Hajdú-Bihari Napló, 1992. május (49. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-29 / 126. szám
1992. MÁJUS 29., PÉNTEK GAZDASÁG HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 7 A dolgozóké lesz a Keletterv? Debrecen (HBN - N. M.) - Az elmúlt év végén, az önprivatizáció első hullámában alakult át gazdasági társasággá a Tiszántúl egyik legnagyobb állami tulajdonú tervező vállalata, a Keletterv is. Január elseje óta kft.-ként működik a cég. Mint Kováts András ügyvezető igazgató beszámolt róla, az átalakulási és privatizációs tervüket a Dunaholding Részvénytársasággal készíttették el. A kft. törzstőkéje 87 millió forint, a törzstőkén felüli vagyon 32 millió. A cég létszáma az elmúlt két évben kevesebb mint felére csökkent. Jelenleg mindössze 80 dolgozót foglalkoztatnak, 90 százalékuk műszaki tervező tevékenységet folytat. Bár az országban tapasztalható recesszió miatt visszafogott beruházási kedv súlyosan érinti a Kelettervet is, Kováts András szerint jó perspektívái vannak a cégnek. Úgy véli, azzal, hogy sikerült az állami vállalat apró társaságokra való bomlását elkerülni, kellő erővel rendelkeznek a konkurenciával folytatott harchoz. A társaság - hagyományaiknak megfelelően - elsősorban a nagy- és középméretű beruházások területén próbálja megtartani, ha lehetséges, tovább erősíteni piaci pozícióit. Az Állami Vagyonügynökség megbízása alapján a Dunaholding Rt. a napyokban fog pályázatot hirdetni a kft. álmi tulajdonú üzletrészének a megvásárlására. A pályázat kiírója a meghatározó többségű üzletrészre - a legjobb benyújtott pályázat feltételeivel - elővásárlási jogot biztosít a társaság dolgozóinak. Az üzletrészvásárlás során a névérték 10 százalékáig kárpótlási jegy is felhasználható. Mint Kováts András elmondta, ebből a kedvező lehetőségből kiindulva reméli, hogy a kft. jelentős hányadban a dolgozók tulajdonában marad. Új exportengedélyek Budapest (MTI) Az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság lehetőséget ad a folyamatban levő exportszállítások befejezésére olyan - exportengedéllyel rendelkező - cégeknek, amelyek „rajta kívül álló okok miatt" nem tudták teljesíteni határidőben a búza és búzakenyérliszt esetében ez év májusában, kukoricánál pedig májusban és júniusban lejáró exportvállalásukat. A teljesítéshez új exportengedélyt kaphat az a cég, amely benyújtja a május 31-ig, illetve június 30- ig érvényes exportengedélyét, az engedélyre történő szállítás igazolását (VÁM 92 okmányokkal). Emellett szükséges az új engedélyben kérelmezett mennyiségre tonnánként 100 forint letéti díj befizetne, az MNB 232-90185-0213 „Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportjának lefölözése" számlára. Az új engedélyek takarmánybúza, élelmezési célú búza és búzakenyérliszt esetében június 30-ig, takarmánykukorica, élelmezési célú kukorica és ipari kukorica esetében augusztus 31-ig lesznek érvényesek. i adósarokat • 1992. május 31-ig kötelesek letétbe helyezni a megállapított mérleg, eredménykimutatás és eredményfelosztás letéti példányát a vállalatok, társadalmi szervezetek, szövetkezetek, illetve gazdasági társaságok. A mérleget két példányban az állami adóhatóság, egy példányt pedig a cégbíróság részére kell átadni. • A 60/1992. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet a motorkerékpárok használatára vonatkozóan nem állapít meg sem típust, sem átalányszerűen elszámolható üzemanyagfogyasztást. Erre tekintettel alapnormaként a típusbizonyítványban szereplő mértéket keell a használat esetén figyelembe venni. • A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján a megrendelt tevékenységre felvett összeg, kapott előleg - bár számviteli szempontból nem számít bevételnek - annál a magánszemélynél, aki nem kettős könyvvitelt vezet, bevételként veendő figyelembe. Az előleggel szemben költséget, kiadást lehet elszámolni. A kulisszák mögött tovább folyik a harc „Egyetlen célunk lehet: rövid időn belül telefonhoz juttatni mindenkit" Nagy Mihály Berettyóújfalu (HBN) - Az elmúlt év végén Berettyómfaluban negyvenkét önkormányzat megalakította a Biharcom Részvénytársaságot. A társaság kitűzött célja, hogy a távközlési törvény megszületése után megépüljön egy huszonötezer vonal kapacitású digitális telefonhálózat. A fejlesztésre Berettyóújfalu és Kisbér térségében már elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány. Most arról kaptunk hírt, hogy a Biharcom Rt. mellett