Hajdú-Bihari Napló, 1993. június (50. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

6 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ KULTÚRA LEVÉLTÁR Debreceni kronológia (43.) Gazdag István 1849. január 29. Kossuth Lajos felszólítja a Debrecenben tartózkodó orvosokat és sebé­szeket, hogy vegyenek részt a katonai kór­házak betegeinek ellátásában. 1849. január 30. A debreceni térparancs­nokság hirdetménye: a városban ok nélkül tartózkodó tiszteket hadifoglyoknak nyil­vánítja. A városi tanács az országos rendőri hivatal felhívására betiltja Táncsics Mihály Munká­sok Újságja című lapját, a kaució hiányára hi­vatkozva. 1849. február 2. A hadügyminiszter el­rendeli, hogy minden beszállásolt polgári és katonai személy 24 órán belül jelentkezzen és lássa el magát tartózkodási engedéllyel. 1849. február 4. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elrendeli, hogy az abaldó (do­hányraktár) helyiségeit a tábori kórház ren­delkezésére kell bocsátani. A városkapitányi hivatal e napon kelt ki­mutatása szerint a Debrecenben elszállásolt országgyűlési tagok száma 291 volt. 1849. február 6. Madarász László rendőr­miniszter utasítja a városi tanácsot, hogy az éjjeli tobzódásokat szüntesse meg. 1849. február 14. Kossuth Lajos felmenti a debreceni nemzetőröket •­i állása előtt tel­jesített szolgálat alól Megjelenik a Máldua Tizenötödike című újság első debreceni Máma. A baloldal lapját Pálffy Albert és Csernátocu Lajos szerkesz­tette. 1849. február 1I. A debreceni nemzetőrség 4. és 8. gyalogos százada elindul Erdélybe. 1849. február 22. Megjelenik az Esti Lapok első száma. A békepárti célkitűzéseket szol­gáló újságot Jókai Mór szerkeszti. 1849. február 26. A városi közgyűlés el­rendeli, hogy az idegen koldusokat kísérjék ki a városból, a helybelieket pedig tiltsák el a kéregetéstől. 1849. február 27. megjelenik a Debreceni Lapok első száma Madarász József szerkesz­tésében. Az újság az országgyűlés radikális csoportjának volt a fóruma. 1849. február 28. A hónap folyamán tovább emelkednek az árak Debrecenben. Növekedtek a napidíjak és a fizetések. Nem ment ritkaságszámba a havi 5-6 ezer forintos fizetés sem. Felvételi előkészítő Debrecen (HBN)­­ Az 1993-ban felsőoktatási intézményekbe jelentkezett középiskolások és érettségizettek számára önköltséges szó­beli felvételi előkészítő tanfolyamok indul­nak matematika, fizika, kémia, biológia, föld­rajz, történelem tantárgyakból. A tantárgyak csoportosítása a felvételi szakpárok szerinti, de egy tárgyból is lehet előkészítést igényelni. Az ez évben érettsé­gizők, illetve korábban érettségizettek részére intézménytípusonkénti és szakonkénti cso­portokat szerveznek. Speciális segédanyagot a résztvevőknek továbbra is személyenként biztosítanak (tematika, tételvázlat). Előkészítő szóbeli vizsgákra: június 16-25. között (10 nap), naponta 8-tól 14 óráig. A szó­beli előkészítőre (korlátozott számban) kol­légiumi férőhelyet biztosítanak. A foglalkozá­sok helye: ELTE TTK, Debrecen, Egyetem tér 1. Tájékoztató az első foglalkozáson 8 órakor a kémiai épület földszint K/1-es termében. Érdeklődni és jelentkezni lehet a tanulmányi osztályon (4010 Debrecen, Pf. 18., telefon: (52) 316-666/2351 mellék). Öregdiák-találkozó Marosvásárhely (HBN)­­ A városban ez év szeptember 4-5-én megrendezik az egykori Református