Hajdú-Bihari Napló, 1994. június (51. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-01 / 127. szám
II Ezt kínálja a A csütörtökön megjelenő Táj-Kép mellékletek tartalmából ajánljuk: Debreceni kiadás: Hogy érzik magukat az autótulajdonosok? A felnőttek világa - gyermekszemmel. Milyen egy szökőkút belülről. Hajdúsági kiadás: Anti bácsi 102 éves. Falunap Újtikoson. Sikeres népdalkor Hajdúszoboszlón. Bihari kiadás: Egy berettyóújfalui rendőri intézkedés háttere. A böjti légi fotós. Ötvennyolc zsákai lelkészesztendő. Mindhárom kiadásunkban beszámolunk a kihívás napjáról, s olvashatják Geszti Péterrel készített interjúnkat is. LI. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ÁRA: 17,90 1994. VI. 1., SZERDA SK * ■■mill,) tísé *1^ h ‘w ^i/; ^ viß' ^"ű Tiszta levegőt! Mivel tegnap tejvilágnap is volt, stílusosan kakaót, tejet és Manna kenyeret kínáltak az ifjúsági park felé igyekvő diákoknak a felvonulás utánFotó: Horváth Katalin Debrecen (HBN) Mintegy kétezer diák vonult fel május 31-én a dohányzásmentes világnap alkalmából. A vidám menetben időnként felhangzottak a jelmondatok: A dohányzás káros az egészségre, Tiszta levegőt!... Néhány fiatal sasszemekkel figyelte a járókelőket, és amint dohányzó felnőttet vett észre, a dohányzás ellen agitáló szórólappal ajándékozta meg. A felvonulók a Petőfi térről indultak, egyforma trikóban, melynek felirata: Ne legyen életed füstbe ment terv! Az akciót egy programsorozat keretében egyébként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi szervezete rendezte. Budapest. Megújul a Budapest Sportcsarnok. Több héten át tartó munkálatok eredményeképpen új homlokzati külsőt kap a BS. Az egyhangú barna-fehér festést helyenként piros színnel élénkítik Fotó: Nagy Gábor (ISB) • ÉLÉNKÍTŐ INTÉZKEDÉSEK. A kormány ez évtől az export élénkítése érdekében a társasági nyereségadó mértékét 10 százalékkal csökkentette, s a jogi feltételek alapján most épül ki az exporthitelezés és az exportgarancia rendszere. Megalakul a Magyar Export-Import Bank is, továbbá az Exporthitel-garancia Rt. Ha felépül végül..., akkor sem nyugszanak Egy „jogaiban, emberi létigényeiben és anyagi érdekeiben sértett" lakóközösség esete 3. oldal Zugkereskedelem: szemtelennek áll a világ A kampányszerű akciók és a „seftelők" rendszeres ellenőrzése csak tüneti kezelés 5. oldal Módosítások a baleset-megelőzés érdekében Új KRESZ, „piros pont"-akció és közúti ellenőrzés június 1-jétől 9. oldal A számítástechnikának nagy jövője van Naponta újabb ismereteket kell elsajátítani és szükséges az angol 11. oldal Benzines palackokkal mentek „szórakozni” Jogerős ítélet született a Zserbó cukrászda gyújtogatóinak ügyében 13. oldal Telefonellátottság - folyamatos fejlesztés A megye nyolcvankét települése közül csak harminckettő hívható közvetlenül Debrecen (HBN - P. A.) - Hajdú-Bihar megye infrastrukturális elmaradottságán belül talán az egyik legnagyobb problémát a telefonellátottság alacsony színvonala okozza. Noha az utóbbi években valamelyest javult a helyzet, a távbeszélő-főállomások száma az országos növekedést meghaladó mértékben emelkedett, 1993-ban is jelentős volt a megye „lemaradása" - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága által készített felmérésből. Legnagyobb mértékben - több mint másfélszeresére - a lakásokban felszerelt telefonok száma emelkedett. E nagyarányú növekedés révén a lakásokban