rövidesen megalakul egy 605 milliós alaptőkéjű kft., amelyben a Matáv és a Műszertechnika is tulajdonos lesz. A hír azért is meglepő, mert a Biharcom és az ország többi elmaradott térségében megalakult tizennégy hasonló társaság éppen azért született meg, hogy a Matáv fejlesztési tevékenységét kiegészítsék, a telefonfejlesztés területén kialakuló monopol piaci helyzet hátrányait csökkentsék. Karalyos Gézát, a Biharcom Rt. elnökét arról kérdeztük, miért van szükség az új társaság létrehozására, és ezt követően milyen szerepe lesz a továbbiakban a Biharcomnak. Karalyos Géza elmondta, hogy a Magyar Távközlési Vállalat közel egymillió vonalat üzemeltet, a hosszú távú fejlesztést megalapozó programja szerint 1993 végére megépíti az országos digitális gerinchálózatot. Ez a hálózat alapkiépítettségében képes közel kétmillió vonal folladására, de elméletileg korlátán számú vonal felvételére is. Ugyanakkor a gerinchálózat megépítése a Matáv jelentős erejét leköti, így 1993 végéig csak ötszázezer vonal kiépítésére vállalkozhat. Fejlesztési programjában meghatározta azokat a területeket, ahol saját erőből képes fejleszteni a helyi hálózatot. Üzleti megfontolásból - ez teljesen érthető - elsősorban olyan területeket jelölt ki, ahol a meglévő műszaki alapokat bővítve relatíve kisebb beruházási költségekkel tud fejleszteni, vagy ahol a nagyobb forgalomból adódóan rövidebb megtérülési idővel kalkulálhat. Azokon a területeken, ahol az elkövetkező években nem tudja kellően fejleszteni a helyi hálózatot, a „faluprogramot'' ajánlja. Ez azt jelenti, hogy a település kap egy éjjel-nappal hívható nyilvános állomást. Ez természetesen nem lehet megoldás. A három cég összefogásával - a későbbiekben pedig külföldi tőke bevonásával - azonban kedvező lehetőségek nyílnak az elmaradott bihari térség telefonhálózatának rövid távú, dinamikus fejlesztésére. Hogy miért van szükség új társaság létrehozására? Mert a Matáv nem volt hajlandó belépni a Biharcom Rt.-be. Az értékpapírtörvény alapján ugyanis nem tud részvényeket vásárolni a nemrégiben alakult társaságban, így csak a közös, új gazdasági társaság létrehozása látszott kézenfekvő megoldásnak. A kft. húszezer forint névértékű, kamatot nem fizető lakossági kötvényeket fog kibocsátani, amelyeket lejártukkor visszavásárolnak. A kötvények tulajdonosai elsőbbséget élveznek a telefon bekapcsolásakor. A tervek szerint a kft. fél év múlva átalakul részvénytársasággá, s ekkor sor kerülhet külföldi tőke bevonására is. A műszaki kiépítés másfél-két év alatt lebonyolítható. A Matávval való együttműködés révén elképzelhető, hogy a társaság a világpiaci árak alatt tud hozzájutni a szükséges műszaki berendezésekhez. Ráadásul a Matáv vállalta, hogy 1993 végére kiépíti a digitális hálózatot Berettyóújfaluig. A Biharcom szerepe a későbbiekben a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás, a tájékoztatás, a marketingtevékenység, a lakossági szolgáltatások koordinálása, tehát elsősorban különböző szolgáltatótevékenységek végzése lesz. Ugyanakkor Karalyos Gézának komoly aggályai vannak az új távközlési törvénnyel kapcsolatban. Éppen ezért szeretnék befolyásolni javaslataikkal a parlament döntését. Karalyos Géza szerint a kormány által a parlament elé beterjesztett távközlési törvényjavaslat „úgy szabályozza a távközlési piacot, hogy nem szabályoz". Egy sor kérdésben a minisztert hatalmazza fel döntésre, ugyanakkor a miniszter számára még irányelveket sem fogalmaz meg. Ebből következően fennáll a veszélye annak, hogy a kulisszák mögött folyó harcból a monopolhelyzetben lévő Matáv kerül ki győztesen. Márpedig a fogyasztók érdeke az volna, hogy liberalizált, normatívan szabályozott, valódi versenyhelyzetet teremtő piac alakuljon ki Magyarországon. A szabályozás a piac minden egyes szereplőjére legyen kötelező, a vállalkozóknak adjanak lehetőséget a piacra lépésre. A Matávnak viszont természetes érdeke, hogy ne legyen vetélytársa a piacon, mert így akadálytalanul tudja érvényesíteni az árait, nincs rákényszerítve a fokozott ütemű fejlesztésre. A külföldi tőke bevonására is nagyobb az esélye, mert az általa szabott feltételekkel csak hozzá lehet befektetni. Abban az esetben, ha az új törvény tiszta piaci viszonyokat teremt, lesz garancia befektetések megtérülésére, szinte korlátlan mennyiségű külföldi tőke áll rendelkezésre, hiszen a nyugati befektetők szívesen adják pénzüket a jól jövedelmező, hamar megtérülő