Hajdú-Bihari Napló, 1992. május (49. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

1992. MÁJUS 29., PÉNTEK GAZDASÁG HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 7 A dolgozóké lesz a Keletterv? Debrecen (HBN - N. M.) - Az elmúlt év végén, az önprivatizáció első hullámában alakult át gazdasági társasággá a Tiszán­túl egyik legnagyobb állami tulajdonú tervező vállalata, a Keletterv is. Január elseje óta kft.-ként működik a cég. Mint Kováts András ügyvezető igaz­gató beszámolt róla, az átalakulási és pri­vatizációs tervüket a Dunaholding Rész­vénytársasággal készíttették el. A kft. törzstőkéje 87 millió forint, a törzstőkén felüli vagyon 32 millió. A cég létszáma az elmúlt két évben kevesebb mint felére csökkent. Jelenleg mindössze 80 dolgozót foglalkoztatnak, 90 százalékuk műszaki tervező tevékenységet folytat. Bár az országban tapasztalható recesszió miatt visszafogott beruházási kedv súlyosan érinti a Kelettervet is, Kováts András sze­rint jó perspektívái vannak a cégnek. Úgy véli, azzal, hogy sikerült az állami vál­lalat apró társaságokra való bomlását el­kerülni, kellő erővel rendelkeznek a konkurenciával folytatott harchoz. A tár­saság - hagyományaiknak megfelelően - elsősorban a nagy- és középméretű beruházások területén próbálja megtar­tani, ha lehetséges, tovább erősíteni piaci pozícióit. Az Állami Vagyonügynökség meg­bízása alapján a Dunaholding Rt. a napyokban fog pályázatot hirdetni a kft. ál­mi tulajdonú üzletrészének a megvásár­lására. A pályázat kiírója a meghatározó többségű üzletrészre - a legjobb benyúj­tott pályázat feltételeivel - elővásárlási jo­got biztosít a társaság dolgozóinak. Az üzletrészvásárlás során a névérték 10 százalékáig kárpótlási jegy is felhasznál­ható. Mint Kováts András elmondta, eb­ből a kedvező lehetőségből kiindulva reméli, hogy a kft. jelentős hányadban a dolgozók tulajdonában marad. Új exportengedélyek Budapest (MTI)­­ Az agrárpiaci rend­tartást koordináló bizottság lehetőséget ad a folyamatban levő exportszállítások befejezésére olyan - exportengedéllyel rendelkező - cégeknek, amelyek „rajta kívül álló okok miatt" nem tudták tel­jesíteni határidőben a búza és búzake­­nyérliszt esetében ez év májusában, kuko­ricánál pedig májusban és júniusban lejá­ró exportvállalásukat. A teljesítéshez új exportengedélyt kaphat az a cég, amely benyújtja a május 31-ig, illetve június 30- ig érvényes exportengedélyét, az enge­délyre történő szállítás igazolását (VÁM 92 okmányokkal). Emellett szükséges az új engedélyben kérelmezett mennyiségre tonnánként 100 forint letéti díj befizetne, az MNB 232-90185-0213 „Mezőgazdasá­gi és élelmiszer-ipari termékek exportjá­nak lefölözése" számlára. Az új engedé­lyek takarmánybúza, élelmezési célú búza és búzakenyérliszt esetében június 30-ig, takarmánykukorica, élelmezési célú ku­korica és ipari kukorica esetében augusz­tus 31-ig lesznek érvényesek. i adósarok­at • 1992. május 31-ig kötelesek letétbe helyezni a megállapított mérleg, ered­ménykimutatás és eredményfelosztás letéti példányát a vállalatok, társadalmi szervezetek, szövetkezetek, illetve gazda­sági társaságok. A mérleget két példány­ban az állami adóhatóság, egy példányt pedig a cégbíróság részére kell átadni. • A 60/1992. