Hajdú-Bihari Napló, 1992. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24 / 251. szám

2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1992. OKTÓBER 24., SZOMBAT _____SZÉLRÓZS_ Budapest: Göncz Árpád köztársasági elnök október 23-án fogadta András yorki herce­get, aki magánlátogatáson tartózkodik Ma­gyarországon Fotó: MTI Ünnepség az Operaházban Budapest (MTI)­­ Este fél nyolckor az Álla­mi Operaházban megkezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc 36., és a Köztár­saság kikiáltásának 3. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepség. A díszpáholyban foglalt helyet Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Göncz Árpád az ünnepség kezdetekor nem volt látható a páholyban, s mint a köztár­sasági elnök szóvivője megerősítette: az ál­lamfő nem vesz részt az operaházi megem­lékezésen. Az ünnepség Antall József meg­emlékező beszédével vette kezdetét. Incidens a Kossuth téren Budapest (MTI)­­ A köztársasági elnök nem mondta el megemlékező szavait a Kossuth téren rendezett péntek délutáni ünnepségen. Amikor az államfő megjelent a mikrofonnál, a téren összegyűlt többezres tömegből sokan - elsősorban skinhead-kinézetű fiatalok - fuj­­jolásba kezdtek és fütyültek, mások éltették és tapsoltak. Göncz Árpád az incidenst hallva és látva néhány percig tart, majd letett arról, hogy az ünnepelni odagyűlt buda­pestiekhez szóljon. Az Országház előtti megemlékezésen részt vettek a kormány tagjai, s az ünnepség ele­jén a köztársasági elnök mellett álló mi­nisztereket és államtitkárokat a téren felállí­tott hatalmas vetítővásznon is látni lehetett. A Magyar Televízió épülete előtt, ahol erős rendőri készültség védte az épületet, néhány százan tüntettek, majd a csoport eloszlott. Van ötös a lottón Budapest (MTI)­­ A Szerencsejáték Rt. tá­jékoztatása szerint a 43. játékhéten öttalálatos szelvényt találtak. A nyertes szelvény száma: 60 901 105. A nyeremény összege: 53 249 368 forint. A nyertes számok: 21, 33, 59, 71, 83. Főszerkesztő: Bakó Endre. Főszerkesztő-helyettes: Gulyás Imre. Szerkesztők: Magyari Vilmos, Sípos Ferenc, T. Szűcs József. Tervezőszerkesztő: Bede Gábor. Rovatvezetők: Porcsin Zsolt (társadalom), Szakács Tamás (gazdaság), Erdei Sándor (kultúra), Csuhák Zoltán (sport), Iklódy János (fotó). Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Telefon: 12-144, sportrovat: 17-152, telefax: 12-326. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB). 1054 Budapest V., Báthory u. 7., ul. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőségvezető: Görömbölyi László. Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associa­ted Press (AP). Kiadja a Napló Lapkiadó Kft. Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: 12-144, telefax: 17-985. Felelős kiadók: Thomas Koch és Bakó Endre. Ügyvezető igazgatók: Thomas Koch és Szabó Imréné. Reklám- és hirdetési felelős: Pápai András. Terjeszti a Debreceni Postaigazgatóság, 4046 Debrecen, Bethlen u. 1. Telefon: 06 (52) 12-111. Igazgató: Kovács József. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, hír­lapüzletekben, hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIA), Budapest XIII., Lehel u. 11/A, közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a Postabank Rt. 219­ 986 360 21­ 02 799 pénzforgalmi jelző­számra. Előfizetési díj egy hónapra 249 forint, negyedévre 747 forint, fél évre 1494 forint, egy évre 2988 forint. Áruspél­dányok ára: 9,90 forint. A terjesztéssel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a postaigazgatóság és a postahivatalok intézik. Megrendelés száma: 0841. Index: 25 627. ISSN 0133-1051 .NAPLÓ A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata A cseh és szlovák fél magatartása miatt újabb konfliktusveszély alakult ki Budapest (MTI)­­ A magyar kor­mány és a bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszerrel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat aggo­dalommal figyelemmel kísérő magyar közvélemény csalódással, megütközéssel fogadta a hét kö­zepén lefolyt brüsszeli tárgyalások eredménytelenségének hírét. A tárgyalások