Hajdú-Bihari Napló, 1991. február (48. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Az Öböl-háború hírei Az Öböl-háborúban szemben álló felek egyformán saját győzelmükként tálalták csütörtökön délután a Haidzsiért vívott csata kimenetelét. A kuvaiti határ mentén fekvő, lakói által korábban elhagyott szaúdi városban és környékén kedd este kezdődött első számottevő szárazföldi összecsapásról előbb a szaúdi katonai szóvivő adott ki jelentést. Eszerint a szövetségesek kora délutánra teljesen megtisztították a települést, és a harcban részt vevő összes iraki fegyverest foglyul ejtették. Azt a szóvivő nem mondta, hogy a város körül véget ért volna a lövöldözés. A koalíciós erők korábbi jelzése szerint az iraki halálos áldozatok száma több száz. A koalíció saját veszteségként tizenegy amerikai tengerészgyalogos haláláról számolt be. Az iraki hírügynökség azt jelentette, hogy hajnalban visszaverték a szövetséges csapatok ellenoffenzíváját, a haidzsi csata megnyerése „megnyitotta az utat a győzelemhez", sőt, megkezdődött „Mohamed próféta sírja (azaz Mekka), továbbá Palesztina, a Golán-fennsík és Libanon felszabadításának folyamata". A bagdadi katonai közlemény szövetséges, egyebek között amerikai katonák, közöttük nők foglyul ejtéséről is hírt adott. Nem sokkal később Rijádban egy amerikai katonai szóvivő két honfitársának, közöttük egy nőnek az eltűnéséről számolt be. Ha helytállónak bizonyul a CBS kora esti értesülése, az amerikaiak iraki vagy kuvaiti terület fölött csütörtökön elvesztették egy C-130 repülőgépüket 18-20 emberrel a fedélzetén. Teherán szerepére az iraki harci gépek Iránba történő átmenekítésében továbbra sincs világos magyarázat. Irán azt a hírt mindenesetre cáfolta, hogy a területére érkezett repülőgépek bármelyike is visszatért volna Irakba. A Jane's Defence Weekly című brit katonai szaklap szerint viszont az átmenekült iraki gépek, ha nem is gyakori, de rendszeres ingajáratban vannak a két ország között. A titok homálya borítja annak az üzenetnek a tartalmát is, amelyet Szaddám Huszein elnök az iráni államfőnek, Hasemi Rafszandzsaninak küldött csütörtökön Szaadun Hammadi miniszterelnök-helyettessel. Folytatódott a nap folyamán az iraki köztársasági gárda, illetve az iraki haditengerészet egységei ellen a szövetséges légitámadások sorozata. Immár harmadik napja ismételeten rakétákat lőttek ki Dél-Libanonból északizraeli területre, s csütörtökön hajnalban egy palesztin kommandó is megkísérelt behatolni az országba. Izraelben azt közölték, hogy a csoport három tagját megölték, s rendre bombázzák a déllibanoni menekülttáborokat, illetve palesztin támaszpontokat. Irak kora este nyolcadszor is rakétatámadást indított Izrael ellen, a rakéta azonban ezúttal is — immár másodízben — a Bagdaddal szimpatizáló palesztinok lakta, megszállt területen, Ciszjordániában csapódott be. Visszavont interpelláció Ügyészségi vizsgálat a reptéri károkra — Für Lajos honvédelmi miniszter kérésére visszavontam az interpellációmat — mondta az országgyűlés e heti ülését követően Szabó Lukács. — Kormánypárti vagyok és ezért bizonyos kötöttségeknek alávetem magam. — Miért volt olyan fontos visszavonni ezt? Hiszen a hivatalos kinyomtatott napirenden is szerepelt, hogy január 29-én az interpellációk sorában harmadikként Szabó Lukács a honvédelmi miniszterhez fordul „A felszabadult repülőterek hasznosítása, illetve állagmegóvása tárgyában". — Politikai jelentősége van és én elfogadtam, hogy csak a legkisebb vizet célszerű zavarni, ha egyszerűbben is megoldható a probléma. — Für Lajos eljuttatta hozzám a válaszát, mely részben kielégít. — Mi volt az ön felvetése? — A szovjetek által itthagyott repülőtereken — én konkrétan a debreceniről tudtam véleményt mondani — a magyar őrkatonák olyan szándékos rongálásokat