Hajdú-Bihari Napló, 1991. július (48. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
A magyar kormány nyilatkozata Budapest (MTI) — A mai napon Magyarország visszanyert szuverenitását ünnepeljük, 1944. március 19-e óta most mondhatjuk el először, hogy nem állomásozik idegen katona magyar földön. Van okunk az ünneplésre, van okunk a büszkeségre mindazért, ami ebben a mi érdemünk. De van okunk arra is, hogy hálásak legyünk a történelmi szerencsének és mindazoknak az erőknek — határainkon kívül is —, amelyeknek részük volt a mai ünnep eljövetelében. Kelet-Közép-Európában négy évvel ezelőtt felgyorsultak az események és régiónk ismét a történelem főszereplője lett. Magyarországon a demokrácia erői, amelyek hosszú éveken át várakoztak és készültek a Szovjetunióban induló olvadásra, a nyilvánosság elé léptek és a reformok útjára kényszerítették a szakadék szélére került kommunista politikai rendszert. Ez az erő és ez a szellem — amely a mi 1956-unk, a cseh-szlovák 1968 és az 1980-as lengyel Szolidaritás erőforrásaiból merített — hamarosan elindította régiónk többi országában a diktatúrák felszámolását, melynek következtében leomlott a berlini fal, demokratikus választásokat harcoltak ki a nemzetek, és a Szovjetunió tárgyalásokat kezdett csapatai kivonásáról. Ennek a folyamatnak a csúcspontja a mi számunkra a mai nap, olyan ünnep, amely kiemelkedő eseményként íródik be történelemkönyveinkbe. Az ünneplés pillanata legyen felszabadult és boldog, de legyen emelkedett, nagylelkű és mértéktartó is. A magyar nép mutassa meg ma is azt a méltóságot és higgadtságot, amellyel kivívta magának az elmúlt években a világ becsülését. Ne tulajdonítsunk magunknak valótlan érdemeket, és kívánjuk tiszta szívvel az eltávozottaknak, hogy ez a nap őket is tovább segítse saját nemzeti megújulásuk útján. Ne feledjük, hogy aki tisztességgel vonul vissza, az erkölcsi erőről és lelki rugalmasságról tanúskodik. Kívánjuk ezért, hogy a mai nap járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar nép és a Szovjetunió népei között valódi, nem hazudott barátság bontakozhasson ki. A mai napon ne csak visszafelé tekintsünk, hanem előre is. Szuverenitásunk csak olyan Európában maradhat tartós és gyümölcsöző, ahol kiteljesednek az újonnan kivívott demokrácia és szabadság alapjai. A magyar nép azt kívánja, hogy folytatódjék és terjedjen tovább keletre és délre az a Nyugat-Európában megindult integráció, mely során évszázados nemzeti ellentétek oldódtak fel és megnyíltak a határok. Amit az európai szellem legjobbjai hirdettek, jöjjön el valóban a mindennapokban is: a nemzeti és helyi sajátságokból táplálkozó egység, a szuverenitás és a mindent átható együttműködés. Kívánjuk, hogy létrejöjjön az az új Európa, amelyben az önrendelkezés és a demokrácia érvényesül, ahol virágoznak az emberi és kisebbségi jogok, az egyéni szabadság és tehetség és a szolidaritás érzése. Ahol a határok átjárhatók, a vitákat tárgyalások oldják meg, és a háború fenyegetése örökre megszűnik, mert senki sem próbálja másra erőltetni eszméit, véleményét és akaratát. Gondolnunk kell a holnapra. A szuverenitás nem csak felszabadít, de ránk hárítja a felelősség teljes súlyát is sorsunkért. Magyarország arra vállalkozott, amire még nem volt példa: demokráciát és szociális piacgazdaságot teremteni egy kommunista rendszer után. Ennek jegyében alakítottuk át alkotmányunkat és egész jogrendszerünket az elmúlt év