egyértelműen bebizo­nyították, hogy a cseh és szlovák fél nem hajlandó a Duna eltere­lésének felfüggesztésére. Európá­nak ebben a térségében így újabb konfliktusveszély alakult ki. Az el­terelés előkészületei a megbeszé­lések idején is erőltetett ütemben folytatódtak. Megkezdődött a Duna medrének elrekesztése, ezzel a cseh és szlovák fél már a brüsszeli tárgyalások idején kész tények elé állította a magyar kor­mányt és a vita tárgyalásos ren­dezésében érdekelt nemzetközi tényezőket. A magyar kormány e meghatározó fontosságú pillanat­ban az ország és a külföld előtt egyaránt kötelességének tartja, hogy kifejtse véleményét arról, miért és hogyan alakult ki a ma adottnak tekinthető súlyos kény­szerhelyzet, ki viseli ezért a fe­lelősséget, milyen következmé­nyekre lehet számítani, s Ma­­­gyarország e fordulóponton, az egyre nehezebben visszafordítható helyzetben milyen lépéseket tesz. Az 1977. évi államközi szer­ződés megszüntetésekor a Magyar Köztársaság abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer felépítésével és üzembe helyezésével ökológiai szükséghelyzet jön létre, amely csak a szerződés megszüntetésé­vel, azaz a teljes vízlépcsőrendszer elhagyásával kerülhető el. Egyet­len országot sem kötelezhet olyan szerződés, amely lényegében le­hetetlen feladat végrehajtását írja elő, ez esetben azt, hogy saját te­rületén jóvátehetetlen károkat okozó vízlépcsőrendszert építsen. A szerződés megkötése, majd mó­dosítása óta alapvetően megvál­toztak azok a körülmények, ame­lyek a szerződés alapját képezték. A cseh és szlovák fél nem tett ele­get a magában az államközi szer­ződésben is előírt vízminőség- és természetvédelmi kötelezettsé­geknek sem. A szerződés meg­kötése óta keletkezett általános nemzetközi környezetvédelmi normák elsőbbséget élveznek a szerződésben foglaltakkal szem­ben. A Duna egyoldalú eltere­lésével a cseh és szlovák fél olyan súlyos nemzetközi jogsértést követ el, amely önmagában is elegendő ok az 1977. évi szerződés meg­szüntetéséhez. A Magyar Köztársaság kormánya emlékeztetni kíván arra, hogy a magyar fél - az Országgyűlés ha­­­­tározata alapján - 1991-ben indít­ványozta a szerződés közös meg­egyezéssel történő megszünte­tését, továbbá javaslatot tett a megszüntetés nyomán keletkező helyzet rendezésre, illetve a térség rehabilitációjára irányuló új két­oldalú szerződés megkötésére. A magyar fél nem zárkózott el attól, hogy - műszaki és pénzügyi értelemben egyaránt - hozzájá­ruljon a közös érdekeken alapuló megoldáshoz. Hamis és félrevezető az az ál­lítás, hogy Cseh-Szlovákia azért kényszerült volna a Duna elte­relésére, mert a magyar kormány megszüntette az 1977. évi szer­ződést. Valójában az vezetett a szerződés megszüntetéséhez, hogy sem a szövetségi, sem a szlovák kormány nem mutatott készséget egy mindkét fél számára elfogadható új megállapodás ki­dolgozására. Azt sem fogadta el, hogy a tervezett háromoldalú szakértői bizottság az egyoldalú elterelés felfüggesztése mellett dolgozza ki ajánlását az államközi jogvita feloldásához. A cseh és szlovák kormány ezzel az Európai Közösség erre irányuló erőfeszíté­seit is elutasította.­­ A Magyar Köztársaság kor­mánya a Duna cseh-szlovák fel­ségterületre történő elterelését sú­lyos nemzetközi jogsértésnek tart­ja, mivel az sérti a magyar állam szuverenitását és területi integ­ritását, amelyet a nemzetközi jog alapvető normái védenek. Ellen­tétes az államhatárok sérthetet­lenségének elvével, valamint az 1920. évi trianoni és az 1947. évi párizsi békeszerződésekkel, hiszen megváltoztatja a két ország közöt­ti határnak a békeszerződésekben meghatározott vonalát. Az elte­relés ellentétes a két állam által 1976-ban kötött, a határvizek vízgazdálkodásáról szóló egyez­ménnyel, amely bármilyen be­avatkozást a két fél egyetértéséhez köt. Összegyeztethetetlen a nem­zetközi erőforrások használatának az általános nemzetközi jogban kialakult szabályaival és elveivel. Sérti a szomszédos állam jogha­tósága alatt bekövetkező károko­zás tilalmának elvét. A Duna egy­oldalú elterelése nem csupán jogszerűtlen lépés, hanem olyan