Hajdú-Bihari Napló, 1992. november (49. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-07 / 263. szám
24 HÉTVÉGE MOZAIK 1992. NOVEMBER 7. SZOMBAT HÁTTÉR Gabonakörök (V.) (Részletek) Jenny Randles-Paul Fuller Dr. Terence Meaden a Tornádó- és Viharkutató Szervezet, (székhelye Bradfordon-Avon) a rangos Journal of Meteorology főszerkesztője, és a légköri örvények (tornádók, forgószelek és víztölcsérek) széles körben elismert szakértője. Tevékeny érdeklődése a körök iránt az összes többi, a sajtó által a figyelem középpontjába állított szakértő ez irányú tevékenységét megelőzte néhány évvel. Közelebb a titokhoz Meaden szerint a gabonaköröket elektromos töltésű, gömb alakú, forgó légtömeg hozza létre. A gömb „plazmaörvény" (plasma vortex) néven ismert, mivel olyan piciny levegőmolekulákból áll, amelyek elvesztették elektronjaikat, és így pozitív töltésű ionizált gázfelhőt alkotnak. Ennek a forgó légtömegnek rendkívül nagy lehet a töltése, és a színek egész kavalkádjában ragyoghat. A plazmaörvény sok tulajdonságában hasonlít egy másik rejtélyes légköri jelenséghez, a „gömbvillámhoz", amelyet gyakran fénylő gömbként írnak le, bár mindenféle alakban és méretben létezhet. Gyakran tűnik úgy, mintha a gömbvillám felderítő vagy „intelligens" magatartást tanúsítana, pedig csupán arról van szó, hogy igyekszik a legkisebb elektromos ellenállásnak megfelelő utat követni. A gömbvillámhoz hasonlóan a „Meaden-örvény" is a légkörben keletkezik, és hoszszú percekig lebeg a levegőben, mielőtt leereszkedik a gabonaföldekre, hogy köröket és más különös nyomokat hagyjon maga után. Az örvényt a meredek hegyoldalak körül és fölött elhaladó szél hozza létre, és általában elektromágneses tér veszi körül, amely az örvényen kívül is jelentkező elektromos hatásokat kelt, és eközben mechanikus, illetve elektromos gépekben is furcsa jelenségeket válthat ki (így az emberben is, hiszen mindannyian rendelkezünk elektromágneses tulajdonságokkal!). Mivel a szokványos „forgószelek" általában felfelé emelkednek, a plazmaörvényt újonnan felismert jelenségnek kell tekintenünk, amit a tudománynak még fel kell dolgoznia. Mindazonáltal már elkezdtük a Mendenelmélet elfogadtatásáért folytatott kampányunkat a meteorológusok körében és nem volt nehéz dolgunk. Nagy jelentősége van annak, hogy a gömbvillám-szakértők hajlandónak mutatkoznak Meaden elméletének elfogadására, legalábbis az alapvető megállapításait tekintve. Nézetei élénk érdeklődést és felelősségteljes vitákat váltanak ki a meteorológusok és a légkörfizikusok körében, bár néhány kutató szerint nehezen elképzelhető, hogy az összetettebb alakzatokért egy légköri jelenség lenne felelős. Az ufológusok számára Meaden plazmaörvénye talán az első részletesen kidolgozott és ellenőrizhető modellt jelenti, amelyet olyan tudós állított fel, aki csak külső szemlélőként látott valamit az általunk „ufójelenségnek" nevezett esetek szövevényéből. Elmélete elég rugalmas ahhoz, hogy a feltehetőleg valós alappal rendelkező ufóbeszámolókról is számot tudjon adni, és bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot azon ufológusok körében, akik nem zárkóznak el a téma megvitatásától. Dr. Meaden elmélete forradalmian új meglátásokhoz vezethet. Szó szerint ufóészlelések ezrei mögött állhat a fizikus által felfedezett jelenség. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a jelenlegi stádiumban Meaden elméletével még csak ismerkedik a meteorológus szakma. Éppen ezért helytelen lenne azt állítani, hogy a nézetei teljesen kidolgozottak. A kutatók még egy darabig valószínűleg nem kezdhetik meg jól megérdemelt pihenésüket. Kétségtelenül jó néhány kérdés vár válaszra, és továbbra is kitartó munkára van szükség, mielőtt a „köreffektus" tényeit egy mindent megválaszoló, precíz elmélet szerint lehetne felsorakoztatni. Más fényben Ennek ellenére szeretnénk egyértelművé tenni, hogy bár vannak még fenntartásaink az elmélet bizonyos vonatkozásaival szemben, az meggyőződésünk szerint