Hajdú-Bihari Napló, 1992. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

HAJDÚ­BIHARI XLIX. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ÁRA: 9,90 FT 1992. IX. 1., KEDD FÜGGETLEN NAPILAP Budapest: Jeszenszky Géza külügy­miniszter augusztus 31-én hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó Tho­mas Goppel bajor szövetségi és Euró­­pa-ügyi minisztert Fotó: MTI Földrendező bizottság alakult Debrecen (HBN)­­ A debreceni képviselő­­testület nyári szünet utáni első rendes ülését szeptember 7-én tartja, néhány ha­lasztást nem tűrő téma miatt viszont in­dokolttá vált tegnapra rendkívüli köz­gyűlést összehívni. A tervezett négy na­pirendi pont közül háromban határozat született, a Debreceni Hőszolgáltató Vál­lalat pénzügyi-gazdasági helyzetének rendezése viszont sürgősségi indítvánnyal a jövő heti közgyűlés elé kerül. A városházán tegnap délelőtt a kép­viselők döntöttek a földrendező bizottság tagjainak megválasztásáról, iskolaigazgató munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, valamint a Gyermekkert Gmk és a DEÁM-alapítvány által működtetett óvodák önkormányzati támogatásáról. (Részletes beszámolónk az 5. oldalon olvasható.) Kiadatási kérelem Budapest (MTI)­­ Az Igazságügyi Minisz­térium hétfőn délután megkapta a Leg­főbb Ügyészségtől azokat az iratokat, amelyekben Románia legfőbb ügyésze kéri Magyarországtól Alexandru Draghi­­ci, egykori belügyminiszter kiadását. A kiadatási kérelem kézhezvétele után megvizsgálják, hogy az iratok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a magyar­román jogsegélyegyezménynek. Tanul­mányozzák, hogy jogilag megalapozott-e és gyakorlatilag teljesíthető-e a kiadatás. Az utóbbinak feltétele, hogy a kiadni kért személy ténylegesen Magyarországon tartózkodjon. Ezzel kapcsolatban a fő­osztályvezető megjegyezte, jelenleg nincs olyan információjuk, amely szerint Ale­xandru Draghici valóban Magyarországon van. A román megkeresés nem tartalmaz más adatokat, csak hogy Draghici és fe­lesége állítólag Budapesten tartózkodik. ENSZ-szankciók Amszterdam (MTI) - A Szerbia és Mon­tenegró ellen életbe léptetett ENSZ-szank­­ciókat kijátszva, a magyar határon ke­resztül továbbra is jut el áru Kis- Jugoszlávia területére - állították hétfőn az egyik holland szállítási szakszervezet képviselői. A Reuter jelentése szerint a holland Vervoersbond képviselői a napokban tértek vissza a magyar-szerb határról, ahol kamionvezetőket, vámosokat és az Európai Közösség illetékeseit kérdezték ki tapasztalataikról. A TARTALOMBÓL Találkozások a vakáció utolsó napján Nyár végi sóhaj: „Jó lett volna táborozni, csak az nagyon költséges" 3. oldal Karácsonyra tartalékolják a maradék összeget Ingyenes könyv- és füzetcsomag, tornafelszerelés, iskolatáska és tisztasági csomag 4. oldal A hazai ipar még védelemre szorul A HÍM az importvámok kiigazítását és kontingentálást szeretne elérni 7. oldal „A kormány felelősségét senki nem veheti át” Antall József nem azonosul Csurka István írásának számos megállapításával Budapest (MTI)­­ Az Ország­­gyűlés hétfői plenáris ülésének keretében napirend előtt kért szót Antall József kormányfő. A miniszterelnök mintegy félórás beszédében elsősorban a köz­véleményt napok óta foglalkoz­tató Csurka-tanulmányról szólt, de ennek kapcsán kitért számos belpolitikai összefüggésre is. A