Hajdú-Bihari Napló, 1992. november (49. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-07 / 263. szám

24 HÉTVÉGE MOZAIK 1992. NOVEMBER 7. SZOMBAT HÁTTÉR Gabonakörök (V.) (Részletek) Jenny Randles-Paul Fuller Dr. Terence Meaden a Tor­nádó- és Viharkutató Szer­vezet, (székhelye Bradford­­on-Avon) a rangos Journal of Meteorology főszerkesztője, és a légköri örvények (tor­nádók, forgószelek és víztöl­csérek) széles körben elismert szakértője. Tevékeny érdek­lődése a körök iránt az összes többi, a sajtó által a figyelem középpontjába állított szak­értő ez irányú tevékenységét megelőzte néhány évvel. Közelebb a titokhoz Meaden szerint a gabona­köröket elektromos töltésű, gömb alakú, forgó légtömeg hozza létre. A gömb „plaz­maörvény" (plasma vortex) néven ismert, mivel olyan piciny levegőmolekulákból áll, amelyek elvesztették elektronjaikat, és így pozitív töltésű ionizált gázfelhőt al­kotnak. Ennek a forgó légtömeg­nek rendkívül nagy lehet a töltése, és a színek egész kavalkádjában ragyoghat. A plazmaörvény sok tulajdon­ságában hasonlít egy másik rejtélyes légköri jelenséghez, a „gömbvillámhoz", amelyet gyakran fénylő gömbként ír­nak le, bár mindenféle alak­ban és méretben létezhet. Gyakran tűnik úgy, mintha a gömbvillám felderítő vagy „intelligens" magatartást ta­núsítana, pedig csupán arról van szó, hogy igyekszik a legkisebb elektromos ellenál­lásnak megfelelő utat követ­ni. A gömbvillámhoz hason­lóan a „Meaden-örvény" is a légkörben keletkezik, és hosz­­szú percekig lebeg a leve­gőben, mielőtt leereszkedik a gabonaföldekre, hogy körö­ket és más különös nyomokat hagyjon maga után. Az ör­vényt a meredek hegyoldalak körül és fölött elhaladó szél hozza létre, és általában elektro­mágneses tér veszi körül, amely az örvényen kívül is jelentkező elektromos hatá­sokat kelt, és eközben me­chanikus, illetve elektromos gépekben is furcsa jelen­ségeket válthat ki (így az em­berben is, hiszen mindan­nyian rendelkezünk elektro­mágneses tulajdonságokkal!). Mivel a szokványos „for­gószelek" általában felfelé emelkednek, a plazmaör­vényt újonnan felismert je­lenségnek kell tekintenünk, amit a tudománynak még fel kell dolgoznia. Mindazonál­tal már elkezdtük a Menden­­elmélet elfogadtatásáért foly­tatott kampányunkat a meteo­rológusok körében és nem volt nehéz dolgunk. Nagy je­lentősége van annak, hogy a gömbvillám-szakértők haj­­landónak mutatkoznak Mea­den elméletének elfoga­dására, legalábbis az alapvető megállapításait tekintve. Né­zetei élénk érdeklődést és felelősségteljes vitákat vál­tanak ki a meteorológusok és a légkörfizikusok körében, bár néhány kutató szerint ne­hezen elképzelhető, hogy az összetettebb alakzatokért egy légköri jelenség lenne felelős. Az ufológusok számára Meaden plazmaörvénye talán az első részletesen ki­dolgozott és ellenőrizhető modellt jelenti, amelyet olyan tudós állított fel, aki csak kül­ső szemlélőként látott vala­mit az általunk „ufójelen­ségnek" nevezett esetek szö­vevényéből. Elmélete elég ru­galmas ahhoz, hogy a felte­hetőleg valós alappal ren­delkező ufóbeszámolókról is számot tudjon adni, és bi­zonyára nagy érdeklődésre tarthat számot azon ufológu­sok körében, akik nem zár­kóznak el a téma megvi­tatásától. Dr. Meaden elmé­lete forradalmian új meglátá­sokhoz vezethet. Szó szerint ufóészlelések ezrei mögött állhat a fizikus által felfe­dezett jelenség. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a jelen­legi stádiumban Meaden el­méletével még csak ismer­kedik a meteorológus szak­ma. Éppen ezért helytelen lenne azt állítani, hogy a né­zetei teljesen kidolgozottak. A kutatók még egy darabig valószínűleg nem kezdhetik meg jól megérdemelt pihe­nésüket. Kétségtelenül jó né­hány kérdés vár válaszra, és továbbra is kitartó munkára van szükség, mielőtt a „kör­effektus" tényeit egy mindent megválaszoló, precíz elmélet szerint lehetne felsorakoztat­ni. Más fényben Ennek ellenére szeretnénk egyértelművé tenni, hogy bár vannak még fenntartásaink az elmélet bizonyos vonat­kozásaival szemben, az meg­győződésünk szerint