Hajdú-Bihari Napló, 1992. április (49. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

Az első Opel Astra-szállítmány Szentgotthárd (MTI)­­ A General Mo­­tors­ Hungary szentgotthárdi gyárából kedden elindult az első Opel Astra-szál­lítmány a hazai piacra. A három speciális tréler összesen 24 autót szállított el a hár­mashatár menti városból. Mint arról az MTI munkatársát tájékoz­tatták, ezután folyamatosan érkeznek az első magyar összeszerelő üzemből a ko­csik a kereskedőkhöz. Az úgynevezett „piaci nyitás" április 11-12-én lesz. Ekkor­ra már a 35 hazai márkakereskedő mind­egyike rendelkezik majd a minimum­készlettel, s amolyan nyílt napon várja az érdeklődőket, szerte az országban Astra­­bemutatót tartanak. Lemondott Gerhard Stoltenberg Bonn, Helmut Kohl kancellár és Ger­hard Stoltenberg miniszter március 31- én azon a közös sajtótájékoztatón, ame­lyen a miniszter bejelentette lemon­dását. A kancellár pedig elfogadta azt Fotó: MTI Telefon nélkül a Göcs Debrecen (HBN)­­ Az MGM-ben tegnap délelőtt gyakorlatilag teljesen megszűnt a telefonálási lehetőség, mert a megyei távközlésnél kikapcsolták a vonalakat. Mint Pomázi László, a debreceni távköz­lési üzem üzemvezető-helyettese el­mondta, a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek korábban is rendszertelenül egyen­lítette ki a számlákat, ebben az évben pedig még egyáltalán nem fizetett, s a felszólításra sem reagált. A távközlési üzem ezért a múlt pénteken megkezdte a kikapcsolást, s tegnap délelőtt végeztek is a munkával. „Egyetlen vonalat meg­hagytunk - mondta Pomázi László -, amelyen szükség esetén elérhetik a tűz­oltókat, a mentőket." Kívülről egyébként továbbra is hívható a Göcs, amely közel tízmillió forinttal tartozik a távközlési vál­lalatnak. A gyári vonalakat mindaddig nem kötik vissza, amíg a cég nem ad ban­ki garanciával rendelkező ütemezést a hátralék kiegyenlítéséről. F* ­ Városi cím adományozása Budapest (MTI) - A köztársasági elnök határozatában - a belügyminiszter előter­jesztésére - május 1-jei hatállyal városi címet adományoz Balatonföldvár és Len­gyeltóti (Somogy megye), valamint Hévíz (Zala megye) községeknek. i.TL,1 //Ybb Gáborján, Bakonszeg (HBN - D. K. K.) - A kistelepülések ön­­kormányzatai nem dúskálnak a pénzben, így többnyire nem dé­delgetnek nagyszabású terve­ket, hisz a legszükségesebbre is alig futja. Növelhetik azonban a bevé­teleket a különböző pályázatok, csakhogy az információk vagy éppen a megfelelő szakértelem hiányában nem mindig sikerül megragadni a kínálkozó lehető­séget. Érdemes volna térségen­ként egy menedzserirodát létre­hozni a kisközségek tájékozó­dása érdekében, s persze azért is, hogy megfelelő szakmai szín­vonalon nyújthassák be a pályá­zatokat - javasolja Illés Tóth Jó­zsef, Gáborján és Szentpéterszeg körjegyzője, akitől megtudtuk, hogy a két település tavaly és az idén összesen 52 alkalommal pá­lyázott, így a tavalyi költségve­tések összegét ezek révén sike­rült megduplázniuk. Előfordult, hogy Váncsoddal, vagy éppen Hencidával közösen próbálkoz­tak. Ilyen közös akció révén nyertek el egymillió-négyszáz­­hetvenötezer forintot az Állami Fejlesztési Intézettől, s így meg­épülhet az összekötő út Váncsod és Gáborján között. Egyebek mellett különböző alapítványok­hoz nyújtottak be pályázatot és öt alkalommal el is nyerték a kért