Hajdú-Bihari Napló, 1991. november (48. évfolyam, 257-282. szám)
1991-11-01 / 257. szám
■ fWr Iff fli HflHj I JS §1 És m |j| n „...az óvodákban nincsenek aranyból készült vízcsapok..." djpfLfc? flj^B flnr Variációk a nyitásra 8. oldal „A munkásmozgalom harcosából vállalkozót gyárt a XLVIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM demokrácia..." , A nap könyvespolca ^ ^ 16. oldal Göncz Galvin találkozó Budapest (MTI) — A közép-európai térség, Európa biztonsága, Magyarország és a NATO kapcsolatairól, valamint együttműködésének lehetséges formáiról volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök folytatott csütörtökön John R. Galvin tábornokkal, a NATO európai szövetséges haderőinek főparancsnokával a Parlamentben. A köztársaság elnöke emlékeztette beszélgetőpartnerét arra, hogy Magyarország nem válságövezet, hanem a válságövezet határán van, gondoskodni kell arról, hogy ne is váljék azzá. Éppen ezért szükség van olyan válságkezelő programok és mechanizmusok kialakítására, amelyek lehetőséget teremtenek a térségben bekövetkező bármilyen fejleményekre való rugalmas reagálásra. Fotó: MTI Raffay Ernő fogadta a jugoszláv nagykövetet Budapest (MTI) Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára csütörtök délelőtt hivatalában fogadta Rudi Sovát, Jugoszlávia budapesti nagykövetét. A találkozóra a jugoszláv diplomata kérésre került sor — tájékoztatta az MTI munkatársát Keleti György ezredes, a HM szóvivője. A nagykövet az állítólagos közös osztrák-magyar gyorsalakulat felállításával kapcsolatosan kért információt az államtitkártól. Raffay Ernő a leghatározottabban cáfolta ilyen elképzelés, illetve terv létezését, hangsúlyozva, hogy a magyar és az osztrák honvédelmi miisztereközött ilyenről még csak szó sem esett. Ismételten nyomatékosan kijelentette, hogy a magyar és az osztrák honvédelmi miniszterek által a közelmúltban aláírt együttműködési megállapodás nem irányul harmadik ország ellen, az kizárólag a két ország közötti bizalom erősítését szolgálja, s az európai biztonság növekedését hivatott elősegíteni. Városi magisztrátus Debrecen (HBN) — Tegnap este a városi önkormányzati hivatalban Magisztrátus elnevezéssel egy civil társadalmi fórum alakult. Ez olyan szellemi műhely kíván lenni, ahol elsődlegesen a lakóhelyi gondolkodásnak és a lakóhelyünkről való gondoskodásnak van szerepe. Tagjai — a huszonnégy magiszter — sem hatalommal, sem jogi eszközökkel nem rendelkeznek. Elsősorban olyan személyeket kértek fel, akiknek teljesítménye, szaktekintélye vitathatatlan a saját területén. A városi önkormányzat a fontosabb, várost érintő kérdésekben kíváncsi véleményükre. A magisztrátus tulajdonképpen a közös gondolkodásnak a színpada, és az ott elhangzó kérdések, vélemények, javaslatok és ötletek orientálhatják a képviselő-testületi, szakbizottsági munkát is. Jó évet zár a hazai élelmiszer-gazdaság A Földművelésügyi Minisztérium az átalakulás mielőbbi befejezését sürgeti Petneházi Attila Debrecen (HBN) , Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén és Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberei regionális értekezleten vettek részt csütörtökön délelőtt a Debreceni Agrártudományi Egyetem színháztermében, ahol Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az élelmiszer-gazdaság jövő évben várható feltételrendszeréről adott tájékoztatást. Megnyitójában Szűcs József, a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének elnöke kiemelte: „Magyarországon elméleti vita folyik arról, hogy az ágazatban recesszió van-e, vagy a hanyatlás már a válság szakaszába érkezett. Ma a felszínen csak a pénzügyi, finanszírozási problémák jelennek meg, miközben tisztázatlan az élelmiszer-gazdaság jövője, nem tudjuk, hogy milyen vállalkozási formákat, milyen agrárgazdasági rendszert alakítunk ki. Szeretnénk, ha ezek a folyamatok minél előbb beindulnának és megszűnne végre a bizonytalanság..." Raskó György elsőként az agrárágazat 1991-ben várható — és általa meglehetősen jónak ítélt — eredményeiről beszélt. Elmondta, hogy a mezőgazdaság idei várható devizabevétele mintegy 2,5 milliárd dollár lesz, ami azt jelenti, hogy az ágazat egymaga képes volt előteremteni a nemzetgazdaságot ebben az évben terhelő hitelkamatokat. Ugyanakkor azt sem titkolta el, hogy az eredményességért nagy árat kellett fizetni, hiszen az ú ágazat jövedelemtermelő képessége — a monetáris restrikció következtében — tovább csökkent. „A dolgozók jövedelemelmaradása olyan mértékű, amely megállíthatja a bővített újratermelés folyamatát" — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ennek megakadályozásán a minisztériumban már dolgoznak. Külpiaci lehetőségeinkről Raskó György