Hajdú-Bihari Napló, 1991. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Az Öböl-háború hírei Az Öböl-háborúban szem­ben álló felek egyformán sa­ját győzelmükként tálalták csütörtökön délután a Hai­­dzsiért vívott csata kimene­telét. A kuvaiti határ mentén fekvő, lakói által korábban elhagyott szaúdi városban és környékén kedd este kezdő­dött első számottevő száraz­földi összecsapásról előbb a szaúdi katonai szóvivő adott ki jelentést. Eszerint a szövet­ségesek kora délutánra telje­sen megtisztították a telepü­lést, és a harcban részt vevő összes iraki fegyverest fog­lyul ejtették. Azt a szóvivő nem mondta, hogy a város körül véget ért volna a lövöl­dözés. A koalíciós erők korábbi jelzése szerint az iraki halálos áldozatok szá­ma több száz. A koalíció sa­ját veszteségként tizenegy amerikai tengerészgyalogos haláláról számolt be. Az iraki hírügynökség azt jelentette, hogy hajnalban visszaverték a szövetséges csapatok ellenoffenzíváját, a haidzsi csata megnyerése „megnyitotta az utat a győ­zelemhez", sőt, megkezdő­dött „Mohamed próféta sírja (azaz Mekka), továbbá Palesztina, a Golán-fennsík és Libanon felszabadításának folyamata". A bagdadi katonai közle­mény szövetséges, egyebek között amerikai katonák, közöttük nők foglyul ejtésé­ről is hírt adott. Nem sokkal később Rijádban egy ameri­kai katonai szóvivő két hon­fitársának, közöttük egy nőnek az eltűnéséről számolt be. Ha helytállónak bizonyul a CBS kora esti értesülése, az amerikaiak iraki vagy kuvai­ti terület fölött csütörtökön elvesztették egy C-130 repü­lőgépüket 18-20 emberrel a fedélzetén. Teherán szerepére az ira­ki harci gépek Iránba történő átmenekítésében továbbra sincs világos magyarázat. Irán azt a hírt mindenesetre cáfolta, hogy a területére érkezett repülőgépek bárme­lyike is visszatért volna Irak­ba. A Jane's Defence Weekly című brit katonai szaklap szerint viszont az átmenekült iraki gépek, ha nem is gya­kori, de rendszeres ingajárat­ban vannak a két ország között. A titok homálya borítja annak az üzenetnek a tartal­mát is, amelyet Szaddám Huszein elnök az iráni állam­főnek, Hasemi Rafszandzsa­­ninak küldött csütörtökön Szaadun Hammadi minisz­terelnök-helyettessel. Folytatódott a nap folya­mán az iraki köztársasági gárda, illetve az iraki haditengerészet egységei el­len a szövetséges légitáma­dások sorozata. Immár harmadik napja ismételeten rakétákat lőttek ki Dél-Libanonból észak­izraeli területre, s csütörtö­kön hajnalban egy palesztin kommandó is megkísérelt behatolni az országba. Izrael­ben azt közölték, hogy a cso­port három tagját megölték, s rendre bombázzák a dél­­libanoni menekülttáborokat, illetve palesztin támaszpon­tokat. Irak kora este nyolcadszor is rakétatámadást indított Izrael ellen, a rakéta azonban ezúttal is — immár másodíz­ben — a Bagdaddal szimpa­tizáló palesztinok lakta, megszállt területen, Ciszjor­­dániában csapódott be. Visszavont interpelláció Ügyészségi vizsgálat a reptéri károkra — Für Lajos honvédelmi miniszter kérésére visszavontam az interpellációmat — mondta az országgyűlés e heti ülését követően Szabó Lukács. — Kormánypárti vagyok és ezért bizonyos kötöttségeknek alávetem magam. — Miért volt olyan fontos visszavonni ezt? Hiszen a hivatalos kinyomtatott napirenden is szerepelt, hogy január 29-én az interpellációk sorában harmadikként Szabó Lukács a honvédelmi miniszterhez fordul „A felszabadult repülőterek hasznosítása, illetve állagmegóvása tárgyában". — Politikai jelentősége van és én elfogadtam, hogy csak a legkisebb vizet célszerű zavarni, ha egyszerűbben is megoldható a probléma. — Für Lajos eljuttatta hozzám a válaszát, mely részben kielégít. — Mi volt az ön felvetése? — A szovjetek által itthagyott repülőtereken — én konkrétan a debreceniről tudtam véleményt mondani — a magyar őrkatonák olyan szándékos rongálásokat követtek