Hajdú-Bihari Napló, 1992. június (49. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

1992. JÚNIUS 1., HÉTFŐ MEGYÉNKBŐL HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 5 MOZI Az utolsó cserkész (amerikai, 16). Víg: 12, 2, 4, 6, 8. Kacagó kocogó, avagy Pitkin visszatér (angol). Apollo: 6, 8. Híradó: 10, 12, 2. Beethoven (amerikai). Apolló: 4. Híradó: 6. Agrár: 7. A barátnőm barátja (francia). Művész: 5,7. Micsoda nő (amerikai). Híradó: 4, 9 és 1/2 hét (amerikai, 16). Híradó: 8. SZÍNHÁZ Csokonai, 19 óra: A Kid - Somlay-bérlet. PROGRAMOK Debrecen 18 óra: a Ten Sing együttes pantomim-, ének- és táncműsora a Kölcsey művelődé­si központ szabadtéri színpadán. 16- 18 óra: angol társalgási klub az újkerti könyvtárban (Jerikó u. 17-19.). 17 óra: a Rocksuli billentyűs tanárai, An­tal Zsolt és Pazár István bemutatója a Si­­monyi út 14. szám alatt. 17- 20 óra: az 1 hajó ifjúsági és segítő­szolgálat ma az ifjú házasok otthonában érhető el (Kartács u. 2.). KÖZÉLET NYILVÁNOS ÜLÉS. A Történelmi Szo­ciáldemokrata Párt debreceni szervezete június 3-án, szerdán 18 órakor nyilvános ülést tart a kisgazdapárt Debrecen, Bem tér 10. szám alatti székházában. HÍREK • HÍVJA A 083-AT! A halláskárosodás és a Walkman kapcsolatáról beszél mától június 14-ig a debreceni telefondoktor a 083-as számon. Ugyanez az egészségügyi téma Hajdúszoboszlón a 082-es telefon­számon hallgatható. • IDEGENVEZETŐKNEK. Tóth Pál szá­mol be a sevillai Expón szerzett élmé­nyeiről ma 17 órakor a Hajdútourist má­sodik emeleti tárgyalótermében, az ide­genvezetők klubja összejövetelén. • LEVELEZŐKNEK. A debreceni Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola leve­lező tagozata felvételt hirdet magasépí­tő-, fa- és ruhaipari szakközépiskolai osz­tályaiba, ahol a képzés négyesztendős. Azok az érettségizettek, akik az építő­iparban dolgoznak, kétéves kiegészítő elvégzésével próbálkozhatnak. Az egy­éves fa- és ruhaipari technikusképzésben azok vehetnek részt, akik a szaknak meg­felelő szakközépiskolai érettségivel ren­delkeznek. A jelentkezéseket július 25-ig kell leadni az iskola titkárságán (Debre­cen, Varga utca 2.). Az intézmény tele­fonszáma: 49-853. • PSZP-SZERVIZ. Pszichológiai, szo­ciális, családjogi és pedagógiai szakta­nácsadást vállal a Világító Ceruza című közoktatási és köznevelési lap, amely­nek mutatványszáma már napvilágot lá­tott. A felbélyegzett válaszborítékkal el­látott levelek a szerkesztőségbe küldhe­tők, a következő címre: Világító Ceruza szerkesztősége, 4001 Debrecen, Pf. 113. Veterán járművek találkozója Debrecen (HBN) - A debreceni virágkar­neválhoz és sörfesztiválhoz, valamint a hagyományos hortobágyi hídi vásárhoz kapcsolódóan rendezi meg a Kölcsey művelődési központ augusztus 19. és 21. között a negyedik debreceni veterán autó­motor találkozót. A járművek részt vesznek a virágkar­neválon, a hajdúsági rallyn, valamint ügyességi és jármű-szépségversenyen. A győzteseken kívül díjazzák a legjobb műszaki állapotban levő autókat, mo­torokat is. A találkozón 1960 előtt gyár­tott, de még üzemképes és az alapvető közlekedési biztonsági követelményeknek megfelelő járgányok tulajdonosai vehet­nek részt. Jelentkezniük június 15-ig lehet a Kölcsey művelődési központ címén: 4026 Debrecen, Hunyadi utca 1-3. szám. Bővebb felvilágosítás a 19-812-es telefon­számon. - ----------------------------------------------------------------------­BLndl az út véget ért — a padika mellett Nagy Gábor felvételei ~—m---gv— Debrecen (HBN)­­ Az egyházi ingatlanok