kormányfő mondandóját kezdve előrebocsátotta, hogy a a Magyar Demokrata Fórum alelnöke ta­nulmányát magánvéleményként, közölte, mivel azt egyetlen párt­beli testülettel sem egyeztette. Utalt arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya foglalkozott az írással, majd leszögezte: a koalí­ció pártjainak - beleértve az MDF-et is - éppen úgy kell tudni Csurka István képviselő úrral együttműködni, ahogy a párt különböző politikai testületeinek igazodniuk kell a fő irányel­vekhez. Különféle irányvonalak, programok vannak, ám a kor­mány önállóan, felelősséggel dönt, s ezt a felelősséget senki nem veheti át - hangsúlyozta Antall József, majd így folytatta: - A kormányt kritikák bőven érik, belülről és kívülről, amin nincs mit csodálkozni. A mai ne­héz gazdasági, politikai, szociális helyzetben azonban a magyar kormány a leghatározottabban ragaszkodik a magyar nemzeti elkötelezettségekhez, a demokrá­cia, a jogállamiság, a szociális piacgazdaság értékeihez. Addig állok az MDF élén, megválasztóim bizalmából és saját elhatározá­somból, továbbá a kormány élén az Országgyűlés megbízása alapján, ameddig a magyarság iránti töretlen elkötelezettségnek, a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság alapelveinek eleget tehetek. De nemcsak az a kötelességem önmagammal szemben, hogy felállok, ha a követelményeknek nem felel­hetek meg, hanem olyan fel­szólításoknak és célzásoknak sem fogok ijedtemben vagy rossz megítélés következtében eleget tenni, ami a hatalom átadását je­lentette a történelem során Kun Bélának, Hitlernek vagy mások­nak. Remélem, hogy a kényszer nem teremthet hazánkban még egyszer ilyen helyzetet, ehhez nem engedhetünk utat nyitni a parlamentáris rendszerben. A Csurka-tanulmányban fog­laltakra térve a kormányfő kifej­tette:­­ Csurka István politikai pamfletjében olyan megállapítá­sokat tesz, amelyben megszólal­tat a közvélemény egyes cso­portjaiban élő indulatokat, jelen­tős tömegek érzéseit veti fel, majd bemutatja a kényszerpályákat. Megítélésem szerint számos kér­désben, hibás interpretációban, politikailag több részben károsan és tévesen válaszol, amelyekkel sem a kormány, sem a magam nevében nem azonosíthatom magam, és nem azonosíthatja magát a Magyar Demokrata Fó­rum elnöksége és választmánya sem. Konkrét gondolatokat idézve az írásból, a miniszterelnök elfo­gadhatatlannak tartotta az MDF alelnökének a Nemzetközi Valu­taalapra és a Világbankra vo­natkozó megállapításait. Ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy azzal sem ért egyet, ha a vitát először nem a párton belül folytatják le, illetve ha a kormánypártok tag­jai véleményüket a koalícióval élesen szemben álló sajtótermé­kekben teszik közzé. - A mi pártunkban - folytatta Antall József - egyformán helye van a nemzeti liberalizmusnak, a magyar népi-nemzeti gondolat hagyományának, s az európai kereszténydemokrácia eszme­körének. A Magyar Demokrata Fórumnak az lehet, és legyen a tagja, aki a magyarság, a jogál­lamiság és a parlamentáris de­mokrácia iránti elkötelezettséget egyaránt vállalja. (Folytatás a 2. oldalon) Gazdasági fellendülésünk letéteményesei Városi tanévnyitó ünnepség egy régi-új szakiskolában Debrecen (HBN) - Az előzmé­nyekre emlékeztetőül: a helyőr­ségi zenekar térzenéjével kez­dődött, és Dánielfy Zsolt szín­művész versösszeállításával