választ ad a „rejtélyes" gabonakö­rökkel kapcsolatos legalapve­tőbb kérdésekre, és segítsé­gével véglegesen el lehet te­kinteni az egzotikus erőkre vagy „ismeretlen intelligen­ciára" alapozott magyaráza­toktól... Menden elméletének talán legizgalmasabb és legmeg­lepőbb következménye az, hogy segítségével az ufóje­lenséget is egészen más fény­ben láthatjuk. Azzal együtt, hogy továbbra is nyugtalanít minket az ufóészleléseket „földönkívüliekkel" és „űr­hajókkal" magyarázó hírve­rés, tagadhatatlan, hogy a körökről szóló beszámolók egy kis része rendellenes fényjelenségekről is említést tesz. Ebből pedig az követ­kezik, hogy az elektromos töltésű légköri örvények szá­mos ufóészlelést magyaráz­hatnak meg. Amennyiben Meaden elméletének ez a vo­natkozása valóban megala­pozottnak bizonyul, az ufo­­lógia forradalmi átalaku­lására lehet számítani a kö­vetkező néhány év során. (Vége) Négyezer éves kerámiák a csongrádi múzeumban Fotó:MTI London: Neil Clark, a Madame Tussaud Múzeum (panoptikum) főfodrásza megigazítja John Major brit miniszterelnök (balról) haját. Jobbról Neil Kinnock, a választásokon rivális Munkáspárt vezérének szobra Fotó: MTI Egy szegény biciklis monológjai Gőz József „Biztos úr, kérem, ugye szólít­hatom így, ma már nem aktuális a régi vicc, mi volt régen a rendőr? Biztos úr. És mi ma? Inkább nem idézem, egyébként is ennek az érá­nak már vége. Hallgasson meg te­hát, már csak azért is, mert együtt jártunk (marxista) egyetemre, ahol tanultuk, hogy hallgattassák meg a másik fél is. Nos, az előbb azt tet­szett kérdezni tőlem, hogy miért közlekedtem azon az úton, amelyen egy piros körben kerékpáros látható az­ út menti táblán. Arról van szó, hogy ha a tábla közvetlen uta­sítását meg is szegtem, de a szel­lemében cselekedtem. Ugyanis azért tették ki a tilalmat, hogy a lassú járművek ne akadályozzák a for­galmat. Én pedig negyvenegy kilo­méteres sebességgel mentem az úton, ahogyan ezt az önök traffi­­paxa egyébként be is mérte. Tes­sék? Hogy a kerékpárosok maxi­mális sebessége lakott területen kí­vül 30 kilométer óránként? Hogy választhatok, gyorshajtásért bün­tetnek meg vagy tiltott helyen való közlekedésért? Tudja, mit? Válasz­­szon maga! Ön a rendőr vagy nem?" „Biztos úr, kérem, az nem úgy volt, hogy kerékpárommal a zebrán áthaladó gyalogosok közé hajtot­tam. Nem, kérem szépen, az úgy történt, hogy az átkelőhelyet sza­bályosan a közúton értem el, ma­jd mielőtt ráhajtottam volna, kis szögben rézsútosan közelítettem meg. Tehát én akkor részben gyalo­gossá minősítettem magam. Olyan értelemben, hogy az általam meg­tett zebrára eső útszakasz me­rőleges vetületeként valóban gyal­ogossá váltam. Ezt, ön is tudja, úgy kapjuk meg a ténylegesen megtett útból, hogy beszorozzuk az elkanyarodás szögével, cosinus fí­vel. Mit mond? Megengedi, hogy a helyszíni bírság összegét meg el­osszam cosinus fível? Szóval azt is tudja, hogy ez majdnem mindig ki­sebb egynél. Szégyellje magát!" „Biztos úr, kérem, én ismerem azt a táblát, hogy minden jármű forgalma mindkét irányból tilos. De látja, van egy kiegészítő tábla is. Kivéve célforgalom. Nos, én célforgalommal közlekedtem ezen az úton. Hogy ön látta azt is, ami­kor idekanyarodtam, s azt is, ami­kor végigmentem rajta? Nem tesz semmit. Nekem a forgalom a cél. Az utca feléig az volt a célom, hogy behajtsak az utcába, onnan­tól kedve pedig az, hogy kihajtsak. Hogy mondja? Az én pénztárcám­ból fogja kihajtani a helyszíni bír­ság összegét. „Biztos úr, kérem, elismerem, hogy az egyirányú utcán szembe bicikliztem a forgalommal. Mit te­hetek, ön látta. De sajnos az a hely­zet, hogy műszaki okokból tettem mindezt. Mert mit csinál egy autó, ha éppen az egyirányú utca ellen­tétes irányában van dolga? Hát­ramenetbe kapcsol és rükvercben éri el a célját. Na már most kérdem én, van hátramenet ezen a kerék­páron? Nincs, ne is keresse. Ezzel csak előre lehet menni, ahogyan rendes emberhez illik, így kényte­len voltam ezt tenni. Hogy ön mit kénytelen tenni? Ne is mondja, tu­dom. Biztos úr! Fizetek." SZÖVEGELÉS „Összesen két