Hajdú-Bihari Napló, 1993. november (50. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-04 / 258. szám
1993. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK HARMADIK OLDAL A szövetkezet nem fogadja el az ítéletet A pernyertes kiválók szeretnének végre az üzletrészük fejében vagyonhoz is jutni Petneházi Attila Hajdúböszörmény (HBN) Negyvennégy hajdúböszörményi termelőszövetkezeti tag ügyvédet fogadott, mert szeretnének végre a helyi Agrocongress Agrárszövetkezetből - volt II. Kongresszus Termelőszövetkezet - kiválni. Több mint egy éve - noha közben megnyerték a pert - sikertelenül. Az már az ügyvédi irodában derül ki, hogy létezik egy másik -12 kiválni szándékozóból álló - csoport, akik szintén önállósulási szándékkal perelik a szövetkezetet. A „44-ek" ügyvédje szerint a szövetkezet az átmeneti törvény reá vonatkozó szabályait nem tartotta be, mivel a tavaly márciusi vagyonnevesítő közgyűlésen elmulasztotta a tagokkal közölni részjegyük és üzletrészük mértékét, illetve az ahhoz tartozó hitelterheket. Megnyerték a pert „így fordulhatott elő, hogy a kiválni szándékozó tagok - eredetileg 126-an voltak - a törvény szabta 60 napon belül nem tudták eldönteni, érdemes-e a szövetkezettől megválniuk vagy sem..." - érvel a jogi képviselő, hozzátéve, hogy ügyfelei bizonytalanságáért a szövetkezet okolható. Tőle tudom meg azt is, hogy egy ember azért akadt, aki bejelentésével a 60 napon belül maradt. Ez pedig a szövetkezet korábbi elnöke volt, akivel tisztességgel el is számoltak. Időközben a 126 kiváló mintegy fele visszalépett szándékától, a „12-ek", később pedig a „44-ek" azonban - miután a szövetkezet a kiválási szándékukat elutasította - bírósághoz fordultak jogorvoslatért. Keresetüket - mondja az ügyvéd - az Országgyűlésnek arra az elvi állásfoglalására alapozták, miszerint, ha a vagyonnevesítő közgyűlésen törvénysértés történik, akkor a kiválási szándékot az üzletrész mértékét és az arra eső hitelterheket tartalmazó értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül lehet bejelenteni. Márpedig - állítják a felperesek - őket a szövetkezet csak az elmúlt év augusztus 28-án tartott közgyűlésen tájékoztatta az üzletrészük mértékéről, így a 60 nap is ekkortól számítandó. Nem fizetnek előre Ugyanerre az álláspontra helyezkedtek a bíróságok is, amikor megállapították, hogy a kiválások hatályosak. Erről a „44-ek" már jogerős ítélettel rendelkeznek, de első fokon a „12-ek" is megnyerték a pert. „A bíróság az ítéletét arra alapozta - emlékszik vissza a jogtanácsos -, hogy a szövetkezet megsértette az átmeneti törvényben reá vonatkozó kötelezettséget, amikor a tavaly tavaszi közgyűlésen elmaradt a vagyon értékelése. Az ügyvédnek egyébként van két olyan ügyfele is, akik időben adták be a kiválási nyilatkozatukat, a szövetkezet azonban az ő kérelmüket is elutasította. A jogász szerint, mivel ezek az emberek 30 napon belül nem éltek jogorvoslati lehetőségükkel, a bíróság a keresetüket elutasította, de megállapította: nincs akadálya annak, hogy a kiválni szándékozó a szövetkezetét az üzletrésze kiadására szólítsa fel. „Amikor az ítéletről írásban értesítettem a szövetkezetet, a válasz az volt, hogy ezeket a pereket a felperesek elveszítették, így az érintett két személynek nem jár semmi..." - szolgáltat újabb adalékot a történtekhez az ügyvéd. A szövetkezet az „44-ek" ítéletének kézhezvétele után levelet küldött a jogi képviselőjüknek, miszerint: az igazgatóság elfogadja a közgyűlés korábbi döntését és a kiválók vagyoni igényét igyekszik kielégíteni. Ugyanakkor az igazgatóság kéri, a kiválók nyolc