Hajdú-Bihari Napló, 1990. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-15 / 242. szám

HAJDÚ­BIHARI XLVII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ÁRA: 4,30 FT 1990. X. 15., HÉTFŐ m ű j - /iv ~5) t •T-3,rr'\V Önkormányzati választások 1990 második forduló Hajdú-Bihar megye tizenhárom településén járultak az urnák elé a polgárok, hogy­ — immár a második fordulóban — döntsenek arról, kik legyenek képviselőik a helyi önkormányzatban. Az első forduló érvénytelen volt Debrecen­ben, Balmazújvárosban, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben, Ha­jdúhadháztéglá­­son, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Püspök­ladányban, valamint Almosdon, Derecskén, Egyeken, Hajdúsámsonban, Komódiban, mivel a szavazáson részt vevők aránya nem érte el a választópolgárok számának negyven százalékát. Érvénytelen volt Bojton is az alacsony részvételi arány miatt, most mégsem szavaztak újra, két héttel ezelőtt csak polgármesterjelölt nem volt, a második forduló előtt viszont minden képviselőjelölt visszalépett, így nem volt kire szavazni. A felsoroltak közül valamennyi városban egyéni jelöltekre és pártlistákra adták szavazatukat a lakosok, a tízezer lakosnál kisebb öt településen A listás választás eredmé­nyeként mandátumot szer­zett képviselők: Bartos György, Havas András, Füredi Zoltán (SZDSZ­Fidesz), Varga Zsigmond, Balogh Imre (FKgP); Hajdú Miklós (MSZP); Szeifert Ferenc, Tompa Andor, Karácson Gyuláné (MDF). Választási eredmények a megyében Debrecen A helyhatósági választá­sok második fordulójában Debrecenben a választópol­gároknak csupán 24,03 szá­zaléka járult az urnákhoz. Egyéni mandátumot a kö­vetkező képviselőjelöltek nyertek: Porcsalmy Sándor (SZDSZ), Kőszeghy Attila (Fidesz); Kiss József (MDF); Fazekas István (SZDSZ); Hallgató Éva (Életfa Egye­sület); Barabás György (SZDSZ); Virág László (Fidesz); Kardos Lajos (SZDSZ); Szabó Gyula (füg­getlen); Budaházi Gyula (FKgP); Kovács Álmos (SZDSZ); Kiss István (Fidesz); Lőrincz László (Fidesz);­­ Hetényi Ede (SZDSZ); Babály Sándor (SZDSZ); Pankotai László (Fidesz); Gulyás Mihály (SZDSZ); Papp Csaba (MDF); Thuróczy András (SZDSZ); Csonka János (SZDSZ); Csapó Józsefné Tábori Hajnalka (Fidesz); Debreceni László (SZDSZ); Szokolay Örs (SZDSZ); Jan­­csó Sándor (SZDSZ); Dá­­nielfy Zsolt (Fidesz); Kasza­­nyiczky András (SZDSZ); Pető László (SZDSZ); Gál András (SZDSZ); Gellén József (Fidesz); Medgyessy István (MDF); Tógyer Lász­ló (független). Listás mandátumot a következő pártok szereztek: MDF (8 mandátum); Fidesz (8 mandátum); SZDSZ (6 mandátum); MSZP (3 man­dátum); Kisgazda Párt (3 mandátum); Keresztény Demokrata Néppárt (1 mandátum); Nyugdíjasok Pártja (1 mandátum). Balmazújváros Balmazújvároson a 13 482 választópolgár közül 2971- en adták le a voksukat. Az önkormányzati választások első fordulójában már kép­viselői mandátumot szerzett Csige József (MSZP) és Ve­res Ferenc (független). A második fordulóban bejutott egyéni képviselők: Szilágyi János (Fidesz); Lajter Ágnes (SZDSZ); Hollár István (FKgP); Gém Imre (függet­len); Soós István (SZDSZ); Kordás Sándorné (függet­len); Béres Margit (MSZP) és Tóth László (MSZP -Agrárszövetség). A pár­t­­listás szavazás eredmé­nyeként a következő jelöl­tek kaptak mandátumot: Csörgő Gábor, Ecsedi Lász­ló (MSZP); Pénzes Gábor, Gál István (FKgP); Barna Sándor, Hernádi Erika (Fidesz); Leiter Imre, Pozso­nyi József (48-as Olvasó Népkör); Nagy István (MDF). Berettyóújfalu A bihari városban 12 031 szavazásra jogosult állam­polgár közül 3294-en éltek választójogukkal. A helyi önkormányzatba bejutott egyéni képviselők: Szilaj Pál (MSZP); Szilágyi Péter Atti­la (független); Nagy Zsoltné (MDF); Zákány Lajos (MDF); Veress Sándor (MDF); Po­gány János (MDF); Csősz Károly (MDF); Rácz Gábor (FKgP); Szima Sándor (FKgP); Kovács Lajos (MDF). Hajdúböszörmény 23 034 hajdúböszörményi választópolgár közül 5943- an szavaztak a választások második fordulóján. Az egyéni kerületek megvá­lasztott képviselői: Lajos Antal (Fidesz); Lázár