Hajdú-Bihari Napló, 1992. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17 / 246. szám

4 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ MEGYÉNKBŐL 1992. OKTÓBER 17., SZOMBAT FONÁK Herényi Zsolt Mancipáció Az Állami Vagyonügynökség közzétette, ho­­gyan lehet a kárpótlási jegyeket életjáradékra váltani. Ügyes kis táblázatot is szerkesztettek arról, hogyan alakul az életjáradék havi össze­ge. Rubrikák: életkor, aztán hímnem, nőnem, mint egy orosz igeragozásban. Azonnal szem­­beötlik, miért van rá szükség. A férfiak osz­lopában hamarabb váltanak négyjegyűre a számok. Naná! Majd éppen itt ne tennének különb­séget a nők hátrányára. Tovább olvasva a szöveget, rábukkanunk az udvarias magya­rázatra. „A férfiak járandósága azért magasabb, mert - a lakosság körében végzett felmérések alapján megállapíthatóan - átlagosan rövidebb ideig élnek, mint a nők.” Azért szép, hogy legalább megindokolják. Sőt, tüzetesebben szemügyre véve a számoszlopot, láthatjuk, 97 éves kornál csere van. Akkor már 15 forinttal többet kap az illető, ha nő. Most már sejtjük, mi az emancipáció. Talán mire 97 évesek leszünk. Egyelőre érjük be ennyivel e­mancipáció. Állatorvosi ügyelet Debrecen (HBN)­­ Október 17-én, szomba­ton, reggel 6 órától vasárnap reggel 6 óráig Márkus István (Debrecen, Nagyerdei körút 24., telefonszám: 22-194) és október 18-án, vasárnap, reggel 6 órától hétfőn reggel 6 óráig Páll Márton (Debrecen, Sestakert u. 2., telefonszám: 26-768) lesz az ügyeletes állat­orvos. Támogatás Debrecen (HBN) - A polgármesteri hivatal anyagi támogatást nyújt a hetven év alatti, egyedülálló nyugdíjasoknak mellékvízmérő óra felszereléséhez. A támogatást azok ve­hetik igénybe, akiknek nyugdíjuk nem ha­ladja meg a havi kilencezer forintot. Az érin­tettek október 20-ig nyújthatják be kérel­müket a polgármesteri hivatal szociális irodájába (Debrecen, Kossuth u. 12-14.). Egészséges ivóvíz Hajdúböszörmény (HBN)­­ A 119 lelkes Pród, a 776 ember lakóhelyéül szolgáló Haj­­dúvid és a 688 embert marasztaló Bodaszőlő Hajdúböszörmény külterületei. Pródon a helybeliek áldozatvállalásával a közelmúlt­ban megépült a törpevízmű és hozzá mint­egy két kilométer hosszú vezeték. Viden már 1989-ben elkészült a hálózat, valamennyi utcában van egészséges ivóvíz. Bodaszőlőn a következő esztendőben ter­vezik a saját kútra telepített ivóvízhálózat megteremtését. A beruházás becsült költsége 25 millió forint. • Kisebb betörésekről, lopásokról számolt be a rendőrség debreceni ügyeletese pénteken délután. • Ismeretlen személyek betörtek a Kis Deb­recen vendéglő Segner téri raktárába. • Autókifosztások is történtek: egy, a Múzeum utcán álló autóból 50 ezer forint értékű videokamerát vittek el; egy, a Jerikó utcán parkoló személygépkocsiból pedig újonnan vásárolt Orion színes tévét loptak ki. • Több lakásbetörésről is hírt kaptunk: Nagycserén, a Nyék utcában és a Csap utcán fosztottak ki hajlékokat; az utóbbi helyen tévét, rádiót, gázpalackot, versenybiciklit vitt magával a betörő. • Előállításról is beszámolhatott az ügye­letvezető: Debrecen egyik áruházából cipő­tolvajt vittek a rendőrségre. A sorrend kérdéses, nem a jogosultság A Petőfi-iskola étkezdéjének kivitelezője december 9. után válhat ismertté Pásztor Zoltán Debrecen (HBI)­­ Jövő év szep­temberig nem várható változás a debreceni Petőfi Sándor Általá­nos Iskola diákjainak étkezteté­sében. A jelenlegi helyzet ugyan­akkor