során, belefoglalva az európai demokratikus jogalkotás egész örökségét és legkorszerűbb gondolatait. Elsősorban elszántságunk és türelmünk biztosíthatja e vállalkozás sikerét. Anyagi örökségünk szűkös és nehéz, de ha tehetségünket kitartással és nemzeti összefogással párosítjuk, akkor megnyerjük és megtartjuk a világ rokonszenvét és az új évezredbe egy szabad, demokratikus és megújhodott Magyarország léphet majd át. __________________ FÜGGETLEN NAPILAP Budapest—Debrecen (MTI— HBN) — Tegnap, illetve szombaton szerte az országban megemlékeztek a szovjet csapatok kivonulásáról. Antall József miniszterelnök vasárnap Somlóvásárhelyen, a Somló környéki MDF-szervezetek által rendezett juniálison tartott beszédet. Most, amikor ismét szabadok vagyunk — hangsúlyozta — nem áll, hogy bármely nép iránt is ellenszenvvel viseltessünk, hanem meg kell keresni annak a lehetőségét, hogy becsületesen, a számlákat kifizetve kereskedjünk egymással. Nem ígérek könnyű hónapokat, könnyű éveket, mert nehéz hónapok, nehéz évek várnak ránk — mondta a miniszterelnök — de azt megígérhetem, hogy az országot kivezetjük a jelenlegi helyzetből, ha bíznak bennünk, ha nem ülnek fel a demagógosaiak, a hazugoknak, a szószátyároknak, s azoknak, akik most úgy tesznek, mintha semmi közük nem lett volna az ország tönkretételéhez. — A somogyvári bencés apátság jelkép: az itteni bencés rend indította el Magyarországot azon az Európa felé vezető úton, amelyen most is járni szeretnénk — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök az apátság alapításának kilencszázadik évfordulója alkalmából a Somogy megyei településen vasárnap tartott ünnepségen. A továbbiakban hangoztatta: „Függetlenné válásunk ünnepével egybeeső évforduló megnövekedett felelősségünkre figyelmeztet bennünket. A mai nap múlt és jövő kapcsolatára és olyan történelmi vereségekre emlékeztet, amelyekből mindig fel tudtunk állni. Bizakodás, folyamatosság, a jövő reális végiggondolása, ezt szeretném kívánni magunknak és ehhez kérem Isten segedelmét." Szombaton este a Kölcsey művelődési központ parkolójában, a jó egy éve ledöntött Lenin-szobor és Kölcsey Ferenc rég elbontott szülőháza helyén népünnepélyre jöttek össze a debreceniek. Szokolay Örs alpolgármester köszöntötte a tisztes megemlékezés résztvevőit, majd Hevessy József adta meg az esemény politikai súlyát ünnepi beszédével. A város polgármestere hangsúlyozta, hogy a szabad választások útján létrejött demokratikus Magyarország függetlensége az utolsó szovjet katona távozásával vált teljessé, s ez az állapot ritka adomány államiságunk történetében. A műsor a Szabad Európa Rádió riportere, Cseke László színre lépésével indult. A következőként fellépő etnorockot játszó Baba- Yaga együttes azt a barátságot fejezte ki a báli műsorban, amelyet új alapokon lehet kiépíteni a szovjet néppel. A nyolc orosz énekes, a magyar együttesvezető és az angol szövegíró közös munkálkodásának eredménye sokakat ragadtatott kazettavásárlásra. A bál becsült költsége félmillió forintra tehető. Az önkormányzat a kiadások ellensúlyozására emlékjegyet nyomatott száz és kétszáz forintos címletekben a műsorban fellépők aláírásával, egyelőre nem tudjuk, milyen sikerrel kínálták. Hozzá kell tennünk még, hogy kirívó eset, rendbontás a kérdésben legilletékesebb rendőrség szerint a hajnalig tartó mulatságon nem történt. Felvételünk a debreceni utcabálon készült. Fotó: Nagy Gábor W3-Régiónk ismét a történelem