Hajdú-Bihari Napló, 1992. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-24 / 251. szám
2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1992. OKTÓBER 24., SZOMBAT _____SZÉLRÓZS_ Budapest: Göncz Árpád köztársasági elnök október 23-án fogadta András yorki herceget, aki magánlátogatáson tartózkodik Magyarországon Fotó: MTI Ünnepség az Operaházban Budapest (MTI) Este fél nyolckor az Állami Operaházban megkezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc 36., és a Köztársaság kikiáltásának 3. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepség. A díszpáholyban foglalt helyet Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Göncz Árpád az ünnepség kezdetekor nem volt látható a páholyban, s mint a köztársasági elnök szóvivője megerősítette: az államfő nem vesz részt az operaházi megemlékezésen. Az ünnepség Antall József megemlékező beszédével vette kezdetét. Incidens a Kossuth téren Budapest (MTI) A köztársasági elnök nem mondta el megemlékező szavait a Kossuth téren rendezett péntek délutáni ünnepségen. Amikor az államfő megjelent a mikrofonnál, a téren összegyűlt többezres tömegből sokan - elsősorban skinhead-kinézetű fiatalok - fujjolásba kezdtek és fütyültek, mások éltették és tapsoltak. Göncz Árpád az incidenst hallva és látva néhány percig tart, majd letett arról, hogy az ünnepelni odagyűlt budapestiekhez szóljon. Az Országház előtti megemlékezésen részt vettek a kormány tagjai, s az ünnepség elején a köztársasági elnök mellett álló minisztereket és államtitkárokat a téren felállított hatalmas vetítővásznon is látni lehetett. A Magyar Televízió épülete előtt, ahol erős rendőri készültség védte az épületet, néhány százan tüntettek, majd a csoport eloszlott. Van ötös a lottón Budapest (MTI) A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 43. játékhéten öttalálatos szelvényt találtak. A nyertes szelvény száma: 60 901 105. A nyeremény összege: 53 249 368 forint. A nyertes számok: 21, 33, 59, 71, 83. Főszerkesztő: Bakó Endre. Főszerkesztő-helyettes: Gulyás Imre. Szerkesztők: Magyari Vilmos, Sípos Ferenc, T. Szűcs József. Tervezőszerkesztő: Bede Gábor. Rovatvezetők: Porcsin Zsolt (társadalom), Szakács Tamás (gazdaság), Erdei Sándor (kultúra), Csuhák Zoltán (sport), Iklódy János (fotó). Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Telefon: 12-144, sportrovat: 17-152, telefax: 12-326. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB). 1054 Budapest V., Báthory u. 7., ul. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőségvezető: Görömbölyi László. Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP). Kiadja a Napló Lapkiadó Kft. Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: 12-144, telefax: 17-985. Felelős kiadók: Thomas Koch és Bakó Endre. Ügyvezető igazgatók: Thomas Koch és Szabó Imréné. Reklám- és hirdetési felelős: Pápai András. Terjeszti a Debreceni Postaigazgatóság, 4046 Debrecen, Bethlen u. 1. Telefon: 06 (52) 12-111. Igazgató: Kovács József. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, hírlapüzletekben, hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIA), Budapest XIII., Lehel u. 11/A, közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a Postabank Rt. 219 986 360 21 02 799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 249 forint, negyedévre 747 forint, fél évre 1494 forint, egy évre 2988 forint. Áruspéldányok ára: 9,90 forint. A terjesztéssel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a postaigazgatóság és a postahivatalok intézik. Megrendelés száma: 0841. Index: 25 627. ISSN 0133-1051 .NAPLÓ A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata A cseh és szlovák fél magatartása miatt újabb konfliktusveszély alakult ki Budapest (MTI) A magyar kormány és a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat aggodalommal figyelemmel kísérő magyar közvélemény csalódással, megütközéssel fogadta a hét közepén lefolyt brüsszeli tárgyalások eredménytelenségének hírét. A tárgyalások egyértelműen bebizonyították, hogy