folytatódott a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Közép­iskola és Kollégium tanévnyitó ünnepsége tegnap, hétfőn dél­után 4 órakor az iskola új szék­helyén, a Kossuth-laktanya volt katonai középiskolájában, mely egyben a városi tanévnyitót is jelentette. Szervk­ei György, az intézmény igazgatója rövid bevezetőjében jelezte, hogy az átalakított isko­la 300 „gáboros" diák és öt kö­zépfokú oktatási intézmény 200 kollégistájának új otthona. Ün­nepi beszédet Mazsu János, Deb­recen alpolgármestere mondott. Kinyilvánította, hogy önkor­mányzata „a társadalmi kont­rollra építő, szakmailag önálló iskolában" hisz. Fontosnak tar­totta hangsúlyozni az érdek­egyeztető fórumok, jelesül a város közoktatási tanácsának szerepét. Az ünnepi beszéd emlí­tést tett továbbá arról az örven­detes tényről, hogy színesedik a paletta: Debrecen iskolakultú­ráját egyházi, alapítványi és ma­gániskolák is gazdagítják ma már A hely szelleménél időzve pe­dig kijelentette: az önkormány­zat a szakképzésre nagy figyel­met fordít, annál is inkább, mi­vel a gazdasági fejlődés letétemé­nyesének tekinti. Mint ismeretes, a Gábor Döntes-szakiskola egy hármas költözés révén került a laktanyai oktatási objektumba: a Tóth Árpád Gimnázium hét­osztálynyi férőhelyet, a repriva­tizáció feladataihoz alkal­mazkodva, átengedett a Svetits­­katolikus iskolának; ez a hét osz­tály a Beregszászi Pál-szakisko­­la helyére költözött, amely elfoglalta a Gábor Dénes koráb­bi helyét, a Szoboszlai úti volt pártbizottságot. Az önkor­mányzatnak 286 millióért sike­rült megszereznie a Honvédel­mi Minisztériumtól a nevezett épületet, melyet hároméves rész­letben fizet: ebbe beleszámít a volt pártiskola kollégiumának nőtlen tiszti szállásra történő átengedése és az emeletráépítés erre az épületre. Megtudtuk, hogy az átalakítás mintegy 10-11 millió forintba került, mely a Huta és a Vida Bt.-k, valamint a Csapó utcai székhelyű építőipari kisszövetkezet munkájának kö­szönhetően határidőre, azaz tan­évkezdésre bevégeztetett. Az ünnepélyes tanévnyitót egyébként galériaavatás is kö­vette: a Gábor-galériának első kiállító művésze Szilágyi Imre grafikus, kinek tárlatát Székely­hídi Ágoston nyitotta meg. Képei három héten át tekint­hetők meg Az alpolgármester jelképesen átadja az iskolát Fotó: F. Szilágyi Imre MAI KÉRDÉSÜNK Enged-e az APEH? Április 8. óta országszer­te szinte futószalagon zaj­lanak a nehéz helyzetbe került cégek csődegyezsé­gi tárgyalásai. Ezeknek egyik főszereplője a pénze beszedésében nagyon is ér­dekelt APEH. Mennyire „vajszívű" a hivatal, enged-e a tartozá­sokból? - kérdeztük Zsa­­dányi Antaltól, az APEH megyei igazgatóságának csődeljárási és végrehajtási osztályvezetőjétől. - Rajtunk nem múlik a siker. Április eleje óta 30 vállalatnál, szövetkezetnél és gazdasági társaságnál vettünk részt ilyen tárgya­lásokon. Tizenhat gazdál­kodónál megegyezés is született. E cégek közül 12- nél késedelmi pótlékot és bírságot engedtünk el, va­lamint 3 és 12 hónap közöt­ti határidővel, havi egyen­lő részletfizetést megszab­va, átütemeztük az adóssá­gokat. A tizennégy ered­ménytelenül végződött tár­gyalás közül egyik esetben sem a mi hibánkból hiúsult meg az egyezség. Ezeknél a cégeknél általában az ajánlat nem volt megfelelő, és más hitelezők (bankok, szállítók) vetették el a fel­kínált megoldást.

Next