Kollégium - a mai Bolyai Farkas Líceum - öregdiákjainak világtalálkozóját. Cél ilyenképpen is ráirányítani a figyelmet a hajdani iskola helyzetére, szorgalmazni ere­deti (magyar, református) jellegének vissza­állítását. A találkozón részt vehetnek mindazok, akik hosszabb-rövidebb ideig a közel fél évezredes hagyományokkal rendelkező alma maternek a növendékei voltak. A kétnapos programban a hagyományos osztályfőnöki órán kívül istentisztelet lesz a Vártemplom­ban, emlékműsor a Kultúrpalota nagyter­mében, kiállítás, közös uzsonna, vacsora az iskola udvarán. A kollégiumi öregdiákok baráti köre kéri az érdekelteket, hogy leg­később július 1-jéig jelezzék: részt kíván­­nak-e venni a találkozón (cím: Ágoston Al­bert, 4300 Tirgu Mures, Str. Bolyai 3, Romá­nia). Szerencsére létezik más statisztika is Az oktatás minősége komplex módon vizsgálandó - mondják a Csokonai-gimnáziumban Salga Attila Debrecen (HBN) - Az egyik sta­tisztikában aszerint minősítik a középiskolákat, hogy a jelentke­zők hány százalékát veszik fel egyetemre, főiskolára. A Csoko­nai Vitéz Mihály Gimnázium e rangsorban jóval a középmezőny után foglal helyet. Pedig sok vonatkozásban egyedülálló itt az oktatás. Megyénkben csak itt működik integrált esztétikai ok­tatás formájában humán tagozat, az országban csak itt rendszeres a finn oktatása, már öt évvel ez­előtt megkezdődött a számítás­­technikában jártas operátorok képzése; testnevelés tagozatos és sportági osztályaiban 19 év alatt több mint száz testnevelő tanár, számos élsportoló kapott nagy­szerű alapozást; a sikeres környe­zetvédelmi Zöld klub és a restau­ráló szakkör is ritkaságnak szá­mít, szeptemberből pedig idegen­vezető-képzés indul. - A minisztériumi ranglistát reá­lisnak tartja-e - kérdezem Pogány Béláné igazgatót. - Sokféle mutató alapján lehet statisztikát készíteni. Ez a kimu­tatás azonban csak egy kiragadott számarányt tükröz. A Tóth Árpád Gimnázium után létszámunkat tekintve (jelenleg 815 tanulónk van), a város második legnagyobb középiskolája vagyunk. Valószí­nűleg iskolánkból azért vettek fel viszonylag kevesebb jelentkezőt, mert gimnáziumunkba négy évvel ezelőtt még felvételi vizsga, illetve felvételi elbeszélgetés nélkül min­denki bekerülhetett. Ennek „örök­ségében" bocsátjuk útra az idén végző 219 tanulónkat is. Har­madikosainkat azonban már bi­zonyítványuk és tudásszintjük alapján válogattuk ki. A tanul­mányi átlag fokozatosan javul, s bízom benne, hogy egyre többen kerülnek majd be egyetemre, főiskolára. - Gondolom, hogy egy komplex statisztikához bőségesen tud adatokat szolgáltatni. - A sportági és a testnevelési tagozatos osztályainkban komoly munka folyik. A megyei és orszá­gos versenyeken elért jó helye­zések, a Testnevelési Főiskolára (új nevén: Magyar Testnevelési Egye­tem), a tanárképző főiskolák test­nevelés szakára felvett tanulók és a náluk végzett élsportolók bi­zonyítják ezt a tényt. Az 1991 /92- es tanévben indult humán tagoza­ton irodalom, képzőművészet és zene komplex oktatása folyik, különös tekintettel a művészeti ágaknak korok és korszakok sze­rinti kapcsolódására, kölcsönös megtermékenyítő hatására. Két év múlva a felvételi vizsgákon bizonyo­san érezhető lesz, hogy az innen kikerülők nem különálló ismere­teket, hanem korszerű humán mű­veltséget szereznek. Nagy Miklós kolléga és néhány társa