a cseh és szlovák fél nem hajlandó a Duna elterelésének felfüggesztésére. Európának ebben a térségében így újabb konfliktusveszély alakult ki. Az elterelés előkészületei a megbeszélések idején is erőltetett ütemben folytatódtak. Megkezdődött a Duna medrének elrekesztése, ezzel a cseh és szlovák fél már a brüsszeli tárgyalások idején kész tények elé állította a magyar kormányt és a vita tárgyalásos rendezésében érdekelt nemzetközi tényezőket. A magyar kormány e meghatározó fontosságú pillanatban az ország és a külföld előtt egyaránt kötelességének tartja, hogy kifejtse véleményét arról, miért és hogyan alakult ki a ma adottnak tekinthető súlyos kényszerhelyzet, ki viseli ezért a felelősséget, milyen következményekre lehet számítani, s Magyarország e fordulóponton, az egyre nehezebben visszafordítható helyzetben milyen lépéseket tesz. Az 1977. évi államközi szerződés megszüntetésekor a Magyar Köztársaság abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer felépítésével és üzembe helyezésével ökológiai szükséghelyzet jön létre, amely csak a szerződés megszüntetésével, azaz a teljes vízlépcsőrendszer elhagyásával kerülhető el. Egyetlen országot sem kötelezhet olyan szerződés, amely lényegében lehetetlen feladat végrehajtását írja elő, ez esetben azt, hogy saját területén jóvátehetetlen károkat okozó vízlépcsőrendszert építsen. A szerződés megkötése, majd módosítása óta alapvetően megváltoztak azok a körülmények, amelyek a szerződés alapját képezték. A cseh és szlovák fél nem tett eleget a magában az államközi szerződésben is előírt vízminőség- és természetvédelmi kötelezettségeknek sem. A szerződés megkötése óta keletkezett általános nemzetközi környezetvédelmi normák elsőbbséget élveznek a szerződésben foglaltakkal szemben. A Duna egyoldalú elterelésével a cseh és szlovák fél olyan súlyos nemzetközi jogsértést követ el, amely önmagában is elegendő ok az 1977. évi szerződés megszüntetéséhez. A Magyar Köztársaság kormánya emlékeztetni kíván arra, hogy a magyar fél - az Országgyűlés határozata alapján - 1991-ben indítványozta a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, továbbá javaslatot tett a megszüntetés nyomán keletkező helyzet rendezésre, illetve a térség rehabilitációjára irányuló új kétoldalú szerződés megkötésére. A magyar fél nem zárkózott el attól, hogy - műszaki és pénzügyi értelemben egyaránt - hozzájáruljon a közös érdekeken alapuló megoldáshoz. Hamis és félrevezető az az állítás, hogy Cseh-Szlovákia azért kényszerült volna a Duna elterelésére, mert a magyar kormány megszüntette az 1977. évi szerződést. Valójában az vezetett a szerződés megszüntetéséhez, hogy sem a szövetségi, sem a szlovák kormány nem mutatott készséget egy mindkét fél számára elfogadható új megállapodás kidolgozására. Azt sem fogadta el, hogy a tervezett háromoldalú szakértői bizottság az egyoldalú elterelés felfüggesztése mellett dolgozza ki ajánlását az államközi jogvita feloldásához. A cseh és szlovák kormány ezzel az Európai Közösség erre irányuló erőfeszítéseit is elutasította. A Magyar Köztársaság kormánya a Duna cseh-szlovák felségterületre történő elterelését súlyos nemzetközi jogsértésnek tartja, mivel az sérti a magyar állam szuverenitását és területi integritását, amelyet a nemzetközi jog alapvető normái védenek. Ellentétes az államhatárok sérthetetlenségének elvével, valamint az 1920. évi trianoni és az 1947. évi párizsi békeszerződésekkel, hiszen megváltoztatja a két ország közötti határnak a békeszerződésekben meghatározott vonalát. Az elterelés ellentétes a két állam által 1976-ban kötött, a határvizek vízgazdálkodásáról szóló egyezménnyel, amely bármilyen beavatkozást a két fél egyetértéséhez köt. Összegyeztethetetlen a nemzetközi erőforrások használatának az általános nemzetközi jogban kialakult szabályaival és elveivel. Sérti a szomszédos állam joghatósága alatt bekövetkező károkozás tilalmának elvét. A Duna egyoldalú elterelése nem csupán jogszerűtlen lépés, hanem olyan helyzetet idéz