helyzetet idéz elő, amely súlyos környezeti károkat okoz, és poli­tikai veszélyekkel terhes. A durva beavatkozás kedve­zőtlenül változtatja meg az egész térség természeti környezetét, és emberek millióinak ivóvízkész­letét károsítja, árvízveszélynek teszi ki őket. A nagymértékű környezeti károsodás - noha elsősorban Ma­gyarországon érvényesül - túlter­jed országunk határain. A magyar kormány maga­tartását a ma élő és az eljövendő nemzedékek életfeltételeinek meg­óvására irányuló szándék, az ezért érzett felelősség határozza meg. Ezt a felelősséget a kormány nem háríthatja el, s nem lehet kétségbe vonni jogát, hogy e felelősségvál­lalás alapján lépjen fel. Ugyan­akkor a kormány sohasem tévesz­tette szem elől a jószomszédi vi­szony, az együttműködés fenn­tartását. A vitát az európai ér­tékrend alapján, békés, tárgyalá­sos úton kívánta és kívánja ren­dezni. A Duna egyoldalú eltere­lése ugyanis veszélyezteti a viseg­rádi csoport országainak együtt­működését, a közös közeledést Európához. Többé nem egy egyoldalú jog­sértés megelőzéséről, hanem egy nehezen jóvátehető jogsértés or­voslásáról van szó. Nem kétséges, hogy a kialakult helyzetért a je­lenleg nemzetközi jogalany Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasá­got, majd a területén létrejövő új államokat terheli a teljes politikai, jogi, gazdasági és erkölcsi felelős­ség. Román külügyminisztériumi tiltás Bukarest (MTI)­­ A román kül­ügyminisztérium 28/3096. számú körlevelében, amelyet először az érdekelt erdélyi megyék prefek­­túráiba juttatott el, utasítást adott arra, hogy a jövőben hivatalos jel­legű anyagokban - közlemények­ben, diplomáciai levelezésben­­ az Erdély (románul Transsylvania, il­letve Ardeal) szót ne használják, s az e kifejezést tartalmazó anya­gokat küldjék vissza a feladónak. Ugyancsak a körlevél tartalmaz­za azt a - Ceausescu-időszakban alkalmazott gyakorlathoz hasonló - megkötést, hogy a közigazgatási intézmények személyzete külföldi hivatalos személyekkel csak kül­­ügyminisztériumi engedéllyel tarthat kapcsolatot. Az október 9-i keltezésű kör­levélről a romániai sajtóban egye­dül hírt adó Romániai Magyar Szó pénteki számában ismerteti azt a „pontosítást", amelyet a külügy­minisztérium körlevele alapján a magyar többségű Kovászna megye prefektúrája küldött szét a helyi hatóságoknak október 15-én. „Mindazokban a kérdésekben, amelyek érintkezést igényelnek önök és a Magyar Köztársaság vagy más államok hatóságai kö­zött, a továbbiakban kérniük kell Románia Külügyminisztériumá­nak jóváhagyását, mivel hatáskö­rénél fogva - az érvényben lévő törvény és szabályozások értelmé­ben - ez a szerv hivatott össze­hangolni az ország egész külpoli­tikai tevékenységét. A minisztérium igényli egy­szersmind, hogy a Romániával fenntartott külkapcsolatokhoz kötődő tevékenységeket, ideértve a magyar kormány hivatalos személyeinek mindennemű láto­gatásait is, kizárólag a miniszté­rium közvetítésével rendezzék le. A jövőt illetően, abban az eset­ben, ha a román félhez intézett magyar hivatalos dokumentumok »Erdély«re mint területi-közigaz­gatási egységre vonatkozó utalá­sokat tartalmaznak, e dokumen­tumokat vissza kell küldeni a fel­­adó(k)nak és figyelemre sem kell méltatni őket." A körlevél leszögezi, hogy a nevezett útmutatások általános jel­legűek, vonatkoznak tehát bár­mely más ország hatósági képvise­lőivel fennálló érintkezésre, s hogy megfelelnek az e területen al­kalmazott nemzetközi gyakorlat­nak. „Kérjük, hogy tevékenységük­ben tartsák szem előtt a fentieket és tájékoztassák a prefektusi hi­vatalt vagy közvetlenül a Kül­ügyminisztériumot az érdeklő­désre számot tartó vonatkozá­sokról". A Romániai Magyar Szó a kül­ügyminisztérium lépésével kap­csolatban rámutat: miközben a honvédelmi, a művelődési tárca és több más központi intézmény tanújelét adja arra irányuló poli­tikai akaratának, hogy előmozdít­sa a román-magyar megbékélést, a két szomszédos országhoz méltó kapcsolatrendszer kiépítését, a román külpolitika irányítói „vaj­mi keveset tesznek ezen a téren", s amikor némi előrehaladás tör­ténik, mindig jön a „hideg