korántsem megnyugtató, hiszen az intézmény három - egymástól fél kilométerre lévő - épületei között kell nap mint nap hatszáz gyereknek vándorolni. Bár az önkormányzat hajlan­dóságot mutat az iskola bajainak orvoslására, a helyhatóság nincs könnyű helyzetben: döntenie kell számos más, hasonló gondokkal küszködő intézmény körülmé­nyeinek javításáról is. A képvi­selők között pedig többnyire nem a jogosultságon, hanem a fontos­sági sorrenden folyik a vita. Újabb felmérés A Petőfi-iskola étkeztetési fel­tételeinek javítására már 1990-ben reményt jelenthetett, hogy a köz­gyűlés kétmillió forintot megsza­vazott egy ebédlő tervének az el­készítéseire. 1991 nyarára egymil­lió forintból elkészült a kiviteli­tervdokumentáció, a képviselő­­testület pedig az 1992. évi költség­vetésben jóváhagyott 12 millió forintot az építkezés első fázisára. Látszólag tehát minden akadály elhárult a munkák megkezdése elől, az építkezés azonban egész évben nem indult meg. Kiss Gyula, az iskola igazgató­ja szerint áprilisban a volt egyházi ingatlanok visszaigénylésére hi­vatkozva késett az ötszáz adagos főzőkonyha felújításának és az új épületszárny építésének elkez­dése. Az iskola három ingatlana közül ugyanis kettőt, a két kiseb­bet visszakérte az egyház. Az igazgató elmondása szerint szep­temberben újabb szakmai vizs­gálatot tartottak a támogatási igény jogosságának elbírálására, holott júniusban már volt egy ilyen felmérés. Tanteremből étkezde A polgármesteri hivatal be­ruházási és üzemeltetési irodája jól ismeri a „Petőfisek" problémáit. Mint Kónya Tamásné, az iroda munkatársa elmondta, az intéz­mény elavult főzőkonyhája való­ban felújításra vár, és égető szük­ség lenne az új étkezdére is. El­mondása szerint azonban nem volt egyértelmű a közgyűlés ál­láspontja az ügyben, de ennek el­lenére a támogatási igény bent­maradt az idei költségvetésben. A beruházásra igényelt összeg megalapozottságának ismételt vizsgálatára Kónya Tamásné sze­rint ezért volt szükség. A vita te­hát - mint mondta - nem azon volt, hogy kell-e étkezde, vagy sem, hanem azon, hogy bizto­sítható-e az előirányzott mértékű fedezet a kijelölt célhoz. Az étkez­de kivitelezésére versenytárgya­lást írtak ki szeptemberben, mely­nek eredménye december 9. után válhat ismertté. Az építkezés így leghamarabb jövő tavasszal kezdődhet meg, 1993 szeptembere előtt pedig biz­tosan nem lesz új étkezdéje az ok­tatási intézménynek. A gyerekek addig is „sétálnak" egyet minden étkezés előtt, az ebédlővé „avan­zsált" tanterem diákjai pedig ebédidőben - fél 12 és 14 óra kö­zött - máshol keresnek helyet maguknak. A terv szerint a konyha mellett lesz az étkezde - de mikor? Fotó: Iklódy János Több embernek több pénz jut a 41 millióból Új rendelet a lakásvásárlási hitelek megemelt kamatadójának kompenzálására Fazekas Valéria Debrecen (HBN)­­ Mint isme­retes, a kormányzat támogatást biztosított azoknak az állampol­gároknak, akik lakásvásárlási hitelük megemelt kamatadója miatt váratlanul nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A debreceni önkormányzat az idén 41 millió forintot kapott e célra a közpon­ti költségvetésből. A városi közgyűlés az év ele­jén rendeletet alkotott arról, kik részesedjenek e pénzből. A fel­tételeket akkor úgy állapították meg, hogy csak 10 millió fogyott el a rendelkezésre álló 41 millióból - tájékoztatta lapunkat Kulcsár István, a polgármesteri hivatal szociális