Hajdú-Bihari Napló, 1993. március (50. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

1993. MÁRCIUS 17., SZERDA MEGYÉNKBŐL HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 9 Emberi hangot Rablótámadás áldozata lettem március 10- én este 8 órakor a Lorántffy utca­i 23/A. számú ház előtt - írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében J. É., nyugdíjazás előtt álló pedagógus. Három farmerruhás, edzőcipős, 15-17 év körüli fiú támadott meg - tartalmazza olvasónk levele, akinek nevét és címét saját érdekében nem közöljük. - Az egyik kisza­kította a kezemből a nejlonszatyrot, melyben értékes, új pénztárca, benne 1500 forint és tíz buszjegy, kenyér és egyhavi szívgyógysze­rem volt. Rettentően megijedtem, segítségért kiabáltam, mire a magasabbik támadó ka­raterúgással a földre terített. A harmadik mindeközben - az akciót biztosítandó - fi­gyelte az utcát. A zuhanás következtében az egész jobb oldalam zúzódást szenvedett, kabátom elszennyeződött. Az utcán nem jár­tak, így senki nem siethetett segítségemre. A támadók profi gyorsasággal, hangtalanul működtek együtt. A fentiek következtében olyan súlyos pszi­chikai állapotba kerültem, hogy nem volt erőm a rendőrséghez fordulni. Csak más­nap mentem el a Budai Ézsaiás utcába. A fia­tal kapuőrnek jeleztem, miért jöttem, mire ő kioktató módon, koromat megszégyenítően regulázott, mint egy vádlottat, és nem akart beengedni az ügyintézőhöz. Erősködésemre végül tovább engedett, bent már kilencen várakoztak órák óta. Mivel nem bírtam órá­kig várni, a panaszirodából kilépő farmer­ruhás, magas, szőke hölgyet megkérdeztem, be lehet-e írásban is adni a feljelentésemet. A hölgy meg sem állt, s foghegyről odavetette: „mindent írjon le". Tovább vonult, én utána­szóltam, hogy mi az a minden, mire ő megis­mételte, hogy „mindent", és eltűnt egy ajtó mögött. Bejelentésemet ismeretlen tettesek ellen akartam megtenni, hogy a rendőrségnek legyen tudomása róla: ilyen támadások is történnek a városban kora este. Másrészt, hogy több információt szerezhessen a való­színűleg elsősorban időseket és nőket máskor is megtámadó csoportocskáról. Felháborítónak tartom a rendőrségen tapasztalt várakoztatást, érdektelenséget és „kancellári" stílust, mert az állampolgár tő­lük meghallgatást, emberi hangot és védel­met várna. Ha a rendőrségen, alapfeladatuk szerint, polgárnak kijáró tisztességgel fo­gadtak volna, nem fogok tollat. Az ottani ma­gatartás megtapasztalása után lemondtam ar­ról, hogy a rendőrséghez forduljak - akár írásban is -, mert úgy tűnik, hogy a romló közbiztonság nemigen idegesíti a rendőrség hivatali apparátusát. A mozgáskorlátozottak otthonáért Debrecen (HBN) - Húsz-, ötven- és száz­­forintos értékű emblémák vásárlásával lehet segíteni a mozgáskorlátozottak otthonházá­nak megvalósulását. Az emblémák kaphatók a Vöröskereszt Debrecen, Piac utca 32., a Máltai patika Debrecen, Erzsébet utca 24/A. szám alatti házában. Csendes napról számolt be a rendőrség ügyeletvezetője. Mindössze négy helyszíni szemléjük volt. • Feltörtek egy gépkocsit a Rózsahegyi utcán, s abból a rádiós magnót lopták el. • A Kemény Zsigmond utcában is feltörtek egy gépkocsit, s abból az akkumulátort sze­relték ki, és húsz liter benzint loptak