főszereplője A függetlenséget, a szuverenitást köszöntötte az ország A TARTALOMBÓL „...látszólag unottan álldogáló katonák..." Vendégváró ország — vendégek nélkül 3. oldal „...valamennyi dolgozónak kéthetes szabadságra kell mennie" Nem lesz nagy nyári leállás 7. oldal „...fontos pillanatokat hivatottak megörökíteni" A közép-európai változásokra 8. oldal „A játszótér nem autópálya..." Szegény kis játszótér 9. oldal A szabadság napján lett várossá Téglás Téglás (HBN — B. K.) — Tegnap délután nagyszabású és az alkalomhoz illő ünnepségen avatták várossá Téglást, a megye és Magyarország legfiatalabb urbánus települését. A délután 4 órakor kezdődő ünnepség meghívottja volt Boros Péter belügyminiszter és Virágh Pál címzetes államtitkár, Hajdú-Bihar megye köztársasági megbízottja. Az ünnepség nyitányaként megtartották a június 16-án megválasztott önkormányzati képviselő-testület első ülését. Az alkalomra átépült és szépen kidíszített városháza tanácstermében a Himnusz elhangzása után Horváth Kovács Eleonóra, a választási bizottság elnöke ismertette a június 16-i választás eredményeit, felolvasta az akkor megválasztott képviselők névsorát, majd átadta a megbízóleveleket. A képviselők korelnöke, Garai Gyula képviselőtársai nevében letette az esküt, majd Csobán József, a fiatal város polgármestere esküdött és mondott polgármesteri beköszöntő beszédet. A képviselő-testület díszgyűlése után az újdonsült város frissiben épített és zászlódíszbe öltöztetett központjában több ezer városlakó előtt mondott beszédet Boros Péter belügyminiszter. Szónoklatában hangoztatta június 30-a jelentőségét, mint olyan napot, amely 1944. március 19-e óta az első valóban szabad, szuverén magyar nap. Kiemelte, hogy a magyar szabadság 1956-os vértanúi voltak az elsők, akik Európában rést nyitottak a nemzet akarata ellen ránk kényszerített rendszer betonfalán. A mai magyar társadalom ennek az '56-os akaratnak és célnak a felvállalását vallja, cselekvőn részt akar vállalni a demokratikus és szabad magyar jövő békés felépítésének munkájában. Boros Péter belügyminiszter beszéde végén jó kedvre és harmonikus cselekvésre ösztönözte az egybegyűlt téglásiakat, kifejezve azt a meggyőződését, hogy ahol várossá kívánnak válni, ott cselekednek és hisznek. Ünnepi tapsvihar kíséretében átnyújtotta Csobán József polgármesternek a város jelképes kulcsát és jó egészséget kívánt a négy évre választott képviselő-testületnek, a felvállalt munka becsületes elvégzéséhez. A polgármester átveszi a belügyminisztertől az alapító okiratot Fotó: F. Szilágyi Imre MAI KÉRDÉSÜNK Lehetnek-e szakszervezeti tagok a munkanélküliek? A kérdésre Zsurovits Sándorné, az MSZOSZ megyei képviselője válaszolt: — Természetesen igen. A szakszervezetek állást foglaltak a kérdésben. Van, ahol a szakszervezeti díj a munkanélküli segély egy százaléka, máshol az érintett önként ajánl fel havonta egy bizonyos összeget. Egyik-másik ágazati szakszervezet úgy döntött, hogy a régi munkahelyén fizesse be a munkanélküli a díjat, a másik a megyei képviseletén (Debrecen, Péterfia utca 2.) várja, megint másik a budapaesti központjában szedi be a tagdíjakat. Némelyek állásuk elvesztésekor kilépnek a szakszervezetből, pedig az érdek-képviseleti szervek vállalják a munkanélküliek problémáit is: megpróbálják elhelyezni őket, segítik átképzésüket. A segélyekből és a részükre létrehozott alapítványok kamataiból is támogatják őket a szakszervezetek.