Hajdú-Bihari Napló, 1990. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-01 / 282. szám
1990. DECEMBER 1., SZOMBAT Vihar a váncsodi iskolában A pedagógusok leszavazták a pályázót Zaklatottak és csalódottak a váncsodi pedagógusok. Gazdátlan az iskola, pillanatnyilag nincs igazgató. Pedig ők már választottak. Igaz, éppen hogy leszavazták a tantestületből pályázó Kiss Vincénét, de ugyanakkor amellett voksoltak, hogy a régi igazgató, Szalai Ernőné maradjon év végéig az iskola élén, aki ezt el is vállalta. Csakhogy az egész szavazás érvénytelennek nyilváníttatott, s hiába szeretnék megismételni, hogy végre tisztázódjon a helyzet. Tizenkilenc nem, hat igen A tavasz óta húzódó procedúrát Incze Józsefné igazgatóhelyettes próbálja röviden summázni: — Szalainé igazgatói megbízatása ez év szeptemberében lejárt és egészségi állapotára hivatkozva nem akart újra pályázni. A tantestületből Kiss Vincéné és Seres József nyújtott be pályázatot, de a megyei művelődési osztály az első fordulóban mindkettőt elutasította. Augusztus közepén rendkívüli tantestületi ülést tartottunk, ahol kijelentettük, hogy egyikőjüket sem fogadjuk el vezetőnek. A helyi tanácstól Szalai Ernőné megbízatást kapott, hogy november 1-jéig lássa el az igazgatói teendőket. Októberben mindkét jelentkező újra beadta a pályázatát (ekkor már a művelődési osztály egyetértésével), de Seres József időközben viszszalépett. Miután a háromtagú bizottság elbeszélgetett a tantestület tagjaival, Kissné október 17-én ismertette az elképzeléseit. — Tulajdonképpen burkoltan megfenyegette a tantestületet: na őt nem fogadjuk el és idegen vezető jön, az nézza a családját is, igényt tart szolgálati lakásra, a házastársnak pedig minden bizonnyal tanári állás kell. Mindez hátrányos helyzetbe hozza majd az itteni pedagógusokat — emlékszik vissza Ancza Lászlóné. Ekkor azonban még senki sem számított a következményekre. Október végén tizenkilencen nemmel, hatan igennel voksoltak Kiss Vincénére. — Az eredményhirdetés után — folytatja Inczéné — ő előhúzott egy levelet és felolvasta. Tele volt vádaskodással, s olyan rokoni összefonódásokra utalt a tantestületben, amit visszautasítottunk, hisz nem állják meg a helyüket. — Kissné Marika azt is elmondta — szól közbe Hirni Józsefné —, hogy az önormányzat nincs megelégedve az iskola munkájával és közölte, hogy megvétózza ezt a szavazást. Valaki csalt? Ideje már, hogy kiderüljön, miért volt érvénytelen ez a bizonyos titkos szavazás. A pedagógusok elismerik a formai hibát: nem lezárt urnába, hanem egy nyitott papírdobozba dobták be egyenként a voksaikat. Szavazott maga a pályázó, Kiss Vincéné is. Ő azonban az említetteknél súlyosabb dolgokat is állít: — Aki utoljára szavazott, lehúzhatta a nevemet a papírokon, miközben egyedül volt a szobában. Én ezt az egész procedúrát az önkormányzati választás hordalékának tekintem. A kollégák rokonai közül többen is indultak, de egyedül az én férjem (itteni pedagógus) került be az önkormányzatba. Ez a kudarc az igazgatóválasztásnál bombaként robbant. A kollégák ezzel foglalkoztak ahelyett, hogy a szakmai problémákkal törődnének. Ez itt egy darázsfészek, szakmailag számos kérdés teljességgel holtvágányon van. Én nem akarok mindenáron vezető lenni, de érzek magamban annyi ambíciót, hogy ha megválasztanak, segíteni tudok. A terveim között magániskola létrehozása is szerepel, amelyhez nyolc-tíz tanár elegendő volna. Nem is biztos, hogy az önkormányzat ennél több pedagógust tud majd fizetni a jövőben Váncsodon. A tantestület