napon készítsenek egy beadványt, amely alkalmas arra, hogy a benne foglaltakat mindkét fél tudomásul vegye. A kiválókat felháborította ez a követelés, hiszen - mint mondták - ők egyszer már törvényesen bejelentették az igényüket. Mint ahogy a szövetkezetnek azzal a kikötésével sem értettek egyet, hogy a birtokba adást megelőzően a vagyontárgyaikra jutó hitelterheket a gazdaság pénztárába befizessék. Ehelyett úgy döntöttek, hogy ügyvédi letétbe helyezik a pénzt, ahonnan az összeget a birtokba adást követően átutalják a szövetkezet számlájára. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy - jogerős ítélet ide vagy oda - a szövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz. Az okokról Bertalan Endrét, az Agrocongress Agrárszövetkezet elnökét kérdeztem. A végrehajtás felfüggeszthető „Tudomásunkra jutott, hogy a MOSZ időközben az Alkotmánybírósághoz fordult, kifogásolva a parlament elvi állásfoglalását. Az Alkotmánybíróság hasonló eset kapcsán elvi jelleggel a 41 /93-as számú határozatában kimondta, hogy a parlament elvi állásfoglalást csak saját magára vonatkozóan hozhat. Ennek ismeretében fordulunk felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz..." Az elnök szerint egyébként nem jogos a kiválóknak az az észrevétele, amely szerint a tavaly márciusi közgyűlésen nem közölték velük üzletrészük mértékét, hiszen - mint mondta - annak a közgyűlésnek a vagyonnevesítés elveit kellett megfogalmaznia, valamint azt, hogy kik részesülhetnek a vagyonból. Érdeklődésemre, hogy a tagokat miért nem értesítették időben, Bertalan Endre azt felelte, hogy erre a szövetkezetet a törvény nem kötelezte, csak arra, hogy aki nem volt jelen a közgyűlésen, azt 15 napon belül ki kell értesíteni az elfogadott vagyonnevesítési határozatról. „A szövetkezet soha nem zárkózott el az üzletrészek értékéről szóló tájékoztatástól, mely lehetőséggel sokan éltek is a tagok közül.". Bertalan Endre néhány nappal ezelőtt abban állapodott meg a „44-ekkel", hogy amennyiben írásban vállalják a rájuk eső vagyontárgyak hitelterhének a kifizetését, megkezdődhetnek a tárgyalások az osztozkodásról. A 44-ből 42-en vállalták a törvény által rájuk szabott terheket, így velük megkezdődhettek az egyezkedések. Az elnök azonban elmondta azt is, hogy ettől függetlenül beadványukat eljuttatják a Legfelsőbb Bíróságra, és amennyiben számukra kedvező ítélet születik, úgy a bírósági határozatnak megfelelően jár el a szövetkezet. „Szövetkezetünk mindenképpen eleget fog tenni a bíróság döntésének..." Mohácsi Ferenc ügyvéd, az agrárszövetkezet jogi képviselője a történtekhez a következőket fűzte hozzá: „Mivel a felülvizsgálat intézménye a perorvoslatok egyik formája, nem kell meglepődni azon, ha bármely fél - jogszabálysértésre történő hivatkozással - egy jogerős ítélet felülvizsgálatát kéri a Legfelsőbb Bíróságtól. Más kérdés, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a végrehajtást a Legfelsőbb Bíróság felfüggesztheti. Megítélésünk szerint egyébként alkotmányellenes az az országgyűlési elvi állásfoglalás, amely a törvény értelmezésében visszamenőleges hatállyal állapít meg kötelezettségeket az állampolgárokra nézve..." Másodfokon jogerős ítélet született. A döntés mégis a Legfelsőbb Bíróságra vár Fotó: Horváth Katalin Új kábítószer-termelő helyek kialakulása várható A honvédségnek fontos szerepe lehet egy drogellenes program kidolgozásában Pásztor Zoltán Budapest (ISB) Az 1990-es évek első felében Európában fokozódott az illegális drogfogyasztás. A kelet-európai országok határainak nyitottsága, a drogmaffiák Európa-centrikus