Hajdú-Bihari Napló, 1991. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-02 / 76. szám

HAJDÚ­BIHARI XLVIII. ÉVFOLYAM , 76. SZÁM ÁRA: 6,10 FT 1991. IV. 2., KEDD FÜGGETLEN NAPILAP Igaz, városon alig, de falun sem iga­zán élnek már a régi szép húsvéti néphagyományok, sőt vannak, akik valósággal berzenkednek ezektől az „alkoholgőzös” napoktól, mégis: so­kaknak továbbra is ünnep ez, igazi ün­nep. Mert a feltámadásban bizonnyal benne rejlik mindannyiunk újjászüle­tése, jobbulása. S egyszer talán legalább a szeretteinket úgy hor­dozzuk majd a tenyerünkön, mint a kisfiú a húsvéti tojásokat Iklódy János felvételén. Antall József a NATO-ba látogat Brüsszel (MTI) — Antall József mi­niszterelnök ősszel ismét a NATO-ba lá­togat a tervek szerint — közölte az MTI tudósítójával Granasztói György, hazánk brüsszeli nagykövete. A diplomata a közelmúltban a legmagasabb NATO- fórum, az Észak-atlanti Tanács vendége volt, és erről nyújtott tájékoztatást az MTI tudósítójának.­­ Idén ősszel a jelek szerint ismét sor kerül a miniszterelnök úr hivatalos lá­togatására és beszédére a NATO-ban, ugyanolyan formában, ahogy a közelmúlt­ban Vaclav Havel látogatása zajlott le a szövetség székhelyén. Addig szeretnénk előrelépést elérni az érintkezésben — mon­dotta a nagykövet. Václav Havel nehéz napjai London (MTI) — Ha nem sikerül össze­tartania Csehszlovákiát, lemond az ál­lamfői tisztségről — közölte a hét végén a The Independent című londoni lapnak adott nyilatkozatában Václav Havel csehszlovák elnök. A lap szerint Ha­vel népszerűsége csökken hazájában, különösen Szlovákiában. Sokan arról beszélnek Prágában, hogy idealista költözött az ellenzékiség elefántcsont­tornyából az elnöki palotába, de a brit lap szerint egyelőre inkább arról van szó, hogy a hatalomnélküliek hatalmáról egykor oly érzékletesen író értelmiséginek és börtönviselt ellenállónak nehéz meg­tanulnia, milyen nehéz mesterség a hatalmasoké. A The Independent szerint az erős szövetségi államról szóló csehszlovák alkotmányt Havel személyes ügyének tekinti, de nem táplál illúziókat. Elutazott Virgilio Zapatero Gomez Budapest (MTI)­­ Hivatalos ma­gyarországi látogatása befejeztével, hét­főn reggel elutazott Budapestről Vir­gilio Zapatero Gomez, a spanyol kormány parlamenti ügyekkel és a kormánytitkárság vezetésével megbízott minisztere. A spanyol politikus Katona Tamás külü­gyi politikai államtitkár meghívására tartózkodott Magyarországon. Közép-európai stabilitás a VSZ után Interjú Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával Brüsszel (MTI) — Manfred Wörner, a NATO főtitkára in­terjút adott a Magyar Rádió tudósítójának, Bernát György­nek, a Világóra című műsor számára. A „Varsói Szerződés katonai szervezetének utolsó napján" a magyar tudósító mindenekelőtt az iránt érdeklődött, osztja-e az Atlanti-tömb főtitkára azt a véleményt, hogy a Varsói Szer­ződés katonai-biztonságpoliti­kai vákuumot hagy maga után, és ez akár egyensúlyproblé­mákhoz is vezethet? — Nem, ezt nem hiszem — válaszolta Manfred Wörner. — Nem beszélnék vákuumról. Egy olyan szervezet bomlik fel, ame­lyet túlhaladottá tettek Közép- és Kelet-Európa eseményei, így az, hogy a Szovjetunió „elen­gedte" a korábbi csatlósövezetet, aztán megtörténtek ezen orszá­gok demokratikus