Hajdú-Bihari Napló, 1991. június (48. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

mmm­umjáia Budapest (MTI) — Jókai Anna, a Ma­gyar Írószövetség elnöke nyitotta meg május 31-én a Vörösmarty téren, a 62. ünnepi könyvhetet. A könyv ünnepére 26 kiadó 74 kötete került a boltokba. Fotó: MTI Szovjet csapatkivonás határidő előtt Moszkva (MTI) — A Szovjetunió a kitűzött határidő — június 30. — előtt be­fejezi Magyarországon állomásozó csa­patai teljes kivonását — jelentette be pén­teken Moszkvában Vlagyimir Zsurbenko vezérőrnagy. A szovjet vezérkari tábornok annak kapcsán adott nyilatkozatot a TASZSZ hírügynökségnek, hogy a ma­gyarországi és cseh-szlovákiai szovjet csapatkivonás befejező szakaszába lépett. Zsurbenko közölte, hogy Magyarorszá­gon mára mindössze 1500 szovjet katona és összesen 5 haditechnikai eszköz ma­radt. Ez év januárja óta 14 ezer katonát, 214 harckocsit, 189 páncélozott harcjár­­­­művet, 683 tüzérségi üteget, 111 katonai repülőgépet vont vissza a Szovjetunió magyar területről. Jeszenszky Géza közel­múltban tett moszkvai látogatása során szintén szó esett a szovjet csapatkivonás­ról, amely egy új korszak kezdetét jelent­heti a szovjet—magyar viszonyban. A magyar külügyminiszter akkor úgy nyi­latkozott, hogy még a kivonás befejezése előtt megállapodásban rögzítik a pénz­ügyi elszámolás feltételeit. Zsurbenko ny­ilatkozatában elmondta, hogy hasonló­képpen jó ütemben halad a cseh-szlová­kiai kivonás is. A szomszédos országban gyakorlatilag nem maradt semmiféle szov­jet haditechnika, mindössze 1400 őrfel­adatot ellátó katona, akik június 30-ig szin­tén elhagyják Cseh-Szlovákiát. Egy magyar határőr Ausztriába szökött Zalaegerszeg (MTI) — Ellenállás nélkül megadta magát az osztrák hatóságoknak Spekker József sorállományú határőr, aki péntek hajnalban fegyveresen Ausztriába szökött — tájékoztatta az MTI-t Zubek János, a BM Határőrség szóvivője. Spekker a zalaegerszegi határőr igaz­gatóság szakonyfalui őrsének állomá­nyában szolgált. Az ügyeletes távollétét kihasználva pénteken hajnalban magához vette a fegyverszoba kulcsát, és egy gép­pisztolyt, öt tárat, valamint 768 darab lőszert vitt el onnan. A közben visszatérő ügyeletes elriasztására a földbe lőtt, az elmenekült. Spekker ezután még három riasztólövést adott le. Korábban éppen ő látta el az ügyeleti szolgálatot, pontosan ismerte a határőrizet rendszerét, a járőrök mozgását, így Ausztriába szökött. A — közben riadóztatott — határőrök ül­dözni kezdték, ám a dezertőrnek sikerült egy határ menti osztrák faluba, Mogers­­dorfba szöknie, ahol egy házban bariká­­dozta el magát. Az osztrák biztonsági erők azonnal körülvették az épületet, s a ma­gyar határőr röviddel 13 óra után megad­ta magát. Spekkert az osztrák hatóságok őrizetbe vették. „A mi liftünk egyéniség." Napközben, ha megyek az utcán 8. oldal „...saját előrejelzéseket is készíthet az olvasó." Piros az ég alja, szél lesz 10. oldal ! A HAJDÚ-BIHARI napló írodalmi és művészeti melléklete". A TARTALOMBÓL El kell dönteni: széthúzás vagy összetartás A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlést tartott Budapest (MTI) . „Mi akik 1956-ot képviseljük a mai köz­életben, nem vagyunk jó hely­zetben. Nem látom, hogy 1956 megkapná azt a megbecsülést, amit történelmi szerepének megfelelően megérdemelne". Ezekkel a szavakkal kezdte Göncz Árpád köztársasági elnök — a Történelmi Igazságtétel Bi­­­­zottság egyik alapító tagja — köszöntőjét a TIB idei közgyű­lésén. Kiemelte: a szervezet fel­adata, hogy 56 történetét kutas­sa, eszmeiségét tudatosítsa a közéletben. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy minden más kárpótlást meg kell előznie azok kárpótlásának, akik a magyarság érdekében életüket, boldogsá­gukat áldozták fel. Ezek az em­berek ugyanis sokkal többet vesztettek az anyagiaknál. Hegedűs László, a TIB ügyve­zető alelnöke beszédében sors­döntőnek minősítette a közgyű­lést. Mint mondta a TIB, amely az 1988-as megalakulás óta 38 tagjából, a mai napig több mint 1500-ra bővítette létszámát, sors­döntő lépés előtt áll. „El kell döntenie, hogy a széthúzás vagy az összetartás útját választja-e." Hegedűs László hangsúlyozta: a TIB hármas feladatát — '56 törté­netének tudományos kutatását, szellemének ápolását, és a kegyelet megadását — csak ösz­­szetartással lehet képviselni. Szólt arról is, hogy a szervezet a jövőben „nyitni" szeretne, a határainkon belül és azokon túl élő magyarsággal egyaránt meg akarja ismertetni '56 szellemét. Tárgyalásainak elhúzódása mi­att csak a délutáni órákban — Göncz Árpád köztársasági elnök távozása után — érkezett meg a Történelmi Igazságtétel Bizott­ság közgyűlésére Antall József miniszterelnök, aki üdvözlő be­szédében kiemelte: az ország minden lakójának fejet kell haj­tania '56 hősei és áldozatai előtt, és fejet kell hajtania az ország­nak valamennyi politikai bűn­­cselekmény áldozata előtt. A miniszterelnök a továbbiakban ígéretet tett arra, hogy már idén ősszel a parlament elé terjeszti a kormány azt a törvényter­vezetet, amely kárpótolja az '56- osokat. A kárpótlást — tért ki rá Antall József — egy összegben, járadék formájában, vagy a ket­tő kombinálásával kapják meg azok, akiket ez megillet. Felszólalt a közgyűlésen Kosáry Domokos, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke is, aki arról biztosította a Történelmi Igazságtétel Bizottságot, hogy a Magyar Tudományos Akadémia részéről mindent megtesznek azért, hogy '56 története — beleértve a vidéki eseményeket is — könyvek formájában is eljusson a legszélesebb közön­séghez. Kosáry Domokos ki­emelte: 1956 nemcsak magyar történelmi esemény, hanem a közép- és kelet-európai népek összefogását jelenti a sztáliniz­mus ellen. Fónay Jenő, a PO­­FOSZ elnöke összefogásra és „egyhangon beszélésre" hívta fel mindazokat, akik 1956-ban a hazáért és a szabadságért ál­dozatot hoztak. Antall József miniszterelnök felszólal Fotó: MTI „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Mától­ két hétig könyvutca a Gambrinusz köz Debrecen (HBN) — Két héten át könyvutcává változik Debre­cenben a Gambrinusz köz. Itt tartották tegnap, pénteken dél­előtt az ünnepi könyvhét Ha­­jdú-Bihar megyei rendez­vényeinek megnyitóját, mely Konyáriné Bander Hajnalka szavalatával kezdődött: az elő­adóművész József Attila Karó­val jöttél című versét mondta el. Ezután Márkus Béla, az Alföld főszerkesztője, a debreceni önko­­ rmányzat kulturális bizottságá­nak elnöke megnyitó beszé­dében a múlt század géniusza, Vörösmarty Mihály gondolatait idézte, megannyi ironikus­szkeptikus kérdésfelvetéssel folytatva vívódásait: „Ki törődik ma a nagyobb rész boldogságá­val? Míg ez a seregszemle lesz, össze lehet-e gyűlni fohász­kodásra, megvitatni, ment-e a könyvek által a világ elébb? Eldönteni-rámutatni, hol hát a könyv, melyik az, mely célhoz vezet." Az ünnepi könyvhét ny­itó aktusán közreműködött a Debreceni ifjúsági fúvószenekar Fejes Márton vezényletével. A helyszínen Tóth-Máthé Miklós író és Vencsellei István fotó­művész közös könyvüket, a Sze­­kérsiratót dedikálták. A program június 3-án, hétfőn folytatódik: a tervek szerint a megyébe láto­gatnak Czine Mihály, Horgas Béla és Levendel Júlia irodalom­­történészek. Fotó: Horváth Katalin MAI KÉRDÉSÜNK Hol találnak olvasnivalót? Amint arról olvasóinkat korábban tájékoztattuk, jú­niusban bezár a debreceni városi könyvtár Új élet par­ki és Batthyány utcai fiók­ja. Az Új Élet Park könyv­tárépülete életveszélyes, ré­gen megérett a felújításra. A Batthyány utcai Benedek Elek könyvtárban pedig a már halaszthatatlan ál­lomány-ellenőrzés miatt szünetel a kölcsönzés. Hová mehetnek a szüksé­ges kényszerpihenő idején azok, akik még nem szakí­tottak a könyvolvasással? Kérdésünkkel Mesterházy Károlynét, a városi könyv­tár igazgatóját kerestük meg, aki elmondta: rend­szeres olvasóikat tájékoz­tatták a készülő belső mun­kálatokról, sokkal több könyvet vihettek haza ma­gukkal, mint az egyébként megengedett. Akiknek a felújítás, állomány-ellenőr­zés ideje alatt lejár az ol­vasójegyük, azokat nem büntetik meg. A városi könyvtár többi, tizenöt fi­ókja folyamatosan nyitva tart. Azok, akik az Új Élet Parkban, illetve a Benedek Elek könyvtárban voltak a hálózat olvasói, nem ma­radnak szellemi táplálék nélkül, s a megyei könyv­tár is kínál a számukra olvasnivalót.

Next