Hajdú-Bihari Napló, 1992. július (49. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

HAJDÚ­BIHARI XLIX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ÁRA: 9,90 FT 1992. VII. 1., SZERDA 7 . 1. FÜGGETLEN NAPILAP ­ Göncz Árpád fogadta az Európa Tanács vezetőit Budapest (MTI)­­ Göncz Árpád köztár­sasági elnök kedden a Parlamentben fo­gadta az Európa Tanács és a budapesti tanácskozásra érkezett delegációk veze­tőit. A találkozón részt vett Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Az államfő hazánk és a térség orszá­gainak nevében is köszönetet mondott az egybegyűlteknek azért, hogy Budapest adhatott otthont a közgyűlésnek. Göncz Árpád hazánk számára külö­nösen fontosnak ítélte a tanács által tár­gyalt témákat, köztük a migrációt. A köztársasági elnök a fogadás előtt négyszemközt találkozott Caterine Lalumiére asszonnyal, akivel rendkívül szívélyes hangú eszmecserét folytatott. Szarajevó: Az ENSZ Boszniába vezé­nyelt rendfenntartó alakulatának tag­jai felhúzzák a világszervezet lobogóját június 29-én, miután a szerb csapa­tok elvonultak a nemzetközi repülőtér­ről Fotó: MTI Az első újszíves hölgy Budapest (MTI)­­ Újabb szívátültetést hajtott végre hétfőn a kora esti órákban a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikáján a Bodor Elek docens vezette orvoscsoport - tájékoztatta az MTI-t kedden a Népjóléti Minisztérium sajtóirodája. A sorrendben immár negyedik hazai szívtranszplantáció érdekessége, hogy most első alkalommal nem férfi-, hanem nőbetegen hajtották végre a beavatkozást. A 31 éves hölgy állapota - a klinika beszámolója szerint - az elvárásoknak megfelelő. Tekintettel arra, hogy a szívtransz­plantáció hazánkban mára már folyama­tosan végezhető eljárássá vált, a sajtóiro­da közleménye arról is tájékoztatott, hogy a klinika, illetve a minisztérium a továb­biakban a műtétekről nem kíván külön sajtóközleményt megjelentetni. Egy APRÓ lépés önökért! NEM KELL DEBRECENBE MENNIE! Július elsejétől az alábbi helységek postahivatalaiban adhatja fel apróhirdetését: 1. Balmazújváros 2. Berettyóújfalu 1. 3. Biharkeresztes 4. Biharnagybajom 5. Derecske 6. Egyek 7. Földes 8. Hajdúböszörmény 9. Hajdúdorog 10. Hajdúhadház 11. Hajdúnánás 12. Hajdúsámson 13. Hajdúszoboszló 1. 14. Hosszúpályi 15. Józsa /Debrecen 16. 16. Kaba 17. Komádi 18. Létavértes 1. 19. Nádudvar 20. Nyíracsád 21. Nyíradony 22. Nyírábrány 23. Pocsaj 24. Polgár 25. Püspökladány 1. 26. Téglás 27. Tiszacsege 28. Vámospércs APRÓHIRDETÉSE A BEÉRKEZÉSTŐL SZÁMÍTOTT 3 MUNKANAPON BELÜL MEGJELENIK. „...szekérre raktak egy kis hazát...” A magyar múlt őrzésének új lehetősége: a Kölcsey-em­­lékhely létrehozása 3. oldal A TARTALOMBÓL WA'»XTOW,'^A^V^n­A^...W»l»'.V.AS^W'.W.­.V.VA­»SvÄ#­.VAW Előfordul az is, hogy elhalasztják a műtétet Az új gyógyszerrel új korszak kezdődik a hemofíliás betegek életében 4. oldal Átalakuló téeszek - a bankokon sok múlhat Az új szövetkezetek tulajdonképpen „bérlőszövet­kezetek" lesznek 7. oldal Megszűnt Jugoszlávia meghívotti státusa Megkezdődött az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 44. ülésszakának nyári ülése Budapest (MTI)­­ Szabad Györgynek, az Országgyűlés el­nökének köszöntőjével kedden a Parlamentben hivatalosan megkezdődött az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 44. ren­des ülésszakának nyári ülése. Antall József miniszterelnök kedden, az Európa Tanács par­lamenti közgyűlése 44. rendes ülésszakának nyári ülésén el­mondott expozéjában rámuta­tott: különleges megtiszteltetés hazánk számára, hogy a „koráb­bi kommunista politikai tábor­ból" éppen Magyarországon tart­ja meg ülését az Európa Tanács p­­arlamenti közgyűlése. Ezután eltette a kérdést: „Mit is jelent a mai helyzetben Európa?". Megítélése szerint a budapesti tanácskozás fő feladata, hogy az Európai Egyesült Államok jövő­jével foglalkozzon, és megha­tározza Európa határait. Ebben az összefüggésben utalt a nyu­gat-európai szellemiség és a bi­zánci kultúra folyamatos egy­másra hatásáról, és arról, hogy Európa „szigetként soha nem volt elzárva, mivel a kelet-nyu­gati mozgás következtében nem tudott elzárkózni a többiektől". Antall József megköszönte az őt köszöntő Miguel Angel Mar­tinez közgyűlési elnök dicsérő szavait Magyarország emberi jo­gi és kisebbségi helyzetéről. Meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi szerveze­teknek az emberi jogi, a kisebb­ségi és a nemzeti önrendelkezési kérdések kapcsán szankcionális szerepet is be kell tölteniük. Szólt a