tevékenysége nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ebben a régióban a kábítószer új típusú társadalmi problémaként jelent meg. Ez a gondolat a Drog és politika című, háromnapos nemzetközi konferencián hangzott el, amit az Egészséges ifjúságért alapítvány szervezett Budapesten. A Korona Hotelben tartott szerdai megnyitón Gerevich József, a Magyar Narkológiai Társaság elnöke az előbbiek mellett kifejtette: az eddigi magyarországi kutatások arra engednek következtetni, hogy hazánkban az úgynevezett szegény típusú drogozás mellett a „gazdag" (magas árakon árulható, illegális) kábítószerek fogyasztása is emelkedő tendenciájú. Ez tükröződik a drogambulanciák betegforgalmi adataiból és az egyre szaporodó bírósági esetekből. Mint kifejtette, a körzeti orvosok beszámolói szerint 1992-ben mintegy 65 ezer rendszeres fogyasztót tartottak nyilván. A szakember úgy véli, az egész világon - és így Magyarországon is - nagy átrendeződésnek lehetünk tanúi, fokozatosan megváltoznak a drogfogyasztási szokások. A rendszerváltás előtt és idején a Nyugat-Európában és Amerikában megtalálható drogok begyűrűztek Magyarországra és drogkereskedő hálózat alakult ki. Hazánkban azonban sajátos, tradicionális kelet-európai szokások is fellelhetők, amelyek szorosabb kapcsolatban vannak a kábítószer előállításával és a máktermeléssel. Ennek egyik példája Lengyelország, amely ilyen értelemben Nyugat-Európa ellenpólusa. Lilian Bryckman, az Európai Közösség drogbizottságának főmunkatársa elmondta: programot dolgoztak ki a tagországokon kívüli térségek számára is, hazánk Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia és Albánia társaságában helyezkedik el az egyik cselekvési rendszerben. Mint kifejtette, fokozott aggodalomra adhat okot, hogy a Független Államok Közösségének országaiban új kábítószertermelő helyek és drogszállító útvonalak alakulhatnak ki. Svéd László, a Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának vezetője adatokat említett: évente 50 ezer fiatal tölti sorkatonai szolgálatát a honvédségben, 140 ezer sorkötelest pedig sorozásnak, egészségügyi szűrővizsgálatnak vetnek alá. Ezért - mint mondta - a honvédségnek nagyon fontos szerepe lehet egy drogellenes program kidolgozásában, hiszen pontos adatokkal rendelkeznek a 18-20 év körüli korosztályról. Svéd László elmondta: 1980 óta figyelik a drogfogyasztás alakulását a Magyar Honvédségnél. Egy évtizedig növekvő tendenciákat lehetett tapasztalni, a rendszerváltozás éve után kicsit csökkent a kábítószerezők száma, míg 1992-ben visszaállt a két évvel korábbi szint. Az egészségügyi szolgálat főnöke szerint a Magyar Honvédségben évente 50-60 sorkatona fogyaszt kábítószert. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 KOMMENTÁR Hornyák András Skinhead-jelenség A Legfelsőbb Bíróság szerdán döntött ötven magyar skinhead bűnügyében. Az ítélet, az első fokon hozotthoz képest is meglepően enyhe. A többrendbeli bőrfejű akcióért kiszabott legsúlyosabb ítélet is mindössze két esztendő, és még azt is felfüggesztve adták, így az ötven vádlott egyike sem vonul büntetőintézetbe, s ahogy a közember mondja, ha a felfüggesztési időn belül meghúzza magát, akkor megúszta vagy kezdheti elölről a különös kedvtelést. Hogy mi e különös kedvtelés, azt néhány év alatt a híradásokból megtanultuk. Ezek a többnyire erőteljes, egészséges fiatalemberek a korábbi kordivattal ellentétben nem a Beatlesek gombafrizuráját, még csak nem is az azt követő még hosszabb hajviselet különböző változatait követik, hanem kopaszra nyíratják fejüket, valamiféle egyszerű, lehetőleg