telefonfejlesztő beruházásokra. Márpedig nekünk egyetlen célunk lehet, rövid időn belül telefonhoz juttatni mindenkit - mondta Karalyos Géza. Ezek a telefonok már visszahívhatók. Kár, hogy még kevés van belőlük Fotó: Nagy Gábor Rossz utat választott volna Kelet-Európa? Bécs (MTI) - A központi tervutasítást elvető volt KGST országok által választott gazdasági störés formája könnyen politikai és gazdasági zsákutcába vezetheti őket. Ezt a következtetést egy ismert osztrák, német és amerikai szakértőkből álló csoport vonta le. Emlékeztetnek: a volt szocialista országok számára a piacgazdaságra való áttérés mind ez idáig egyetlen kézzel fogható eredménye az érezhető termeléscsökkenés, az ipari beruházások mérséklődése, továbbá a lakossági életszínvonal látványos hanyatlása. Emellett különböző nacionalista jellegű mozgalmak kezdenek erőre kapni, és nem elképzelhetetlen még az új diktatúrák kialakulása sem. A szakemberek úgy vélik, csupán legenda, hogy a privatizáció végrehajtásával és az árak felszabadításával azonnal létrejöhet a piacgazdaság. Igen kritikusan szemlélik az IMF által Kelet-Európának javasolt fejlődési modellt. Rámutatnak: soha a kapitalizmus történelmében nem jött létre spontán módon piac. A szakértők szerint nem következhetett volna be gazdasági csoda a második világháborút követő Nyugat-Európában és Japánban, ha az érintett országok az IMF tanácsait követték volna, miként azt teszik most a keleteurópai országok. Az európai gazdasági csoda mögött ugyanis ott állt a valuták igen szigorúan ellenőrzött átváltási árfolyama, az árellenőrzés és a nyereséges vállalatok államosítása. A szakértők annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a piacgazdaság megszilárdításának egyik legfontosabb előfeltétele a jelentős magántőke felhalmozódása, amely teljesen hiányzik a volt kommunista államokban. Ugyanakkor a tőzsdék megnyitásának a piacgazdaság felé vezető úton az utolsó lépések egyikének és nem a legelsők közöttinek kellett volna lenniük. ÁRFOLYAMOK Megjegyzés: az MNB 1991. december 9-től mindennap délelőtt 10 óráig állapítja meg az aznapi árfolyamokat. Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Érvényben: 1992. május 28-án Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 141,54 144,34 Ausztrál dollár 59,62 60,86 Belga frank (100) 234,30 238,96 Dán korona 12,49 12,75 Finn márka 17,74 18,14 Francia frank 14,36 14,64 Görög drachma (100) 40,29 41,13 Holland forint 42,78 43,64 ír font 128,97 131,57 Japán jen (100) 60,58 61,78 Kanadai dollár 65,29 66,69 Kuvaiti dinár 269,29 274,79 Német márka 48,21 49,17 Norvég korona 12,37 12,61 Olasz líra (1000) 64,01 65,29 Osztrák schilling (100) 685,08 698,68 Portugál escudo (100) 58,12 59,22 Spanyol peseta (100) 7724 7876 Svájci frank 52,96 54,04 Svéd korona 13,39 13,65 USA-dollár 7871 8027 ECU (Közös Piac) 99,07 101,03 Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1992. május 28. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 142,59 142,94 14329 Ausztrál dollár 60,09 60,24 60,39 Belga frank (100) 236,05 236,63 23721 Dán korona 12,59 12,62 12,65 Finn márka 17,89 17,94 17,99 Francia frank 14,46 14,50 14,54 Holland forint 43,10 4321 43,32 ír font 129,95 130,27 130,59 Japán jen (100) 61,03 61,18 6133 Kanadai dollár 65,82 65,99 66,16 Kuvaiti dinár 27135 272,04 272,73 Német márka 4837 48,69 48,81 Norvég korona 12,46 12,49 1232 Olasz líra (1000) 64,49 64,65 6431 Osztrák schilling (100) 690,18 691,88 69338 Portugál escudo (100) 5833 58,67 5831 Spanyol peseta (100) 7731 78,00 78,19 Svájci frank 5336 5330 5334 Svéd korona 13,49 1332 1335 Tr. és cL-rubel 27,43 27,50 2737 USA-dollár 7929 79,49 7939 ECU (Közös Piac) 99,80 100,05 10030 • Továbbra is Tokió és Osaka a világ két legdrágább városa, de „előretört" Oslo, Stockholm és a líbiai Tripoli is - derül ki egy felmérésből. A sorrendet 151 áru és szolgáltatás ára alapján állították össze, s New Yorkot vették a számítás alapjául, 100 ponttal. Tokió 171, Osaka 162 pontot kapott az élet drágasága alapján, Tripoli 116-ot. Első ízben szerepelt Moszkva a félévenként rendszeresen végzett vizsgálatban, 122 ponttal. A világ legolcsóbb nagyvárosa továbbra is a zimbabwei főváros, Harare. • A kínai állami vállalatok több mint harmada volt veszteséges az év első négy hónapjában, mégis valamivel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Leginkább a szénbányászat, az olajipar és a gépgyártás volt ráfizetéses.