Hajdú-Bihari Napló, 1994. augusztus (51. évfolyam, 178-205. szám)

1994-08-01 / 178. szám

^ | H ^ % Kisbojtár korában is csinált sárszobrokat : _______­­ _____________________A felhők lovagjai ég és föld között lebegve HH| | M |H| ^ IjHHH h wM * vfl 9| - dicsőségért oldal | Elhunyt Gunda Béla Debrecen (MTI)­­ Elhunyt Gunda Béla aka­démikus, néprajztudós, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem iskolateremtő pro­fesszora. A 83 éves akadémikus az ősfoglalkozá­soknak, a népi építkezésnek, Kelet-Közép- Európa népei néprajzi összehasonlító vizs­gálatának és a néprajz elméleti kérdéseinek volt nagy tekintélyű szakértője. 1949-ben megszervezte és évtizedekig vezette a deb­receni egyetem néprajzi intézetét. 1978-ban Herder-díjat kapott. Az idős tudós szom­baton reggel otthonában lett rosszul­, a szí­ve mondta fel a szolgálatot, és a mentők már nem segíthettek rajta. Temetéséről később­­ intézkednek. A Napló postájából Mi a teendő, ha nem akar kétszer fizetni az ügyfél a gáztűzhely beüzemelésénél? - erre­­ vár választ a holnap megjelenő Napló pos­tája oldalon az egyik olvasónk, míg másikuk azt panaszolja, hogy utcájukat ralipályának használják egyes száguldozó autósok. A számlákról című cikk szerzője azoknak a vízórával rendelkező tulajdonosoknak a­­ gondjáról számol be, akik már megbánták, hogy beszereltették az órát, mivel így más­fajta bosszúságban van részük. é. 1 iy...L .... Pusztít a meleg Budapest (MTI) - Nem vigyázunk eléggé magunkra és egymásra a kánikulában - összegezte a nap tapasztalatait vasárnap dé­lután Rostás Anna doktor, az Országos Men­tőszolgálat ügyeletes főorvosa. Szombathoz hasonlóan vasárnap is sok rosszulléthez hívták ki a mentőket, halále­setek is történtek, és több olyan tömeges közlekedési baleset történt, amely összef­üggésbe hozható a hőséggel. A fővárosi la­kásokba vasárnap délutánig 134 alkalommal hívták ki a mentőket rosszullét miatt. Há­rom-négy volt az olyan haláleset, amelyet biztosan a meleg idézett elő. Ilyen esetek a szombati nap folyamán is előfordultak, ami­kor százéves rekordot döntött a meleg Bu­dapesten, és az országban. Sok esetben nem bizonyítható, hogy az esetleg végzetes kime­netelű rosszullétet a meleg idézte elő. Az azonban bizonyos, hogy sok betegséget a hőség súlyosbíthat, és a gyenge egészségű­­ek nem mindig vigyáznak eléggé magukra. Debrecenben a hőmérők 37 °C-ot mutattak Fotó: Iklódy János HIRDETÉS ^ I. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM ÁRA: 17,90 1994. Vili. 1HÉTFŐ QuN­lu! §.. ||£|| /V.JSjj liBttk ‘­JL i /SjBpBlK Az akadályok ellenére van esély a békére | J; . ■ ,1,1 ■ ] Elkészült az Országgyűlés új házszabálytervezete, már csak el DwB ßimSS I kell fogadni 41 oldal Oktatóközpont a takarékszövetkezetieknek ^ ^ ' jr j ' * 4 . Tanulás a banksiker titka: a régi képlet jelentése mára alaposan f' ' * *­­ W Tóth Gyula a paraszti élet apró mozzanatait örökíti meg a csór­­j ’‘'•’’•d­’’­ •*Dugóhúzóból két dobott orsó, majd hosszas zuhanás a semmibe ................­......­...............­................................ • ! Nagymacs továbbra is Debrecenhez tartozik Népszavazás keretében döntötték el az emberek a kis település jövőjét Debrecen (HBN)­­ Mint már hírt adtunk róla, Nagymacs lakóinak egy része el szeretne szakadni Debrecentől, s e tárgyban helyi népszavazás íratott ki. Vasárnap reggel néhány perccel hat óra után jelent meg az első sza­vazó, majd őt délelőtt 11 óráig még 295 követte. Ez utóbbi adatot egy cowboykalapos helybelitől tudjuk, aki rendületlenül állt a népszava­zás színhelyét adó kastély parkjá­ban és strigulázta, hányan adták le szavazatukat. Mindezt magánszor­galomból, illetve a köré gyüleke­ző, bevallottan az elszakadás ellen szavazó kis társaság (az egy nap­ra kialakult helyi elnevezés szerint: ellenzék) tájékoztatására tette. Hivatásos közvélemény-kuta­tók ezúttal nem ólálkodtak a sza­­vazóhelyiség előtt, de a csinos kis településrészen megjelenő újság­írók több helybelit megkérdeztek. Ebből­ már délelőtt úgy látszott, hogy