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet a motorkerékpárok használatára vonat­kozóan nem állapít meg sem típust, sem átalányszerűen elszámolható üzemanyag­fogyasztást. Erre tekintettel alapnorma­ként a típusbizonyítványban szereplő mértéket keell a használat esetén figye­lembe venni. • A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján a megrendelt tevé­kenységre felvett összeg, kapott előleg - bár számviteli szempontból nem számít bevételnek - annál a magánszemélynél, aki nem kettős könyvvitelt vezet, bevé­telként veendő figyelembe. Az előleggel szemben költséget, kiadást lehet elszá­molni. A kulisszák mögött tovább folyik a harc „Egyetlen célunk lehet: rövid időn belül telefonhoz juttatni mindenkit" Nagy Mihály Berettyóújfalu (HBN) - Az el­múlt év végén Berettyóm­fa­luban negyvenkét önkormány­zat megalakította a Biharcom Részvénytársaságot. A társaság kitűzött célja, hogy a távközlési törvény megszületése után meg­épüljön egy huszonötezer vo­nal kapacitású digitális telefon­­hálózat. A fejlesztésre Berettyó­újfalu és Kisbér térségében már elkészült egy megvalósítható­sági tanulmány. Most arról kap­tunk hírt, hogy a Biharcom Rt. mellett rövidesen megalakul egy 605 milliós alaptőkéjű kft., amelyben a Matáv és a Műszer­­technika is tulajdonos lesz. A hír azért is meglepő, mert a Bi­harcom és az ország többi el­maradott térségében megalakult tizennégy hasonló társaság ép­pen azért született meg, hogy a Matáv fejlesztési tevékenységét kiegészítsék, a telefonfejlesztés területén kialakuló monopol piaci helyzet hátrányait csök­kentsék. Karalyos Gézát, a Bi­harcom Rt. elnökét arról kér­deztük, miért van szükség az új társaság létrehozására, és ezt követően milyen szerepe lesz a továbbiakban a Biharcomnak. Karalyos Géza elmondta, hogy a Magyar Távközlési Vállalat közel egymillió vonalat üzemel­tet, a hosszú távú fejlesztést megalapozó programja szerint 1993 végére megépíti az orszá­gos digitális gerinchálózatot. Ez a hálózat alapkiépítettségében képes közel kétmillió vonal fo­lladására, de elméletileg korlát­án számú vonal felvételére is. Ugyanakkor a gerinchálózat meg­építése a Matáv jelentős erejét leköti, így 1993 végéig csak öt­százezer vonal kiépítésére vál­lalkozhat. Fejlesztési program­já­­ban meghatározta azokat a te­rületeket, ahol saját erőből képes fejleszteni a helyi hálózatot. Üzleti megfontolásból - ez telje­sen érthető - elsősorban olyan területeket jelölt ki, ahol a meg­lévő műszaki alapokat bővítve relatíve kisebb beruházási költ­ségekkel tud fejleszteni, vagy ahol a nagyobb forgalomból adó­dóan rövidebb megtérülési idő­vel kalkulálhat. Azokon a terü­leteken, ahol az elkövetkező években nem tudja kellően fej­leszteni a helyi hálózatot, a „fa­luprogramot'' ajánlja. Ez azt je­lenti, hogy a település kap egy éjjel-nappal hívható nyilvános ál­lomást. Ez természetesen nem lehet megoldás. A három cég összefogásával - a későbbiekben pedig külföldi tőke bevonásával - azonban kedvező lehetőségek nyílnak az elmaradott bihari térség telefonhálózatának rövid távú, dinamikus fejlesztésére. Hogy miért van szükség új társaság létrehozására? Mert a Matáv nem volt hajlandó belép­ni a Biharcom Rt.