követtek el, hogy a kár értéke több milliós nagyságrendű. Hangsúlyoznám: nem lopásokról beszéltem, amit esetleg valóban idegen személyek nyakába is lehetne varrni. Itt olyan vandalizmusról van szó — tornyok ledöntése, üvegek összetörtése stb. — amiért valakiket mindenképpen felelősségre kell vonni. Még rágondolni is rossz, hogy ugyanezek a katonák őrzik a fegyvereket is... — Hogyan lépett kapcsolatba önnel a honvédelmi miniszter? — „K"-vonalon hívott, s ígérte az ügy teljes kivizsgálását. — Azóta ön megkapta Für Lajos írásbeli válaszát is. Mit tartalmaz az? — Ügyészségi vizsgálatot kért a károkozók megkeresésére, a felelősség megállapítására. Az őrparancsnokot leváltja és szigorú felelősségrevonásra kerül sor aarancsnokok parancsnokaival szemben is, elállítottak egy vizsgálóbizottságot, mely 2,3 millióra becsülte a kárt. Mellesleg mondom: a kár értéke ennél jóval nagyobb, de ha arra gondolok, hogy az ingatlanokat karbantartó ezredes még százezer forintról beszélt... Ezenkívül intézkedett, hogy szigorítsák az őrség ellenőrzését, s nagyobb figyelmet szenteljenek az állomány szakszerű felkészítésére. Leltári jegyzék felvételére is sor kerül. — Elégedett az intézkedésekkel? — Ezt a jövő dönti el. Én a károk megtéríttetését is fontosnak tartanám. Mindenesetre egy jó hét múlva körülnézek a debreceni reptéren. Kíváncsi vagyok, mennyi változás lesz! (bp szerk . dombrovszky) Göncz Baker megbeszélés Washingtonban Washington, 1991. január 31., csütörtök (MTI) — Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön Washingtonban megbeszélést folytatott James Baker amerikai külügyminiszterrel. Az MTI tudósítójának mértékadó forrásból kapott értesülése szerint a négyszemközti találkozón az amerikai diplomácia vezetője behatóan érdeklődött Magyarország belpolitikai, elsősorban gazdasági helyzete iránt. Az államelnök részletes tájékoztatást adott a demokratizálási folyamat alakulásáról, s vázolta az ország gazdasági gondjait. Baker külügyminiszter biztosította a magyar államfőt, hogy az Egyesült Államok tisztában van a közép- és kelet-európai államok nehézségeivel és erőfeszítéseket tesz azok enyhítésére. E támogatásban együtt kívánnak fellépni az Öböl-koalícióban részt vevő országok, köztük az olajtermelő államok. A miniszter egyúttal rámutatott, hogy növekszik a közép-kelet-európai térség jelentősége. Az eszmecsere színhelye az amerikai törvényhozás „imareggelije" volt, amelyen az amerikai és a nemzetközi politikai élet számos vezető személyisége vett részt. George Bush elnök rövid beszédben köszöntötte az összejövetel, résztvevőit, köztük Göncz Árpádot. Csapatkivonás Január végéig a tervekben meghatározott szovjet alakulatok, katonai szervezetek elhagyták hazánk területét — tájékoztatták az MTI-t a Honvédelmi Minisztériumban. A szovjet fél pontosította az ez év június végéig, a csapatkivonás befejezésének határidejéig szükséges vasúti szerelvények számát és a szállítások havonkénti ütemezését. Ennek megfelelően mintegy 350 csapat- és anyagvonat szükséges még a teljes kivonás végrehajtásához. Erről az elmúlt napokban a csapatkivonást irányító közlekedési operatív bizottság tanácskozásán is szó esett. Megállapították, hogy a szállítások az ütemterv szerint folynak, a polgári és katonai közlekedési szervek mindehhez a szükséges feltételeket folyamatosan biztosítják. Jelenleg a kivonással összefüggő anyagi, pénzügyi és szakértői tárgyalások folynak Budapesten, amelyek befejezése után a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatást fog adni. (MTI) 1991. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Bővítik a szénimportot Tájékoztató a kormányülésről A kormány csütörtöki ülésén a többi között foglalkozott a tejtermelők tiltakozó akciójával, döntött az 50 millió márkás német szénsegély felhasználásáról, a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményekről, valamint a korábbi rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatos intézkedésről. László Balázs kormányszóvivő a televízió, a rádió és az MTI képviselőit tájékoztatva elmondotta, hogy csütörtökön a Parlament előtt felvonuló tiltakozó tejtermelők képviselői három petíciót nyújtottak át Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek. A követelések lényegében már elavultak, hiszen a miniszter szerdán beszámolt az ez ügyben hozott kormányzati intézkedésekről. A tüntetők ezzel egyet is értettek, csupán azt igényelték, hogy rövid időn belül részletesebb egyeztetésre kerüljön sor. Ebben létrejött a megállapodás, az egyeztetést a következő napokban megtartják. Januárban a német és a magyar kormány között létrejött megállapodás alapján hazánk 50 millió márka segélyt kap, amelyet a szénimport bővítésére fordítanak. Erre azért van szükség, mert a lakossági kereslet jelentősen növekedett, és hazai termelésből, valamint importból eddig nehezen sikerült kielégíteni az igényeket. A segélyből 350 ezer tonna szén érkezik hamarosan az országba, amelynek 10 százaléka kiváló minőségű fekete kőszén lesz, de vásárolnak hagyományos kőszenet, illetve barnaszenet is. Mivel jelenleg igen magasak a szénárak a külpiacokon, így a segélyből megvásárolt energiahordozó hazai ára is lényegesen borsosabb lenne, mint az egyébként Magyarországon kapható más szeneké. Ezért a kormány úgy határozott, hogy elengedi a szénimportot terhelő vámot, illetve egyéb illetékeket, sőt ezen felül bizonyos összegekkel, is támogatja a fogyasztói árat, így a segélyből importált szén a fűtőértéket figyelembe véve hasonló árkategóriába fog tartozni, mint a Magyarországon árusított, mázsánként 500 forintba kerülő, Lengyelországból importált kőszén. Az értékesítésből befolyó árbevételt vállalkozási alapba gyűjtik öszsze, és ebből energiaracionalizálást szolgáló fejlesztéseket kívánnak finanszírozni. Eredetileg úgy kalkuláltak, hogy az alapba mintegy 2,5 milliárd forint kerül, ám a szén támogatása miatt ez az összeg kisebb lesz, csupán 2 milliárd forint. A kormány döntött a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményekről is. Ezekben az előnyökben többékevésbé már eddig is részesültek, ám jogilag hiányzott az egységes szabályozás. A kormány döntése alapján azokat a bányászokat, akiknek munkaviszonya bányabezárás miatt szűnt meg, de előzőleg 10 évet föld alatti munkahelyen vagy 15 évet egyéb munkahelyen töltöttek a bányánál, a következő kedvezmények illetik meg: korkedvezményes nyugdíjazás, s amennyiben munkaképességüknek legalább 50 százalékát elvesztették, rokkantsági nyugdíj. Sokan vannak, akik korábban más munkahelyet választottak, ám előzőleg huzamosabb időt föld alatti munkahelyen töltöttek. Nekik megadatik az a lehetőség, hogy nyugdíjba menetelükkor a bányavállalatnál, tehát az előző munkahelyükön elért átlagkereset alapján számítsák ki nyugellátásukat. Végül a testület foglalkozott az elmúlt rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával. Az érintett szervezeteknek január 31-ig kellett számot adniuk vagyonuk sorsáról. Az Állami Számvevőszék azonban több szervezet elszámolását elfogadhatatlannak tartotta. Ezért a kormány ez ügyben új törvényjavaslatot készít, amelyben arra kötelezi a szervezeteket, hogy a hiányzó adatokat pótolják a vagyonelszámolásban. Addig is megvonják költségvetési támoatásukat, s azt a kedvezményt, úgy az ingatlanok használati jogát ingyenesen élvezhetik. A törvény természetesen akkor lép életbe, amikor azt a parlament elfogadja. Megvitatta a kormány a pénzügyminiszter előterjesztésében az egzisztencia hitelről szóló rendeletet is. A testület megbízta a gazdasági kabinetet, hogy pontosítsa a rendelet