elő, amely súlyos környezeti károkat okoz, és politikai veszélyekkel terhes. A durva beavatkozás kedvezőtlenül változtatja meg az egész térség természeti környezetét, és emberek millióinak ivóvízkészletét károsítja, árvízveszélynek teszi ki őket. A nagymértékű környezeti károsodás - noha elsősorban Magyarországon érvényesül - túlterjed országunk határain. A magyar kormány magatartását a ma élő és az eljövendő nemzedékek életfeltételeinek megóvására irányuló szándék, az ezért érzett felelősség határozza meg. Ezt a felelősséget a kormány nem háríthatja el, s nem lehet kétségbe vonni jogát, hogy e felelősségvállalás alapján lépjen fel. Ugyanakkor a kormány sohasem tévesztette szem elől a jószomszédi viszony, az együttműködés fenntartását. A vitát az európai értékrend alapján, békés, tárgyalásos úton kívánta és kívánja rendezni. A Duna egyoldalú elterelése ugyanis veszélyezteti a visegrádi csoport országainak együttműködését, a közös közeledést Európához. Többé nem egy egyoldalú jogsértés megelőzéséről, hanem egy nehezen jóvátehető jogsértés orvoslásáról van szó. Nem kétséges, hogy a kialakult helyzetért a jelenleg nemzetközi jogalany Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot, majd a területén létrejövő új államokat terheli a teljes politikai, jogi, gazdasági és erkölcsi felelősség. Román külügyminisztériumi tiltás Bukarest (MTI) A román külügyminisztérium 28/3096. számú körlevelében, amelyet először az érdekelt erdélyi megyék prefektúráiba juttatott el, utasítást adott arra, hogy a jövőben hivatalos jellegű anyagokban - közleményekben, diplomáciai levelezésben az Erdély (románul Transsylvania, illetve Ardeal) szót ne használják, s az e kifejezést tartalmazó anyagokat küldjék vissza a feladónak. Ugyancsak a körlevél tartalmazza azt a - Ceausescu-időszakban alkalmazott gyakorlathoz hasonló - megkötést, hogy a közigazgatási intézmények személyzete külföldi hivatalos személyekkel csak külügyminisztériumi engedéllyel tarthat kapcsolatot. Az október 9-i keltezésű körlevélről a romániai sajtóban egyedül hírt adó Romániai Magyar Szó pénteki számában ismerteti azt a „pontosítást", amelyet a külügyminisztérium körlevele alapján a magyar többségű Kovászna megye prefektúrája küldött szét a helyi hatóságoknak október 15-én. „Mindazokban a kérdésekben, amelyek érintkezést igényelnek önök és a Magyar Köztársaság vagy más államok hatóságai között, a továbbiakban kérniük kell Románia Külügyminisztériumának jóváhagyását, mivel hatáskörénél fogva - az érvényben lévő törvény és szabályozások értelmében - ez a szerv hivatott összehangolni az ország egész külpolitikai tevékenységét. A minisztérium igényli egyszersmind, hogy a Romániával fenntartott külkapcsolatokhoz kötődő tevékenységeket, ideértve a magyar kormány hivatalos személyeinek mindennemű látogatásait is, kizárólag a minisztérium közvetítésével rendezzék le. A jövőt illetően, abban az esetben, ha a román félhez intézett magyar hivatalos dokumentumok »Erdély«re mint területi-közigazgatási egységre vonatkozó utalásokat tartalmaznak, e dokumentumokat vissza kell küldeni a feladó(k)nak és figyelemre sem kell méltatni őket." A körlevél leszögezi, hogy a nevezett útmutatások általános jellegűek, vonatkoznak tehát bármely más ország hatósági képviselőivel fennálló érintkezésre, s hogy megfelelnek az e területen alkalmazott nemzetközi gyakorlatnak. „Kérjük, hogy tevékenységükben tartsák szem előtt a fentieket és tájékoztassák a prefektusi hivatalt vagy közvetlenül a Külügyminisztériumot az érdeklődésre számot tartó vonatkozásokról". A Romániai Magyar Szó a külügyminisztérium lépésével kapcsolatban rámutat: miközben a honvédelmi, a művelődési tárca és több más központi intézmény tanújelét adja arra irányuló politikai akaratának, hogy előmozdítsa a román-magyar megbékélést, a két szomszédos országhoz méltó kapcsolatrendszer kiépítését, a román külpolitika irányítói „vajmi keveset tesznek ezen a téren", s amikor némi előrehaladás történik, mindig jön a „hideg zuhany" - mint