Hajdú-Bihari Napló, 1993. október (50. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-01 / 229. szám
1993. OKTÓBER 1., PÉNTEK HARMADIK OLDAL Idegenforgalom: elkezdődött a rendcsinálás Nem árt odafigyelni, milyen útra, melyik utazási irodával indulunk el Hornyák András Debrecen (HBN) - Ahogy megszaporodtak az idegenforgalmi irodák, megszaporodtak a turistapanaszok, utazási botrányok is. A nem megfelelő elhelyezéstől, az ígért programok és szolgáltatások elmaradásán át az utasok „kinnfelejtéséig" terjed a panaszok spektruma, de az is megesett, hogy egy idős hölgyet a csillogó világvárosban ért a halál, ám, hogy nem volt utasbiztosítása, csak akkor derült ki, amikor az elhunyt hazaszállítása a hozzátartozók sok ezer forintjába került. Ősz van, hullanak a megsárgult levelek, s bár ennek és a télnek is megvan a maga idegenforgalma, jórészt bezárták kapuikat a kempingek, a szeptemberi iskolacsengővel nagyjából véget ér az idegenforgalmi szezon. Valamikor ilyen tájban korábban már elkészültek az idegenforgalom évi mérlegét megvonó összegzések. Néhány éve még adatszolgáltatási kötelezettség alapján még mérhető volt, hogy mennyi külföldi jött Magyarországra vagy akár a megyébe, és hány magyar állampolgár vándorolta be Európa tájait. Ma a vállalkozói szférává vált idegenforgalom idején már nem mondható meg ilyen egyszerűen, hiszen a világútlevél birtokában felmérhetetlen, hogy mennyien és hányszor látogattunk idegen országokba, de az is igen nehezen összegezhető, hogy ide mennyien jöttek. Hisz számba kellene venni hozzá minden magánháznál, magánpanzióban eltöltött vendégéjszakát is, ám lévén a magánvállalkozók csak az adóhatóságoknak elszámoláskötelezettek, a nagy erőfeszítésekkel összegyűjtött adatok bizonytalanok lennének. A pontos szám azonban talán nem is érdekes. Érdekesebbek a nagyreményűnek, sőt húzóágazatnak tekintett idegenforgalom tendenciái, tapasztalatai. Már nem a „legvidámabb barakk" Megyénkben tapasztalatainál és szerepkörénél fogva a megyei önkormányzat idegenforgalmi hivatala van leginkább abban a helyzetben, hogy e tendenciákat levonja, hiszen Hajdútourist néven mint utazási iroda is jelentős szerepet játszik az idegenforgalom lebonyolításában, természetesen a többi nagy és jó néhány kisebb utazási irodával együtt. Hegedűs András hivatalvezetővel és Tóth Pál hivatalvezető-helyettessel megkíséreltük a rendelkezésre álló adatok, tapasztalatok alapján e tendenciákat felvázolni. Elsőként az érdekelt, vajon hogyan is állunk, tényleg olyan nagy lehetőségeket hordoz-e ez az ágazat, mit mutat a most véget ért szezon, hozott-e valamit az ország vagy a megye konyhájára az idegenforgalom? - Az idegenforgalom mostanában különféle okokból következően leszálló ágban van. A végleges adatok persze csak a statisztikai hivatal összegzése után nyerhetők, de a bejövő külföldiek száma érezhetően csökkent. 1992-ben az ország idegenforgalmi aktívuma hatszázmillió dollár volt. Ha az idei dollárbevétel el is éri a tavalyit, ez a valutaárfolyam változása miatt van, mert az ide látogatók száma csökkent. Mintegy húszszázaléknyi növekedés csak a Hollandiából és Belgiumból érkezőknél figyelhető meg, a németek és a többi nyugat-európaiak száma csökkent. Magyarország már nem a „legvidámabb barakk", az ideutazás pikantériája, kuriózuma megszűnt" jellemzi a helyzetet a hivatalvezető, majd hozzáfűzi: - Megérzi a hazai idegenforgalom azt is, hogy a volt szocialista országokból és a volt Szovjetunióból jelentősen csökkent az ide utazók száma. A lengyelek, csehek, szlovákok most élvezik a Nyugatra megnyílt utazási lehetőségeket. A volt Szovjetunió országaiból pedig határátkelési nehézségek lassítják akadályozzák az ideutazást. Igény pedig volna. Ugyanakkor előfordult, hogy hozzánk beutazó csoport csak a harmadik vonattal tudott átjönni, háromszor kellett értük autóbuszt küldenünk, amíg megérkeztek. A határátkelési nehézségek eredményezik főleg a visszaesést. Magyarok belföldre « A vendégéjszakák száma a Hajdútourist létesítményeiben a fenti okok miatt ez évben mintegy hat százalékkal csökkent. Ugyanakkor érdekes új tendencia, hogy növekedett a belföldi vendégéjszakák száma. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott az egyre nehezebb gazdasági helyzet, az, hogy az embereknek egyre kevesebb az utazásra, üdülésre fordítható pénze. Sokan ezért úgy döntenek, hogy itthon nyaralnak, mert még mindig a külföld a drágább. Ugyanilyen okokból nőtt a kereslet utóbbi években az olcsó külföldi utak iránt is, ami pedig sok botrányos eset, sok visszaélés forrása lett. Az utazási szakma egyfajta bizalmi válságba került. Az idegenforgalomban, mint nagy lehetőségeket hordozó reményteli ágazatban, az utóbbi években megszaporodtak az irodák, köztük nem egy volt, amelyik a haszon reményében visszaélt a kereslettel. Ez azt jelentette, hogy szabályozni kellett e tevékenységet. Valóban előfordultak botrányos esetek, amelyeknek a hiszékeny utasok lettek kárvallottak Ma ahhoz, hogy engedélyt kapjon egy vállalkozás utazási iroda létesítéséhez, megfelelő és szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Ezen ágazatban emberekről kell idegen környezetben gondoskodni. Ez nem olyan vállalkozás mint hogy valaki főtt kukoricát kezd árusítani. Az utasokat ezért most már jogszabályi háttér védi, az utazási iroda bejegyzést csak e szigorú feltételek megléte alapján adja meg az IKM Országos Idegenforgalmi Hivatala - ismerteti a szabályozás lényegét Hegedűs András. Amint megtudtuk, a feltételek között a vagyoni biztosíték, a megfelelő cégjelzés, megfelelő iroda éppúgy szerepel, mint az, hogy az irodának a tevékenységért felelős, nyelvismerettel, utazásszervezői vizsgával rendelkező szakemberei legyenek. A bejegyzés és engedélyszám na meg az MNB devizahatósági engedélyei birtokában kezdhet működni egy iroda. Ezek nem titkosak, bárki rákérdezhet, de a lakosság tájékoztatására azért álljon itt az a szeptember 1-jéig bejegyzett 25 hajdúbihari utazási iroda, amelyik rendelkezik engedéllyel: a budapesti központú IBUSZ, Malév, Cooptourist, Express, Budapest Tourist, a debreceni Aquila Kft., Anita Tourist, Baumann Reisen, Civistrans, Cívis Tours, Délibáb, Elan Tours, Grand Tours, Hajdútourist (Hajdúböszörményben, Hortobágyon és Hajdúböszörményben is), Fesztivál Tours, Have Kft., Honestus Tours, Jumbo Tourist, Karnevál Tours, Panoráma Tours, Nah+Fern, Optimus Tours, Red Treff, Óceánia Utazási Iroda és a hajdúszoboszlói San-Co Tourist. Az „olcsó hús" veszélye Az utazási irodák versenyében sajnos vannak engedély nélküli, feketén működő cégek. Ha valaki gyanúsan olcsó utat ajánl, de a hirdetésében csak egy telefonszám van megadva, ha valaki úgy szervez utat, hogy valutát kér, azon esetben lehet ilyesmire gyanakodni, hiszen a bejegyzett cégek korlátlanul kapnak valutát, ott mindent forintban kell fizetni. Az olcsóságnak néha csalódás az ára, ott megspórolják a biztosítást, vagy csak a megérkezés után derül ki, korántsem olyan a szolgáltatás, mint ígérték - egészíti ki Tóth Pál. Az olcsó húsnak tehát híg a leve. Az idegenforgalom megrendült becsületének helyreállítása már elkezdődött. Nem árt azonban megnézni, milyen útra is vállalkozunk és melyik irodához nyitunk be. Hajdúszoboszló még mindig idegenforgalmi vonzóerő Fotó: Nagy Gábor „Nem nézhetik tétlenül ezt a folyamatot” Az önkormányzatok és az Ávü között folytatódik a vita a gyógyszertári központokról Ráthy Sándor Budapest (ISB) Továbbra is vitatják az önkormányzatok a gyógyszertári