el. • Betörők jártak Debrecenben, a Süveg utcai patikában. Az influenzajárvány már levo­nulóban van, a hívatlan látogatók azonban vitaminokat, svédcseppeket és a kasszában talált némi aprópénzt vitték magukkal. • A Déli soron egy építkezés raktárait törték fel, s onnan villanymotort és kábeleket lop­tak el 50 ezer forint értékben. • Huszonhat személyes feljelentést vettek fel a városi ügyeleten tegnap lopás, zseblopás, testi sértés és magánlaksértés ügyekben. Hétfőn is volt kenyér, sokan mégsem kaptak A szokásos hétvégi mennyiségnek több mint duplája fogyott el március 15-e előtt Szabó Katalin Debrecen (HBN) - „Nincs ke­nyér, s ne is tessék menni sehová, az egész városban elfogyott" - tárta szét karját az egyik deb­receni nonstop élelmiszerbolt eladója, amikor hétfőn a déli órákban kérdeztem. Biztatásul hozzátette: „Jöjjön vissza este hat óra körül." Hiába mentem, nem volt. Máshol nem próbálkoztam, hittem neki. A hét első munkanapján - ked­den - a szerkesztőségben is többen panaszkodtak az ünnepi kenyér­hiány miatt. Ám, mint a kérde­­zősködés alapján kiderült, a hiá­bavaló fáradozás miatt csupán néhány boltot, illetve azok veze­tőjét vagy helyettesét kárhoz­tathatjuk. „A szokásos hétvégi rendelés háromszorosával készültünk az ünnepre" - tájékoztatta a Naplót Molnár Lászlóné, a Piac utca 75. szám alatti bolt helyettes vezető­je. „Olyan nagy volt a kereslet, hogy hétfőn délre ez a mennyiség is elfogyott, de fél órán belül újra megtöltöttük a polcokat". A hölgy elmondta, hogy megkeresték az egyik Kossuth utcai bolt vezetőjét, és tőle vették át, ami ott előző nap kimaradt. A Derék utcai nonstop boltban március 15-én délután 3 órakor fo­gyott el a kenyér, s a vásárlók este fél hétig csalódottan voltak kény­telenek távozni. Ekkorra azonban egy debrecen-józsai maszek pék­től megérkezett a szállítmány. Hogy próbálkoztak-e a Debreceni Kenyérgyárnál is, arra Kocsis Zol­tán üzletvezető-helyettes bizony­talanul válaszolta: „Úgy tudom, ott nem volt kenyér." Nos, Belényesi Imre szerint nem jól tudja. Az említett gyár vezető­je ugyanis készségesen számolt be a tényekről: „Az átlagos szombat­vasárnapi rendelés 50-55 mázsa között mozog, most 107 mázsát kértek a boltok. Szombaton min­den igényt kielégítettünk, s a Hő­sök útján lévő gyárban még ma­radt 17 mázsa, a Damjanich utcai üzemünkben pedig 5,5 mázsa. Vasárnap az éjjel-nappalos boltok­tól nem kaptunk rendelést. Az ün­nep után összesen 7 mázsa kenyér maradt nálunk. Természetesen a nyitva tartó saját boltjainkban fo­lyamatosan lehetett kenyeret kap­ni. Ezek után talán nyilvánvaló, hogy a több helyen tapasztalható hiányért nem lehet felelőssé tenni a helyi kenyérgyárat. Egyébként már több üzletből kerestek meg a kéréssel, hogy vegyük vissza a ki­maradt mennyiséget - fejezte be az „összefoglalóját" Belényesi Im­re. A történtek nem kívánnak kom­mentárt, legfeljebb egy pillanatig elmerenghetünk, mennyire ráter­mettek azok a boltvezetők, akik ilyen esetben nem ismerik a ke­nyér elérésének útját. Ami a kenyérgyárban száradt meg... Fotó: Iklódy János Konzervatívok: a vidék pártjaként Tizenegy megyéből kettőszáznegyven küldött részvételével Budapest, Debrecen (MTI/HBN) - Konzervatív Kisgazda és Pol­gári Párt néven új párt alakult a