szándéka viszont az, hogy idegen vezető jöjjön. Bizonyára azért, mert van takargatnivalójuk. Sajnálatos, hogy a pályázatomhoz sem érdemben szóltak hozzá. Korábban Kiss Vincéné levélben is kifejtette (amit a nevemre a szerkesztőségbe küldött), miért nem fogadja el az igazgatóválasztás eredményét. Enhez mellékelte azt a beadványt is, amit a helyi önkormányzatnak írt, s amely az iskola szakmai munkájával kapcsolatos kifogásokat tartalmazza. Kéri, hogy az önkormányzat mindezt vizsgálja ki. A szerkesztőségbe egy kollégáját elmarasztaló 1974-es tanácsi határozat fénymásolatát is elküldte, s a levelében is utalt rá, hogy ennek a pedagógusnak a személye mintegy a mozgatórugója azoknak az eseményekre, amelyek az utóbbi időben az iskolában lejátszódtak. (Az érintettet nem tudták megszólaltatni, mert táppénzen van). Arról azonban, hogy az iskola tényleg darázsfészek, sajnos, volt módom meggyőződni. — Marika nem hajlandó elismerni — mondja Hiripi Józsefné —, hogy a tantestület leszavazta. Nem a szakmai hozzáértését vonjuk kétségbe, az emberi magatartását viszont kifogásoljuk. Elfelejti, hogy sorra feljelentgette a kollégákat a művelődési osztálynál, Ancza Lászlónét, hogy veri a gyerekeket, Szabó Emmát, mert kiabál. Amikor azonban kivizsgálták ezeket az ügyeket, egyikőjüket sem lehetett elmarasztalni.Az iskola belső ügyeivel pedig nap mint nap, a polgármesterhez szó-Mikor Kiss Vincénével négyszemközt beszélgettünk, visszautasította az alaptalan rágalmakat. Azt javasoltam, kérdezzük meg az érintett pedagógusokat, csupán feltételezik, hogy Kissnétől származtak a jelzések vagy bizonyítani is tudják. Igennel válaszoltak. A szobában felforrósodott a levegő, mindenki sorolta a sérelmeit. Kissné szándékosan figyeli őket, igyekszik hibát keresni a munkájukban. A parázs vitában Balogh Csaba képesítés nélküli pedagógus azt is elmesélte, mi történt az igazgatóválasztás előtt. — Azzal keresett meg Kiss Vincéné, hogy szeretné, ha rászavaznék. Tudja, hogy itt milyen ellenpropaganda folyik. Sokan azt híresztelik, hogy elküldik a képesítés nélküli nevelőket. Én viszont — ígérte — testnevelést és történelmet taníthatok majd, ha az egyik szakos kolléga munkaviszonyát az önkormányzat megszünteti. Sőt, abban is segítenek majd a férjével együtt, hogy sikeresen felvételizzek Nyíregyházára. Úgy tűnt, mintha mindezzel le akarna kenyerezni. — Az talán csak nem bűn, hogy pedagógusként elítélem és ellenzem a verést? Amit pedig Csaba állít, egyszerűen nem igaz — méltatlankodik Kiss Vincéné. Úgy láttam, hogy a személyeskedéssé fajuló vitát ideje abbahagyni. Sok hűhó semmiért? Bogáti Károly polgármester nem bánná, ha az új önkormányzat végre lezárhatná az iskola ügyét. Amikor csütörtökön újra Váncsodra mentem, azzal fogadott, hogy másnap délelőtt újra szavazhat a tantestület. — Amikor az igazgatói posztra pályázó Kiss Vincéné megvétózta az október 30-i végeredményt, az önkormányzat úgy döntött, hogy 30 napon belül meg kell ismételni a szavazást. A terminus holnap jár le, nem futottunk ki a megszabott időből. Kiss Vincéné időközben kérte, hogy újabb 30 nappal halasszuk el az igazgatóválasztást, mivel az iskolában vizsgálat zajlik, ennek azonban nem tudtunk helyt adni. Ha pénteken 50 százalék plusz egy szavazatot kap a pályázó, az önkormányzat kinevezi az iskola élére, ha nem, a pályázatot újra meghirdetjük, év végéig pedig az igazgatóhelyettest bízzuk meg az iskola vezetésével. A tantestület azonban a régi igazgatóhoz ragaszkodik. A szakmai felügyelet véleménye alapján az