem előtt. Természetesen a nem párttagok is elfogadják a helyi MDF- szervezet alapelveit és programját. Hernyák Imre szerint sikerként könyvelhetnék el, ha a 61 új tanácstagnak legalább 30 százaléka a demokrata fórum színeiben indulók közül kerülne ki. Az MDF az első fordulóban nem kíván egyetlen más párttal sem koalícióba lépni (kivéve a 31- es, józsai egyéni választókerület jelöltjét), noha tárgyaltak erről korábban a Zöld Párttal, és a KDNP-vel pedig egyeztették is a jelöltek névsorát. Polgármesterjelöltjükről ma még nem kívánnak nyilatkozni és különben is elvük, hogy a város első emberének megválasztását az új önkormányzatra kell bízni.. Az egyéni választókerületekben induló MDF-jelöltek névsora: 1-es számú választókerület: Szabó Antal tanár; 2. Nagy Gábor, a Hajdúterv műszaki igazgatóhelyettese; 3. Kiss József fogtechnikus; 4. Újpál Endre vállalkozó; 5. Mervó Zoltán gépészmérnök; 6. Tóth Ferenc közgazdász; 7. Tömösváry József vállalkozó; 8. Engi László vállalkozó; 9. Lengyel István fogtechnikus; 10. Kellermann Péter agrármérnök; 11. dr. Jeney Zoltán jogász; 12. Papp Attila Zsolt, a Református Kollégium gazdasági igazgatója; 13. dr. Szabó András körzeti orvos; 14. dr. Erdei István orvos; 15. dr. Gáborjáni Szabó Botond tudományos főmunkatárs; 16. dr. Gál Róza gyermekorvos; 17. dr. Boros Géza állatorvos; 18. Papp Csaba református lelkész; 19. Berényi György mérnök; 20. Kiss Ernő tanár; 21. Sitery Csaba kohómérnök; 22. dr. Rácz Márton jogász; 23. Csuka Imre villamos-üzemmérnök; 24. Dávid Imre tanár; 25. Szabó István mérnök; 26. dr. Bertók Béla főiskolai docens; 27. dr. Várhelyi Tamás orvos, számítástechnikus; 28. dr. Francia István fizikus; 29. dr. Szabó István biológus; 30. dr. Medgyessy István agrármérnök; 31. Szolnoki László vállalkozó (VP, FKGP, MDF által közösen ajánlott jelölt). Pártlista: 1. dr. Gáborjáni Szabó Botond tudományos főmunkatárs; 2. Hernyák Imre mérnök; 3. Túri Gábor újságíró; 4. dr. Tamás Attila tanszékvezető egyetemi tanár; 5. Márkus Béla, az Alföld főszerkesztője; 6. Kónyáné dr. Petheő Judit közgazdász; 7. dr. Várhelyi Tamás orvos, számítástechnikus; 8. Borsányiné dr. Nagy Ilona jogász; 9. Tóth Ferenc közgazdász; 10. Kiss József iparos; 11. dr. Medgyessy István agrármérnök; 12. Komódi László víz- és gázszerelő; 13. Erdei György agrármérnök; 14. dr. Radnai Ferenc vegyész, környezetvédelmi szakmérnök; 15. dr. Szabó István biológus. A pártlistán szerepel még többek között: dr. Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója, dr. Barabás György címzetes egyetemi tanár, DOTE, Cs. Nagy Ibolya újságíró, dr. Bertók Béla, a Tanítóképző Főiskola docense is. n. t. 1990. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT Heti kommentátorunk: BAKÓ ENDRE Vadászati főszezon Ma megkezdődik a vadászati főszezon, adták hírül a tegnapi napilapok, s nekem ez a hír megütötte a szemem. No, nem mintha érdekelt lennék, vadászaton még életemben nem voltam, lőfegyvert nem tartottam a kezemben. Ami miatt érzékenyebben figyeltem a híradást, az a vadászatnak a múltból visszaköszönő politikai nimbusza. Ha a gyapot volt a politikai növény, úgy a vadászat a politikai sport, vagy micsoda! Mert végül is elhiszem, amit kezdő filosz koromban konokul tagadtam, hogy a vadászat