hibát kö­vettem el, azt is tíz évvel ezelőtt. Nem nősültem meg újból és nem mentem időben nyugdíjba." Todor Zsivkov volt bolgár pártvezér „Sohasem tudtam, hogy szép álomnak vagy lidérc­­nyomásnak tekintsem azo­kat a választásokat, ame­lyeken 100 százalékhoz kö­zeli az eredmény." Georges Kiesman francia diplomata „A politika voltaképpen választás. De nem a jó és a jobb között, hanem a rossz és a rosszabb között." II. Hasszán marokkói király „Afrika az a földrész, ahol a legmagasabb az egy főre jutó rossz tanácsok száma." M. Oul Haq ENSZ-különmegbízott „Hajdan a bevándorló dolgozott, de nem beszélt franciául. Manapság már beszél franciául, de nem dolgozik." Guy Sorman francia közgazda „Az emberek úgy képze­lik, hogy amikor majd de­mokrácia lesz, ingyen fog­nak borotválni." N. Soglo benini elnök „Egyszer már az emberi kötelességek nyilatkozatát is szeretném olvasni." Vladimir Volkoff francia író „Zaire demokratizálása szépen halad. Igaz, teknős­­békatempóban." L. Mosengwo, a zairei parlament elnöke Szuperhősök Magyarországon A képregény kialakulása, figurái, szereplői és főbb jellegzetességei Kertész Sándor Zórád Ernő 1986-ban Fehér Zoltán regénye alapján készített Hajdúk kapitánya című kép­regényével befejezte a kép­regényrajzolást. Annak a mű­fajnak fordított hátat, amelyet pályája kezdetén szívből utált és amelynek végül ő lett a leg­kiválóbb mestere Magyarorszá­gon. Kalandos, romantikus éle­tét a rajzolás, festés szeretete kísérte végig. Első rajza 14 éves korában - egy tehetségkutató pályázat nyerteseként - jelent meg. Négy középiskolai év el­végzése után 1927-ben felvették az iparművészeti iskola grafikai szakára, ahol Haranghy Jenő volt a tanára. Osztálytársai kö­zött pedig ott találjuk Ameri­go Totot és Michel Gyarmath­­yt. Az iskolát azonban két év után családjuk tönkremenetele miatt abba kellett hagynia. Kénytelen volt munka után nézni, ami ebben az időszakban nem tartozott a könnyű felada­tok közé, főképp ha képes­ségeinek megfelelő munkára vágyott. Az egyik legjobb lehe­tőségnek a képügynökökkel való üzletkötés kínálkozott, akik között a táskás képügy­nököktől kezdve az áruikat gépkocsival szállítókig minden variáció megtalálható volt. Zó­­rádnak, egy valódi Habsburg­­főherceg unokájának szemé­lyében az egyik legelőkelőbb ügynökre sikerült rátalálnia. A báró kitűnő összeköttetései révén elsősorban a lovas ké­peket tudta értékesíteni, ám e­zeket saját szignatúrájával lá­tott el. Zórád 1934-ig dolgozott neki, mint „néger", majd ezt követően hol bevonult katoná­nak, hol pedig leszerelt. 1947-ben mutatta be első ki­állítását, a „Bibliotheca" ren­dezésében. Hogy biztos megél­hetése legyen, a sajtónál jelent­kezett munkára. Rajzolt a Ma­gyar Vasárnap, a Pesti Izé, és a Szabad Száj részére. 1951-ben, amikor ezek a lapok megszűn­tek, újra állás nélkül maradt. Gergely Márta, a Pajtás akkori főszerkesztője, azonban érde­kes ajánlattal állt elő. Annak el­lenére, hogy ezekben az évek­ben már komoly ellenzéke volt a képregénynek, Gergely Már­ta olyan történet elkészítését javasolta, amelyben egy kép­regényt olvasó gyereket kíván­tak kifigurázni, aki miközben képregényt olvas, maga is de­­tektívesdit játszik. Ezt sikerült úgy megoldaniuk, hogy végül az egész Hajmeresztő egy kép­regény volt. Zórád Ernő így ke­rült a Pajtáshoz, ahonnan 1971- ben ment nyugdíjba. Számtalan verses, aláírásos történet után 1957-ben Cs. Horváth Tibor adaptációja alapján készítette el May Károly Winnetou című regényének már műfajilag tisz­ta képregényváltozatát. Ezek után rajzolt a Fülesnek, a Ma­gyar Ifjúságnak és sok más lap­nak. A Fülesnél közölt törté­neteket Cs. Horváth Tibor írta. Képregényrajzoló pályafutásá­val szinte egy időben kezdett dolgozni a Diafilmgyártó Vál­lalatnak is. Korcsmárossal, Se­bőkkel együtt rengeteg filmet készített, amelyeket örökáron vásároltak meg tőlük. A ma­gyar diafilmgyártás legszebb darabjai közé tartoznak mun­­káik. A nyolcvanas években, a diafilmek rajzainak felhasz­nálásával füzetekben jelentették meg a sikeres történeteket.

Next