Hajdú-Bihari Napló, 1991. október (48. évfolyam, 231-256. szám)

1991-10-01 / 231. szám

FÜGGETLEN NAPILAP Az RMDSZ kormányrészvételének feltételei vannak Bukarest (MTI) . A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyolc­tagú elnöksége szombat esti kolozsvári ülésén hosszas elemzés után úgy dön­tött, hogy amennyiben felkérik kormány­alakítási tárgyalásokra, azokon részt fog venni. Kijelöltek és meghatalmaztak egy négy tagú tárgyaló küldöttséget is Do­mokos Géza elnök, Szőcs Géza politikai alelnök, valamint Csapó József és Tokay György elnökségi tagok személyében. Az RMDSZ esetleges kormányrészvételének ugyanakkor számos feltétele van. A négy legfontosabb: Petre Roman valóban mondjon le és távozzon hivatalából. Vic­tor Stanculescu volt védelmi, jelenlegi ipari miniszter személye az új kormány megalakításánál semmiképpen sem me­rülhet fel. A további feltételek között em­lítette a reformok kibontakoztatását, va­lamint azt, hogy az RMDSZ érvényesít­hesse néhány konkrét gazdasági javasla­tát. Az elnökség állásfoglalását még nem tették közzé. Megnyílt a Barátság alkotótábor kiállítása Debrecen (HBN)­­ A Kossuth Lajos Tu­dományegyetem és a hortobágyi alkotótá­bor rendezte a tizenhét esztendeje, 1974- ben létrejött gyergyószárhegyi Barátság alkotótábor gyűjteményes kiállítását, amely tegnap délután nyílt meg a KLTE díszudvarában. A tábornak, amelyet az erdélyi magyarság művészei önerőből tartanak fenn, ismerve, hogy a hosszabb idő alatt felhalmozott értékeket éppúgy képviseli, számon tartja, mint a legfris­sebb alkotói termést. Mintegy félszáz mű látható a tárlaton, egy-egy művész általá­ban egy-egy alkotással szerepel. A tárlat, amely első alkalommal ad lehe­tőséget a gyergyószárhegyi tábor ma­gyarországi bemutatkozására, október 18- ig tekinthető meg naponta 8-tól 21 óráig, vasárnap 8-tól 16 óráig. Szovjetunió: 40 millió munkanélküli 1995-re Tokió (MTI) — Ha a Nyugat nem fektet be jelentős összegeket a szovjet iparba, akkor a munkanélküliek száma az országban 1995-re meghaladhatja a 40 milliót is — közölte a Ninon Keidzai című japán lap nyugati intézetek jelentése alapján. Hozzátette: a munkanélküliek számának ily jelentős növekedése esetén az országban erős szociális instabilitás keletkeznék. Nyugati szakértők arra fi­gyelmeztetnek, hogy a munkanélküliség mérséklésére kidolgozott egyik szovjet, s orosz terv sem ígérkezik ered­ményesnek, hiszen egyik sem párosul je­lentős nyugati tőkebefektetéssel. A TARTALOMBÓL „Az első transzplantáció június 27-én volt..." Megszállottak 4. oldal „...igen sokat tett Ady népszerűsítése érdekében..." Akit névtelen halhatatlannak neveztek 8. oldal „...közel tizenöt éve járja a világot." Yamamoto-módszer 10. oldal „...az ékszer kamasz fiúnk hallószervét ékesíti." A nap fülbevalója 16. oldal I­jabb katonai akció Horvátország ellen Vladimir Barovic ellentengernagy öngyilkosságot követett el Belgrád, Titograd, Zágráb (MTI) — Több mint 200 katonai jár­műből álló konvoj indult el hét­főn kora reggel Belgrádból Hor­vátország felé — jelentette az AFP francia hírügynökség tudó­sítója a jugoszláv fővárosból. Az AFP helyszíni tudósítója sze­rint a konvojban mintegy har­minc páncélos csapatszállító jár­mű, húsz nehézharckocsi is ha­lad a jugoszláv fővárost Zágráb­bal összekötő autóúton. Bosznia-Hercegovina nyugati részén általános mozgósítást rendelt el a Banja Luka-i kato­nai körzet parancsnoka, Nikola Uzelac tábornok. A mozgósítás minden 20-60 év közötti, Bosans­­ka Krajina-i (szerbek lakta) fér­fit érint. A francia hírügynökség jelentése