összeget. Olykor - mondja Illés Tóth József - csupán tíz-húsz­ezer, vagy éppen csak ötezer fo­rint a tét, mégis próbálkoznak. A BM önkormányzati gazdasági fő­osztályától - hogy faluházat, tor­natermet építsenek - négymilliót remélnek, a beruházáshoz a saját erejéből is hozzájárul a község. Valutát hozhat a budapesti Au­tonóm alapítványhoz benyújtott alapítványuk. A Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Minisz­tériumtól elnyert összegből egy szilárd burkolatú út megépítését tervezik. Bakonszeg polgármestere, Ott Jenő elmondta, hogy tavalyi pá­lyázataikat - amelyeket formai okok miatt utasítottak vissza - az idén megújították, így például pályázattal lehetne elnyerni - ha szerencséjük lesz - a vízmű-re­konstrukcióhoz szükséges 20 millió forint ötven százalékát. Hét és fél milliós támogatást igé­nyeltek egy körülbelül 12 millió forintos beruházáshoz is, hogy a Remete-tónál elkészülhessen a szennyvíztisztító mű. Tizenhat­­millió forintba kerülne az új tor­naterem építése, ehhez a beru­házáshoz 40 százalékos támo­gatásra számítanak. Négy, az ok­tatás fejlesztését és a különböző művelődési programok finan­szírozását elősegítő pályázatot is benyújtottak. Pályázaton elnyert összeg (30 millió forint) segít­ségével foghattak hozzá a Bakon­­szeg-Zsáka közötti bekötőút épí­téséhez, míg a Remete-tónál a világbanki hitelpályázat elnye­rése segítette hozzá a települést egy jelentős vállalkozáshoz, a 40 ágyas panziót a nyáron adják át a Remete-tónál. Pályázatokat ad­tak be ezen túl annak érdekében is, hogy a nyári napközis táborok lehetőségeit bővítsék. Ha meg­kapják az ötmillió forintot és ehhez a saját forrásaikat is hoz­záteszik, a nyáron lovas és eve- 63 r­v . A kistelepüléseknek jól jön minden A pályázatok csábítóak, de információ és szakértelem kell a sikerhez Nyáron adják át a 40 ágyas panziót a bakonszegi Remete-tónál Fotó: Iklódy János „A pillanatnyi előnyök hátrányokká válhatnak” Eltérő érdek-képviseleti vélemények az új munka­törvénykönyvről 3. oldal „Patkánytanya a debreceni kaszinó alatt” „Tudtam, hogy van ilyen, de még soha nem jártam ehhez fogható fertőben..." 4. oldal „Találkozunk a munkaügyi bíróságon” Kicsi a közgyűjteményiek és közművelődésiek szakszer­vezete, de erős 8. oldal Kölcsön népegészségügyi átszervezésre Budapest (ISB - D. A.) - A Világ­banktól ígért 15 millió dolláros kölcsönből már elindulhatunk a népegészségügyi tevékenysé­günk átszervezésével - mondta a keddi Népjóléti Minisztérium­ban tartott sajtótájékoztatón Ker­­tai Pál. Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vezetője (egyben a debreceni egyetem professzora) a megelőző munkára fekteti a legfőbb hang­­súlyt. A korábbi köjálok és me­gyei egészségügyi osztályok ha­tásköreit átvevő és némiképp kibővítő tisztiszolgálatok az el­múlt év őszén kezdték meg a munkát. A régi bevált funkciók újraélesztése mellett számos új feladat is jelentkezett. Ezek kö­zött kiemelt helyen említette az országos tiszti főorvos az infor­matikai hálózat kiépítését. Ed­dig ugyanis csak a halálokokról voltak országos adatok, a meg­betegedésekről nem volt általá­nos kép. A másodlagos megelő­zés rendszerének kiépítéséről szólva Kertai Pál két példát em­lített. Az agyvérzéses halálok számának jelentős csökkentése érdekében el kell érni, hogy min­den agyvérzésben szenvedő né­gy órán belül