miniszterelnök a kelet-európai térségben jelenleg tapasztalható csalódottságról és az ellenőriz­hetetlen hadseregek létéből adó­dó veszélyekről is. (Folytatás a 2. oldalon) Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén felszólalt Antall József miniszterelnök Fotó: MTI A munkáltató egy évig még megőrzi Munkakönyv helyett munkavállalói igazolólap - július 1-jétől Debrecen (HBN - D. K. K.) - A július 1-jén hatályba lépő új munkatörvénykönyv értelmé­ben nem lesz szükségünk egy korábbi közokiratra, vagyis visszakapjuk a munkakönyvün­ket. Az új szabályozás nemcsak a személyiség jogokat védi; az évi pihenőszabadság megál­lapításakor már nem a munka­­viszonyban eltöltött időt, ha­nem az életkort veszik figye­lembe, míg felmondás esetén és a végkielégítés megítélésekor az utolsó munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartama szá­mít. Molnár László, a megyei mun­kaügyi központ igazgatóhelyet­tese arról tájékoztatott, hogy ezentúl a munkáltatóknak az úgynevezett munkavállalói iga­zolólapot kell folyamatosan ve­zetniük, amelynek egy példányát az adott munkahelyről eltávozott dolgozó is megkapja. A régi munkakönyveket át kell adni tu­lajdonosaiknak - amennyiben nem veszik át, a munkáltató köteles egy évig megőrizni -, ám ez az okmány változatlanul köz­okirat marad, amellyel a későb­biekben szükség esetén tényeket lehet bizonyítani, dokumentálni. A munkavállalói igazolólap tar­talmazza a személyi, illetve egyéb, a foglalkoztatással kap­csolatos adatokat, így például azt is, ha a dolgozónak tartozása van, míg a betegszabadságot külön tartják nyilván. Bár az új dokumentum kétségkívül egy­szerűsített változat, funkciója a munkakönyvéhez hasonló, noha nem jelzi a munkavállaló képe­sítését, korábbi beosztását. Ennek ellenére új munkaviszony léte­sítésekor lehet a korábbi munkál­tatótól minősítést kérni. A köz­­alkalmazottak és köztisztviselők szintén munkavállalói igazoló­lapot kapnak, náluk viszont a szakmai és bér-előmeneteli rend­szer értelmében a minősítést is jelezni kell. A munkaügyi köz­pont igazgatóhelyettese szerint az átmenet várhatóan gondokat okozhat a munkáltatók számára, hisz az új szabályozás jelentősen eltér a korábbi gyakorlattól. Ele­mi érdekük lesz például egy olyan módszer kialakítása, amely­nek a segítségével reálisan meg tudják ítélni, hogy milyen mér­cét állítanak a dolgozók alkal­mazása esetében. Mindez egyéb­ként az új munkatörvénykönyv­ben a piacgazdaság értékítéletére van bízva. Kelemen Péter, a Dohánygyár munkaügyi osztályvezetője még nem kapta meg a Magyar Köz­löny június 26-i számát, amely az életbe lépő változásokra vonat­kozó kormányrendeletet tartal­mazza, s ez pillanatnyilag be­határolja a felkészülés lehetősé­geit. Véleménye szerint célszerű a munkakönyvét is megőrizni, mert roppant kellemetlen lehet­éldául a nyugdíjfolyósítás­­oz szükséges munkaviszony igazolásánál, ha elkallódnak, hiányoznak a különböző fontos dokumentumok. Az új munkatörvénykönyv hatálybalépésével megszűnnek a munkaügyi döntőbizottságok, s várhatóan megnövekszik a mun­kaügyi perek száma. Jelentős emelkedésre számít Papp Sán­­dorné, a munkaügyi bíróság el­nöke is. Elmondta, hogy már a volt tanácsok mellett működő mun­kaügyi döntőbizottságok meg­szűnése is hasonló változást eredményezett, mintegy 20-25 százalékkal növekedett a peres eljárások száma. Ebben az évben egyébként idáig 680 peres ügy „futott be" a munkaügyi bíróságra. Rend­kívüliséget élveznek a felmon­dások, elbocsátások, ezeket az ügyeket mintegy három hó­napon belül elbírálják. MAI KÉRDÉSÜNK Hogyan helyes? Bartók Béla XV. Nemzet­közi Kórusverseny. Ezzel az elnevezéssel illetik a ren­dezők a rangos, nagy ha­gyományú eseménysoro­zatot, úgy gondoljuk, s olvasóink is észrevételez­­ték, hogy kissé nyakatekert ez a megjelölés. Megkér­deztük Sebestyén Árpád nyelvészprofesszort, a Kos­suth Lajos Tudományegye­tem tanárát, hogyan helyes a kulturális rendezvény ne­vének írása. Válasza:­­ Nem szerencsés a jelenlegi írásmód. A három szegény szabólegény kifejezés szó­rendjéhez hasonlóan, a számjelző (három) mindig a legtávolabbra esik a jel­zett szótól (szabólegény). A nemzetközi minősítő jelző és a Bartók Béla birtokos jelző az esemény nevének írásában felcserélhető, de helytelen az írásmód, ha a számjelző (XV.) szétválaszt­ja a szorosabb egységet (Bartók Béla-kórusver­­seny). Helyesen tehát vagy XV. Bartók Béla nemzetközi kórusversenyről vagy XV. nemzetközi Bartók Béla-kó­­rusversenyről beszélhetünk.

Next