felszerelt főállomások száz lakosra jutó száma az 1990. évi 4,6-ról 1993-ra 7,6-ra emelkedett (az országos „vidéki" - Budapest nélküli - átlagot azonban még 1992-ben sem érte el). Jelentősen gyarapodott emellett a közületek és a nyilvános állomások száma is. 1993-tól a megyében található utcai telefonok 12 százaléka a legkorszerűbb formában működik, hiszen telefonkártyával üzemel, a nyilvános telefonok kétharmada pedig visszahívható rendszerű. A megye nyolcvankét települése közül csak harminckettő hívható közvetlenül, míg a többi kézi kapcsolású rendszeren keresztül érhető el. Az 1990-es évet követő három esztendőben átadott főállomások is elsősorban a távhívásba bekapcsolt településeken valósultak meg, s így továbbra sem megoldott a kisebb települések színvonalas telefonellátottsága. A legdinamikusabb fejlesztések a megye városaiban folytak. Hajdúhadház és Téglás viszonylatában több mint négyszeresére emelkedett, Balmazújvároson, Hajdúnánáson, Püspökladányban megháromszorozódott, Hajdúszoboszlón, Nádudvaron, Hajdúböszörményben és Hajdúdorogon duplájára nőtt, míg a többi városban ennél kisebb mértékben növekedett a főállomások száma. A nagymértékű növekedési ütem ellenére a városok fajlagos mutatói a megyei átlag alattiak Debrecen, Hajdúszoboszló és Polgár kivételével, ami a megyén belüli - a '90-es helyzethez képest kedvezőbb, de továbbra is - egyenlőtlen telefonellátottságra utal. 1993-ban a megyében működő 55,2 ezer fővonalnak 56 százaléka, míg 1990-ben 69 százaléka üzemelt a megyeszékhelyen. Továbbra is magas a telefonra várakozók száma. A megyében az elmúlt három év alatt számuk kisebb mértékben emelkedett, mint országos szinten, de így is a távbeszélő-főállomások számának több mint másfélszeresre növelése elégítené ki az 1993 végén nyilvántartott telefonigényt. Az igénylők 70 százaléka Debrecenben falak, illetve közületek esetén itt vár telefonvonalra, 23 százalékuk pedig a megye többi városában. Csupán 7 százalékuk lakik községben, ahol a megye népességének a negyede él. Jelenleg Hajdú-Bihar több területén folyik a telefonhálózat fejlesztése, egyrészt a Matáv, másrészt a Matáv és az önkormányzatok összefogásával. A kábelhálózat bővítésén túl távbeszélő-főközpontok építése is folyamatban van, így e fejlesztések révén a megye telefonellátottságában már a közeljövőben viszonylag jelentősebb javulás várható. Az utcai telefonok 12 százaléka telefonkártyával üzemel Fotó: Horváth Katalin Költözködés az Országgyűlés Hivatalában Budapest (MTI) Az Országgyűlés Hivatala arra számít, hogy a június 13-ával kezdődő hét lesz a költözködés hete a Parlamentben. A leköszönő törvényhozás képviselői közül még egyik sem számolt el véglegesen az Országgyűlés Hivatalával, de az apparátus változatlanul nem erőlteti e procedúrát, hiszen a képviselőknek a parlament alakuló üléséig joguk van használniuk eszközeiket - jelentette ki Soós Tibor, az Országgyűlés Hivatalának vezetője kedden az MTI munkatársának érdeklődésére. A hivatalvezető szerint még nem teljesen tekinthető véglegesnek az, hogy végül is kik ülnek az Országházban. Ennek oka az, hogy az Országgyűlés alakuló üléséig esetleg visszalépő képviselőjelöltek helyét a a pártlistán következő képviselőjelölt töltheti be. Sőt a jogszabályok arra is lehetőséget adnak, hogy az alakuló ülés utáni következő ülésig a listán bejutott képviselők bármelyike lemondjon, és így pártjának szabad kezet