központok és a gyógyszertárak hovatartozását. Az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsának szeptember 13-i döntésével ellentétben az önkormányzatok azt állítják, hogy nem az államot, hanem őket illeti a 40 milliárd forintos vagyon, s ebből adódóan ők jogosultak az összesen 4 milliárdot érő patikák privatizálására is. Minderről a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségén belül működő az „önkormányzatok gyógyszerészeti konzultatív fóruma" csütörtöki sajtótájékoztatóján hallottunk. Az országos szövetség főtitkára, aki egyben a fórum elnöke is, leszögezte: megütközéssel vették tudomásul, hogy az Ávü az önkormányzatok korábbi tárgyalási ajánlatainak mellőzésével és az önkormányzatok törvényadta véleményezési jogkörének figyelmen kívül hagyásával döntött a gyógyszertári központok hovatartozásáról. Hasonlóan járt el az Ávü akkor is, amikor úgy döntött, hogy október elsejével felmenti az önkormányzatok által kinevezett igazgatókat, s helyükre privatizációs biztosokat állít - hangsúlyozta Köllner Ferenc. A sajtótájékoztatón elhangzott: az önkormányzatokról szóló kétharmados törvény értelmében ma is az önkormányzatok tulajdonát képezik a szóban forgó vagyontárgyak. A szövetség és a fórum azonban nemcsak ezért vitatja a tulajdonlást. Álláspontjuk a következő: ha a vonatkozó törvény az önkormányzatokat teszi felelőssé az egészségügyi alapellátásért s ezen belül a kiegyensúlyozott gyógyszerellátásért, akkor ehhez eszközrendszerre, tehát a gyógyszertári központokra és a patikákra is szükségük van. Az állam és az Ávü azonban szeretné megakadályozni azt, hogy az önkormányzatok tulajdonosi pozíciói erősödjenek, ezért megpróbálja elvonni tőlük jogos vagyonuk egy részét. Az önkormányzatok azonban nem nézhetik tétlenül a folyamatot, s ezért bírósághoz fordultak igazuk bizonyítására. Köllner Ferenc határozott véleménye: a kormány többek között politikai okokból is ellenzi azt, hogy az önkormányzatok privatizálják a patikákat. Úgy véli, a tulajdonosi perben eddig alperes állam - megelégelve a huzavonát -, a törvényes megoldást lehetetlenné téve, erőpozícióból akarja dűlőre vinni az ügyet. Az állam - alperesi szerepéből kilépve - ma már közhatalmi szervezetként lép fel, s önmagát igazolandó, számára kedvező törvényt alkottatott a parlamenttel. Az önkormányzatok azonban vitatják ezt a fajta megoldást, s azt állítják más törvények az ő igazukat támasztják alá - mondta Köllner Ferenc. A főtitkár bejelentette: a csütörtökön született állásfoglalásukat, illetve a tiltakozásukat kifejező levelet három intézmény címére is elküldik, így a népjóléti tárca, az Ávü és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszternek is. Köllner Ferenc végül leszögezte azt is: a patikák privatizációjában az önkormányzatok is érdekeltek, sőt kedvezményes hitelkonstrukciókkal is támogatják a vállalkozó gyógyszerészeket. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 Ráthy Sándor Négy és fél százalék A levegőben lógott, de azért a kormány és a jegybank illetékesei hétről hétre cáfolták a forintleértékelés szándékát. Ebből persze mindenki kitalálhatta, valami készül, csak azt nem lehetett tudni pontosan, mikor jelentik be az árfolyamváltozás tényét. S mondhatni ez is természetes, hiszen előzetes bejelentésekkel sehol a világon nem adnak teret a valutaspekulációnak. Egy ilyen üzleten ugyanis óriási összegeket lehet nyerni. De milyen hasznot hozhat a leértékelés a gazdaság vagy éppen az átlagpolgár számára? Be kell ismerni, rövid távon többnyire - sajnos - szinte semmit sem hoz a konyhára. Sőt, inkább kiforgatja a zsebeket, hiszen a leértékelés drágítja az importot, s így minden árucikket, amely külföldi alapanyagot is tartalmaz. A leértékelés tehát