szerint Alija Izetbego­vic boszniai elnök a katonai be­hívást „törvénytelennek" minő­sítette és „magánháború vise­lésével" gyanúsította Uzelac tá­bornokot. Öngyilkosságot követett el a hor­­vát származású Vladimir Barovic ellentengernagy, aki a múlt hétig a pulai helyőrség parancsnoka volt­­, jelentette vasárnap este a horvát televízió. Pénteken az 52 éves főtisztet a horvátországi Splitbe vezényelték át. Pulába Barovic helyére a szerb Dusan Rakic került. Meg nem erősített értesülések szerint a pulai hely­őrség kaszárnyájában Barovic leváltása előtt és annak napján lövöldözést hallottak és nem zárták ki azt a feltételezést, hogy a katonák között tűzpárbaj volt. Szerbia két legnagyobb ellenzé­ki pártja követelte­ a november 10-re kiírt szerbiai helyhatósági választások elhalasztását a ju­g­oszláviai harcok, a hágai béke­­onferencia befejeztéig. A Szerb Megújulási Mozgalom szombat­on, a második legnagyobb ellen­zéki párt, a Demokrata Párt pe­dig vasárnap döntött így. Branko Kostic, a jugoszláv államelnök­­ség alelnöke vasárnap este kije­lentette: nagyobb esélyei lenné­nek a jugoszláviai béke megte­remtésének, ha a horvátországi vezetés tudomásul venné, hogy nem számíthat külföldi katonai segítségre. A Crna Gora-i tévében elhang­zott nyilatkozatában Kostic hoz­zátette: össze kell roppantani a horvát fegyveres erőket, és azután tárgyalóasztalhoz lehet ülni. A jugoszláv alelnök beje­lentette, hogy kedden (szep­tember 7-e óta először) összeül az államelnökség. Belgrádban egyelőre még nem erősítették meg hivatalosan azt, hogy újabb katonai menetoszlop indult útnak Horvátország felé. A komoly páncélos hadoszlop hétfő reggel haladt át Belgrádon, de mozgásáról egyelőre még nem lehet késő­t alkotni. Elkép­zelhető, hogy csak újabb erőde­monstrációról van szó, de azt sem tartják kizártnak, hogy a friss erők útnak indításával a hadsereg igyekszik megszilárdí­tani Szlavóniában megrendült helyzetét. A Sídnél és Vinkovcinál kialakult helyzet nem kedvez a hadsereg­nek. Vinkovci városának lak­tanyáját fel kellett adni, a Sid közelében, Tovarniknál kialakult frontvonal pedig szétzilálódott, mivel távozott több rosszul fel­szerelt katonai alakulat.­­ A hét végén, péntek reggeltől hétfő reggelig 870 jugoszláv ál­lampolgár kért ideiglenes menedéket Magyarországon — mondta hétfőn délelőtt az MTI érdeklődésére Krisán Attila, a BM Határőrség helyettes szó­vivője. Hozzátette: ugyanakkor 153 jugoszláv állampolgár visz­­szatért hazájába. A hét vége a határőrség tájékoz­tatása szerint nem volt nyugodt a jugoszláv határhoz közeli ma­gyar településeken, miután több­ször is lövöldözés zaja hallat­szott, s volt olyan erejű robbanás, amelyet Nagykanizsán és Nagy­atádon is lehetett észlelni. Szintén a hét vége eseménye, hogy újabb két jugoszláv fe­gyvercsempészt fogtak el a vá­mosok és a határőrök. Bjelovar: A horvát nemzeti gárda tagjai kisérik az elfogott szövetségi katonát szeptember 30- án, miután a szövetségi hadsereg gépei bombázták a városközpontot és összecsapások törtek ki. A tűzszüneti egyezmény ellenére Horvátország több pontján voltak harcok­Fotó: MTI Nem volt szükség a karhatalmi egységekre Román gyalogosok „rohamozták" meg szombaton az ártándi határátkelőt Horváth Árpád Ártánd (HRN) . Szombat­­ra-vasárnapra mostanában nem­igen terveznek maguknak prog­ramot a vámosok a magyar-ro­mán határ mentén. Tervez he­lyettük az élet, pontosabban ro­mán kollégáik, akik egy ideje minden eddiginél következete­sebben betartják az 1991 már­ciusában kelt vámrendeletet, amely arról rendelkezik, hogy