Imre (MDF); Fehér István (SZDSZ); Cs. Varga László (FKgP-MDF); Sári Mihály (Fidesz); Makk Miklós (MDF); Uzonyi Sándor (független); Juhász János (független); Bertalan János (független); Nagy Sándor (SZDSZ); Mester Antal (Agrárszövetség-HISZ-MSZP); Cziobek Ferenc (független); Fekete László (SZDSZ); Nagy Sándorné (független). A pártlistákon a következő jelöltek nyertek mandátu­mot: Lévai Tibor, Posta Ti­bor (Fidesz); Nyakas Miklós, Takács László (MDF); Mol­nár Ferenc, Csiha András (ASZ-HISZ-MSZP); Molnár József, Kathy Zsigmond, Kulcsár Szabolcs (SZDSZ); Oláh Imre, Asztalos Péter, Vilmányi Imréné, Uzonyi András (FKgP). Hajdúhadháztéglás A 13 752 szavazó­polgár közül 3971-en mentek el szavazni. Egyéni képviselők: Hadházi Tibor (MDF); Biha­ri Béla (MSZDP); Enyediné Nánási Zsuzsa (független); Tarr Lajos (MDF-FKgP); ifj. Szőllős László (MDF-FKGP); Kovács Sándor (Magyar Néppárt-Pedagógus Dolgo­zók Szakszervezete); Veres Lászlóné (MNP-PDSZ); Csobán József (MNP); Béres László (MDF-FKgP). Hajdú­­hadháztégláson kilenc he­lyett tíz jelölt kapott man­dátumot a listás szavazás eredményeként, ugyanis Lakatos Gábor, a cigány kisebbségi lista jelöltje, úgy­nevezett könnyített értéke­léssel mandátumot szerzett. A listás szavazás eredménye: Fórián Albert (SZDSZ); Győrfi János (MNP-PDSZ); Bálint Gábor, Demjén Ferenc (FKgP); Olcsvai Antal, Had­házi Istvánné, Víghné Ba­logh Katalin (MDF); Újváro­si István, Demeter Zsolt (MSZDP). Hajdúnánás A 13 697 hajdúnánási szavazópolgár közül 4270-en járultak urnához. Az egyéni választókerületekben man­dátumot nyert képviselők: Gélák Pál (MSZP); Nyakas Gábor (SZDSZ); Hegedűs Miklós (SZDSZ); Török Ist­ván (Bocskai SE); Imre János (KDNP); Éles András (füg­getlen); id. Hódos Antal (FKgP); Papp Imre (füg­getlen); Mészáros János (független); Bódi László (független). A listás szavazás során a képviselőtestületbe jutott jelöltek: Borbély Sán­dor (ipartestület); Farkas László (Fidesz); Benkei La­jos (MSZP); Mester Imre (KDNP); Boros Miklós, Oláh Zoltán (SZDSZ); Pappné Bernád Judit (MDF); Kele­men Sándor, Úri Sándor (FKgP). Hajdúszoboszló A fürdővárosban 18 192 szavazásra jogosult állam­polgár közül tegnap 6155-en mentek el szavazni. A meg­választott egyéni képviselők névsora: Katona Tiborné (SZDSZ-Fidesz); Joó Zoltán (KDNP-SZDSZ-Fidesz); Tóth Lajos (FKgP); Kovács Zoltán (Hajdúszoboszlói Kör); Kádái Tibor (SZDSZ-Fidesz); Zemp Anna (KDNP); Dúró László (FKgP); Csisztuné Lajtos Mariann (SZDSZ-Fidesz); Ottó István (SZDSZ-Fidesz); Stadi Ferenc (független). A pártlistákon mandátumot szerzett képviselők: Váradi Ferenc (KDNP); B. Nagy Gyula, Kígyós József (FKgP); Cs. Nagy Zoltán (Hajdú­szoboszlói Kör); Kiss István (MSZP); Czike Gábor, Sári Csaba (MDF); Radics And­rás, Molnár Zoltán (SZDSZ-Fidesz). (Folytatás a 2. oldalon) Antall József hazaérkezett Hollandiából Noordwijkerhout, 1990. október 14. vasárnap (MTI) — Az utolsó pillanatban megváltozott a pártjuk fennállá­sának tizedik évfordulóját ünneplő holland keresz­ténydemokraták ünnepi szimpóziumának programja: Lech Walesa a lengyel elnökválasztási kampányra való tekintettel lemondta részvételét. Antall Józsefnek, aki az MDF elnökeként vett részt a Hágától 40 kilométernyire levő noordwijkerhouti rendezvényen, így Carnogursky szlovák miniszterelnök-helyettes és Mrsic horvát külügyminisz­ter volt a partnere abban az eszmecserében, amelyet a Tervgazdaságtól a szociális és környezetvédelmi felelősséget vállaló piacgazdaságig címmel rendeztek meg a szimpóziumon. A magyar miniszterelnök pénteki hollandiai államközi látogatása után vett részt szombaton a kereszténydemokrata rendezvényen. Előzőleg a szimpózium egy másik kerekasztal­­beszélgetésén dr. Surján László népjóléti miniszter, a KNDP elnöke a közép-kelet-európai szociális, kulturális fejleményekből rendezett vitákban körvonalazta a magyar egészségvédelmi társadalombiztosítási rendszer átalakításával járó problémákat, gondokat, reményeket. Antall József felszólalásában rámutatott, hogy Közép- Kelet-Európa