jól felszerelt­­ modern diagnosztikai készülé­kekkel rendelkező - kórházba kerüljön! Hosszú távon a táp­lálkozási szokások átalakításá­val, a dohányzás visszaszorítá­sával és a vérnyomás állandó kontrollálásával lehetne ered­ményt elérni. A májgyulladások számának és fertőzésének csök­kentése érdekében olyan labo­ratóriumokat kell felszerelni, amelyek diagnózisra alkalmasak! A Világbank-kölcsönt ezek létre­hozására, illetve a szakemberek képzésére kívánják fordítani. A Világbanknak azonban komoly feltétele van: az intézményekben létszámot kell csökkenteni! Kertai Pál azt szeretné, ha az országos tisztiorvosi hálózat ki­építése valódi fordulópont le­hetne a magyar egészségügyben. Célként fogalmazták meg, hogy álljon meg a magyar népesség fo­gyása! A magyar társadalom el­öregedése csak úgy állítható meg, ha több gyerek születik, mint ahány ember meghal. Fontos fel­adat a csecsemőhalandóság csök­kentése. Azon is változtatni kel­lene, hogy arányait tekintve ha­zánkban hal meg a legtöbb középkorú férfi. Lépni kell az öngyilkosságok visszaszorítása és a májzsugorodásban szen­vedők számának mérséklése te­rületén is! Mindezek közegész­ségügyi feladatok, miképpen az is, hogy ne legyenek hatalmas, területek közötti aránytalansá­gok. Nemcsak a kistelepülések és a városok közötti különböző­ségekre kell itt gondolni, hanem arra a jellemző budapesti példára is, hogy a budai II. és XII. ke­rületnek az adatai az egykori NSZK-ét, míg a pesti VII. és VIII. kerületben lakóké pedig Szíria egészségügyi mutatóit idézik. A tisztiorvosi szolgálat tehát megkezdte működését. Talán már világossá vált: jogköre nem csorbítja az önkormányzatok ha­táskörét. Az azonban egyértel­mű, hogy az ország népe egy esetben jár jól: ha az önkormány­zatok és a tisztiorvosi szolgálat megtalálják az együttműködés legjobb lehetőségeit. Önégetés a Parlament előtti téren Budapest (MTI)­­ Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint hétfőn 22.10 órakor a Kossuth téren, a Parla­ment előtt, a Rákóczi-szobor kö­zelében öngyilkossági szándék­kal benzinnel lelocsolta, majd fel­gyújtotta magát Kónyi László 42 éves pátyi személyszállító kis­iparos. Az Országház kormányőrei siettek segítségére, s mire a tűz­oltók megérkeztek, eloltották a tüzet két katonaloltóval, ám a taxis életét már nem tudták meg­menteni, belehalt égési sérülé­seibe. Kónyi László búcsúlevelet hagyott hátra, amelyből egyér­telműen kiderül, hogy rossz anyagi körülményei miatt lett öngyilkos. j.v»XwX-.wX\w.;x-Kv.w£y.%vxvX\\v.%v.vxv.w.\^ MAI . ' KÉRDÉSÜNK Emelik-e a szén árát? Egyik józsai nyugdíjas olvasónk kérdezte, igaz-e, hogy emelik a szén árát, s mikortól? Ők ugyanis csak április végén kapnak nyug­díjkiegészítést, amiből a megemelt árat ki tudnák fizetni. A választ Szobosz­­lai Istvántól, a Kelet Tüzép Rt. debreceni telepigazga­tójától kaptuk.­­ A Borsodi Szénbányák valóban bejelentette - s er­ről több borsodi újság is hírt adott -, hogy május el­sejétől szándékszik az árat emelni. Azok azonban, akik május elsejéig befi­zetik az igényelt szén árát, illetve beváltják utalvá­nyaikat, még a régi áron juthatnak a tüzelőhöz. Amennyiben tehát időben intézkednek, akár van rak­táron, akár nincs éppen a számukra szükséges meny­­nyiségű és minőségű szén, mindenképpen megkapják azt későbbi időpontban is, jelenlegi áron.

Next