forradalmai, most pedig vonják ki a szovjet csapatokat. Én ezt olyan fejle­ménynek tartom, amely na­gyon is Európa biztonságának érdeke. Olyan új összeurópai biz­tonsági építménynek kell a VSZ helyébe lépnie, amelyet sok részből akarunk összeállítani, amelyben Európa valamennyi állama megtalálhatja a helyét — biztonságpolitikai értelemben — és amely magában foglalja a Szovjetuniót is. — Hogyan kíván a NATO most reagálni a megváltozott hely­zetre — hangzott Bernát György következő kérdése. — Mi mindig csak védelmi szövetség voltunk, amely a biz­tonságot, a békét és a szabad­ságot kívánta szavatolni. Ez nem változik. Kockázat marad azután is, hogy megszűnt a közvetlen fenyegetés, úgy­hogy szövetségünk továbbra is létezni fog. A helyzetből ter­mészetesen le kell vonnunk a következtetéseket, mégpedig két irányban. Az egyik az, hogy tőlünk telhetően felépítünk egy új biztonsági struktúrát. A másik az, hogy kialakítjuk kapcsolatainkat Közép- és Kelet- Európa valamennyi államával. És hozzá kell tennem, bizton­ságpolitikai szempontból kötelező erejű leszerelési megállapodá­sokat is kötünk, amelyek csökken­tik a fenyegetés valószínűségét, s biztosabbá teszik Európa egyensúlyát, ellenőrizhetőbbé teszik a fegyveres erőket. A Magyar Rádió tudósítója megjegyezte: " A mi szem­pontunkból, Kelet-Európa szem­pontjából a Varsói Szerződés megszűnése egyfelől örömteli fejlemény. Ugyanakkor azonban régiónkra a nemzetiségi konf­liktusok és bizonytalanságok is rányomják bélyegüket. Európa egyetlen stabilizáló tényezője jelenleg a NATO, amely egyfelől közös politikai értékek alapján létrejött szövetség, másfelől katonai hatalom. El tudja-e képzelni, főtitkár úr, hogy a közép-kelet-európai térség ál­lamai a NATO közelében ker­essék önnön stabilitásukat? És egyáltalán, felkészült-e a szer­vezet erre a lehetőségre? — hangzott a következő kérdés. Wörner: — Közép- és Kelet- Európa valamennyi állama ki­jelentette, hogy nem törekszik NATO-tagságra. Nem érdekel­tek abban, hogy alapvetően megváltoztassák Európa egyen­súlyi helyzetét. Úgyhogy be­látható időn belül nem merül fel a NATO-tagság kérdése. Ugyanakkor megfogalmazódik a kétoldalú viszony elmé­lyítésének gondolata. Ezt mi elfogadtuk, és most ki is akar­juk építeni. Az összeurópai felépítmény más elemeivel, tehát az Európai Közösségekkel, a kelet-európai országoknak a társulásával, a biztonsági és együttműködési struktúrával, a leszerelési megállapodásokkal, az Európa-tanácsbeli tagság­gal együtt mindez megszilárdít­ja egész Európa stabilitását és hozzájárul a kelet-európai orszá­gok helyzetének megerősítéséhez. Arra a kérdésre végül, hogy képes-e a NATO valamiféle felelősséget vállalni Közép- és Kelet-Európáért, Manfred Wör­ner főtitkár így válaszolt: " A NATO erre egy biztonsá­gi rendszer egészében képes, egy új biztonsági formában. Pusz­ta létével hozzájárul, hogy ne alkalmazzanak katonai erőt. Hogy kétszer-háromszor is meggondolja a dolgot, aki azon töri a fejét, hogy katonai erőhöz folyamodik. Vagyis Közép- és Kelet-Európába is kisugárzik az a stabilitás, amit mi a saját tagállamainknak biztosítunk. Mától ismét áremelés Nagy Mihály Debrecen (HBN) — Már olyan gyakran van, hogy akár meg is szokhatnánk, de valahogy mégsem sikerül. Újra és újra felbosszantjuk