növeli a benzin, a kávé, az autók, a külföldről behozott illatszerek, a repülőjegy és természetesen a határokon túli pénzek árát. Kimondottan örülnek viszont a leértékelésnek azok a vállalkozók, akik külföldön is nyereséggel eladható terméket állítanak elő, ők joggal állítják, hogy a forint felértékelődése rontja a versenyhelyzetüket. Éppen ezért igazuk van akkor, amikor azt követelik, hogy a hazai infláció és a főbb kereskedelmi partnereik országaiban tapasztalható infláció közötti különbséget a forint leértékelésével korrigálják. Nincs igazuk viszont azoknak, akik azt állítják, hogy a leértékelés önmagában növeli gazdaságunk verseny- és exportképességét. A leértékelés ugyanis nem teremt árualapokat, márpedig csak minőségi termékek eladásával növelhetjük exportbevételeinket. Akkor mi haszna az egésznek? Aki a leértékeléstől rövid távon tetemes hasznot vár - kivéve a spekulánsokat -, annak csalódnia kell. A jó gazdaságpolitikai döntések ugyanis csak hosszú távon hoznak eredményeket. Nem kétséges, a forintot le kellett értékelni, csupán a devalválódás mértékén és bejelentésének idején lehet vitatkozni. Ezentúl azonban már fontosabb történéseknek kell szentelnünk figyelmünket. Azt kell kutatnunk, mit tesz még ezenkívül a kormány? A leértékelés igazi értelme ugyanis a stratégiai döntésekre való hatásában van, nem pedig abban, hogy mondjuk, három százalékkal drágább lesz a kávé. Ha ugyanis a leértékelés - párosulva egyéb, a kormány által hozott befektetésösztönzési döntésekkel -, arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy piacszervezési döntéseket hozzanak és modernizáljanak, máris elérte célját. Napjaink eseményei azonban nem ezt vetítik előre: egyelőre csupán a hitek és hiedelmek csatáznak a leértékelés körül. Sőt, valószínűleg igaz az is, hogy a kormány a növekvő költségvetési hiány és a romló fizetési mérleg láttán kapkodó egyensúlyjavító intézkedést tett, a gazdaság kiegyensúlyozott működéséhez azonban kevés ez a négy és fél százalék. NOTESZLAP Vitéz Ferenc Szerelmi ügyek Szereti a nőt. Nem a feleségét, tőle már egy éve elvált. Az írónőt „kebelgeti”, aki a negyvenes éveit topogja, és az újságcikkek mellett színműveket ír, melyeket a város színházában is bemutattak. Teljes mellszélességgel vállalja, hogy szereti nyilvánosan bevallotta. Tízezres nagyságrendben készítette el és bocsátotta közre nem mindennapi szerelmi vallomását. A férfi egyébként egy francia város polgármestere, és azt a szokatlan módját választotta őszinte érzelmeinek kifejezésére, hogy egy tízezer példányban kinyomtatott levélben tájékoztatta a város lakóit szerelmi ügyeiről. A polgármester azért szánta el magát erre a lépésre, tudjuk meg a hírből, „mert szerinte politikai ellenfelei a legvadabb rémhíreket terjesztik szerelmi életéről, számos viszonyt, sőt több apaságot tulajdonítanak neki, hogy így próbálják meg lejáratni a lakosság előtt”. A nyugati erkölcs és álerkölcs mércéivel mérve nem makulátlan a város vezető atyja, de mindenképpen becsülendő, hogy nem „viselkedik” félre, csak egyenesen és csak eggyel. Bizony, példát vehetnének róla azok a szentségromboló „alakulások”. A polgármester azt reméli, hogy eme korántsem diplomatikus nyílt tájékoztatása egyszer s mindenkorra véget vet a híreszteléseknek. Arra valószínűleg nem gondolt, hogy a - tegyük fel - álhírekkel együtt véget érhet maga a szerelem is, mert levelével belépett a szentségrombolók közé. Ám az is lehet, hogy így épít. Ha szerelmét nem is, de karrierjét mindenképpen. Akkor, amikor egyre több azoknak a száma, akik nyilvánvalóan hazudnak, jólesik a népnek egy kis őszinteség. Még ha nem igaz, akkor is, mert a vallomás legalább bátor. Az emberek pedig a magukhoz hasonló gyávákat szeretik legkevésbé.