nagy hoz­záértéssel dolgozták ki a tantervet és készíti a tansegédleteket. Ehhez a Pro Renovanda Cultura Hungá­riáé alapítványtól és a helyi önkor­mányzattól ösztöndíjat, pályázati támogatást kaptak. Iskolánkban talán egész Európában olyan egyedülálló kultúrtörténeti kiál­lítás látható, amely az őskortól napjainkig koronként szemlélteti a történelmet és a társművésze­teket. Ennek anyagát felhasználva szinte minden humánóra anyagát élményszerűvé tudjuk tenni. - Dicsekedhet még más újdonság­gal is a gimnázium? - Dicsekedni nem szoktunk, inkább tényként említem, hogy hét választható idegen nyelv kö­zött már három éve szerepel a finn is. Jó kapcsolatot alakítottunk ki az oului gimnáziummal. Nyelvi tábor, ösztöndíj, diákcsere, inten­zív levelezés, tanári konzultációk jelzik az együttműködésünk ál­lomásait. Már nemcsak lengyel, orosz, angol és fizika szakosok, hanem a finn nyelv leendő tanárai is járnak hozzánk a KLTE-ről tanítási gyakorlatra. Vannak olyan osztályaink, amelyekben az érett­ségi bizonyítvány mellé - megfe­lelő záróvizsga után - operációs rendszerű számítógép-kezelői, gépészeti műszaki rajzolói és két év múlva idegenvezetői munka­kör betöltéséhez szükséges képesí­tést is kapnak a tanulók. A nevelé­si alapismeretek fakultációs tárgy­ból főleg azok tesznek záróvizsgát, akik pedagógus pályára készül­nek. - Úgy tudom, hogy jövőre emel­kedik a létszám. - Szeptemberben körülbelül 8840 diákunk lesz, 204 helyre közel 400-an jelentkeztek, a fel­vételin százan nem feleltek meg. A nagy érdeklődésre és a sok jó eredményt elért nyolcadikosra való tekintettel a tervezett hat helyett hét első osztályt indítunk az önkormányzat segítségével. Egyébként 53 kinevezett oktatónk és több óraadónk van. Az épület­ben viszont szűkösen férünk el. Abban bízom, hogy a miniszté­rium statisztikájában is hamarosan előbbre kerülünk, mert változat­lan célunk a még hatékonyabb ok­tató-nevelő munka és a tehetség­­gondozás. Az oktatásnak itt is megvan a maga egyedisége Fotó: F. Szilágyi Imre ÜNNEPI KÖNYVHÉT Bizakodás az egyetemes emberi együttérzésben Vitéz Ferenc (Sütő András: Szemet szóért, dokumentumok - naplójegyzetek, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1993.) Első, meghatározó élményem Sütő Andrástól az Anyám könnyű ál­mot ígér című esszéregény volt. A legszebb - mert igaz - könyvek között tartom számon ma is. Erdé­lyi magyar valóság, melyről jött vallomás, költőnyelvű rajz. Most újra találkoztam vele­­ nyelvében, az ajánlott könyv sűrű igazságú emlékrészleteiben, valamint iro­dalmi (és) politikai jelentőségénél fogva is: „1970-ben a Kriterion el­ső kiadványa az én könyvem volt: Anyám könnyű álmot ígér. Rövid évtized alatt kiadónak, szerzőnek minden álma szertefoszlott. Csa­­hos tények jelezték az elvadult román nacionalizmus utolsó ro­hamát. Utolsó rohamát?" - írja Sütő András a Szemet szóért című könyve egyik dokumentumkom­mentárjában (Jogtiprók összeka­­csintása). A szemet szemért ke­gyetlen farkastörvénye érvénye­sült az erdélyi magyar író ese­tében is, csak ő szóért sérült meg szemében. Mert leírt, kimondta azt, amit látott, s nemcsak szemé­vel, hanem zsigereiben is érezve a románná mentes világ előtt ál­cázni szándékolt nemzet­iség)sor­­vasztását. Mert az, aki az ott­maradva megmaradásra biztat, s az erdélyi-romániai magyarság jövőtlensége ellen