ügyében kialakult vita újabb fejezeteként az MDF debreceni szervezete is megfo­galmazta gondolatait. Az aláb­biakban a helyi szervezet el­nökségének és önkormányzati képviselő­csoportjának szer­kesztőségünkhöz eljuttatott le­velét olvashatják. Az MDF debreceni szerve­zetének elnöksége és önkor­mányzati képviselőcsoportja megdöbbenéssel értesült arról, hogy a polgármesteri hivatal április 3-án a közgyűlés meg­kerülésével, az egyházi ingat­lanok ügyének tárgyalására fel­hatalmazott városi bizottság tud­ta és beleegyezése nélkül kezde­ményezte a minisztériumnál bi­zonyos református egyházi igé­nyek felülbírálatát és az elide­genítési tilalom feloldását. Ez főként azért sérti a város érdekeit, mert a törvény részletes indoklása szerint a „funkció nél­kül" átvett ingatlanok esetében a helyi önkormányzatot „a tulaj­donában lévő ingatlanért a tulaj­don elvonásakor teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás" illeti, másrészt „a kártalanítás mérté­kére alapelv, a jelenlegi használó megfelelő elhelyezése". Minden alapot nélkülöz tehát az a fel­fogás, amely szerint az egyházi igények veszélyeztetik a város oktatási intézményeit. Éppen el­lenkezőleg: gazdagítják az in­tézményi struktúrát. Ismerve a református egyházközösségek­nek az esetleges csereingatla­nokkal kapcsolatos rugalmas ál­láspontját, a polgármesteri hi­vatal újabb hibás lépését nem a város anyagi érdekeinek védel­me, hanem öncélú egyházel­­lenesség motiválta. A közgyűlés által felhatalmazott bizottság megkerülésével történt a római katolikus Svetits-gimnázium el­leni keresetlevél benyújtása is, miközben más városokban a fe­lek kölcsönös megelégedésére sorra születnek a megállapodá­sok. Értetlenül állunk azelőtt is, hogy a minisztérium tisztség­viselői egyoldalú dokumentáció­nak adtak hitelt, annak ellenére, hogy hiteles források szerint az érintett ingatlanok egy részének haszonélvezeti jogát a város örök időkre a református egyházra ruházta, más ingatlanok pedig évszázadokon át az egyház hasz­nálatában és egy református egy­házi jellegű és jelentős részben az egyház anyagi forrásaiból eredő iskolai alapítvány birtokában voltak. A kegyúri jogviszonyon alapuló haszonélvezet, és az egy­házi alapítványok tulajdona p­­edig az 1991. évi XXXII. törvény 1. paragrafus (2) bekezdése hatálya alá tartozik. A XXXII. törvény hatálya a részletes indoklás szerint érvé­nyes a „nem szabad megálla­podáson alapuló iskolafelajánlá­sokra is". Megítélésünk szerint a debreceni Református Főgim­názium épülete ebbe a kategóriá­ba tartozik. 1974-ben az 1200 főt befogadó egyetemi templom és a főgimnázium épülete „átvál­lalása" után „dotációképpen" és nem vételárként adott összeget az egyházi közvélemény a kény­szerhelyzetben lévő egyházve­zetés Júdás-pénzének tekintette. Ez az összeg - melyet az egyház állami feladatra, egy nemzeti műemlék tatarozására volt kénytelen fordítani - szakértők szerint az épületek értékéhez vis­zonyítva olyan aránytalanul csekély volt, hogy a „kártala­nítás" fogalmának még a felve­tése sem ildomos. A református egyház az MSZMP Politikai Bi­zottságának 1966-os „szigorúan titkos" döntése nyomán „aján­lotta fel" legértékesebb tiszán­túli ingatlanát, melynek meg­hagyását még a Rákosi-rendszer is egyezményben garantálta. Természetesen az épületet használó Kölcsey Ferenc Taní­tóképző Főiskola működését biz­tosítani kell. Az MDF debreceni szervezete olyan megoldással azonosul, amely a kérdést a főis­kola által is elfogadható módon rendezi, az egész régió okta­tásügye