irodájának munkatársa. Ezért októberi ülésén a közgyűlés módosította a korábbi rendele­tet, megemelte a támogatás össze­gét és kiterjesztette a jogosultak körét. - Milyen feltételeket szabott a ko­rábbi döntés, s milyet szab az új ren­delkezés? - kérdeztük a szociális iro­da munkatársát. - Korábban 2000 forint volt a maximum, amit a kompenzációból az állampolgárok kaphattak. A hivatal a régi és új törlesz­tőrészlet különbözetének 30, il­letve 50 százalékát vállalta át. Most azoknak, akiknek öt- és ki­lencezer forint között van a nettó, egy főre eső jövedelmük, a régi és új törlesztőrészlet különbözetének 70 százalékát téríti meg a költ­ségvetési pénzből, de a maximum csak 2500 forint lehet. Akik öt­ezer forintnál alacsonyabb jöve­delemmel rendelkeznek, azok a teljes emelés finanszírozására szá­míthatnak. - Mi a teendője azoknak, akik igényt tartanak e támogatásra, s megfelelnek a feltételeknek? - Akik korábban kérvényezték a támogatást, azoknak nem kell új igénylést beadniuk, a hivatal dol­gozói automatikusan átszámolják az új rendelet szerint járó összeget. Munkatársaink november végéig levélben értesítik az érintetteket a változásról. Ebben az esztendőben 1588 kérelem érkezett. A jelenlegi feltételek mellett csupán hetven­­hármat kell elutasítanunk. Aki ezután kívánja érvényesíteni jogait és október 31-ig elküldi kérvényét a polgármesteri hivatal szociális irodájába, annak októbertől szám­fejtik a járandóságot. A kérelmek benyújtásának végső határideje: november 15.­­ A most megállapított összegek meddig érvényesek? - A döntés 1992-re vonatkozik. A szociális törvény elfogadásától függ, hogy jövőre milyen kom­penzációt nyújt a kormányzat az állampolgároknak. Elképzelhető, hogy a lakhatá­si támogatásba épül majd be a megemelt kamatadó kompenzá­ciója. Szívbeteg gyerekek Amerikában Debrecen (HBN) - Amerikai szív­sebészek debreceni kollégáikkal az együttműködésről folytatnak eszmecserét a napokban a Deb­receni Orvostudományi Egyete­men. A New York-i Sneider-kórház professzorai, Joseph J. Amato és Leslie Wise magyarországi szak­mai kapcsolatai már mintegy másfél, kétéves múltra tekinte­nek vissza. Az egyesült államok-beli szakemberek eddig húsz magyar gyereket vittek műtétre saját költségükön hazájukba, de más kelet-európai országok­kal is rendszeres kapcsolatot tar­tanak. Ezenkívül szakmai tovább­képzésre utaztatnak orvosokat Amerikába a Soros-alapítvány segítségével: eddig 29 magyar szakember vett részt ilyen tanul­mányúton. Az orvosprofesszorok szerint hazánkban elsősorban nem a be­avatkozáshoz nincsenek meg a technikai feltételek, sokkal inkább a beteg műtét utáni élet­ben tartásához hiányoznak a szük­séges eszközök. Mint megtudtuk, szívműködési rendellenességet - az országok többségében átlagosan - ezer gyerek közül hatnál tapasztal­nak. Az ilyen csecsemőket a ten­gerentúlon már egy-két napos korukban megműtik. A határtérség rendje kiemelt feladat A kormány kihelyezett ülésére készülődik a bihari régió Berettyóújfalu (HBN - T. É.) - A Bihari Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) fórumot rendezett a Be­rettyóújfalu és Püspökladány rendőrkapitányságaihoz tartozó települések polgármesterei szá­mára péntek délután. A téma a határtérség közrendjének hely­zete, speciális problémái. Bevezetőjében Józsa Kálmán, a BÖSZ elnöke elmondta, hogy előreláthatóan 1993 első negyed­évében Hajdú-Bihar megyében tartja ülését a