igazgatóhelyettesnek kötelessége elvállalni a megbízatást. A művelődési osztály vizsgálatának igazgatási része lezárult, s fény derült néhány hiányosságra: indokolatlan túlóra-elszámolások voltak, az 1989-90-es tanévben pedig két tanár három és fél hónapig nem osztályozta a tanulókat. Ugyanezt a vétséget ebben a tanévben is elkövették. Egy-két pedagógus nem járt pontosan az órákra; ami tehát a munkafegyelmet illeti, a korábbi iskolavezetőnek szigorúbban kellett volna eljárnia. Több tanulócsoport pedig az oktatási tervben előírtnál kisebb létszámmal működött — teljesen indokolatlanul. Odaát, az iskolában a pedagógusok még nem hallottak a másnapi szavazásról. — Hogy értesítjük majd a távol lévőket? — méltatlankodik Incze Józsefné igazgatóhelyettes. — Hat kollega gvesen, illetve gyeden van, közülük négyen nem is Váncsodon laknak. Aztán legyint: mindegy már csak legyenek végre túl az egészen. Ha a tantestület ezúttal sem az egyetlen pályázóra voksol — jelenti ki, ő elvállalja az önkormányzat megbízatása alapján év végéig az iskola vezetését. Kiss Vincéné váratlan információval szolgál: — Én már szóban bejelentettem a polgármesternek, hogy viszszalépek. Hogy is van hát? Mert lassanként magam is kezdek belezavarodni. Hisz akkor nincs szükség újabb szavazásra sem! Visszamegyek a polgármesteri hivatalba, s újságolom Bogáti Károlynak: a pályázó visszalép. — Nekem ezt még nem jelentette be, hivatalosan egyébként is csak akkor tudom elfogadni, ha a jelzés írásban érkezik. Abban maradunk, hogy másnap telefonon értesít, megvolt-e végül a szavazás. Ahogyan megígérte, idejében szólt: pénteken délelőtt a pályázó hivatalosan is visszalépett. Az eseményeket sorrendjükben végigkövetve olybá tűnik, mintha mindaz, ami Váncsodon történt csupán vihar lett volna egy pohár vízben. Mégis úgy gondolom, több volt ennél. Szomorú és egyben tanulságos. D. Karádi Katalin SZOLGÁLTATÁS! A Hajdúböszörményi Bocskai Mgtsz gépjavító ágazata 1991. január 1-jétől felajánlja szabad kapacitását az alábbi szolgáltatások területén: - személy-, tehergépjárművek, mezőgazdasági erőgépek szervizelése, műszeres fékvizsgálata, motordiagnosztikai mérések és beállítások, fényszóró-ellenőrzés. - Trabant, Wartburg, Dacia, Skoda, IZS és Lada összes típus, valamint IFA-UAZ tehergépkocsi, illetve Ikarus 211-es autóbusz javítása, műszaki vizsgára felkészítése. - Karosszérialakatos- és autófényező munkák. - Adagolójavítás, akkumulátortöltés, -javítás. - Mezőgazdasági erő- és munkagépek javítása, műszaki vizsgára felkészítése. - Vasipari munkák: lemezhajlítás, -darabolás és -hengerítés, épületlakatos-ipari munkák, gépi forgácsoló- és mezőgazdasági kovács szakmunkák. Cím: 4221 Hajdúböszörmény, K.-Újvárosi út. Érdeklődni: a gépjavító ágazat vezetőjénél. Telefon: (55) 11-644, vagy 11-370 Telex: 72602 JEGYZET Önkormányzat vagy „kis” parlament? A városi televízió jóvoltából kétszer is szem- és fültanúja lehettem a debreceni képviselő-testület üléseinek. Fülembe csengtek még az önkormányzati választások előtti pártszlogenek: a képviselők a város érdekeit fogják előtérbe helyezni. Nos, amit a tapasztaltam, az ennek pontosan az ellenkezője. Ugyanolyan pártvitáknak lehettem tanúja, mint amilyenek a parlament első üléseit jellemezték. Amikor sor került az alpolgármesterek választására, nyilvánvalóvá vált, hogy nem a konszenzusra törekvés jellemzi a képviselőket, hanem a pártérdekek határozzák meg a döntésüket. Hasonló volt a helyzet a különböző bizottságok megválasztásakor is. Jól tudjuk, hogy a város