Hajdú-Bihari Napló, 1992. március (49. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 1. (52.) szám

Antall József fogadta Erhard Buseket Budapest (MTI)­­ Antall József minisz­terelnök, az MDF elnöke szombaton dél­után, parlamenti dolgozószobájában fo­gadta Erhard Busek osztrák alkancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét, aki egyna­pos, nem hivatalos látogatást tett Buda­pesten. A két államférfi és pártelnök köl­csönösen tájékoztatta egymást országuk belpolitikai helyzetéről, és eszmecserét folytattak a két ország közvetlen kör­nyezete és Európa számos időszerű kér­déséről, így szó volt a szomszédos orszá­gokról, beleértve Bosznia-Hercegovina problémakörét, érintették a Dunával összefüggő kérdéseket, Magyarország­nak és Ausztriának az EK-hoz való kö­zeledését. Elhunyt Karinthy Ferenc író Budapest (MTI) - Karinthy Ferenc Kos­­suth-díjas író életének 71. évében, hosszas betegség után elhunyt. Karinthy Ferenc - Karinthy Frigyes fia - 1921-ben született Budapesten. Dolgo­zott színházi dramaturgként - debrecen­­ben is - újságíróként és műfordítóként. Számos könyve jelent meg, köztük a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti ta­vasz és a Budapesti ősz. Karinthy Ferenc fordított többek között Machiavelli-, Moliere- és Bonfanti-műveket. A Kossuth­­díjjal 1955-ben tüntették ki. Patika a Tócósban A 40 ezres lélekszámú Tócóskert szívében (a Tócóskert tér 1. szám alatt) patika nyílt­­ Start-hitelből. S habár De­brecenben sem gomba mód szaporodnak a patikák, itt igazán megfér már ez az egy, hiszen eddig a távolból kellett a Széchenyi utcáig beutazniuk a tócósker­­tieknek, mikor gyógyszert váltottak ki. Az új magán-egészségügyi szolgáltatás szakmabeliek kezén van. A Cívis névre hallgató magánpatika 120 négyzetmétes alapterülete a biztosíték arra, hogy rak­tára a nagyobbak közé tartozzon. Azak hatóságiak, készletét a gyógyszer-nagy­kereskedelemtől szerzi be. Fotó: F. Szilágyi Imre Jól vannak a barlangász lányok Budapest (MTI)­­ A miskolci vasgyári kórház ügyeletes főorvosának tájékoz­tatása szerint a szombati bükki barlangi baleset mindkét sérültjének kielégítő az állapota. A 17 éves Fodor Judit jobb oldali darabos felkartörést, a 21 éves Vaspöri Szilvia pedig agyrázkódást szenvedett. Mindkét sérült jól van, lázuk nincs. ■ „Mesélik, milyen cirkusz volt az egyik faluban, amikor valami miatt kenyérellátási gond volt." A zugkereskedelem nem tisztességes versenytárs 3. oldal „A vétkesek azonban - mondhatni - szemrebbenés nélkül fizetnek" Sorozatosan megsértik a vevők érdekeit 4. oldal „...a műszaki fejlesztés hajtóereje a jövőben nem egy­­egy jelmondat lesz, hanem a piac." Versenyben a Nyugattal - értékmérő: a piac 7. oldal „A modern város a civilizáció motorja” Történelmi jelentőségű esemény Nyíradony történetében: városavató ünnepi ülés Nyíradony (HBN -T. É.) - A me­gye északkeleti részén elterülő település 1992. január 1-jétől vá­rosi rangot kapott. Szombaton, február 29-én, délelőtt 10 órakor Kiss József nyírségi születésű festőművész kiállításának meg­nyitójával kezdődött a város­avató ünnepség. Ezután a zsú­folásig megtelt művelődési köz­pont nagytermében városavató ünnepi ülést tartottak. Frank József a város pol­gármestere megnyitóbeszédében hangsúlyozta, úgy kívánja a tisztesség, hogy ezen a történel­mi napon megemlékezzenek