hét végén Budapesten. Az elnök Németh Béla országgyűlési kép­viselő, a 36-ok tagja, s a vezető­ségbe választották Ugrin Emese képviselőnőt is. A tiszteletbeli elnöki tisztségre Vörös Vincét, az Országgyűlés alelnökét kérik fel. A megalakulást követő sajtó­­tájékoztatón Németh Béla elnök elmondta: a tavaly november 21- én tartott nagygyűlésen elhatáro­zónak alapján hozták létre az új pártot. A hűvösvölgyi ideiglenes központnak ugyanis többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült megszerezni a Független Kisgaz­dapárt jegyzési jogát, s ezért kel­lett a Torgyán József által kizárt, illetve a hozzá csatlakozni nem kívánó kisgazdáknak létrehozniuk az új szervezetet. Az alapítók a vidék pártjaként szélesre kívánják tárni a kapukat az agrárértel­miség, a vállalkozók és a nyugdí­jasok csatlakozása előtt. Az elnök leszögezte: nem céljuk a 36-ok par­lamenti frakciója egységének meg­bontása, de közülük minden kép­viselőt nagy szeretettel várnak a 21 fős országos vezetőségükbe, és számukra öt helyet szabadon is hagytak. A Történelmi Kisgaz­dapárttal tárgyaló partneri vi­szonyt akarnak fenntartani, és hisznek abban, hogy útjuk egyszer majd találkozik. Szabó Tibor, a Konzervatív Kis­gazda Párt Hajdú-Bihar megyei szervezetének megbízott elnöke a párt megalakulásával kapcsolat­ban közleményt juttatott el szer­kesztőségünkbe, melyben leszöge­zi: „Tizenegy megye mintegy ket­tőszáznegyven küldöttének rész­vételével került sor az eseményre, amelyhez csatlakozott a debreceni Szív u. 4 szám alatt korábban il­legálisan működő Egységes Kis­gazda és Polgári Párt tagságának mintegy 80 százaléka. A Szív ut­cában puccsal ott maradt volt or­szágos vezető és követői napokon keresztül valótlan állításokkal min­dent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a tavalyi határozat végrehajtását. A kisgaz­da társadalom többsége ezektől a személyektől végleg elhatárolta magát nemcsak Hajdú-Biharban, hanem az ország minden megyé­jében" - tartalmazza a közlemény. Meggyulladt az alomszalma Hajdú-Bihar (HBN)­­ Március 4. és 12. közötti időszakban tíz tűze­sethez, három műszaki mentés­hez riasztották a megye tűzoltóit. Két esetben a riasztás helyszínén tüzet a kivonult tűzoltók nem találtak, így feltételezhetően szán­dékos félrevezetés történt. Március 5-én 9.23 órakor Deb­recenben, a Bartók Béla út és Szo­­tyori út kereszteződésében műsza­ki meghibásodás miatt kigyulladt a Konkretal Kft. Tátra típusú te­hergépkocsija. A rövid idő alatt kiérkező tűzoltók a tüzet lokali­zálták, így az nem terjedt ki a gép­kocsira. Március 5-én 15 órakor a ha­jdúnánási tűzoltóknak kellett ki­venni a tisztázatlan körülmények között a hajdúdorogi temető kút­jába fulladt 42 éves férfi holttes­tét. Március 7-én reggel a debre­­cen-felsőjózsai Baranyi utca 21. szám alá riasztották a debreceni tűzoltókat, ahol konyha és annak berendezési tárgyai kaptak lángra. A tüzet egy asztalon - hőálló alátét nélkül - üzemeltetett vil­lamos rezsó túlhevülése okozta. A berendezési tárgyakban keletke­zett tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani. Március 11-én délután Hajdú­­dorogon, a Nyíregyházi út 49/1­ szám alatt sertésólban lobbantak fel a lángok, ahol a malacok me­legítésére szolgáló infralámpától