Hajdú-Bihari Napló, 1993. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

Klausnak továbbra sem kell Visegrád Davos (MTI)­­ Csehország kormányfője is­mételten elvetette a közép-európai regionális kereskedelmi együttműködés intézménye­sítésének gondolatát. Václav Klaus a davosi világgazdasági fóru­mon megtartott sajtóértekezletén kijelentette: a visegrádi csoport - Magyarország, Cseh­ország, Szlovákia és Lengyelország - olyan helyi szerveződés, amelynek tagjai a piacgaz­dasági átmenet során hasonló problémákkal találják szemben magukat, ezért indokolt, hogy gyakori csúcstalálkozókon vitassák meg tapasztalataikat. Prága azonban egyáltalán nem szeretné, ha e szerveződés köré külön­féle intézmények - székházak, képviseletek, titkárságok - települnének. Klaus szerint nem szolgálná a világ javát, ha egy újabb keres­kedelmi tömb kezdene kiépülni a térségben. A cseh kormányfő kijelentette: országának célja, sőt álma a teljes jogú közös piaci tagság, ezt azonban - mint azt már korábban is kifej­tette - véleménye szerint csak hátráltatná a regionális együttműködésre való összpon­tosítás. Habsburg-esküvő Mariazell, Ausztria - A kép az utolsó osztrák uralkodó unokájának, Karl von Habsburg- Lothringen és a milliomos örökösnőnek, Francesca Thyssen-Bornemisza esküvőjén készült, amelyre 800 vendéget hívtak. Felvé­telünkön a menyasszonyt édesapja vezeti az oltár elé Fotó: AP HÍRSAROK • Prága (MTI)­­ Egy huszonnyolc éves, meg­lehetősen ittas ostravai mérnök erőszakkal hatalmába kerítette és megpróbálta elvezetni a végállomásra érkező 14-es villamost. Az eset éjjel történt, az ostravai főpályaudvar közelében.­ A férfi kilökte a fülkéből a 33 éves villamosvezetőnőt és kísérletet tett a jármű beindítására. A helyszínre érkező rendőrök csak gumibottal és könnygázzal tudták ár­talmatlanná tenni, majd megbilincselve vit­ték be az első kijózanítóba. • Prága (MTI) - Hétfőtől a Benzina nevű cseh állami benzinkúthálózat csekély mérték­ben növeli az üzemanyagárakat. Az emelés mértéke egyik üzemanyagfajtánál sem na­gyobb literenként fél koronánál. A 90 oktános „Species" 18,50, a 96 oktános „Super" 19,50, a 95 oktános, „Natural" néven árusított ólom­mentes benzin pedig 18,90 lesz ezentúl. A dízelolaj új ára 15,90 korona. • Prága (MTI) - Két cigány, egy skinhead és néhány rendőr sérült meg szombaton dél­után a csehországi Pardubicében, ahol mint­egy 2-300 bőrfejű gyűlt össze, hogy „megem­lékezzen" az ugyanitt tavaly december 5-én megölt társukról. A skinheadek betörtek há­rom, cigányok által lakott lakásba és ott megrongálták a bútorokat. December 5-én egy 16 éves bőrfejűt lőttek le Pardubicében. A lövést egy olyan házból adták le, ahol cigányok laknak. Patkánycsali: kakaóvajjal kent birkafaggyú Előreláthatólag ebben az évben is lesz pénz a megye­­székhelyen rágcsálóirtásra 9. oldal „Az istenek barnaságát festették arcunkra” Rostás-Farkas György cigány nyelvre fordítja A kis her­ceg című mesét 12. oldal A felszámolás közben is dolgoznak A Calderoni debreceni gyárának dolgozói munkahelyük megvásárlását fontolgatják 5. oldal A nők nyugdíjkorhatárát 1995-től emelik Számítások szerint az ezredfordulóra egyensúlyba kerülhet a nyugdíjbiztosítási alap Budapest (ISB - Ráthy Sándor) - A társadalombiztosítás ez évi ter­vezett hiánya 40 milliárd forintra rúg, a nyugdíjbiztosítási alap ese­tében 305 milliárd 926 millió forint bevétellel számol a népjóléti tárca és az Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóság (OTF). Ugyanakkor a kiadások egyenlege 328 milliárd 302 millió forint. A társadalombiztosítás pénzügyi p­roblémáit jól mutatja az a tény,­ogy egyre nagyobb finanszíro­zási gondokkal küzd. Az úgyne­vezett elöregedő társadalomban ugyanis feszítő ellentmondás, hogy egyre kevesebben fizetnek