magunkat. (Fe­leslegesen.) Ma kedd van, ki­csit felborult a szokásos me­netrend (nemrégiben jelent meg egy újságban a nagybetűs cím: „Ha hétfő, akkor áremelés") de hát valószínűleg az ünnep kavar­ta meg kicsit a „jól bevált prog­ramot". Ma reggeltől több száz termék drágult ismét jó néhány százalékkal a boltokban. Ezúttal nem a kereskedők, a termelők emelték áraikat. Drágul­nak a tejipari termékek 50-60- féle áru ára nő 10-12 százalék­kal átlagosan. Például 10 deka vaj 18,90 helyett 21 forintba, fél liter kakaó 11,90 helyett 13,70-be kerül mától. 30-40-faj­­ta cigaretta ára emelkedik át­lagosan 11-17 százalékkal. A Sophianaeé 34-ről 39-re, a Symp­­honiáé 31-ről 35-re, a Marlboróé 90-ről 92-re nő. Drágulnak az ételízesítők, a kávéféleségek, a BB-ivólevek, a Henkel-termékek, a mosóporok, habfürdők, többe kerülnek is­mét a kozmetikai cikkek, festékek, egyéb vegyipari termékek. A háromkilós Persil mosópor ára például 100 forinttal emelkedik. Egy liter Durol zománcfesték 260 forint helyett 354 forint. Csaknem 40 forinttal lett drágább a Gemi­ni parkettalakk. 10 deka Omnia kávé 62,50-be, a Karaván 43,50- be kerül ezentúl.­­ Nem tartanak majd sokáig ezek az árak sem, abban bizonyosak lehetünk. Bár a hivatalos értesítés az újabb termelői áremelésekről még nem érkezett meg a Hajdú-Bi­­har Megyei Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalathoz, a mai áremelésről lapunknak in­formációkat szolgáltató Békési István főosztályvezető megle­hetősen szomorúan jegyezte meg, véleménye szerint az ár­emelkedések a jövőben is iga­zodnak majd a „megszokott" hétfőnkénti időponthoz. A háromkilós Persil mosópor ára 100 forinttal nőtt Fotó: Horváth Katalin A TARTALOMBÓL „Ma magukat tartják a rendszerváltás apostolainak" Karrieristák a rendszerváltás vámszedői 3. oldal „Az alföldi falvakban erősen őrzik az emberek a hitüket" Húsvét a kereszténység legfőbb ünnepe 4. oldal „Az üzletközpont második ütemben épülő trak­tusa két karéjként veszi majd körül az udvarházat" Épül-szépül a Kálvin tér Debrecenben 5. oldal „Voltak, akik faluról falura járva, a padlásokról gyűjtöttek csizmákat" Táncos csizmák a levegőben 8. oldal MAI KÉRDÉSÜNK Utánunk küldik? Hamarosan megindul a szabadságolási szezon. A debreceni városi hírlap­osztályon arról érdek­lődtünk: kérésükre utá­­naküldik-e az előfizetőknek a lapokat, hogy szabad­ságuk, hosszabb elutazásuk időtartama alatt is — az otthoni postaládában po­rosodás helyett — eljus­sanak időleges tartózkodási helyükre a megszokott újsá­gok. Gubáné Kosztin Jolán cso­portvezető válaszolt kér­désünkre: — Ez év elejétől is gyakorlat marad, hogy az előfizetőknek utánuk küldjük — címszalag alatt — a megszokott lapjukat, amennyiben azt kérik, s hat nappal az elutazás előtt bejelentik a címet, ahol tartózkodnak majd. Ez a szolgáltatás továbbra is in­gyenes. Annyi csupán a változás tavalyhoz képest, hogy ma már a számítógépes adat­­feldolgozás miatt, amely az előfizetés helyén tartja nyilván az előfizetőket és az újságokat, időben nem tudjuk értesíteni az új ren­deltetési helyet, hogy az — mint korábban — mindig a megjelenés napján névre kézbesíthesse a napilapokat, így a hetilapok időben, a napilapok egy nap késés­sel érkeznek az előfizető ideiglenes tartózkodási helyére.

Next