bombázódzsekit öltenek hozzá, és finom topánka helyett bakancsot, majd bandákba verődve színes bőrű fiatalokba kötnek bele, s minden ok nélkül félholtra verik őket. A Magyarországon tanuló afrikai diákok mellett kedvenc célpontjaik még a cigányok. Miért teszik? Az ideológia - ha bármiféle ideológiához szükséges szellemi teljesítménnyel egyáltalán „vádolhatók” ezek a többnyire nagyon üres, műveletlen, agresszív, különféle okokból deviánssá vált ifjú emberek - szóval az ideológia az az, hogy elüldözzenek mindenkit, aki nem magyar. De mivel e jelenség néhány év alatt Európa szinte minden országában felütötte a fejét, a nációk tetszés szerint helyettesíthetők. A német bőrfejűek Németországból akarnak elüldözni mindenkit, aki nem német, de ott élő török, arab, szerb vagy éppen magyar. Természetesen akadtak háttérben álló idősebbek, akik nemzetiszínű karaktert adtak a brutalitásnak. Hogy e magyarkodás oly messze áll az eredeti skinhead modell, a kopasz, dzsekis, bakancsos, mindenre felhasználható (erre ki is képzett) amerikai különleges alakulatok szellemétől, mint Makó Jeruzsálemtől, azt ezek a még majdnem gyerekek nem is sejtik. Távol álljon tőlem, hogy megkérdőjelezzem a Legfelsőbb Bíróság enyhe ítéletét. Lehet, hogy az ítélkező még nem mondott le e fiatalok jobb útra téríthetőségéről. De vajon elég-e ennyi? Nagyon meg kellene figyelni milyen családi, iskolai, társadalmi válságok vezetik ezeket a fiúkat a verés, a vér, a brutalitás élvezetéhez. A fiatalokat háttérből manipulálókra... azokra pedig még inkább. NAP MINT NAP Gulyás Imre Ördög és kisember Amióta kitalálták a biztosítást, a kisembernek is megadatott bizonyosfajta és bizonyos mértékű biztonságérzet. Igen, a kisembernek, aki nem tud várat építeni, akinek nem futja testőrre, biztonsági berendezésekre, páncélautóra, aki kutyát sem feltétlenül vagyonvédelmi okokból tart. Akinek már egy, a biztosítók megkövetelte ajtózár megvásárlása és felszereltetése is anyagi gondot okoz. Aki azonban állhatatosan talpal annak érdekében, hogy neki is legyen valami papírja arra az esetre, ha netán ok nélkül belekönyökölnének. Hurrát, kiálthatott fel szinte diadalmasan a kisember, amikor beült az összekuporgatott pénzén vett autójába, és eljegyezte magát a hömpölygő gépkocsiforgalommal. Zengett és dongott az aszfalt a rengeteg lóerő alatt, ő meg csak énekelt és madárhangon fütyült, hiszen, mint őrző angyalok, ott lapultak a kesztyűtartóban a biztosítás - a casco és a kötelező gépjármű-biztosítás - vitathatatlan tanúsítványai. „Ugyan mi bajod lehet, becsületes kisember?” - szólt hozzá a visszapillantóból önnön tükörképe akkor is, amikor - hoppá! - egyszer csak belekoccant az előtte haladóba. „Pardon! ...Hogyne ...Persze! ...Semmi gond, uram. Már írom is alá” - mondta mentegetődzve, elismervén, hogy ő hibázott. Végtére is ezért van a kötelező biztosítás, vagy nem? Egy darabig kellemetlen nyoma lesz a díjösszegen, de hát mit lehet tenni. A szabály az szabály. S folytatván az útját arra gondolt, milyen igazságtalanul ítél, aki azt állítja, hogy nem ez a világ a létező világok legjobbika. De nem ám! - győzte meg azután mégis nagy csattanással (és nevezetes lóerőmennyiséggel) horpasztva be az ajtót egy „másképp gondolkodó”. Csodálkozva a kisemberen, amikor az valami betétlapot kezdett emlegetni. Nem elég, hogy láb alatt van, még azt is elvárná, hogy ő, a másképp gondolkodó, ismerje el a saját hibáját. Na, nézzenek oda! Beszél itt összevissza, amikor... „Van magának egyáltalán tanúja?” És ekkor a kisember előtt felrémlett a kötelező biztosításban rejlő ördög csúfondáros arca.