a turisták a saját útiholmijurcon kívül semmit sem hozhatnak ki Romániából. Hét végén egyéb­ként is megélénkül a hatúrforga­­lom, s a lassú „kiléptetés" miatt ezeken a napokon olykor való­sággal kaotikussá válik a helyzet. Vasárnapról hétfőre virradó éj­szaka, a román vámosok megle­hetősen aprólékos, és ezért igen időigényes vizsgálódásai nyo­mán, magyar és külföldi — főleg lengyel és szovjet — autóbuszok tucatjai gyűltek össze az ártándi közúti határátkelő román olda­lán. Éjjel egykor már harminc­nál is több busz várt a vámvizs­gálatra, köztük olyanok, amelyek vasárnap délután négy órakor álltak be a sorba. A várakozó autóbuszok között voltak menet­­rendszerű járatok is — például a Marosvásárhely és Budapest között közlekedő kocsi —, ami annál is inkább érdekes, mint­hogy a vonatkozó szabályok sze­rint a vámvizsgálatot ezeknél legfeljebb 30-45 perc alatt el kell végezni. „Többször is tárgyaltam a román kollégákkal, mert tudtam, sok magyar csoport rekedt a határ túloldalán. Kértem, hogy vala­melyest gyorsítsák meg a mun­kájukat, de hiába" — mondja Tóth Béla őrnagy. Az ártándi határállomás vámparancsnoka mindössze egyetlen magyar autóbusznak tudott kiharcolni némi „protekciót", egy Szolnok megyei gyermekcsoportnak, amely azonban így is hosszú órá­kat töltött bizonytalanságban a határon. Mint kiderült, a román vámosok egy magyar autóbuszt azért fordítottak vissza, mert az egyik utasnál három darab fes­tett fakanalat, amolyan népmű­vészeti emléktárgyat találtak­. Az ártándi határátkelőn a helyzet csak tegnap reggel fél négy körül normalizálódott, ekkor léphetett magyar területre az utolsó sor­ban álló autóbusz is. Két nappal korábban, péntekről szombatra virradó éjszaka szin­tén igen feszült órákat élt át az ártándi határállomás személy­zete — tudtuk meg Nagy István századostól, a helyi vámosok helyettes parancsnokától, aki azon az éjszakán épp szolgálat­ban volt. Mint elmondta, a ro­mán vámosok lassú utasvizsgá­lata miatt szombat reggel hat órára mintegy kétezer fős, gyalo­gosokból és kerékpárosokból ál­ló tömeg gyűlt össze a határ túl­só oldalán. Félő volt, hogy az egyre türelmetlenebb emberek áttörik a határt, s vám- és útle­vélvizsgálat nélkül indulnak szombati bevásárlásra a kör­nyékbeli magyar boltokba, ABC- áruházakba. A veszélyesnek tűnő helyzet megoldására riadóztatták a ro­mán kommandósokat és a ma­gyar határőrség karhatalmi egy­ségét, de végül nem volt rájuk szükség, úgyhogy reggel nyolc­kor vissza is rendelték őket a lak­tanyáikba. Információink szerint a pénteken este hétkor Románia felől érkezett autók csak szom­baton reggel nyolckor léphették át a határt. Az ártándi vámosok elmondták, hogy bár a mögöt­tük álló hétvége nem volt éppen átlagos, mostanában igazán kirí­vónak sem tekinthető, hogy szombat-vasárnap kishíján el­uralkodik a káosz a határátkelő túloldalán. S hogy mégsem ural­kodik el teljesen, az talán csak a magyar vámosok és határőrök rugalmasságának köszönhető. MAI KÉRDÉSÜNK Érvényes-e a papírtízes? Olvasóink panaszolták, hogy a papírtízest nem mindenhol fogadják szí­vesen. Kérdésünkkel, hogy érvényben van-e még ez a zöld színű bankjegy, Földe­­si Lászlót, a Magyar Nem­zeti Bank számviteli és emissziós osztályának ve­zetőjét kerestük fel. — Érvényben van, és ezt köteles mindenki elfogad­ni. Éppolyan fizetőeszköz, mint a többi papír- és fém­pénz. Ugyanez vonatkozik a húszforintosra, amelyből szintén van fém- és papír­pénz forgalomban. Ezek­nek a papírpénzeknek a forgalomból való kivonását egyelőre nem tervezi a Magyar Nemzeti Bank.

Next