meglepően kedvezően nyilatkozott. Elmondta, hogy a közös piaci társult tagságunkról szóló szerződés aláírása jövőre 200-250 millió dolláros többletexport-lehetőséget jelent az ágazatnak, amely az elkövetkezendő években 10-10 százalékkal bővülni fog. Jó hír — mondta —, hogy az EGK a keleteurópai országok kérésére a termelői ártámogatásról áttér a közvetlen jövedelemtámogatásra, aminek eredményeként termékeik legalább a harmadik piacokon nem jelentenek majd számunkra konkurenciát. Ehhez kapcsolódva az államtitkár bejelentette, hogy Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország 1992-től másfél milliárd ECU-ért szállíthat élelmiszereket a Szovjetunióba. „A drasztikus piacvesztést követően aránylag rövid idő alatt sikerült talpra állnunk, amit bizonyít, hogy a második félévi szovjet exportunk megközelíti az 1990. évit. Ha a közös piaci támogatási rendszer legalább középtávon megmarad, jó esélyünk van rá, hogy visszaszerezzük, sőt bővítsük piaci lehetőségeinket." A jelenlevőket meglepte a bejelentés, miszerint a közös piaci országok jövőre várhatóan jelentősen csökkentik a gabona vetésterületét. Ez számunkra azt jelentheti, hogy a jó minőségű magyar búzának jövőre is lesz piaca. Garantált árat ugyan — az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény hiányában — Raskó György nem mondhatott, de szerinte a jó minőségű búza tonnánkénti világpiaci ára 1992-ben legalább 90 dollár körül alakul majd. Idén minden idők második legjobb gabonatermése várható Fotó: Iklódy János Izrael megegyezést akar, de nem enged A madridi értekezlet csütörtöki eseményei Kis Csaba Madrid (MTI) • A közvetlenül érdekelt felek kaptak szót a madridi konferencián. A felszólalások sorát Jichak Samir izraeli miniszterelnök nyitotta meg, őt a jordániai küldöttség, illetve a közös delegációban részt vevő palesztin küldöttség képviselője követte. Jichak Samir azt hangoztatta, hogy Izrael megegyezést akar, semmilyen engedményt sem ígért az arab államoknak és lényegében Izrael régóta képviselt álláspontját ismételte meg. A területi kérdéseket például másodlagosaknak minősítette és azt hangoztatta, hogy a jelenlegi tárgyalásoknak el kell vezetniük Izrael állami létének elismeréséhez. Követelte, hogy vessenek véget az Izrael elleni propagandának, ítéljék el a PFSZ Izrael megsemmisítésére vonatkozó felszólításait. A palesztinok kérdéséről a kormányfő szinte semmit sem mondott, azon túl, hogy az átmeneti önigazgatást helyezte számukra kilátásba. Ha ez a konferencia valamit is megtesz, akkor véget kell vetnie Izrael önkényes magatartásának, annak, hogy csupán a saját maga által alkotott szabályoknak megfelelően éljen — jelentette ki Kamel Abu Dzsaber jordániai külügyminiszter. Határozottan elutasította a szélsőséges ideológiákat, világosan célozva az izraeli szélsőséges körökre, de egyúttal azokra az arabokra is, akik szembeszegülnek a békés rendezés gondolatával. Abu Dzsaber szerint a területet a békéért elv minden más elvnél és jelszónál jelentősebb. Követelte, hogy Izrael vonja ki csapatait minden megszállt arab területről. A palesztinokat illetően kijelentette: lehetővé kell tenni számukra, hogy ősi földjükön érvényesítsék önrendelkezési jogukat, de hozzáfűzte: Jordánia sohasem volt Palesztina és nem is lesz azzá. A Jordániával közös palesztin küldöttség vezetője, Hajdar Abdel Safi szerint Samir beszédének hangneme visszalépést mutatott a néhány nappal korábban kifejtett állásponthoz képest. Hanan Asravi asszony, a palesztin küldöttség szóvivője kiábrándítónak nevezte az izraeli álláspontot és kijelentette, hogy semmiféle gesztust sem tettek a megbékélés érdekében a palesztinoknak. A szóvivő provokatívnak, az izraeli szélsőjobboldal véleményét tükrözőnek nevezte Samir felszólalását, de a palesztin küldöttség a nyilvános ülésen nem kíván reagálni arra. Shamir köszönti a békekonferencia résztvevőit Fotó: MTI MAI KÉRDÉSÜNK Miért fizetünk előre? A központi fűtésért és a meleg vízért a hőszolgáltató vállalat előre beszedi a díjat. Mivel indokolható ez? — kérdeztük Újházi Lászlót, a debreceni vállalat igazgatóját. — A legfőbb magyarázat, hogy jogszabály írja elő — kezdte a választ. — Egyébként nem előre, hanem a tárgyhónapban kell a számlákkal megjelenni a fogyasztóknál. Ez nyilván nem egy-két nagyos munka, esetenként többször is viszsza kell menni ugyanabba a lakásba. Tehát elkezdjük a hónap elején, és húszadika után fejezzük be. Továbbá a hőenergiát termelő Titász Vállalat a mi számlánkról havonta több részletben emeli le a hőenergia díját. Ha utólag számláznánk, akkor a szolgáltatást valójában meg ellene előlegeznünk a fogyasztóknak. A mérés alapján történő elszámolás természetesen mindig utólag történik.