szövegét. A kabinet már pénteken ülést tart, így várhatóan kisebb pontosítás után a privatizáció felgyorsítását szolgáló egzisztencia hitelből már a következő hetekben megkezdhetik a kölcsönök folyósítását. (MTI) Új távközlési szolgáltatás A Magyar Távközlési Vállalat február 1-jétől új, külföldön már jól ismert szolgáltatást vezet be, az úgynevezett nemzetközi zöld számot. A zöld szám lehetővé teszi, hogy ne a hívó, hanem a hívott fél fizesse a külföldi beszélgetés díját. Amennyiben az előfizető ezt a szolgáltatást a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságon megrendeli, a külföldről érkező hívásokért — a hívó ország tarifái szerint — neki számolják fel a díjat. A szolgáltatás mindkét irányban a következő országokkal vehető igénybe: Anglia, Amerikai Egyesült Államok, Dánia, Franciaország, Hollandia és Svédország. (MTI) Az FKgP és az MSZP vezetőinek találkozója A Független Kisgazdapárt folytatta tárgyalássorozatát a parlamenti pártokkal annak érdekében, hogy újjáélessze vagy kiépítse kapcsolatait, illetve véleményt cseréljen a kárpótlási törvényjavaslatról. Az FKgP vezetői — Nagy Ferenc József, Oláh Sándor, Németh Béla és Ómolnár Miklós — csütörtökön a Magyar Szocialista Párt vezetőivel — Horn Gyulával, Vitányi Ivánnal, Nyers Rezsővel, Lakos Lászlóval és Tóth Andrással — folytattak eszmecserét e kérdésekről az MSZP Köztársaság téri székházában. A tárgyaló küldöttségek tisztázták a kárpótlási törvénytervezet elvi koncepcionális kérdéseit. Kölcsönösen megállapították, hogy több részletkérdésben közelíthetik álláspontjukat. Ezzel összefüggésben is fontosnak tartották a magyar mezőgazdaság jövőjét biztosító politikai és gazdasági programok kidolgozását. A két párt vezetői megállapodtak abban, hogy a kétoldalú megbeszéléseket a jövőben is folytatják, s azokat — igény szerint — szakértői tárgyalásokkal is kiegészítik. (MTI) Tarifaemelések február 1-jétől (Folytatás az 1. oldalról) Vízügyi Minisztérium a következők szerint változtatja meg: magán-előfizetőknél, ha a távbeszélőkészüléket a szolgáltató adja, főállomás esetében az előfizetési díj 120 forintról 270 forintra, ikerállomás esetében pedig 100 forintról 240 forintra emelkedik. Ha a távbeszélőkészülék az előfizető tulajdona, főállomásnál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásnál 80 forintról 220 forintra emelkedik az előfizetési díj. A közületi főállomásoknál a készülék tulajdonjogától függően 220, illetve 240 forintról 400 illetve 420 forintra változnak a díjak. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magán-előfizetők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhatnak. A 3 perces helyi telefonbeszélgetés 2 forintos díja 5 forintra, a távhívóforgalom díja pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívódíjakkal, viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzetközi díjak körében a forint leértékelése miatt emelkedik az európai államokba és a mediterrán térség országaiba irányuló beszélgetések díja. A szomszédos országokba percenként 3 forinttal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. Nem változik viszont a tengerentúli országokba irányuló beszélgetések díja. A táviratdíjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további ötszavas szócsoport díja pedig 10-ről 15 forintra növekszik. A Magyar Államvasutak február 1-jétől új egységes belföldi díjszabást léptet életbe. A tarifák átlagosan 80 százalékkal emelkednek. Az áremelkedés egyik oka az, hogy a MÁV-nak nyújtott állami támogatás a tavalyi 11 százalékról az idén tovább csökken, a vasút pedig nem tudja a növekvő terheket egyedül magára vállalni — tájékoztatták az MTI-t a MÁV illetékesei. (MTI) A lottó nyerőszámai: 19, 31,49, 74, 81. A tárgynyeremény-sorsoláson a 3. játékhét szelvényei vesznek részt. (MTI)