választ ad a „rejtélyes" gabonakörökkel kapcsolatos legalapvetőbb kérdésekre, és segítségével véglegesen el lehet tekinteni az egzotikus erőkre vagy „ismeretlen intelligenciára" alapozott magyarázatoktól... Menden elméletének talán legizgalmasabb és legmeglepőbb következménye az, hogy segítségével az ufójelenséget is egészen más fényben láthatjuk. Azzal együtt, hogy továbbra is nyugtalanít minket az ufóészleléseket „földönkívüliekkel" és „űrhajókkal" magyarázó hírverés, tagadhatatlan, hogy a körökről szóló beszámolók egy kis része rendellenes fényjelenségekről is említést tesz. Ebből pedig az következik, hogy az elektromos töltésű légköri örvények számos ufóészlelést magyarázhatnak meg. Amennyiben Meaden elméletének ez a vonatkozása valóban megalapozottnak bizonyul, az ufológia forradalmi átalakulására lehet számítani a következő néhány év során. (Vége) Négyezer éves kerámiák a csongrádi múzeumban Fotó:MTI London: Neil Clark, a Madame Tussaud Múzeum (panoptikum) főfodrásza megigazítja John Major brit miniszterelnök (balról) haját. Jobbról Neil Kinnock, a választásokon rivális Munkáspárt vezérének szobra Fotó: MTI Egy szegény biciklis monológjai Gőz József „Biztos úr, kérem, ugye szólíthatom így, ma már nem aktuális a régi vicc, mi volt régen a rendőr? Biztos úr. És mi ma? Inkább nem idézem, egyébként is ennek az érának már vége. Hallgasson meg tehát, már csak azért is, mert együtt jártunk (marxista) egyetemre, ahol tanultuk, hogy hallgattassák meg a másik fél is. Nos, az előbb azt tetszett kérdezni tőlem, hogy miért közlekedtem azon az úton, amelyen egy piros körben kerékpáros látható az út menti táblán. Arról van szó, hogy ha a tábla közvetlen utasítását meg is szegtem, de a szellemében cselekedtem. Ugyanis azért tették ki a tilalmat, hogy a lassú járművek ne akadályozzák a forgalmat. Én pedig negyvenegy kilométeres sebességgel mentem az úton, ahogyan ezt az önök traffipaxa egyébként be is mérte. Tessék? Hogy a kerékpárosok maximális sebessége lakott területen kívül 30 kilométer óránként? Hogy választhatok, gyorshajtásért büntetnek meg vagy tiltott helyen való közlekedésért? Tudja, mit? Válaszszon maga! Ön a rendőr vagy nem?" „Biztos úr, kérem, az nem úgy volt, hogy kerékpárommal a zebrán áthaladó gyalogosok közé hajtottam. Nem, kérem szépen, az úgy történt, hogy az átkelőhelyet szabályosan a közúton értem el, majd mielőtt ráhajtottam volna, kis szögben rézsútosan közelítettem meg. Tehát én akkor részben gyalogossá minősítettem magam. Olyan értelemben, hogy az általam megtett zebrára eső útszakasz merőleges vetületeként valóban gyalogossá váltam. Ezt, ön is tudja, úgy kapjuk meg a ténylegesen megtett útból, hogy beszorozzuk az elkanyarodás szögével, cosinus fível. Mit mond? Megengedi, hogy a helyszíni bírság összegét meg elosszam cosinus fível? Szóval azt is tudja, hogy ez majdnem mindig kisebb egynél. Szégyellje magát!" „Biztos úr, kérem, én ismerem azt a táblát, hogy minden jármű forgalma mindkét irányból tilos. De látja, van egy kiegészítő tábla is. Kivéve célforgalom. Nos, én célforgalommal közlekedtem ezen az úton. Hogy ön látta azt is, amikor idekanyarodtam, s azt is, amikor végigmentem rajta? Nem tesz semmit. Nekem a forgalom a cél. Az utca feléig az volt a célom, hogy behajtsak az utcába, onnantól kedve pedig az, hogy kihajtsak. Hogy mondja? Az én pénztárcámból fogja kihajtani a helyszíni bírság összegét. „Biztos úr, kérem, elismerem, hogy az egyirányú utcán szembe bicikliztem a forgalommal. Mit tehetek, ön látta. De sajnos az a helyzet, hogy műszaki okokból tettem mindezt. Mert mit csinál egy autó, ha éppen az egyirányú utca ellentétes irányában van dolga? Hátramenetbe kapcsol és rükvercben éri el a célját. Na már most kérdem én, van hátramenet ezen a kerékpáron? Nincs, ne is keresse. Ezzel csak előre lehet menni, ahogyan rendes emberhez illik, így kénytelen voltam ezt tenni. Hogy ön mit kénytelen tenni? Ne is mondja, tudom. Biztos úr! Fizetek." SZÖVEGELÉS „Összesen