-b­e. Az érték­­papírtörvény alapján ugyanis nem tud részvényeket vásárolni a nemrégiben alakult társaság­ban, így csak a közös, új gaz­dasági társaság létrehozása lát­szott kézenfekvő megoldásnak. A kft. húszezer forint névértékű, kamatot nem fizető lakossági kötvényeket fog kibocsátani, amelyeket lejártukkor vissza­vásárolnak. A kötvények tulaj­donosai elsőbbséget élveznek a telefon bekapcsolásakor. A ter­vek szerint a kft. fél év múlva átalakul részvénytársasággá, s ekkor sor kerülhet külföldi tőke bevonására is. A műszaki kiépí­tés másfél-két év alatt lebonyo­lítható. A Matávval való együtt­működés révén elképzelhető, hogy a társaság a világpiaci árak alatt tud hozzájutni a szükséges műszaki berendezésekhez. Rá­adásul a Matáv vállalta, hogy 1993 végére kiépíti a digitális hálózatot Berettyóújfaluig. A Biharcom szerepe a későb­biekben a lakossággal való köz­vetlen kapcsolattartás, a tájékoz­tatás, a marketingtevékenység, a lakossági szolgáltatások koor­dinálása, tehát elsősorban külön­böző szolgáltatótevékenységek végzése lesz. Ugyanakkor Karalyos Gézá­nak komoly aggályai vannak az új távközlési törvénnyel kapcso­latban. Éppen ezért szeretnék be­folyásolni javaslataikkal a parla­ment döntését. Karalyos Géza szerint a kormány által a parla­ment elé beterjesztett távközlési törvényjavaslat „úgy szabályoz­za a távközlési piacot, hogy nem szabályoz". Egy sor kérdésben a minisztert hatalmazza fel dön­tésre, ugyanakkor a miniszter számára még irányelveket sem fogalmaz meg. Ebből követke­zően fennáll a veszélye annak, hogy a kulisszák mögött folyó harcból a monopolhelyzetben lévő Matáv kerül ki győztesen. Márpedig a fogyasztók érdeke az volna, hogy liberalizált, nor­matívan szabályozott, valódi versenyhelyzetet teremtő piac alakuljon ki Magyarországon. A szabályozás a piac minden egyes szereplőjére legyen kötelező, a vállalkozóknak adjanak lehető­séget a piacra lépésre. A Matáv­­nak viszont természetes érdeke, hogy ne legyen vetélytársa a pia­con, mert így akadálytalanul tudja érvényesíteni az árait, nincs rákényszerítve a fokozott ütemű fejlesztésre. A külföldi tőke be­vonására is nagyobb az esélye, mert az általa szabott feltéte­lekkel csak hozzá lehet befektet­ni. Abban az esetben, ha az új törvény tiszta piaci viszonyokat teremt, lesz garancia befekte­tések megtérülésére, szinte kor­látlan mennyiségű külföldi tőke áll rendelkezésre, hiszen a nyu­gati befektetők szívesen adják pénzüket a jól jövedelmező, hamar megtérülő telefonfejlesztő beruházásokra. Márpedig ne­künk egyetlen célunk lehet, rövid időn belül telefonhoz jut­tatni mindenkit - mondta Kara­lyos Géza. Ezek a telefonok már visszahívhatók. Kár, hogy még kevés van belőlük Fotó: Nagy Gábor Rossz utat választott volna Kelet-Európa? Bécs (MTI) - A központi terv­­utasítást elvető volt KGST orszá­gok által választott gazdasági störés formája könnyen politikai és gazdasági zsákutcába vezet­heti őket. Ezt a következtetést egy ismert osztrák, német és amerikai szakértőkből álló cso­port vonta le. Emlékeztetnek: a volt szocial­ista országok számára a piac­­gazdaságra való áttérés mind ez idáig egyetlen kézzel fogható eredménye az érezhető ter­meléscsökkenés, az ipari beru­házások mérséklődése, továbbá a lakossági életszínvonal látvá­nyos hanyatlása. Emellett külön­böző nacionalista jellegű moz­galmak kezdenek erőre kapni, és nem elképzelhetetlen még az új diktatúrák kialakulása sem. A szakemberek úgy vélik, csupán legenda, hogy a privatizáció vég­rehajtásával és az árak felsza­badításával azonnal létrejöhet a piacgazdaság. Igen kritikusan szemlélik az IMF által