szól, szóban és írásban küzd írástudóként, do­ronggal kapott rá választ. Mindent vállalva tette ezt, hiszen „a lét és nemlét határmezsgyéjén küzdő­küszködő lelkek... az írástudóik­tól várják a legnagyobb segítséget. E jogos várakozás felismeréseként vetettem papírra évtizedeken át azokat a szövegeket, amelyeknek csekély töredékét e könyvben kap­hatja most kézhez az olvasó" - ír­ja Sütő. Ezek a töredékek egyrészt hite­les dokumentumok és azok utóla­gos kommentárjai, „panaszos leve­lek a nagyvilághoz", illetve „nap­lójegyzetek a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról". Sütő András a bosszantó és felháborító kiszolgáltatottság szorításából kín­álkodik betűt­ ír, de az írás a va­lóság, sokszorozódik a kín, s csak reményben enyhül, az „egyetemes emberi együttérzés ígéreté"-ben. „Följegyzéseim arról is hírt adnak, hogy történelmi esélyünk van im­már a megmenekülésre", ami „ál­dozatot kíván... némelykor vére­set is. Ingyen jövendőre pedig hiá­ba várnánk. Amikor az ilyet osz­togatták, nem voltunk az Isten közelében". A naplójegyzetek 1989 áprilisá­nak végétől december 21-ig, a for­radalom kitöréséig követik végig az eseményeket, az ember s­író lelkében nyomokat hagyó, forra­dalom előtti forradalmi és szinte drámai gondolatokat - e drámai­­ságot (vagy inkább a lehetőség dé­monával való találkozás súlyát) jól készítik elő s mutatják a tömör párbeszédemlékekkel élezett fel­jegyzések. Az olvasói hangulat szavanként követi az íróit, melyre egyszerre nyomja rá bélyegét a féltés és a fenyegetettség, a men­tő­s maradni késztető szándék és a vállalt félelem, ami a léttörté­nelmi események előtti izgalom­má érik. Maradok, másként nem tehetek - adja előcímként a naplójegyzetei közé illesztett Sinkovits Imréhez írott levelének, melyben felemeli szavát a pánikszerű menekülés ellen. „De kinek a nevében szól­hasson bárki nemzetiségi jogról, ha eltűnik a nemzetiség? Kivel tér­jen vissza a búvópatakká lett anyanyelv?" - kérdezi. S ebben a helyzetben ha írni próbál az író, nem megy - mint az Arany János-i halálemlékből sem lesz azonnal vers. A „telefonpatkány" mindig közbeszól. A Visszapillantásban szó esik a forradalom utáni időszakról s eseményekről is, de félbeszakad a kilencven márciusában Maros­­vásárhelyen bekövetkezett ma­gyarellenes pogrom mélylendüle­tében. S végül, figyelve az esemé­nyeket, a „könnyű álmok" helyett most egy szólásátirat jut az eszem­be, odaát a helyzet változatlan. 1993. JÚNIUS 8., KEDD Szerzők és címek az olvasnivaló-kínálatból Szalay Károly: A Sátán hely­tartója. Nesztor, 250 old. Szent­­kuthy Miklós: Euridiké nyomá­ban. Magvető, 240 old. Tar Sán­dor: A te országod. Századvég, 368 old. Temesi Ferenc: Híd. Pan­non, 464 old. Tornai József: A menekülő. Széphalom Könyvmű­­hely, 250 old. Urbán Gyula: Leve­lek egy pusztuló kertből. Magvető, 190 old. Vámos Miklós: A New York-Budapest metró. Ab Ovo, 350 old. Vöröss László: Koraidő. Typotex Kft. 197 old. Naplók, levelek Harminchat év. Szabó Lőrinc és felesége levelezése, 2. kötet: 1945-1957. Magvető, 700 old. Ignotus Pál: Fogságban 1949-1956. Cserépfalvi, 253 old. Karsa Ferenc: Szabadságharcos napló. Zrínyi, 382 old. Gervai András: „Ki méltó látni a csodát". B.U.K. 200 old. Mészáros Márta: Napló magam­ról. Pelikán, 320 old. Nemes Nagy Ágnes: Amerikai napló. Század­vég, 180 old.

Next