két hibát követtem el, azt is tíz évvel ezelőtt. Nem nősültem meg újból és nem mentem időben nyugdíjba." Todor Zsivkov volt bolgár pártvezér „Sohasem tudtam, hogy szép álomnak vagy lidércnyomásnak tekintsem azokat a választásokat, amelyeken 100 százalékhoz közeli az eredmény." Georges Kiesman francia diplomata „A politika voltaképpen választás. De nem a jó és a jobb között, hanem a rossz és a rosszabb között." II. Hasszán marokkói király „Afrika az a földrész, ahol a legmagasabb az egy főre jutó rossz tanácsok száma." M. Oul Haq ENSZ-különmegbízott „Hajdan a bevándorló dolgozott, de nem beszélt franciául. Manapság már beszél franciául, de nem dolgozik." Guy Sorman francia közgazda „Az emberek úgy képzelik, hogy amikor majd demokrácia lesz, ingyen fognak borotválni." N. Soglo benini elnök „Egyszer már az emberi kötelességek nyilatkozatát is szeretném olvasni." Vladimir Volkoff francia író „Zaire demokratizálása szépen halad. Igaz, teknősbékatempóban." L. Mosengwo, a zairei parlament elnöke Szuperhősök Magyarországon A képregény kialakulása, figurái, szereplői és főbb jellegzetességei Kertész Sándor Zórád Ernő 1986-ban Fehér Zoltán regénye alapján készített Hajdúk kapitánya című képregényével befejezte a képregényrajzolást. Annak a műfajnak fordított hátat, amelyet pályája kezdetén szívből utált és amelynek végül ő lett a legkiválóbb mestere Magyarországon. Kalandos, romantikus életét a rajzolás, festés szeretete kísérte végig. Első rajza 14 éves korában - egy tehetségkutató pályázat nyerteseként - jelent meg. Négy középiskolai év elvégzése után 1927-ben felvették az iparművészeti iskola grafikai szakára, ahol Haranghy Jenő volt a tanára. Osztálytársai között pedig ott találjuk Amerigo Totot és Michel Gyarmathyt. Az iskolát azonban két év után családjuk tönkremenetele miatt abba kellett hagynia. Kénytelen volt munka után nézni, ami ebben az időszakban nem tartozott a könnyű feladatok közé, főképp ha képességeinek megfelelő munkára vágyott. Az egyik legjobb lehetőségnek a képügynökökkel való üzletkötés kínálkozott, akik között a táskás képügynököktől kezdve az áruikat gépkocsival szállítókig minden variáció megtalálható volt. Zórádnak, egy valódi Habsburgfőherceg unokájának személyében az egyik legelőkelőbb ügynökre sikerült rátalálnia. A báró kitűnő összeköttetései révén elsősorban a lovas képeket tudta értékesíteni, ám ezeket saját szignatúrájával látott el. Zórád 1934-ig dolgozott neki, mint „néger", majd ezt követően hol bevonult katonának, hol pedig leszerelt. 1947-ben mutatta be első kiállítását, a „Bibliotheca" rendezésében. Hogy biztos megélhetése legyen, a sajtónál jelentkezett munkára. Rajzolt a Magyar Vasárnap, a Pesti Izé, és a Szabad Száj részére. 1951-ben, amikor ezek a lapok megszűntek, újra állás nélkül maradt. Gergely Márta, a Pajtás akkori főszerkesztője, azonban érdekes ajánlattal állt elő. Annak ellenére, hogy ezekben az években már komoly ellenzéke volt a képregénynek, Gergely Márta olyan történet elkészítését javasolta, amelyben egy képregényt olvasó gyereket kívántak kifigurázni, aki miközben képregényt olvas, maga is detektívesdit játszik. Ezt sikerült úgy megoldaniuk, hogy végül az egész Hajmeresztő egy képregény volt. Zórád Ernő így került a Pajtáshoz, ahonnan 1971- ben ment nyugdíjba. Számtalan verses, aláírásos történet után 1957-ben Cs. Horváth Tibor adaptációja alapján készítette el May Károly Winnetou című regényének már műfajilag tiszta képregényváltozatát. Ezek után rajzolt a Fülesnek, a Magyar Ifjúságnak és sok más lapnak. A Fülesnél közölt történeteket Cs. Horváth Tibor írta. Képregényrajzoló pályafutásával szinte egy időben kezdett dolgozni a Diafilmgyártó Vállalatnak is. Korcsmárossal, Sebőkkel együtt rengeteg filmet készített, amelyeket örökáron vásároltak meg tőlük. A magyar diafilmgyártás legszebb darabjai közé tartoznak munkáik. A nyolcvanas években, a diafilmek rajzainak felhasználásával füzetekben jelentették meg a sikeres történeteket.