zu­hany" - mint ezúttal is. Boszniai feszültség, horvátországi enyhülés Szarajevó/Belgrád (MTI)­­ Szór­ványos tüzérségi és ágyútűz súj­totta Szarajevót péntek hajnalban, mielőtt megkezdődött a boszniai civilek helyzetének könnyítéséről folyó háromoldalú megbeszélés a szembenálló felek, a szerbek, a horvátok és a bosnyákok között, ENSZ-felügyelet alatt. A harcok miatt leálltak a fővárosba tartó segélyszállítmányok, és nem in­dulhatott el az a 2400 asszonyból és gyermekből álló konvoj sem, amely a romokban heverő Szara­jevóból távozott volna vörös­keresztes felügyelet mellett. A Tanjug jelentése szerint erős ágyútűz sújtja a szerb ellenőrzés alatt álló hercegovinai Trebinjénél húzódó frontot is, teljes széles­ségében. A szerb erők úgy tudják, hogy a horvát csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek ezen a környéken, miközben 11 szerb halottat is összeszámoltak péntek reggelig. Az ENSZ-békefenntartóktól ér­kezett jelentések ugyanakkor arról szólnak, hogy a vitatott horvát­országi területeken az utóbbi há­rom napban fokozatosan enyhült a feszültség. A nemzetközi szer­vezet erői, az úgynevezett Unpro­­for szóvivője szerint világos jelek mutatkoznak már a helyzet nor­malizálódására. Ennek alapja a jugoszláv miniszterelnök és a horvát elnök közelmúltbeli talál­kozója lehet, amelyen megálla­podtak arról, hogy mindenre ki­terjedő tárgyalásokba kezdenek a vitatott fennhatóságú területekről. Jelenleg a déli részen vannak el­sősorban problémák, azon belül is szerb Krajinában. Veszteségekről azonban nem tudnak, bár időnként itt is lövöl­dözés hallatszik. Akihito Pekingben Peking (MTI) - Nem kért egyértelműen bocsánatot Akihito császár a kínai nép­től az ellene elkövetett japán háborús bűnökért pénteken, Jang Sang-kun kínai állam­fővel való pekingi találko­zóján. A jó kétoldalú kapcsola­tokra törekvő kínai állam ezt egyébként nem is várja el tőle. Annál inkább a kínai nép, egy friss közvélemény­kutatás eredménye szerint, melynek nyilvánosságra ho­zatalát a kínai hatóságok megtiltották, a kínaiak 95 százaléka minimumként kí­vánja meg az egyértelmű megkövetést. A japán uralkodó csupán ennyit mondott erről a ké­nyes kérdésről pénteken Pe­kingben: „...hazám nagy szenvedéseket okozott Kína népének, s ezt mélységesen fájlalom". RÖVIDEN Dublin (AP) - A szavazóknak mintegy fele készül az abortusz alkotmányos tilalma ellen sza­vazni Írországban a december 3-i népszavazáson - állítja egy köz­vélemény-kutató felmérés. Peking (AP) - A külügyminisz­térium szóvivőjének nincs tudo­mása arról, hogy Teng Hsziao Ping találkozna az odalátogató Akihito japán császárral. A talál­gatások alapját Teng egy állítóla­gos üzenete képezte, miszerint „várni fogjuk" a császárt. Torino (AP) - A Fiat cégnél be­jelentették, hogy novemberben 23 000-32 500 munkásukat kény­szerszabadságolják, hogy ezzel mintegy 20 000 gépjárművel csök­kentsék a termelést. A gyár ezt a módszert már egy éve űzi a csökkenő kereslet miatt. Tokió (AP) - Egy japán fizikus csütörtökön bejelentette, hogy si­került létrehozni a hidegfúziót alapvetően más módszerrel, mint amikkel eddig próbálták. Az ered­ményt - amit mások még nem iga­zoltak - a 37 éves Jamaguczi a K'n távközlési társaság kurató­ratóriumában érte el. Moszkva (AP) - Oroszország a kötelező betegbiztosítás bevezeté­sét tervezi a jövő évben, és rövi­desen megkezdi egyes egészség­­ügyi szolgáltatások privatizációját. A biztosítás ingyenes lesz, költ­ségeit adókból és alapítványokból kívánják fedezni. Párizs (MTI) - Az orosz felderítő szolgálat négy ügynökét utasítot­ták ki pénteken Franciaországból, mert nukleáris és rakétatitkokat szereztek meg jelentős összegekért francia megbízottaiktól. Washington (MTI) - Fidel Castro, kubai vezető 1962-ben táviratban javasolta Moszkvának: vessék be az Egyesült Államok ellen az or­szágában levő szovjet atomfegy­vereket. „Kuba kész feláldozni magát a világforradalom győzel­méért" - írta. Washington (MTI) - John Smale, a Procter and Gamble egykori vezetője lesz a General Motors új elnöke - jelentette pénteken a The Wall Street Journal.

Next