új irányítási, vezetési rendszerében nagyon fontos szerepet kapnak az egyes területek (kultúra, oktatás, kereskedelem, városfejlesztés stb.) ügyeivel foglalkozó bizottságok. A képviselő-testület korábban úgy határozott, hogy a képviselőkből álló, hattagú bizottságot öt külső taggal egészítik ki. A logikus és természetes az lenne, ha ezek jó szakemberek lennének, kvalifikáltak. Örülök, hogy egy-két bizottság vezetője ezt a szempontot érvényesítette, de ugyanakkor több esetben a kültagok is szigorú pártalkudozások után kerülhettek be egy-egy bizottságba. Sőt, a beterjesztett, megalapozott és kellően megindokolt javaslatot sem akarták elfogadni. Volt olyan párt, amelyik nem törődve értékekkel, mindenáron a saját emberét akarta bejuttatni. Kicsinyes, részletekben elvesző pozícióharcok jellemezték mindkét tanácskozást. A következmény: Debrecennek, az ország egyik kulturális és szellemi központjának nincs olyan alpolgármestere, aki a kultúra, a közművelődés kérdéseiben igazán autentikus lenne! Mindez annak az eredménye, hogy a pártok önös érdekeiktől befolyásolva képtelenek voltak a kompromisszumra, konszenzusra. Az ország vezető politikusai, a pártok országos vezetői korábban többször nyilatkoztak úgy, hogy az önkormányzatok nem válhatnak pártcsatározások, pártharcok színterévé. Nos, Debrecenben pont az ellenkezője történt mindennek. Ha az egyik párt jelöltje nem kapott bizalmat, annak tagjai sértődötten várták a visszavágás lehetőségét. Szomorú ez nagyon, szomorú. Pártharcok, meddő viták színterévé válhat az önkormányzat, ha minden így folytatódik. Holott több hozzászólásból — így Kőszeghy Attila beszámolójából — megtudhattuk, sürgős döntésre váró kérdések egész sora halmozódott fel az elmúlt hónapokban. Határozni kellene többek között arról, hol és milyen iskola épüljön, merre haladjon a debreceni városfejlesztés, lakásépítési program stb. Igaza van Hevessy József polgármesternek akkor, amikor úgy fogalmazott, hogy a megválasztott új önkormányzatnak fel kellene vállalnia a Debrecen-párt szerepét. Nem tudom, hogy hányan vették a fáradtságot, hogy megnézzék a városi televízió kábeles adásában a képviselő-testületi ülésekről szóló közvetítéseket. Akik látták az adásokat, minden bizonnyal egyetértenek velem. Mert a kamerák minden szépítés nélkül mutatják a valóságot. Nagyon jól tudom, hogy az alig megszületett magyar demokrácia gyermekcipőben jár. S tekinthetnénk gyermekbetegségnek is a történteket. De a gyermekbetegségeket is gyógyítani kell. Nagyobb ügyszeretetét és a városért érzett felelősséget várunk valamennyi képviselőtől. Szeretném remélni, hogy a személyi kérdésekben történt lassú és körülményes döntések után háttérbe szorulnak a pártszempontok, s a képviselők felül tudnak emelkedni a csoportérdekeken, s nem egymás javaslatainak megvétózására, nem kizárólagos véleményalkotásra, hanem konszenzusra törekednek. Tévedés ne essék, nem a viták ellen vagyok, hanem az öncélú szócsaták ellen. Mert az utóbbiak az igazi és valódi demokrácia legnagyobb ellenségei! Filep Tibor HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 A Paletta Kereskedelmi Részvénytársaság (Debrecen, Beloiannisz u. 2. szám) átadja az alábbi üzlethelyiségeinek bérleti jogát: Hajdúböszörmény, Kossuth u. 7. szám, 63 négyzetméter, Hajdúböszörmény, József A. u. 11. szám, 52 négyzetméter. Részletes felvilágosítást az üzemeltetési csoportnál adnak a 15-573-as telefonon, személyes érdeklődés esetén Debrecen, Beloiannisz u. 2. szám (21. szoba) alatt. .......... •Hmány.