kormány. A tanács­kozásnak éppen az a célja, hogy számba vegyék a problémákat s döntsenek arról, mit tudnak helyi erőforrásból megoldani, s melyek­hez kell a kormány segítségét kérni. Papp Imre ezredes, megyei rendőrfőkapitány röviden vázolta a térség közbiztonságának hely­zetét: a bűncselekmények száma ez év harmadik negyedévéig 10 százalékos csökkenést mutat, Be­rettyóújfalu, illetve Püspökladány térségében pedig stagnál. Utalt ar­ra, hogy a határátkelőhelyek vé­delme különleges feladatot igé­nyel a rendőrségtől is, s a kor­mányhoz továbbítani kell azt a kérést, hogy e területet kiemelten támogassa. Mészáros János alezredes, az ártándi határátkelőhely parancs­noka elmondta, hogy nagyon megnövekedett a határforgalom. Év végéig várhatóan mintegy hat­­millióan lépik át a határt. A kor­mányhoz szóló kérésükről a kö­vetkező tájékoztatást adta: ma mind az útlevél-, mind a vámvizs­gálatot Borson, román területen végzik a magyar határőrök és vá­mosok. Ezt egy szerződés szabá­lyozza, melyet 1962-ben kötött a magyar és a román kormány. A megnövekedett forgalom és a jelenlegi vámvizsgálat körülmé­nyei - nincs fűtés, világítás, a he­lyiség olyan kicsi, hogy két em­ber is alig fér el - indokolttá teszik a szerződés felbontását és a magyar határőr- és vámvizsgá­lat visszatelepítését magyar te­rületre. Kubinyi György százados a zöldhatár problémáiról szólt. El­mondta, hogy az idén a bihar­­keresztesi őrsön ez ideig 103 eset­ben 307 határsértő volt. Tizenhat alkalommal csoportosan próbáltak Magyarországra jönni. A leg­kisebb csoport létszáma nyolc, a legnagyobbé hatvan volt. Idegen­­forgalmi folyosók, útvonalak ala­kultak a zöldhatáron, és kiépült az embercsempész-hálózat is. Nagy István, a biharkeresztesi vámhivatal parancsnoka is rész­letesen szólt a határon végzett vámkezelési munka nehézségeiről, sürgette a visszatelepülést. Vala­mennyi előadó hiányolta, hogy még nem készült el a határőrizeti és a rendőrségi törvény. VÁROSHÁZA Napirenden a helyi tévé Debrecen (HBN)­­ A hétfőn reg­gel kilenc órakor - a városháza nagy tanácstermében - kezdődő közgyűlésen napirendre kerül a DEAM-alapítvány támogatása és a közterület-felügyelet idei költ­ségvetésének módosítása. Ismét tárgyalnak a belterületi telepü­léseken lakók tömegközlekedése, az MTA Alföldi Intézete keretében létrejövő kutatócsoport, valamint a Kölcsey művelődési központ tá­mogatásáról. Az előterjesztések között szere­pel továbbá a Tímár-ház felújítása, a debreceni nemzetközi vásár megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének finanszírozása, és Biogal-részvények névértéken való megvásárlása. Döntenek a kárpótlási jegyek felhasználha­tóságáról (önkormányzati bérla­kások megvásárlására), a lakás­­bérleti díjak emeléséről, útépítések támogatásáról, és véleményt nyil­vánítanak játékkaszinó működ­tetésére vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról. Beszámoló hangzik el a Magyar Honvédséggel történő adásvételi szerződések megkötésére vonat­kozó határozat végrehajtásáról, és a képviselők elé kerül a városi televízió működtetésére készült koncepció. A tervezett 16 napiren­di pont között szerepel még - töb­bek között - a köztéri szobrok el­távolításáról és a Sámsoni úti volt tanyai iskola értékesítéséről szóló előterjesztés. A képviselő-testület ülése nyil­vános, az írásos anyagok meg­tekinthetők a városháza 74-es szo­bájában valamint a városi könyv­tárban.

Next