javára. Az MDF helyi szervezetének véleményében foglaltakkal kap­csolatban kíváncsiak voltunk a polgármesteri hivatal álláspont­jára. Szerkesztőségünk kérésére az önkormányzat ezen ügyek­kel foglalkozó bizottságának nevében Hevessy József pol­gármester válaszolt: 1. Az önkormányzat bizottsá­ga 1992. március 20- ülésén - melyen jelen volt Hevessy Jó­zsef, Mazsu János, Kollár Jó­zsef,Borsányiné Nagy Ilona, Kiss István, Pankotai László tagok - döntött, hogy a már beérkezett határozatok ellen a jogi tisztázás után a kifogások benyújthatók. 2. A közgyűlés a 384/1991. (XII. 2.) Kgy. határozatával a tár­gyaló bizottságot az 1991. évi 32. törvény alapján hozta létre. Ez alapján kötelessége az igények jogosságának vizsgálata, s a tu­lajdonát megterhelő minisztéri­umnak jelezni kifogásait. 3. A teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás üdvözlendő, ez a városi bizottság korábbi állás­­foglalásának elfogadását tükrözi. 4. A minisztérium tisztség­­viselői akkor is egyoldalú doku­mentációnak adtak hitelt, amikor a református egyház saját volt tu­lajdonát igényelte vissza városi tulajdonú indatlanokként. A kegyúri jog­viszonyain alapuló ingatlanhasználat, illetve az alapítványi tulajdon megfelelő dokumentálása után a minisz­térium bizonyosan megváltoz­tatja jelenlegi elutasító vélemé­nyét és azt az önkormányzat ter­mészetesen elfogadja. Az újabb jogcím esetleges helyessége azonban nem semmisíti meg a korábbi igénylés jogszerűtlen­ségét. A törvényeket egy önkor­mányzatnak különösen be kell tartani, s ez nem jó vagy rossz szándék, illetve barátság vagy egyházellenesség kérdése. 5. A Tóth Árpád Gimnázium esetén a városi perindításra -többször kifejtettek szerint - védekezésből került sor. A római katolikus Svetits-gimnázium ugyanis levelében az 1991. évi 32. törvény hatályát az adott in­gatlanra el nem ismerve, bírósá­gi úton történő birtokbabocsátást (ingatlankiürítést) és használati díj felszámolását helyezte kilátás­ba. Ezt kívántuk elkerülni a vá­ros érdekeit szem előtt tartva. 6. Bár a tanítóképző főiskola nem a város intézményei közé tartozik, a város érdekében ál­lónak tartjuk az intézmény meg­felelő elhelyezése után a volt főgimnáziumi épületnek a visz­­szaadását. Ezt az álláspontot többször javasoltuk elfogadásra a tárgyaló feleknek és a mi­nisztériumnak. 7. Az egyházak által Debre­cenben, a kálvinista Rómában jogszerűen visszaigényelt ingat­lanok döntő többségében az elő­készítő tárgyalásokon már egyet­értés született az önkormányza­ti tárgyaló bizottság és az egy­házak között kölcsönösen kielé­gítő helyi megoldások megkö­tésére. A megállapodásterveze­tek elfogadására az önkormány­zat közgyűlése június 12-re rend­kívüli közgyűlést tűzött ki, me­lyen mindenki kifejtheti a véle­ményét. 8. Az önkormányzat közgyű­lése által megválasztott tárgyaló bizottság tartotta magát kiadott alapelveihez. A tárgyalásokon tárgyaló partnereinkkel konst­ruktívan, a város érdekeit mind­végig szem előtt tartva, követke­zetesen és keményen, de köl­csönösen megegyezésre töre­kedve közelített a probléma megoldásához. Elutasította a demagógia, a gondolatcsúsztatás eszközeit, a közvélemény ma­nipulálásán keresztüli nyomás­­gyakorlást. Reméljük, az MDF ál­lásfoglalása nem a megegyezés előtti utolsó órában történő s­gresszió kíván lenni és a város egitim képviselő-testülete június 12-én nyugodt, tárgyszerű lég­körben dönthet a város társadal­mi békéjét hosszú távon érintő kérdésekben. Az ingatlanok ügye és a város társadalmi békéje

Next