arra a kérdésre­ el akarnak­­­ szakadni Debrecentől, a többség nemmel fog válaszolni. A kastélyba, amely enyhet adott a kinti kánikulához viszonyítva, egymás után jöttek a voksolók, akik a legutóbbi adatok szerint 700-on felül vannak. A választási bizottság egyik tagja elmondta, hogy azokat, akik kérték (tizen­egyen voltak), már fel is keresték a lakásukon az urnával. A bizott­ság csak a már leszavazottak szá­máról adott információt, többet csak az urnabontás után ígért. Ez utóbbi a törvénynek megfe­lelően este hat órakor történt meg. A szavazatszámlálás adatai: A szavazásra jogosult 696 főből 517-en éltek lehetőségükkel. Érvényes voksok száma 493, az érvényte­len 24 volt. Igennel szavaztak, te­hát az elszakadás mellett döntöt­tek 121-en, a Debrecenhez tarto­zást támogatták 372-en. A jövőjükről döntöttek Fotó: Iklódy János Lovasparádé a forró pályán és aszfalton Hajdúszoboszló (HBN - Sz. K.) - Korabeli ruhákban, lóháton, ka­­laplevéve vonultak el a helyi bandérium tagjai a hajdúkat le­telepítő Bocskai István szobra előtt szombaton, az esti órákban. A hajdúszoboszlói lovasnapokat és az ennek keretében zajló Ké­­sely-kupát 1981 óta rendezik meg a fürdővárosban. A polgármesteri hivatal és a művelődési központ - a szponzo­rok támogatása mellett - évente félmillió forintnál is nagyobb összeget fordít arra, hogy a nyár közepén idegenforgalmi látvá­nyosságot kínáljon a múlt tisztelő­inek és a lovassportok kedvelőinek. A korábban egynapos rendezvény később két napra bővült, s mos­tanra állandó érdeklődőket vonz a versenyek helyszínére. A város Nagyhegyes felé eső határában ilyenkor az ország kü­lönböző tájairól érkező fogatosok akadályfutásban (hiba- és időver­senyen) vetélkednek. Két kategó­riában (szekerek és könnyű ko­csik) állnak a rajthoz. A Kesely­­kupa másik nagy látványossága a díjugratás. Ezen belül ifjúsági és kezdőlovas díjugratást, lovas sta­fétát, pontgyűjtő versenyt és kitar­­tásos magasugrást rendeznek. A program minimális bevételt hoz, de nem is ez a cél - mondta Szöllősi Sándor, a polgármesteri hivatal főtanácsosa. - A lényeg, hogy a város vendégei e napok emlékét is szívesen vigyék. Látnivaló azonban nem csak a pályán akadt e forró hét végén. Szombaton este hat órakor kezdő­dött a parádés felvonulás. A város központjában az ifjúsági ház ma­­jorette-csoportja és fúvószenekara vonult elöl, őket a szoboszlói lo­vasbandérium tagjai követték, mö­göttük pedig az Árvai Pál és Fe­kete Péter egyéni gazdák által összeállított, nyeregből hajtott, né­pies ötös fogat haladt. Rajtuk kí­vül felvonultak még csikósok, ket­tes fogatok, pusztabuszok és pó­nifogat is. Rövid időre megálltak a Bocskai-szobornál, melynek ta­lapzatán koszorút helyezett el Tar­kács Imre országgyűlési képvise­lő és Kígyós József polgármester. A díszes menet az üdülőnegyed felé haladt tovább, s az útvona­lon a - fürdőzésből hazafelé tartó - vendégek tapssal, a fényképező­gépek kattogtatásával fejezték ki elismerésüket a váratlan ajándék miatt. (A Késely-kupa eredményeit a Napló keddi számának sportoldalán közöljük.) A rendezvénynek nem volt nagy reklámja. Az idegenek többfelé kér­dezgették: mit ünnepelnek most? Fotó: Iklódy János Emel-e árat a Volán? Rövid időszakon belül már másodjára emelkedik ha­zánkban az üzemanyagok, a benzin és dízelolaj ára, követve ezzel a világpiaci ármozgásokat. Az egyik legnagyobb dízelfelhaszná­ló az autóbuszokat közle­kedtető vállalat. Ezért tet­tük fel kérdésünket Vígh Gábornak, a Hajdú Volán személyforgalmi igazgató­­helyettesének. - Az autóbuszok üzemel­tetése számunkra itt a me­gyében annyit jelent, hogy 1 forintos gázolajár-emelke­­dés havonta 600 ezer forint többletköltséget okoz. Ez nagy teher vállalatunknak, de év elején számoltunk az üzemanyagár többszöri emelésével is, így a kérdés­re az a válaszom, hogy az év végéig nem lesz jegyáreme­lés. Mi egyébként viteldí­jainkkal a magyar cégek kö­zépmezőnyében, annak is inkább az alsó részében fog­lalunk helyet, például Nyír­egyházán jóval drágábbak a bérletek.

Next