járulékot, ugyanakkor egyre több embernek kell nyugdíjat folyósí­tani. A forrásbővítés egyik tech­nikájaként a nyugdíjkorhatár so­kat vitatott emelését szokás meg­nevezni. Nagyon nagy mértékben meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy a nyugdíjbiztosítási alap egy-két éven belül egyen­súlyba kerüljön - elemezte a hely­zetet Botos József, az OTF elnöke. Kifejtette, ha ma valaki nyugdíj­ba megy, akkor a számítások sze­rint még átlagosan 30 évet él. A születési és a halálozási adatokat is figyelembe véve ez azt jelenti, hogy durván egy évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy az aktív dol­gozók és a nyugdíjasok aránya az előbbiek javára megváltozzon, s az alap pénzügyi szempontból egyensúlyba kerüljön. A hiány azonban csak akkor csökkenthető, ha időközben megemelik előbb a nők, majd később mindkét nemű­ek nyugdíjkorhatárát. Az elfogadott országgyűlési határozat és a társadalombiztosítá­si törvénymódosítás értelmében ez az időszak 1995-ben következik be, s ettől az időponttól kezdve emelkedik a nők nyugdíjkorhatá­ra. Az elképzelések szerint - a ko­rábbi nyugdíjba vonulás egyéni választáson alapuló lehetőségét megengedve - kétévenként egy évvel nőne a nyugdíjkorhatár, majd a hatvanéves korhatár eléré­se után újra dönteni kell a továb­bi, a férfiakat is érintő változások­ról. A korhatáremeléssel kapcso­latos számítások elvégzésével a kormány és a parlament szociális és egészségügyi bizottsága a ma­tematikai kutatóintézetet bízta meg - tudtuk meg Kis Gyula Jó­zseftől (MDF), a bizottság elnö­kétől. Az eredmények azt mu­tatják, hogy hosszú távon még az igen magasnak mondható 54 szá­zalékos társadalombiztosítási járu­lék elvonása mellett sem tartható fent a jelenlegi formájában a nyug­díjbiztosítási rendszer. Ugyanak­kor a nyugdíjkorhatár növelése kétezerre önfenntartóvá, nullszal­dóssá tenné a nyugdíjbiztosítási alapot, majd 2005-re durván egy­évi kifizetésnek megfelelő tartalék képzése is lehetővé válna. Az eme­lés hatásainak elemzésekor elvben figyelembe lehetne venni azt is, hogy a változásnak milyen mun­kaerőpiaci hatása várható - hall­hattuk a bizottság elnökétől. A szakmai álláspontok szerint azon­ban egy újabb, a foglalkoztatás alakulását is figyelembe vevő vál­tozó gyakorlatilag már lehetetlen­né tette volna a korrekt számítá­sokat. Ezért a munkaerőpiaci moz­g­ásokról konkrétumokat igen ne­­éz mondani. Az azonban vélel­mezhető - válaszolta kérdésünkre Kis Gyula József, hogy a korhatár emelése relatíve növelni fogja a munkanélküliek számát. A korha­táremelés ilyen jellegű kiszorító hatását azonban mérsékelheti többek között az a megvalósítan­dó terv, miszerint a nők esetében a gyermekneveléssel, a gyed és a gyes igénybevételével eltöltött időt hozzáadják a munkában töl­tött évekhez, így egyrészt a hat­vanéves kor előtt is nyugdíjba mehetnek a nők, másrészt maga­sabb nyugdíjat folyósítanak szá­mukra. Először a nők nyugdíjkorhatárát emelik Fotó: Napló-archívum Kevesebb politika, több szakmaiság Hajdúnánás (HBN - P. A.)­­ A Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete kezdeményezé­sére mezőgazdasági fórumot ren­deztek szombaton a hajdúnánási művelődési központban. Raskó György, a Földművelésügyi Mi­nisztérium közigazgatási államtit­kára előadását azzal kezdte, hogy a tárca munkáját a jövőben keve­sebb politika és több szakmaiság fogja jellemezni. Az államtitkár szerint a hazai mezőgazdaság jö­vője már kezd körvonalazódni, noha az agrárágazat helyzetének lényeges javulására csak egy évti­zed múlva, a közös piaci csatla­kozást követően lehet számítani. „A cél - mint ismeretes - a mo­dern farmergazdaságokon alapuló mezőgazdaság megteremtése, eh­hez azonban még hosszú út vezet. Noha a termelőszövetkezetek 90 százalékában az átalakulás csupán a „termelő" szó