elő­deikről. Röviden felidézte a 7500 lakosú város történetét, mely önálló településként Adonymo­­nostora néven 1347-ben már sze­repel az okiratokban. A község 1950-ig Szabolcs-Szatmár megyé­hez tartozott, nagyközségi rang­ját 1971-ben nyerte el. Az elmúlt három évtizedben dimanikusan fejlődött. Ipart telepítettek, az üzemekben ma is mintegy 500- an dolgoznak. Megerősödtek a szövetkezetek, s jól működik a kereskedelmi és szolgáltató­­hálózat is. A helyi foglalkoz­tatásban nagy szerepe van a mező- és erdőgazdaságoknak. A középfokú intézményrendszer kisvárosi színvonalú. Korszerű , az egészségügyi ellátás, s kihe­lyezett gimnáziumi tagozat, kor­szerű művelődési ház szolgálja az itt élőket. A nagyközség inf­rastrukturális ellátottsága eléri az utóbbi években várossá vált települések színvonalát. A város térségi feladatokat is ellát a Nyíradonyi ÁFÉSZ irányításával. A település fejlesztését korszerű rendezési terv alapján végzik. A polgármester ezután azokat a fe­ladatokat vázolta fel, amelyek Nyíradony lakosságára az elkö­vetkezendő években hárulnak: a gáz bevezetése, korszerű közle­kedés és hírközlés megteremtése, a szennyvíz- és az úthálózat to­vábbi bővítése. A megnyitó szavak után Vere­bélyi Imre, a Belügyminisztéri­um közigazgatási államtitkára mondott városavató ünnepi be­szédet. Az elismerés hangján szólt a település polgárairól, akik kedvezőtlen feltételek kö­zött, kevés támogatást kapva fej­lesztették községüket várossá. Mint mondta, a település nem fo­gadta el azt a szerepkört, amit a budapesti hivatalok szántak ne­ki, s végigjárva az utat eljutott a nagyközségi, a városi rangig. El­mondta, hogy a városi rang nem­csak elismerés, hanem elvárás és bizalom is. Az urbanizációs fo­lyamatnak nincs vége. A mo­dern város a civilizáció motorja, s mindig nyitottak a kapui a környék kisebb településeinek lakói számára. Az avatóbeszéd elhangzása után az államtitkár átadta Frank Józsefnek Nyíradony város ala­pító oklevelét. A jelenlévő tele­pülések képviseletében Szekeres Antal, a megyei közgyűlés el­nöke köszöntötte az új várost. Ezt követően a jelenlévők kultúr­műsort tekinthettek meg. Frank József polgármester átveszi a városalapító oklevelet Verebélyi Imre államtitkártól Fotó: F. Szilágyi Imre Helyi nyilvánosság, helyi társadalom Szalai Csaba Debrecen (HBN)­­Jóformán csak a sajtó volt terítéken a Pol­gári Casino asztalánál a Deb­receni Akadémiai Bizottság kis­termében, ahol neves kommu­nikációs szakemberek adtak egy­másnak találkozót,­­ ám a hat meghívott közül Gyárfás Tamás tévéproducer, Kulin Ferenc, a parlament kulturális bizottságá­nak elnöke, Bájer József, az Axel Springer magyarországi képviselője és Krassó Miklós, a Magyar Rádió főszerkesztője ki­mentette magát. Helyettük más küldöttek érkeztek Debrecenbe. Társaságukban aztán újságírók, Debrecen értelmiségének ismert alakjai, politikai pártok meghí­vottjai, s nem utolsósorban váro­sunk polgármesterei vitatkozhat­tak a helyi nyilvánosság és a he­lyi társadalom egymást megha­tározó életéről. Thomas Koch, a Napló Lap­kiadó Kft. ügyvezető igazgatója elöljáróban az információáram­lásról - s az arra gyakorolt kül­ső és belső hatásokról - fejtette ki precíz megfogalmazásban nézeteit. Az információs források bőségében, s e források meg­jelölésében határozta meg a laphitelesség egyik követelmé­nyét, majd később