el, hogy a kár értéke több milliós nagyságrendű. Hangsúlyoznám: nem lopásokról beszéltem, amit esetleg valóban idegen személyek nyakába is lehetne varrni. Itt olyan vandalizmusról van szó — tornyok ledöntése, üvegek össze­­törtése stb. — amiért valakiket minden­képpen felelősségre kell vonni. Még rágondolni is rossz, hogy ugyanezek a kato­nák őrzik a fegyvereket is... — Hogyan lépett kapcsolatba önnel a honvédelmi miniszter? — „K"-vonalon hívott, s ígérte az ügy teljes kivizsgálását. — Azóta ön megkapta Für Lajos írásbeli válaszát is. Mit tartalmaz az? — Ügyészségi vizsgálatot kért a károkozók megkeresésére, a felelősség megállapítására. Az őrparancsnokot leváltja és szigorú felelősségrevonásra kerül sor a­arancsnokok parancsnokaival szemben is, elállítottak egy vizsgálóbizottságot, mely 2,3 millióra becsülte a kárt. Mellesleg mondom: a kár értéke ennél jóval nagyobb, de ha arra gondolok, hogy az ingatlanokat karbantartó ezredes még százezer forintról beszélt... Ezenkívül intézkedett, hogy szigorítsák az őrség ellenőrzését, s nagyobb figyelmet szenteljenek az állomány szakszerű felkészítésére. Leltári jegyzék felvételére is sor kerül. — Elégedett az intézkedésekkel? — Ezt a jövő dönti el. Én a károk megtéríttetését is fontosnak tartanám. Mindenesetre egy jó hét múlva körülnézek a debreceni reptéren. Kíváncsi vagyok, mennyi változás lesz! (bp szerk . dombrovszky) Göncz­ Baker megbeszélés Washing­tonban Washington, 1991. január 31., csütörtök (MTI) — Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön Washingtonban megbeszélést folytatott Ja­mes Baker amerikai külügy­miniszterrel. Az MTI tudósítójának mértékadó forrásból kapott értesülése szerint a négyszemközti találkozón az amerikai diplomácia vezető­je behatóan érdeklődött Magyarország belpolitikai, elsősorban gazdasági helyze­te iránt. Az államelnök rész­letes tájékoztatást adott a demokratizálási folyamat alakulásáról, s vázolta az ország gazdasági gondjait. Baker külügyminiszter biz­tosította a magyar államfőt, hogy az Egyesült Államok tisztában van a közép- és kelet-európai államok nehéz­ségeivel és erőfeszítéseket tesz azok enyhítésére. E támogatásban együtt kíván­nak fellépni az Öböl-koalíció­ban részt vevő országok, köztük az olajtermelő álla­mok. A miniszter egyúttal rámutatott, hogy növekszik a közép-kelet-európai térség jelentősége. Az eszmecsere színhelye az amerikai törvényhozás „ima­reggelije" volt, ame­lyen az amerikai és a nemzet­közi politikai élet számos vezető személyisége vett részt. George Bush elnök rövid beszédben köszöntötte az összejövetel, résztvevőit, köztük Göncz Árpádot. Csapatkivonás Január végéig a tervekben meghatározott szovjet alakulatok, katonai szervezetek elhagyták hazánk területét — tájékoztatták az MTI-t a Honvédelmi Minisztériumban.­­ A szovjet fél pontosította az ez év június végéig, a csapatkivonás befejezésének határidejéig szükséges vasúti szerelvények számát és a szállítások havonkénti ütemezését. Ennek megfelelően mintegy 350 csapat- és anyagvonat szükséges még a teljes kivonás végrehajtásához. Erről az elmúlt napokban a csapatkivonást irányí­tó közlekedési operatív bizottság tanácskozásán is szó esett. Megállapították, hogy a szállítások az ütemterv szerint folynak, a polgári és katonai közlekedési szervek mindehhez a szükséges feltételeket folyamatosan biztosítják. Jelenleg a kivonással összefüggő anyagi, pénzügyi és szakértői tárgyalások folynak Budapesten, amelyek befejezése után a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatást fog adni. (MTI) 1991. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Bővítik a szénimportot Tájékoztató a kormányülésről A kormány csütörtöki ülésén a többi között foglalkozott a tej­termelők tiltakozó akciójával, döntött az 50 millió márkás német szénsegély felhasználá­sáról, a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvez­ményekről, valamint a korábbi rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámolta­tásával kapcsolatos intézkedés­ről. László Balázs kormányszó­vivő a televízió, a rádió és az MTI képviselőit tájékoztatva elmondotta, hogy csütörtökön a Parlament előtt felvonuló tiltakozó tejtermelők képviselői három petíciót nyújtottak át Gergátz Elemér földművelés­­ügyi miniszternek. A köve­telések lényegében már elavul­tak, hiszen a miniszter szerdán beszámolt az ez ügyben hozott kormányzati intézkedésekről. A tüntetők ezzel egyet is értettek, csupán azt igényelték, hogy rövid időn belül részletesebb egyeztetésre kerüljön sor. Ebben létrejött a megállapodás, az egyeztetést a következő napokban megtartják. Januárban a német és a ma­gyar kormány között létrejött megállapodás alapján hazánk 50 millió márka segélyt kap, ame­lyet a szénimport bővítésére fordítanak. Erre azért van szük­ség, mert a lakossági kereslet jelentősen növekedett, és hazai termelésből, valamint importból eddig nehezen sikerült kielégí­teni az igényeket. A segélyből 350 ezer tonna szén érkezik hamarosan az országba, amely­nek 10 százaléka kiváló minősé­gű fekete kőszén lesz, de vásá­rolnak hagyományos kőszenet, illetve barnaszenet is. Mivel jelenleg igen magasak a szénárak a külpiacokon, így a segélyből megvásárolt energia­­hordozó hazai ára is lényegesen borsosabb lenne, mint az egyéb­ként Magyarországon kapható más szeneké. Ezért a kormány úgy határozott, hogy elengedi a szénimportot terhelő vámot, il­letve egyéb illetékeket, sőt ezen felül bizonyos összegekkel, is támogatja a fogyasztói árat, így a segélyből importált szén a fű­­tőértéket figyelembe véve hasonló árkategóriába fog tartozni, mint a Magyarorszá­gon árusított, mázsánként 500 forintba kerülő, Lengyelország­ból importált kőszén. Az érté­kesítésből befolyó árbevételt vállalkozási alapba gyűjtik ösz­­sze, és ebből energiaracionalizá­lást szolgáló fejlesztéseket kívánnak finanszírozni. Erede­tileg úgy kalkuláltak, hogy az alapba mintegy 2,5 milliárd fo­rint kerül, ám a szén támogatá­sa miatt ez az összeg kisebb lesz, csupán 2 milliárd forint. A kormány döntött a bányá­szokat megillető társadalombiz­tosítási kedvezményekről is. Ezekben az előnyökben többé­­kevésbé már eddig is részesül­tek, ám jogilag hiányzott az egységes szabályozás. A kor­mány döntése alapján azokat a bányászokat, akiknek munkavi­szonya bányabezárás miatt szűnt meg, de előzőleg 10 évet föld alatti munkahelyen vagy 15 évet egyéb munkahelyen töltöt­tek a bányánál, a következő kedvezmények illetik meg: kor­kedvezményes nyugdíjazás, s amennyiben munkaképességük­nek legalább 50 százalékát elvesztették, rokkantsági nyug­díj. Sokan vannak, akik koráb­ban más munkahelyet választot­tak, ám előzőleg huzamosabb időt föld alatti munkahelyen töltöttek. Nekik megadatik az a lehetőség, hogy nyugdíjba menetelükkor a bányavállalat­nál, tehát az előző munkahelyü­kön elért átlagkereset alapján számítsák ki nyugellátásukat. Végül a testület foglalkozott az elmúlt rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyon­elszámoltatásával. Az érintett szervezeteknek január 31-ig kellett számot adniuk vagyonuk sorsáról. Az Állami Számv­evőszék azonban több szervezet elszámolását elfogadhatat­lannak tartotta. Ezért a kormány ez ügyben új törvényjavaslatot készít, amelyben arra kötelezi a szervezeteket, hogy a hiányzó adatokat pótolják a vagyon­elszámolásban. Addig is meg­vonják költségvetési támo­­atásukat, s azt a kedvezményt, úgy az ingatlanok használati jogát ingyenesen élvezhetik. A törvény természetesen akkor lép életbe, amikor azt a parlament elfogadja. Megvitatta a kormány a pénz­ügyminiszter előterjesztésében az egzisztencia hitelről szóló rendeletet is. A testület megbíz­ta a gazdasági kabinetet, hogy pontosítsa a rendelet