Kelet-Európának java­solt fejlődési modellt. Rámutat­nak: soha a kapitalizmus törté­nelmében nem jött létre spontán módon piac. A szakértők szerint nem kö­vetkezhetett volna be gazdasági csoda a második világháborút követő Nyugat-Európában és Japánban, ha az érintett országok az IMF tanácsait követték volna, miként azt teszik most a kelet­európai országok. Az európai gazdasági csoda mögött ugya­nis ott állt a valuták igen szi­gorúan ellenőrzött átváltási ár­folyama, az árellenőrzés és a nyereséges vállalatok államo­sítása. A szakértők annak a meg­győződésüknek adtak hangot, hogy a piacgazdaság megszilár­dításának egyik legfontosabb előfeltétele a jelentős magántőke felhalmozódása, amely teljesen hiányzik a volt kommunista ál­lamokban. Ugyanakkor a tőzs­dék megnyitásának a piacgaz­daság felé vezető úton az utolsó lépések egyikének és nem a leg­elsők közöttinek kellett volna lenniük. ÁRFOLYAMOK Megjegyzés: az MNB 1991. december 9-től mindennap délelőtt 10 óráig állapítja meg az aznapi árfolyamokat. Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Érvényben: 1992. május 28-án Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 141,54 144,34 Ausztrál dollár 59,62 60,86 Belga frank (100) 234,30 238,96 Dán korona 12,49 12,75 Finn márka 17,74 18,14 Francia frank 14,36 14,64 Görög drachma (100) 40,29 41,13 Holland forint 42,78 43,64 ír font 128,97 131,57 Japán jen (100) 60,58 61,78 Kanadai dollár 65,29 66,69 Kuvaiti dinár 269,29 274,79 Német márka 48,21 49,17 Norvég korona 12,37 12,61 Olasz líra (1000) 64,01 65,29 Osztrák schilling (100) 685,08 698,68 Portugál escudo (100) 58,12 59,22 Spanyol peseta (100) 7724 7876 Svájci frank 52,96 54,04 Svéd korona 13,39 13,65 USA-dollár 7871 8027 ECU (Közös Piac) 99,07 101,03 Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1992. május 28. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 142,59 142,94 14329 Ausztrál dollár 60,09 60,24 60,39 Belga frank (100) 236,05 236,63 23721 Dán korona 12,59 12,62 12,65 Finn márka 17,89 17,94 17,99 Francia frank 14,46 14,50 14,54 Holland forint 43,10 4321 43,32 ír font 129,95 130,27 130,59 Japán jen (100) 61,03 61,18 6133 Kanadai dollár 65,82 65,99 66,16 Kuvaiti dinár 27135 272,04 272,73 Német márka 4837 48,69 48,81 Norvég korona 12,46 12,49 1232 Olasz líra (1000) 64,49 64,65 6431 Osztrák schilling (100) 690,18 691,88 69338 Portugál escudo (100) 5833 58,67 5831 Spanyol peseta (100) 7731 78,00 78,19 Svájci frank 5336 5330 5334 Svéd korona 13,49 1332 1335 Tr. és cL-rubel 27,43 27,50 2737 USA-dollár 7929 79,49 7939 ECU (Közös Piac) 99,80 100,05 10030 • Továbbra is Tokió és Osa­ka a világ két legdrágább városa, de „előretört" Oslo, Stockholm és a líbiai Tri­poli is - derül ki egy fel­mérésből. A sorrendet 151 áru és szolgáltatás ára alap­­ján állították össze, s New Yorkot vették a számítás alapjául, 100 ponttal. Tokió 171, Osaka 162 pontot ka­pott az élet drágasága alapján, Tripoli 116-ot. Első ízben szerepelt Moszkva a félévenként rendszeresen végzett vizsgálatban, 122 ponttal. A világ legolcsóbb nagyvárosa továbbra is a zimbabwei főváros, Harare. • A kínai állami vállalatok több mint harmada volt veszteséges az év első négy hónapjában, mégis valami­vel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Leg­inkább a szénbányászat, az olajipar és a gépgyártás volt ráfizetéses.

Next