országai valamennyien hasonló problémákkal küszködnek és olyan feladat áll előttük, amelyre nem volt még példa: az átalakulás a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Erre nincs párhuzam, mert még a sokat emlegett spanyol példa sem mérvadó, hiszen ott ugyan a diktúrából demokráciára tértek át, de előzőleg a diktatúra nem számolta fel a magántulajdont. Közép-Kelet-Európa országai viszont valamennyien kísérleti modellekké váltak egy társadalompolitikai ötlet megvalósításában, és sajnos az orvostudománytól eltérően ezt nem előzték meg állatkísérletek — jegyezte meg Antall József. Antall József elmondta, hogy Magyarországon már korán '56 előtt is megkezdődött a szocializmus reformjára irányuló, egyébként természetszerűleg kudarcra ítélt kísérletezés. Ez és a Kádár-rendszer opportunizmusa hozzájárult a második és harmadik gazdaság megjelenéséhez, ami ugyan nem oldotta meg a gazdasági problémákat, de lehetővé tette a piacgazdaság elemeinek megjelenését, vállalkozói réteg kialakulását. Antall József rámutatott, hogy a magyar kormány felfogása szerint nincs harmadik út a tervgazdaság és a piacgazdaság között, de az átmenet idején megfelelő intézkedésekre szükség van a gazdaság működőképességének megőrzése végett. A legfontosabb a privatizáció, a liberalizáció és a dereguláció megvalósítása, de ez nem történhet meg egyik napról a másikra. Maga Thatcher asszony is, a brit miniszterelnök utalt arra a magyarországi látogatása során, hogy ez Angliában is időigényes folyamat, pedig ott csak néhány iparág, nem az egész gazdaság privatizásáról van szó. Utalt arra Antall József, hogy Magyarországon még sem a munkavállalók, sem a munkadók képviselete nem hasonlítható a nyugat­európai országokban megvalósultakhoz. A vita további részvevői azt érzékeltették, hogy mennyire hasonlóak, s egyben mennyire specifikusak is e problémák Csehszlovákiában, illetve Jugoszláviában. A szombati holland lapok többsége Antall József repülőtéri fogadtatásáról szóló protokoll fotóval adott hírt a látogatásról. A szocialista Volkskrant részletes fényképes tudósításban számolt a miniszterelnöki sajtóértekezletről. A tudósítás címe: „A magyar küldöttség nem könyvelhet el látványos eredményeket". A szöveg idézi Antall József kijelentését arról, hogy ez nem is volt cél, a gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztését kívánta előkészíteni a magyar miniszterelnöki látogatás Hollandiában. Antall József kormányfő, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szombaton a késő esti órákban — angliai, majd hollandiai programját befejezve — hazaérkezett Magyarországra. (MTI) Jeszenszky Géza Baden-Württembergben Bonn, 1990. október 14. vasárnap (MTI-tud) — A dél-németországi Baden- Württemberg tartományban töltötte a vasárnap nagy részét Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter. A Stuttgart melletti Göppin­­genben részt vett és Lothar Späth tartományi miniszter­­elnök társaságában felszólalt az „Európa Nap" ren­dezvényein, amelyet az Elüldözöttek Szövetségének tartományi szervezete ren­dezett. Zömmel Baden- Württembergben élnek az 1945 után Magyarországról kitelepített német ajkúak és leszármazottaik is. A tartománynak, a szom­szédos Bajorországgal együtt, kiemelkedő szerepet szánnak a német-magyar politikai, kulturális és gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sében, különösen a közepes nagyságú vállalatok közös létrehozásában. A Magyar­­országhoz legközelebb fek­vő, a legújabb technológiák kifejlesztésében éllovas, „német Szilíciumvölgyként" emlegetett két német tar­tomány külön hitelnyújtással igyekszik segíteni a magyar gazdaság fellendülését. Hétfőn Jeszenszky Géza Bonnban Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter­rel tárgyal és a tervek sze­rint fogadja őt Richard von Weizsäcker szövetségi elnök is. A német-magyar kül­ügyminiszteri tárgyalások középpontjában az egyesült Németország és a Magyar Köztársaság viszonyának alakulása és az európai fej­lemények állnak majd.

Next