elhagyását jelen­tette, ezek a közösségek nemso­kára be fogják látni, hogy a hagyo­mányos szövetkezeti forma élet­­képtelen..." - vélte a vendég, hoz­zátéve, hogy már az idei évre vo­natkozó finanszírozási konstruk­ciókat is a magángazdának, illetve a kisközösségeknek kedvezve ala­kították ki. Az előadó utalt rá, hogy például a mezőgazdaságfej­lesztési alapokhoz az egy az egy­ben átalakult szövetkezet nem fog hozzájutni. Ezekre a pénzekre ugyanis csak olyan gazdálkodók pályázhatnak, amelyek 60 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztat­nak, illetve amelyeknek éves ter­melési értéke nem éri el a 100 mil­lió forintot. A reprivatizáció egyszerűbb lett volna Debrecen (HBN) - Az átalakuló mezőgazdaság jogi kérdéseinek válaszaira vágyók tömege - Po­­csajtól Újszentmargitáig - január 30-án délelőtt Hajdúszoboszlón, a Béke Szálló színháztermében gyűlt össze, hogy meghallgathas­sa Zsíros Géza parlamenti képvi­selőt, a mezőgazdasági bizottság elnökét. A felgyülemlett kárpótlási gondok is sok érdeklődőt csaltak a terembe. Zsíros Géza bevezetőül a tulaj­donlásról vallott nézeteket, az e körül kialakult pártharcokat ele­mezte, mondván: kezd kialakulni a konszenzus arról, hogy kinek a kezébe fog kerülni a tulajdon. Sze­rinte egyik párt sem győzte meg a másikat, s ma ezt a kárpótlási kompromisszumot egyesek szid­ják, mások dicsérik. A repriva­tizáció hívei vereséget szenvedtek - s mint mondta -, ez nehezen viselhető el. A tulajdonváltás - üzente a kisgazda képviselő a há­borgóknak - egyik napról a má­sikra nem mehet végbe. Két és fél milliárd tulajdonértéket kell lebon­tani. A lebontás állapotát a kép­viselő a tojásgalamb totyogásához hasonlította. Kimondta: Magyar­­ország vegyes tulajdonú ország lesz, ahol a kisember és középosz­tálybeli is részesedik a termelőesz­közökből. Bejelentette, hogy az új szövetkezeti törvény módosítása megengedi majd, hogy az üzlet­résszel rendelkező kívülállók hoz­záférhessenek a tárgyi tulajdon­hoz. A téeszek névtábla-átfesté­séről is megvolt a véleménye. Ha fizetni akarják az adókat, a tb-t, úgy „ölelem őket". Mi történik? -kérdezte. Kétmilliárd forint föld­adót „tejelnek le". (Zsíros Géza ar­ra célzott, hogy a téeszből kivá­lók három évig földadómentessé­get élveznek.) Megjósolta a 100 milliós árbevétel fölött produkáló termelőszövetkezetek végelgyen­gülését. Zsíros Géza szerint meglesz az a pályázatokon elnyerhető hitel, amely a saját tulajdonra felépülő magyar mezőgazdaságot fellendí­ti. Az agrárpiaci rendtartást a na­pokban fogják megszavaztatni a képviselőházzal. Meg fogják hosz­­szabbítani 1994. március 31-ig a termőföldre való licitálásokat. A képviselő ezek után négy álló óra hosszán át - olykor egy-egy sze­mélyes vitát függőben hagyva - válaszolt a kérdésekre. MAI KÉRDÉSÜNK Miért nem első osztályú? Gyakran előfordul, hogy a különböző porcelán dísz- és használati tárgyakat vala­milyen minőségi vagy eszté­tikai hiba miatt osztályba so­rolják. A vevő így esetenként olcsóbban jut hozzá az áru­hoz, hiszen például ajándék­ba lehetőleg első osztályú portékát szeretne vásárolni. Miért nem ilyen valamennyi termék? - kérdeztük Tóth Tibort, a Paletta Rt. kereske­delmi igazgatóját. - Erre határozott és biztos választ a gyártó tudna adni, az osztályba sorolás általá­ban a festéstől, az égetéstől és a formától függ. Igaz, hogy az első osztályú termé­ket többnyire exportra vi­szik, de természetesen a ha­zai piacra is jut belőlük, így a forgalomba kerülő áruk túlnyomó része szintén első osztályú. Ha nem az, feltűnő­helyen jelölik rajta az osz­tályba sorolást. S noha a lai­kus számára jóformán ész­revehetetlenek a kisebb-na­­gyobb esztétikai hibák, az útmutató jelölést figyelembe véve a vevő el tudja dönteni, hogy érdemes-e megvásárol­ni a terméket.

Next