ezúttal is. Boszniai feszültség, horvátországi enyhülés Szarajevó/Belgrád (MTI) Szórványos tüzérségi és ágyútűz sújtotta Szarajevót péntek hajnalban, mielőtt megkezdődött a boszniai civilek helyzetének könnyítéséről folyó háromoldalú megbeszélés a szembenálló felek, a szerbek, a horvátok és a bosnyákok között, ENSZ-felügyelet alatt. A harcok miatt leálltak a fővárosba tartó segélyszállítmányok, és nem indulhatott el az a 2400 asszonyból és gyermekből álló konvoj sem, amely a romokban heverő Szarajevóból távozott volna vöröskeresztes felügyelet mellett. A Tanjug jelentése szerint erős ágyútűz sújtja a szerb ellenőrzés alatt álló hercegovinai Trebinjénél húzódó frontot is, teljes szélességében. A szerb erők úgy tudják, hogy a horvát csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek ezen a környéken, miközben 11 szerb halottat is összeszámoltak péntek reggelig. Az ENSZ-békefenntartóktól érkezett jelentések ugyanakkor arról szólnak, hogy a vitatott horvátországi területeken az utóbbi három napban fokozatosan enyhült a feszültség. A nemzetközi szervezet erői, az úgynevezett Unprofor szóvivője szerint világos jelek mutatkoznak már a helyzet normalizálódására. Ennek alapja a jugoszláv miniszterelnök és a horvát elnök közelmúltbeli találkozója lehet, amelyen megállapodtak arról, hogy mindenre kiterjedő tárgyalásokba kezdenek a vitatott fennhatóságú területekről. Jelenleg a déli részen vannak elsősorban problémák, azon belül is szerb Krajinában. Veszteségekről azonban nem tudnak, bár időnként itt is lövöldözés hallatszik. Akihito Pekingben Peking (MTI) - Nem kért egyértelműen bocsánatot Akihito császár a kínai néptől az ellene elkövetett japán háborús bűnökért pénteken, Jang Sang-kun kínai államfővel való pekingi találkozóján. A jó kétoldalú kapcsolatokra törekvő kínai állam ezt egyébként nem is várja el tőle. Annál inkább a kínai nép, egy friss közvéleménykutatás eredménye szerint, melynek nyilvánosságra hozatalát a kínai hatóságok megtiltották, a kínaiak 95 százaléka minimumként kívánja meg az egyértelmű megkövetést. A japán uralkodó csupán ennyit mondott erről a kényes kérdésről pénteken Pekingben: „...hazám nagy szenvedéseket okozott Kína népének, s ezt mélységesen fájlalom". RÖVIDEN Dublin (AP) - A szavazóknak mintegy fele készül az abortusz alkotmányos tilalma ellen szavazni Írországban a december 3-i népszavazáson - állítja egy közvélemény-kutató felmérés. Peking (AP) - A külügyminisztérium szóvivőjének nincs tudomása arról, hogy Teng Hsziao Ping találkozna az odalátogató Akihito japán császárral. A találgatások alapját Teng egy állítólagos üzenete képezte, miszerint „várni fogjuk" a császárt. Torino (AP) - A Fiat cégnél bejelentették, hogy novemberben 23 000-32 500 munkásukat kényszerszabadságolják, hogy ezzel mintegy 20 000 gépjárművel csökkentsék a termelést. A gyár ezt a módszert már egy éve űzi a csökkenő kereslet miatt. Tokió (AP) - Egy japán fizikus csütörtökön bejelentette, hogy sikerült létrehozni a hidegfúziót alapvetően más módszerrel, mint amikkel eddig próbálták. Az eredményt - amit mások még nem igazoltak - a 37 éves Jamaguczi a K'n távközlési társaság kuratóratóriumában érte el. Moszkva (AP) - Oroszország a kötelező betegbiztosítás bevezetését tervezi a jövő évben, és rövidesen megkezdi egyes egészségügyi szolgáltatások privatizációját. A biztosítás ingyenes lesz, költségeit adókból és alapítványokból kívánják fedezni. Párizs (MTI) - Az orosz felderítő szolgálat négy ügynökét utasították ki pénteken Franciaországból, mert nukleáris és rakétatitkokat szereztek meg jelentős összegekért francia megbízottaiktól. Washington (MTI) - Fidel Castro, kubai vezető 1962-ben táviratban javasolta Moszkvának: vessék be az Egyesült Államok ellen az országában levő szovjet atomfegyvereket. „Kuba kész feláldozni magát a világforradalom győzelméért" - írta. Washington (MTI) - John Smale, a Procter and Gamble egykori vezetője lesz a General Motors új elnöke - jelentette pénteken a The Wall Street Journal.