adjon arra, hogy akár szakmai, akár más okból a pártlistákon szereplő más képviselővel töltse be a szabaddá vált helyet. Az előzetes jelzések szerint a köztársasági elnök a jövő héten hívja össze a pártok képviselőit abból a célból, hogy megbeszélje velük az alakuló ülés tartalmi és politikai kérdéseit. Soós Tibor reméli, hogy ennek során napirendre kerülnek bizonyos technikai témakörök, így az ülésrend, valamint a képviselői irodaházban a szobák elosztása is. A hatpárti tárgyalásokon a köztársasági elnöknél a résztvevőknek abban is meg kell állapodniuk, hogy az Országgyűlésben hol legyen a különböző frakciók végleges helye, s az alakuló ülésig a képviselőcsoportoknak is el kell dönteniük, kit hová ültetnek. Megnyílt a beruházási javak vására Budapest (MTI) A kőbányai vásárvárosban 24 ország csaknem ezer kiállítójának részvételével kedden megnyílt az Industria '94, a beruházási javak szakvására. Az ünnepélyes megnyitón Latorczai János ipari és kereskedelmi miniszter hangsúlyozta: a beruházási javak kínálata a gazdaság színvonalának fokmérője. Ezen a bemutatón teltház fogadja az érdeklődőket, s a vásár tükrözi a hazai ipar fejlődésének ütemét. Az idén az első negyedévben 8,6 százalékkal növekedett az ipari termelés, elsősorban a gépgyártás területén. A tennivalókról szólva a miniszter elmondotta: a legfontosabb feladat a leépülő ágazatok válsághelyzetének ésszerű kezelése, valamint a versenyképes vállalkozások támogatása. A felemelkedést a nagyipari vállalatok és a nagyszámú vállalkozás optimális összhangja biztosíthatja. A vállalkozások terjedését a privatizáció és a természetes szelekció segítheti. Nagyon fontos a teljesítő- és a versenyképesség növelése, ebben az államnak is szerepet kell vállalnia - szögezte le a miniszter. Az ipari termelés fellendítésében jelentős szerepet játszik a külföldi tőke. Az elmúlt évben 2,3 milliárd dollár értékű tőke áramlott az országba, s ennek jelentős hányada Ausztriából érkezett. A miniszter külön üdvözölte a vásár díszvendégeként Ausztriát, s elmondta, hogy a szomszédos ország eddig körülbelül egymilliárd dollárnyi tőkét invesztált Magyarországon, s mintegy 4500 osztrák érdekeltségű vegyes vállalat működik az országban. Latorczai János végezetül megemlítette, hogy az a kilenc termék, amely vásári nagydíjat kapott, reprezentálja a hazai ipar magas szintű lehetőségeit. Reményét fejezte ki, hogy a mostani kiállítás hasznos gazdasági fórum lesz, s termelési színvonaluk további növelésére serkenti a résztvevőket. Az idei díszvendég Ausztria Fotó: Nagy Gábor (ISB) Nyírják a füvet? A Derék utcáról telefonált egy olvasónk, panaszolva, hogy az utca páratlan oldalán már két alkalommal is lenyírták a füvet, a másik oldallal - a Tócó-völgyben levő résszel - azonban senki nem törődik. Állítólag az önkormányzat nem adott megrendelést a páratlan oldalon a fűnyírásra. Máté Gyulát, az önkormányzat településüzemeltetési csoportvezetőjét kérdeztük ennek okáról. - A probléma rövidesen megoldódik, ugyanis a napokban kötöttünk szerződést a Zöld jövő nevű alapítvánnyal. Munkatársaik előnyös anyagi feltételek mellett vállalták, hogy az év folyamán három alkalommal lekaszálják, majd a nyírás után el is szállítják a füvet a jelenleg még mostoha területről is. Az ott lévő facsemetéket is gondozásukba veszik, az aljukat „kitányérozzák", hogy a gyökerük megfelelő mennyiségű levegőhöz és vízhez juthasson.