meggyulladt az ólomszalma, és a tűz gyorsan átterjedt az épület faszerkezeteire. A hajdúnánási tűzoltók szakszerű, gyors beavat­kozásának köszönhetően a tüzet rövid idő alatt lokalizálták, így az nem terjedt át az épület egészére, és a kár sem lett jelentős. LAPSZEMLE Piac helyett közparkot építenek Berettyóújfalu (HBN) - A két­hetente megjelenő Bihari Hírlap március 11-i számában Buczkó Antal cikkét közli Gondolatok az új piacról címmel. Az írásból kiderül, hogy a ter­vezett pavilonsor a közművesített területtel együtt az építtető vál­lalkozók tulajdonába kerül. Az ön­­kormányzat az anyagi lehetőségei­hez mérten megoldja a Népliget úti parkolók, utak, hidak tervezett kialakítását a parkosítási mun­kákkal együtt. Az új piactér első ütemének üzembehelyezése után a polgármesteri hivatal felmond­ja a jelenlegi területen az összes bérleti szerződést. A jelenlegi piac helyén a tervek szerint közparkot létesítenek. Verseny Debrecen (HBN)­­ Az 1992-93-as tanévben már ötödik alkalommal rendezte meg a megyei pedagó­giai intézet az általános iskolások számítástechnikai versenyét. A 24 legjobb eredményt elérő diák ve­hetett részt a Mechwart András Gépipari Műszaki Középiskolában rendezett döntőn. A verseny első öt helyezettjének a döntőt szervező iskola felaján­lotta a felvételt a gépgyártástech­­nológia-számítástechnika szakára. Valamennyi résztvevő oklevelet és egy mágneslemezt kapott az MPI-től. A számítástechnikai verseny el­ső öt helyezettje: 1. Mazsu Ger­gely, KLTE Gyakorló Általános Iskola, 2. Gábor András, Fazekas Mihály Gimnázium, 3. Rácz Gá­bor, debreceni Petőfi Sándor Álta­lános Iskola, 4. Andics Árpád, KLTE Gyakorló Általános Iskola, 5. Valastyán Iván, Angyalföld téri II. Sz. Általános Iskola. MEGYEI MUNKAERŐPIAC (I.) Kedvezőtlenebb az országos átlagnál Debrecen (HBN) - Megyénk munkaerőpiacát az elmúlt esz­tendőben a munkanélküliek szá­mának fokozatos emelkedése jellemezte. Egy év alatt - az országos 63,3 százalékkal szem­ben - Hajdú-Biharban 72,6 száza­lékkal, 16 503-mal gyarapodott a regisztrált munkanélküliek sora, velük együtt 41 314-en voltak ál­lás nélkül. Míg a munkanélküliségi ráta 1992 első és utolsó hónapjában országosan 8,2, illetve 12,3 száza­lék volt, addig ugyanez Hajdú-Bi­harban 9,4, illetve 14,4 százalék, tehát a különbség év végére meg­haladta a 2 százalékpontot. A munkanélküli-ellátás valame­lyik formájából az említett év so­rán 46 990-en részesültek. Az el­látásból kilépők­­ 20 495 - 44,6 százaléka tudott elhelyezkedni. Általános tapasztalat, hogy a já­radékos idő lejárta növeli az elhe­lyezkedési aktivitást. A munkanélküli-ellátásban ré­szesülők egy személyre vetítve havonta átlagosan 8488 forint se­gélyt kaptak. Ez az összeg 4 száza­lékkal kisebb az országos átlagnál. Az év során folyamatosan emel­kedett az ellátásban töltött átlagos idő hossza is. Míg 1991 decem­berében egy emberre számítva 155 nap volt, addig 1992-ben ugyan­ez a mutató 258-ra változott. Ez­zel együtt a nagysága egyetlen hónapban sem érte el az orszá­gos átlagot, a 171, illetve 270 na­pot. A munkanélküli-ellátásra való jogosultság megszűnése utáni szo­ciális támogatást először 1992 áp­rilisában fizettek 182 érintettnek. Számuk év végére meghaladta a 3100-at.

Next