tisztességes sport és természetvédelem. Valamikor ugyanis azt vallottam, hogy az nem lehet más, mint véres öldöklés, természetpusztítás, de egy-két vadász barátom meggyőzött arról, hogy nélkülük talán vadak sem lennének. Jó, rendben van, az érvelést elfogadtam, de bennem két dolog újra meg újra kiváltotta az ellenszenvet a vadászat iránt, amelyről, most említettem, nincs személyes élményem. Az egyik a Hortobágy madárvilágának megritkulása, egyes madárfajok majdnem tökéletes kipusztítása. A minap is hallottam egy lelkes környezetvédőtől, hogy míg a 20-as években a pusztán legalább kétezer pár sziki pacsirta élt, addig manapság alig több, mint egy tucatot számlálnak. Sok más adatot is említett, amelyek mindazt tartalmazzák, hogy milyen sok kárt okozott az ember, a vadász, ráadásul a külföldi vadász az ország faunájában! Emlékszem azokra a botrányos esetekre is — Taar Ferenc A másik Hortobágy című könyve megörökített néhányat —, amikor külföldi vadászok védett állatokat, madarakat lőttek halomra, s megúszták büntetés nélkül... De az ellenszenvemet leginkább az a már-már misztikus dicsfény váltotta ki, amely a vadásztársadalmat körülvette. Dicsfény? Inkább félhomály, amelyen nem hatolhatott át a tekintet. Hallottam, hogy milyen nehéz volt bejutni egy-egy vadásztársaságba, ahová sokan azért igyekeztek, mert a tagok csupa „nagyágyúk" voltak, s nem kétséges, hogy a vadászatok után „megpihenés" alkalmával karrierek indultak, ügyek dőltek el, kisajtók zárultak. Vadásznak lenni státusszimbólumnak számított. De még e különleges kasztnak is megvolt a hierarchiája. Szemtanúk állították, hogy a legfőbb elvtársaknak elkábított állatok dukáltak, azokat ugyanis könnyebb volt kilőni. A legszebb vadászterületek el voltak zárva áthághatatlan kerítésekkel, ahová halandó be nem tehette a lábát. Reméljük, ezután másképp lesz! A hír szerint Bak községben (stílusos név!) Hubertus-misét fognak celebrálni a szezon ünnepélyes megnyitójaként. Azt írják a lapok, hogy a társaságok többsége máris megújult, átalakulóban van a szövetségi rendszer, a vadászok gondolkodásában felerősödtek a természetvédelmi szempontok, s a demokratikus választási rendszer biztosítéka lehet a magyar vadászkultúra megújulásának. Úgy legyen! Nem tudom azonban, a Népszava cikkírója honnan veszi, hogy „a rendszerváltás sem pusztította el a kerítéseket." Merem remélni, hogy ami késik, nem múlik! NB I-es labdarúgó-mérkőzés Vasas-Vác 112 (0-0) Fáy u., 4000 néző, vezette: Molnár. Gólszerzők: Galaschek (58. p.), illetve Nagy (62.), Romanek (80). Sárga lap: Szalánszky 8., Kosztolnik 63., Szalai 85. p. Jók: Tuboly, illetve Nagy, Gyimesi, Kosztolnik. Az 58. percben Zombori bombáját Hámori szerencsésen védte, négy perc elteltével Nagy húszméteres csavart szabadrúgása viszont akadálytalanul talált utat a jobb felső sarokba (0-1). Nem sokáig örülhettek a vendégek, mert Zvara ügyesen ívelt Galaschek elé, aki a bal alsó sarokba bombázott (1-1). A hajrában egy szabadrúgást követően Romanek látványos félfordulattal a jobb alsó sarokba emelt. Hámori megpróbált ugyan hárítani, de tenyerével csak beljebb tudta segíteni a labdát (1-2). Atlétika Európa-bajnokság — Split Női magasugrás: ... 5-6. Kalapácsvetés: 2. Gécsek Kovács Judit 1,89 m. Tibor 80,14 m.