szövegét. A kabinet már pénteken ülést tart, így várhatóan kisebb ponto­sítás után a privatizáció felgyor­sítását szolgáló egzisztencia hi­telből már a következő hetekben megkezdhetik a kölcsönök folyósítását. (MTI) Új távközlési szolgáltatás A Magyar Távközlési Vállalat február 1-jétől új, külföldön már jól ismert szolgáltatást vezet be, az úgynevezett nemzetközi zöld számot. A zöld szám lehetővé teszi, hogy ne a hívó, hanem a hívott fél fizesse a külföldi be­szélgetés díját. Amennyiben az előfizető ezt a szolgáltatást a Helyközi Távbeszélő Igazgató­ságon megrendeli, a kül­földről érkező hívásokért — a hívó or­szág tarifái szerint — neki szá­molják fel a díjat. A szolgáltatás mindkét irányban a következő országokkal vehető igénybe: Anglia, Amerikai Egyesült Álla­mok, Dánia, Franciaország, Hollandia és Svédország. (MTI) Az FKgP és az MSZP vezetőinek találkozója A Független Kisgazdapárt folytatta tárgyalássorozatát a parlamenti pártokkal annak érdekében, hogy újjáélessze vagy kiépítse kapcsolatait, illetve véleményt cseréljen a kárpótlási törvényjavaslatról. Az FKgP vezetői — Nagy Ferenc József, Oláh Sándor, Németh Béla és Ómolnár Miklós — csütörtökön a Magyar Szocialista Párt vezetőivel — Horn Gyulával, Vitányi Ivánnal, Nyers Rezsővel, Lakos Lászlóval és Tóth Andrással — folytattak eszmecserét e kérdésekről az MSZP Köztársaság téri székházában. A tárgyaló küldöttségek tisztázták a kárpótlási törvénytervezet elvi koncepcionális kérdéseit. Kölcsönösen megállapították, hogy több részletkérdésben közelíthetik álláspontjukat. Ezzel összefüggésben is fontosnak tartották a magyar mezőgazdaság jövőjét biztosító politikai és gazdasági programok kidolgozását. A két párt vezetői megállapodtak abban, hogy a kétoldalú megbeszéléseket a jövőben is folytatják, s azokat — igény szerint — szakértői tárgyalásokkal is kiegészítik. (MTI) Tarifaemelések február 1-jétől (Folytatás az 1. oldalról) Vízügyi Minisztérium a következők szerint változ­tatja meg: magán-előfize­tőknél, ha a távbeszélő­­készüléket a szolgáltató adja, főállomás esetében az elő­fizetési díj 120 forintról 270 forintra, ikerállomás ese­tében pedig 100 forintról 240 forintra emelkedik. Ha a távbeszélőkészülék az elő­fizető tulajdona, főállomás­nál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásnál 80 forintról 220 forintra emelkedik az előfizetési díj. A közületi főállomásoknál a készülék tulajdonjogától függően 220, illetve 240 forintról 400 illetve 420 forintra változnak a díjak. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magán-előfizetők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhatnak. A 3 perces helyi telefonbe­szélgetés 2 forintos díja 5 forintra, a távhívóforgalom díja pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívódíjakkal, vi­szont megszűnik a munka­napokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzetközi díjak körében a forint leértékelése miatt emelkedik az európai államokba és a mediterrán térség országaiba irányuló beszélgetések díja. A szom­szédos országokba percen­ként 3 forinttal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. Nem vál­tozik viszont a tengerentúli országokba irányuló beszél­getések díja. A táviratdíjak­nál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további öt­szavas szócsoport díja pedig 10-ről 15 forintra növekszik. A Magyar Államvasutak február 1-jétől új egységes belföldi díjszabást léptet élet­be. A tarifák átlagosan 80 százalékkal emelkednek. Az áremelkedés egyik oka az, hogy a MÁV-nak nyújtott állami támogatás a tavalyi 11 százalékról az idén tovább csökken, a vasút pedig nem tudja a növekvő terheket egyedül magára vállalni — tájékoztatták az MTI-t a MÁV illetékesei. (MTI) A lottó nyerőszámai: 19, 31,49, 74, 81. A tárgynyeremény-sorsoláson a 3. játékhét szelvényei vesznek részt. (MTI)

Next