válaszában ar­ról szólt, hogy egyetlen lap is (megyénkben a Napló) alkalmas a politikai sokszínűség eleven megjelenítésére. Vagyis nem ki­záró oka a hírek és vélemények hiteles tolmácsolásának, ha a sajtópiacon, így nálunk Hajdú- Biharban, jelenleg csak egyetlen lap közvetít. Debreczeni József, a sajtóalbi­zottság elnöke viszontválaszában nem tudta érvekkel megingatni a Napló Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatójának állítását, jószerint azt, hogy az egyedüli, verseny­társ nélküli lap is lehet politikai­lag plurális. Debreczeni József a sajtóról szólva néhány kivétellel arról győzte meg a társalko­dókat, hogy bármennyire is el­terjedt fölfogás, a sajtó nem a ne­gyedik hatalmi ág, ámbár hatása a társadalomra és a hatalomra kétségtelen. Az is igaz - mon­dotta -, hogy nincs olyan hata­lom, amely meg ne próbálná be­folyásolni a sajtót. Magyarorszá­gon a lapok tulajdonosi névsorát végigböngészve az tapasztal­ható, hogy az ellenzék mégis túl nagy csinnadrattát csinál ezekből a próbálkozásokból. A sajtóalbizottság elnöke a megadott témán néha átcsapó vitában nemigen volt meggyőző afelől, hogy miért csak a része, s nem a magyar újságíró-társada­lom egésze szólhat bele a készülő médiatörvénybe. Vágvölgyi B. András, a Ma­gyar Narancs főszerkesztője, bár hangoztatta, hogy nem igazán is­meri a vidék sajtóját, de érzékel­tetni tudta annak erejét. A me­gyében a helyi sajtó nagyhata­lom, hisz tagadhatatlan, minden­ki abban keresi a neki érdekes helyi hírt, s nem a fővárosi nagy lapokban. Vágvölgyi B. András kiállt amellett, hogy az újságírás szakma, s talán épp ezért furcsál­lotta, hogy az MDF túl sok újság­írót elugrasztott magától, mint­hogy azok a múltban írtak. Mazsu János alpolgármester a hír­adás monopóliumáról „értekezett", arról, a hatalom akár vissza is tarthat híranya­gokat, jelezvén ezzel azt, hogy az övé. Az alpolgármester állítása természetesen aligha volt vitat­ható. A több órán át folyó néhol kel­lemes csevely, s csak olykor he­ves véleménydeklarációk lekö­tötték a hallgatóság figyelmét. Igen érdekes volt Orosz István­nak, a KLTE professzorának vé­lekedése az egykori debreceni lapbőségről, amely ma már na­gyon is összefügg a költségekkel, a kiadással járó kockázatokkal. Kevés a hely, hogy minden hozzászóló fejtegetéseiből rész­leteket közöljünk, de ez is mu­tatja, hogy volt miről beszélniük a helyi nyilvánosság és a helyi társadalom kaszinói egybegyűlt­­jeinek. MAI KÉRDÉSÜNK ' / •' •• v •••••••'■•• V.-.W ■--------------------------­ Lesz-e Cívis Kabaré? Híre ment, hogy Debre­cenben létrehozzák a Cívis Kabarét, mely az egykori debreceni Dongó Színpad - az ugyan egyszeri volt és megismételhetetlen - utód­jaként szórakoztatja majd a város polgárait. Előbb úgy volt, hogy már szilveszter­kor bemutatkozik a társu­lat, később úgy tervezték, hogy a farsang idején tart­ják meg a premiert, de az­óta sem volt bemutató. N. Molnár Éva­­ előadómű­vészt, a Cívis Kabaré ötlet­adóját és szervezőjét arról kérdeztük: lesz-e Cívis Ka­baré? - Remélem, igen. De már nem akarok ígérgetni, újabb időpontokat monda­ni. Sajnos, nem mértem föl kellőképpen a „színház­­csinálás" nehézségeit. A legfőbb baj az, hogy nincs pénzünk, tavaly az önkor­mányzat elutasította a pá­lyázatot, melyben anyagi támogatást kértünk. Az idén is beadtuk pályáza­tunkat, és reménykedünk.

Next